Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-01 / 61. szám

különitessék s a takarásért terményben átalányt kívántak, addig a behordásért többé kevésbé mérsékelt napszámra törekedtek. A takarási szerződések az vidéken dívó rendszer szerint általában részre oly módon köttetnek, hogy az arató ta karásórt és hordásért az őszi vetés 14-ét s a tavaszi 13-at kapja szalmában s saját részét a gazdaság gépével elcsépelni köteles. Ezen felül a takaró élelmi részt kap. Azon esetre pedig, ha a gabona megromlik, pénzért köteles takarni ós behordani és pedig köteles egyik helyen kis holdját, másik helyen kataszteri holdját 3 forintért. Ez évben általában meg van romolva a gabona ugy, hogy közép termésen alul fog a termés maradni, vagyis kis holdanként 4 mm. várható átlagban. Ezen számítás szerint részre egy takaró mintegy 6 heti munkájáért kereshetett volna 3—5 mm. búzát, 1 mm. tavaszit, melyből kiad a marokverő részére 15-2 mm. búzát s igy maradna keresete 1—3 mm. buza, 1 mm. tavaszi, a mi a 6 heti munkájáért borra valónak sok, de fizetésnek kevés. Ha pedig a szerződós szerint a jobb esetet véve fel, pénzért takar, kap 45 frtot, ebből kiadatik 15 frt, marad tiszta keresete 6 heti munkájáért 30 frt, egy napra esik ebből a vasárnapokat nem számítva 81 kr. kereset, a mivel munkája szintén megközelítőleg sincs fizetve. Ily körülmények közt igen természetes s egyáltalában nem kárhoztatható magában véve az, hogy minden takaró a szerződés fólretótelót és a munkabérekre uj egyezség kötést kivánt s az is természetes és helyes, hogy terménybérre van szüksége s ezt a gazda is szivesebben adja s az is természetes és helyes, hogy nem a szerződésileg kikötött rész hányad leszállítására, hanem meghatározott menynyisógü részre egyezett, ez pedig helyes azért, mert a takarás elején ki nem számitható, hogy a már beteg termény, mily mértékben fog arányban állani a befektetett munkával. Azt, hogy a munkásnak takarás alatt keresnie kell s hogy midőn az időjárás a termést oly mérvben megrontja, mint ez évben is, a Uikarási szerződéshez ra gaszkodni lehetetlen, épen azért a ha tósági beavatkozások szükségét nem az okozta, hogy a munkások általában uj egyezséget kívántak, hanem okozta az, hogy olyan munkabért kívántak, mely lyel aránytalanul tulfizetve vannak, mi nőt a legjobb termés idején sem követelhet. S a munkások a mint egyöntetűen jártak el a szerződések felbontásában, épen ugy egyöntetűek voltak a munka bérek mennyiségében is, azon különbséggel, hogy mig a vármegyebeliek a szokott 14—15 kis hold lekaszálásáért ós behordásáért 7—8 mm. búzát, 4 méter mázsa tavaszit kértek s a vetés dült voltához mérten több-kevesebb, de méltányos alkuban megegyeztek, — addig a Csongrád és Jász-Nagy-Kun Szolnok megyeiek ugyanezen munkáért 12 méter mázsa buza, 4 mm. árpa, 2 mm. zab követelésével kezdték s kiegyeztek átlagban azon bérért, melyet a vármegyebeliek, mint legmagasabb kívánságot formuláz tak s részben kiegyeztek azon is jóval felül. A méltányosabb egyezségek a következők : egyik szerint kap minden ta karó 14—15 hold letakarásáért s a ter mény behordásáért 7 mm. búzát, 4 köböl tavaszit s 5 heti munka után, ha a hordásnál még le van kötve, azontúl 50 kr napszámot, a mely munkabér 6 hétre fe jenként 1 frt 55 kr napszámnak felel meg, másik egyezség szerint ugyanazon mun káért kap 6 frt 50 krt kat. holdanként, a mi 6 heti munka után 1 frt 44 kr napszámnak felel meg. Legterhesebb egyezség a következő : minden takaró kap fej énként 8 mm. búzát, 4 mm. tavaszit s az egész hordás tartalmára 80 kr. napszámot, a mi megfelel a 6 heti munka után 2 frt 37 kr napszámnak. Megjegyzem, hogy ezen kiszámításoknál már le van vonva a gyüjtőbér, tehát a feltüntetett napszám tiszta kereset s hogy a napszámok mérlegelésénél figyelembe veendő, hogy a munkás a munkaadó kosztján él. A hatóság az egyezkedéseknél mint közvetítő szerepelt s arra törekedett, hogy a munkások felvilágosításával tuiköve telóseiketleszállitsa s igy méltányos egyezségkötését lehetővé tegye. Némely gazdaságban a munkások tulköveteléseikhez oly makacs ragaszkodást tanúsítottak, hogy az egyeztetési tárgyalások 3—4 napig is eltartottak, sőt két helyen annyira tulc9Ígázták kívánságainkat, hogy őket el kellett bocsátani. Mindenütt, a hol egyezkedési tárgyalások folytak, csendőrség készenlétben tartatott azon czólból, hogy a munkások el ne szökhessenek, vagy a gazda vagyonában kárt ne tehessenek s mivelhogy a munkások általában józanul viselték magukat, a mennyiben minden erőszakoskodástól tartózkodtak, a kirendelt karhatalomnak erőszakos beavatkozására szükség nem volt. Az egyezkedések tartama alatt több helyről érkezett ugyan a hír, hogy egyes szájasabb munkások a többieket megöléssel is fe nyegették, ha munkába állanak, azonban a megejtett nyomozás positiv eredményeket nem derített fel. A takarási szerződések három fajtájáról emlékezik meg, aztán a jelentés, a mint a munka három, hat, nyolcz hétig tart. E régi módi szerződések közül azonban csak egy maradt érvényben. II. 'Békési járás A békési járásban a munkásoknak az aratás beállítása körüli viselkedése — tekintettel a rossz termésre — általában véve kielégítőnek mondható, mar azért is, mert rossz termés esetén, ha sonló súrlódások az elmúlt években is fordultak elő. Munkaadók ós munkások között a következő súrlódások merültek fel : Báró Weinckheim Viktor lyJező-Bsróny határában levő kereki uradalma junius 26-án panaszt tett, hogy a szerződött aratók a még januárban létrejött szerződésben kikötött feltételek mellett munkába állani nem akarnak. A járási főszolgabíró a helyszínén meggyőződött, miszerint az uradalom vetése igen gyenge, szorult ós tele van vadonczczal. A szerződés értelmében ugy a buza, mint a tavaszi vetés 11 ed részébe lett az aratóknak átadva. Ezzel szemben az aratók fejenként 6 mm. rostált tiszta búzát, 2 mm. rozsot, 1 m.mázsa árpát és egy métermázsa zabot kértek. A szerződés és a munkások kérelmétől eltekintve, tekintettel a gyenge minőségű vetésekre és az" egy-egy aratóra eső vetés terjedelmére, mindkét fél megnyugtatására a következő egyezség létesíttetett: Minden arató kap 6 mm. tiszta búzát, a tavaszi gabonának pedig 10-dét. Az aratók részére külön convenció kikötve nem volt. Az egyezség után az aratók megelégedetten álltak munkába. Julius 27 ón gróf Wenckheim Frigye* aratői mintegy 420-an, tekintettel a rossz termésre, kijelentették, hogy a szerződés alapján munkába nem állnak, A szerződés értelmében az aratók a búzát 14-én, a tavaszi gabonát 13-án vállalták aratni. Ezenkívül minden egye3 arató 3 heti időtartamra kapott volna 90 liter búzát, 6 liter pálinkát, 6 liter kását, 5 kiló szalonnát, 2 ós fél kiló sót, 25 kr kenyérsütési pénzt és 1 kocsi szalmát Az aratók viszont gabona részük elcsépeléséért kötelezve voltak aratás után fejenként 3 napot szolgálni. Az uradalom és aratók között junius hó 29 én az egyezség megköttetett akként, hogy a kikötött conventión kívül a búzának 13 ad, a tavaszi gabonának 12-ed részét kapják s mindenesetre minden aratónak 6 hl. búzát biztosit az uradalom. Az ekként létrejött egyezség alapján az arató mult hó 30 án munkába álltak. E hó 3 án érkezett gróf Wenckheim Frigyesnek az uradalmi tisztségéhez intézett rendelete, onlyszerint minden ara tónak 6 hektoliter bu'.a helyett, 6 métermázsa buza biztosítandó. A grófé nemes lelkű tónyéről az aratók a legnagyobb hálával nyilatkoztak. Junius 27-én részben Békésen, részben Mező-Berónyben több kisebb gazda ós aratók között, mintegy 30 esetben felmerült eltérés lett kiegyenlítve. Súrlódások, vagy eltérések voltak még Kis György vésztői lakos büngösdi pusztáján Szabó Mihály k -tarcsaj gazdálkodónál, Minden felmerült panasz azonnal rövid uton, egyezség utján a felek kölcsönös megelégedésére intéztetett el, Határozat hozatalra sohasem került a dolog. Karhatalomra egyetlen egy esetben sem volt szükség. Az aratási munka a járás egész területén a legnagyobb rendben ós nyugalomban folyik, s valószínűleg akképpen fog befejezést is érni. Ezek után a békési járásban a most folyó aratásnál divó munkafeltételekkel a következőkben van szerencsém ismer tetni. Békés községben az aratási egyezkedésre nézve mérvadók a Wenckheim Frigyes uradalmi tisztsége által kötött szerződések, miután az uradalomban 450— 500 munkás dolgozik. Az 1897. évi aratási szerződés akkép köttetett, hogy búzából kapják aratók a 14. részt, tavasziból a 13. részt, gazzal dézsmálva, ha azonban a rósz búzából (rozson kívül) páronként nem jutna 550 liter, az uradalom azt 550 literre kifogja egészíteni. Aratók elcsépelhetik rész gabonájukat az uradalom cséplőgépjón, a melynek használatáért tartoznak az uradalomnak 3 napot szolgálni, valamint a részgabona behordásánál az iga mellett alkalmazott uradalmi cseléd helyett, anynyi napot szolgálni, a hany napot az uradalmi cseléd a részgabona behordásával eltöltőit. Az aratási idő 3 hétre állapíttatott meg, mely időre éleimül ós ellátásul kap mindenik pár arató 90 liter búzát, 6 liter kását,5 kilogramm szalonnát,2 kilogramm sót ós 6 liter pálinkát, továbbá kenyérsütésre mindenik csapat (6 pár) kap készpénzben 1 frt 50 krt. Az itt felsorolt feltételek mellett — alig némi eltéréssel — lett az aratási szerződés megkötve Békés határában a többi nagybirtokosoknál is. Miután azonban a gabona meghibásodott, az uradalom ós az aratók között folyó óvj junius hó 27-én a szerződés oda módosíttatott, hogy a részgabona egy hányaddal emelkedik, vagyis az őszi gabonából (buza ós rozs) 14-ik .helyett 13 ik rész, tavaszi gabonából (árpa, zab) 13 ik helyett 12 ik részt fogjak az aratók kapni; ha a búzából nem lenne a hányadrész 600 liter, az uradalom azt 600 literig kiegószitendi, amennyiben padig több lenne, a többlet az aratónak marad ós ujabb alkunak semmi körülmények között nem lehet helye. Mindazonáltal a gróf, tekintettel azon körülményre, hogy gyűjtőket (marokve rőkei) mult évben 10—12 frtórt, ez évben pedig 12—15 forintért lehetett fogadni s tekintettel a gyenge termésre, saját elhatározásából a 600 liter bíjza helyett 600 kilogrammban állapította meg a részt, rozson kívül, mig a tavaszi gabona 12-én maradt. E szerint egy pár arató fog kapni 6 mm. búzát és mintegy 4-5 hektoliter I tava-zit. Az 1896-ik évben búzából 14-dik, tavasziból 13-ik részt kaptak az aratók és biztosítva voltak 550 liter búzáig páronként, kaptak átlag 580 liter búzát ós 6 hektoliter tavaszit, E szerint az idei rész búzából több lesz, mint a mult évben volt. A kisgazdák 6 métermázsa búzát és 120 kilogramm tavaszit adnak átlag r szbe, mig mult évben busából 11. részt, fejtést, vas-érez olvasztást megtekinteni. A labdajáték is szakadozott. Tombola hetenként egyszer, kifogástalan zene, a nagyváradi Rácz Jóska zenekarával, naponta kétszer, ebben kulminál az egész szórakozás. De még is nem egészen 1 Uram bocsáss, egyszer már játszottunk „hogy tetsziket" is. Képzelem, hogy mosolyog ezen az ifjú nemzedék, de a hol a fürdő ifjúságának vezórszerepét egy nyugalmazott alispán, egy vasúti igazgató, egy nyugdíjba menni szándékozó tanár viszik, mit is játszatnánk mást, mint „hogy tetszikét", a régi társasjátékok e legszellemesebbjót, mely a maga egyszerűségében oly sok kedves órát szerzett apáinknak I Vendégeink leginkább az alföldi vármegyékből valók. Mint mindig, ugy most is legjobban Arad van képviselve, — de képviselve van Budapest is. A fürdővendégek névsora ma már egy hosszú lista, s ide-stova nyomatott névjegyzékről is kell gondoskodni. A teljes névsort már közölte egy izben az „Arad ós Vidéke" és ennem akarva mellőzni senkit, ezúttal jobbnak látom a notabilitásokatis elhagyni, s csak azt jegyzem meg, hogy a mai létszám százon leiül áll. Megendi kedves szerkesztő ur, hogy a Krisztina bálát is csak futólag emiitsem. Jókedv, szépség, előkelőség, fesztelenség : ez jellemezte az idei Krisztinabálat. Dr. Hajnal Albert. Utasok. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Irta : Prigl Olga. Giza sápadtan jött vissza a pénztártól : — Látod Miczi, ugy-e hogy megmondtam ? . . . — Mi, nem volt elég a pénz jegyre? — Persze, hogy nem. De hiszen én emlékeztem is rá egészen jól. Jövet 8 írt 25 krt fizettünk a két másodosztályú jegyért s te mégjU beugrottál, hogy a drágábbik bolondságot vegyük, meg Herzmanntól. Itt van, most már pem futja ki a pénzünk. Borzasztó . . . Giza szeretet volna sirni mérgében s a húgát korholta : — Mindennek te vagy az oka . , , Miczi nevetett. Az volt a szokása, hogy mentől nagyobb bajba kerültek, annál jobban kaczagott. — Igy nem váltottál jegyet, persze •? ... Az órára nézett. Pedig mindjárt in dul a vonat. Add ide csak azt a tárcsát! Öt forint 45 kr lógott benne, miután az indulást megelőző pénzszámlálásnál két huszfillérest elnéztek egy egy koro nának. Miczi nem Boká,ig gondolkozott. Odaugrott a pénztárhoz könnyed, csengő hangon szólott be: — Két harmadosztályú jegyet ! . . . A kisasszony csodálkozva nézett rá, hanem azért csak fölhúzta a kis ablakot s kiadta a .két dohánybarna bílótát, — Női szakaszt kérünk s meglehetős tisztességesen utazhatunk, vigasztalta a nénjét Miczi. — Hordár J — szólott oda Giza, az ott a mi csomagunk, legyen gondja rá s figyelmeztessen a Szeged felől jövő vonatra. — Parancsára nagyságos kisasszony. Prüszkölve, apró tüzszikrákathányva robogott be a vonat. Erősen esteledett s a lámpák már föl voltak gyújtva a kocsikban. A hordár összeszedte a podgyászt és futott előre, Giza kissé zavartan utasította : — Női szakasz, harmadik osztály... — En harmadosztályosokkal nem érek rá veesződni, mondta gorombán a hordár s letette a pakkot a perronon. Giza elpirult. A fátyola alatt is majd kicsattant a szégyentől az arczaMiczit nem hagyta el lélekjelenléte, — Gyer utánam Gizus, szólott a nénjének s utat tört maguknak a tola kodó psőcselék népség közt. — Kalauz I női szakaszt ! kiáltotta. A kalauz persze ez ismert ipondással fejelt : — Nintes . . , A népség tolongott, kjabált,, lökdö sődött s a két szegény leányt feltaszi gáíták magjuk előtt. Vógigvergődtek azok valamennyi szakaszon, d

e egyik jobban tömye volt, mint a másik. A kopsi^ tele voltak pipafüsttel, egyikből valami vad oláh nóta hangzott fel, a többi tele volt vásáros népséggel s a holmijukkal. Giza lecsukott egy ablakot s odaintette Miczit szigorban : — Se jobbra, se balra ne néz, itt állj mellettem . . . Kidugták az égő arezukat, a szkök sebesen vert a félelemtől. Remegve k festók egymás tekintetét s Miczi, a könynyüvérü Ifipzj elszontyolodva szorongatta a nénje kezeit*;' — Istenem, ha bennünket most a mama látna, vagy ő , . . JKisasszonyaim, ne hajoljanak ki lelkem, oktatta £ket egy termetes kofaasszonyság. Tiltja a gözös regulái a, meg azt$n káris volna a helyes szép orcájukért. Isten meatgj hogy összetörje valami te legráf karó . ! . A két lány önkénytelen visszahúzódott. — ügy, ugy aranyosak, de hogy is kerültek miközibénk szép uri lelkeim ? — Hó bápsi, ugy ne vigye odébb a piszkos szűrét, hogy mentgn bekiáltom a kundoktort I — Te meg málé kölyök állhatsz is, nem törik beié a bokád I A két áldozat ezihelődött az asszony ság erélyes szavaira. — No most már parancsoljanak helyet foglalni, — szólott a lányokhoz szelíden, kötényével gondosan törülgetve az üresen maradt helyet. — Bizony, bizony, — exkuzálta magát — máskor korántsincs itt annyi szép s g. Piacz van bent kérem Orosházán, odamegy ez a tenger hagymás, paprikaáruló nép. Még c*ak pz a szerencse, hogy az eső ne n esik, úgyis elég volt az idén belőle. Jaj mekkora vizek vannak mifelénk, a buza csupa rozsda. Nagy, nagy istenverós ... Folyt az asszonyból a szó, Mic-u *tt

0g egyte fészkelőijött a helyén. — ífosszul vagyok ! súgta oda Gizának, s csakugyan halott halvány /olt az arcza. Giza megijedt : — Ur Isten, osak a, kalauz itt vqln;* yalahpl^. . . — Kisasszony, fordult hozzájuk egy szolid, intelligens kinézésű fiatal ember, ki eddig háttal volt fordulva feléjük, ha nem vesaik szerény telgnsógnek. én ajánlanék valamit. Méltóztassanak kihúzódni a folvosóra, majd megmutatom . . . Udvariasan fölnyitotta az ajtót: — Parancsoljanak talán itl . . . — Hisz ez nem folyosó, szörnyükö dött Giza. — Kérem á harmadosztályon . . . Két lép ás volt az hosszában, szélességében talán egy fél. Jobbról, balról nyílott az ajtó a felszállásra. — Sokáig nem érünk állomást, itt addig pihenhet a kisasszony . . . — A jó Isten belünk, — súgta oda Miczi bágyadtan Gizának. — Hisz ez úri ember, tán ugy járt, mint mi , T f Odatámasztptta fejét az ablakhoz, s a tiszta levegő menten visszaadta kedó lyének njganypsságáí, A fiatal ember js kint maradt a fül kében. A túlsó ablakhoz huzodott, de most arezával fordulta lányok felé, s azok a félhomályban mintha érezték volna a tekintetét. A két kezét összekulcsolta mellén s ugy nézett rájuk még lélegzetét is visszafojtva. — Messziről jön? — kórdte Miezi, hogy a zavart csöndet elüsse valamivel. A nénje megcsípte a karját, mi nyilván figyelmeztetés volt a diskurzus félbenha