Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-07-22 / 58. szám

kényszerének kell odahatni, hogy a mun kára hivatott törvényhozás éppen annyit beszéljen, a mennyi szükséges és dolgozzék annyit, a mennyit kell. A nagy szóáradásnak még egy sikere van. A Sándor-utczai üvegtetős képviselőház fullasztónak mutatkozik a nyári tárgyalásra. Ha Bánffy Dezső túlságos izzadásáról beszélnek e napokban, az teljesen jogos, mert nem anynyira „a pióczát besózó" vidám szónokok, mint inkább a Ház türhetlen fojtó, mtleg levegője az, a mi izzaszt. Kocsi számra hordják az országgyűlés pincéibe a műjeget ; de azért majd a meghosszabbított ülések idején ugy félhárom felé nem csak a piros zsölyében fognak elbágyadni a miniszter urak, de az egész" Ház valószínűleg aludni fog. Ez a helyzet sürgő sen fölvetette, az uj országház sietősebb munkáját. Bánffy Dezső miniszterelnök komolyan foglalkozik, hogy az uj országházat sietett munkálatokkal adják át rendeltetésének. Azt hiszi, hogy az uj országházban még a kánikulai tárgyalások is elszenvedhetőbbek lesznek. De nagyon sokszor fogják még addig őt a régi Házban meginterpellálni, mig az újba beköltözhetünk. A szülők nyári gondja — Milyen pályára adjuk gyermekeinket ? — Általános a panasz: sok az ügyvéd. Mindenki tudja, hogy az orvosok alig tudnak egymástól megélni- Mikor az állam az anyakönyvvi hét kerületet szervezte, beérkezett 1200 kérvény. Mikor Budapest legutóbb napidijast keresett, folyamodtak rá 2500-an. Ugyanekkor az államvasutak gépgyárának kelletett egy gépészmérnök évi 5000 és egy szerelő évi 3000 frt fizetéssel. S nem volt pályázó. Mindezeket számba véve, a közta pasztalás alapján mondhatjuk, hogy a XIX. század vége felé a szorosan vett tudományos pályákat mindjobban háttérbe szorítják a reális életpályák, a melyekre hazánkban a József műegyetem készít elő. Ha nézzük ama hatalmas alkotásokat, amelyeket az ujabb kor a gyáripar, az építészet terén létrehozott, lehetetlen el nem ismernünk ama mondás igazsá gát, hogy a jövő ateknikusoké. S e mondás valóságát még fénye sebben illusztrálja ama tény, hogy ez az egyetlen pálya, a hol menten minden protekciótól, az ember egyónisó gót és tudományát a lehető legteljesebb mértékben érvényesítheti. Az egyszerű ujságáruló gyerkőcznek, Edisonnak, világraszóló találmányait az emberiség milliói ismerik és élvezik annak hasznait. Washingtonnak, WattJá — No majd segítünk rajta! . . . S hogy mennyire segített, az elején elmondtam ! Magduska férjhez ment! Magduska, — nászuton van . . . Telepatikus eseteim. Nagyon kevés ember van, a ki nem tudja, ki volt a telepátia feltalálója, hanem a legtöbb megelégszik azzal, hogy fel van találva és már most drága távcső nélkül is el lehet látni a messzeségbe. Még olyan emberek is, a kik eddig az orruk hegyénél tovább nem láttak, hirtelen visszaemlékeznek arra, hogy valamikor, többnyire a „fiatalabb" években, eddig fel nem deritett rejtélyes módon a távolban történendő eseményeknek voltak tanúi. S megszületett a hatodik érzék, a távollátás organuma, amely abban különbözik a többitől, hogy nincs kézzel fogható szerve, mint a fül, nincs görbülete, mint az orrnak, nem fulánkos, mint a nyelv, nem lehet felkeztyüzni, mint a kezet és ne énekelték meg poéták, mint a szemet, szóval definálhatlan valami. A telepátia feltalálója Jeremiás próféta, a nagy siránkozó, az ő prófécziái nak tizenötödik fejezetében világosan és félre nem [érthető módon kijelenti: „S behunyt szemekkel a meszszeségbe látok és lelkem tanuja az ott történő eseményeknek." Ha ez nem telepátia, akkor egyáltalán én sem értek a dologhoz 1 . . . Alkalmat veszek magamnak egyúttal tiltakozni a világ igazságtalansága ellen. Ezt a nagy férfiút, a fantasztikus dolgokat kedvelő emberiség nagy jólte\őjét, nem mint a tévollátás feltalá lóját dicsőítik, hanem gúnyosan emlegetik, mint „negy siránkoíót." Jeremiás siralmairól ssól csak egyie a nóta, nem pedig Jeremiás lávolláiásairól. Engedjek meg, hogy jóvá tegyem ezt nosnak, vagy a magyar Irinyi Józsefnek, a gyufa feltalálójának, emlékét áldva emlegeti még a késő utókor is. Az erkölcsi haszon mellett azonban az anyagit is meghozza ez a pálya. Nem kell világraszóló teknikusoknak lenni az egyes embereknek, ha csak középszerű tehetséggel és szigorú lelkiismeretességgel végzik is mindennapi mun kájukat, már is oly szép jövedelemre tehetnek szert, a minőről a tudományos pályák emberei még álmodni is alig-alig mernek. Es mégis mit látunk ? Daczára annak a kecsegtető jövőnek, a mit e pálya ígér, oly óriási a szükséglet a képzett teknikusokban, hogy fájdalom, még most is igen nagy számban kénytelenek vagyunk külföldről behozatni a képzett embereket s ezeknek engedjük át az évi 20—30 ezer forint jövedelmet, mig a magunk fiai, hosszas ós költséges iskoláztatások után is az 1000—1200 forintos állások után törik magukat. Ennek a ferde dolognak a nyitját egyrészt fiatalságunk renyheségében találjuk, a kik kézbe kapván az -'érettségi bizonyítványt, irtóznaka komolyabb munkától és olyan pályák után kapkodnak, a hol az árral úszni reméllenek s a csa ládi összeköttetések alapján szeretnének egy gyönge szolgabírói állást elnyerni. Másrészt azonban a baj okát magukban a szülőkben is kereshetjük, mert ezek irtóznak tőle, hogy az ősi famíliájukat, a melyben számtalan táblabíró és prókátor vala, holmi földkóstoló el találná csúfítani. Végül egy igen nevezetes okát találjuk azon körülménynek, hogy kevés a magyar teknikus, még abban is, hogy igen sok törekvő, de szegény fiatal embert sanyarú anyagi helyzete zár el e pályától. Ezen a bajon legújabban ugy akarnak segíteni, hogy évi 500 frt ösztöndijat létesítettek 40 műegyetemi hallgató számára. Ez ösztöndijat jó magaviseletű s legalább jó előmenetetü egyének kapják meg, kötelesek azonban minden ösztöndíjas évért 2 ós fél évet államszolgálatban tölteni, mint mérnökök. A műegyetem áll nyolc szemeszterre osztott 4 évi tanfolyamból. A beiratási dij minden évben 5 frt, a tandíj félévenként 30 frt. A szorgalmas, vagyontalan hallgatók tandíjmentességért is folyamodhatnak az első félév letelte után. A hallgatók két szigorlatot tartoznak letenni, mely után építészeti, mérnöki, vagy vegyészeti oklevelet nyernek. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai A képviselőházból. Budapest, julius 21. (Saját tud. táv.) A nap eseménye, hogy a képviselőházban Bánffy indítványa ellen az ülés meghoszszabbitására Kossuth, Molnár János, A p p o n y i* Albert a mulasztást és habár apokrif módon, de elmondjak néhányat Jeremiás telepátikus eseteiből. /. J1 dobosi biró esete. Kormos András uramat azért választották meg Doboson bírónak, mivelhogy ő volt ott a legokosabb ember. Pedig a dobosiak mind abban a hírben állanak, hogy még a fü növését is hallják. Megczáfolta tehát azt a közmondást, hogy senki sem próféta a hazájában, mert igenis profecziának tekintették azt, amit ő mondott. Még az alvégen is, noha Kormos uram felvégen született. Egyszer Bajára ment vásárra. A lóasszentáló bizottság elé volt idézve, nem a saját becses személye miatt, de mivel nagyon szép lovai voltak. Az asszentáló bizottság elnöke, régi ismerőse, igy szólt hozzá: — Tudja-e bíró uram, mi az újság ? — Ha megmondja, kapitány ur— Dobosra most érkezik egy század huszár. Kormos uram nagyon elsápadt ós fájdalmas hangon felkiáltott; — Akkor hát befellegzett I Mert huszár ölelgeti az én feleségemet ! Megfordult a sarkán, kocsira ült és lóhalálban hazaha tott. Csakugyan ott találta a huszárt feleségénél. Ha ez íem telepátia, akkor én mit sem értek a dologhoz. II. Muskó Bálint esete. Hétfőn reggel történt pontban kilencz órakor, a pontos időmeghatározást nemengedhetem el, mert a nagy korcsma, amely élőit a ct odálatos eset történt, ép pen szemben volt a templom tornyával, amelynek órája falusi szokás szerint, két esztendő óta állandóan négyet mutatott. Muskó Bálintnál pedig nem volt óra és mégis beteljesült telepátiája. beszéltek. Ütóbbi felajánlotta a kompromisszumot. Tisza István ellenzék ^viharos ellenmondása között kompromisszum ell en beszólt. Igy nem hiszi senk, hogy lesz-e valami a kompromisszumból. Simon Anna temetése. Philippopolból 30 kmnyire fekvő Hirko községben tegnap temették el Simon Annát, a meggyilkolt magyar színésznőt nagy közönség jelenlétében. ÚJDONSÁGOK. A csabai közraktár. — Közigazgatási bejárás. — Csaba uj intézménye, a közraktár, az elmúlt napokban nagy lépéssel indult a megvalósuláshoz, megtartották a köz igazgatási bejárást. Eredetileg az volt a terv, hogy még az 1897. évben átadják a közraktárt rendeltetésének, azonban az államvasutakkal folytatott tárgyalások, nevezetesen a bekapcsolás kérdése kontroverziákat támasztott, igy odáztatott el egy évre a felépítés, a mi a tőke befektető két takarékpénztárnak szerencséje, mert igy egy évig nem hevertetheti tőkéjét, ugyanis a rendkívül silány termés miatt nincs mit beraktározni. A tárgyalások azonban a közigazgatási bejárásig érlelték a dolgot. Ez most tartatott meg. A kereskedelmi minisztériumot N e y Ferencz folyam ós hajózási felügyelő képviselte. Az aradi üzletvezetőséget maga a felügyelő és két vasúti főmérnök képviselte. A megye képviseletében S z t r a k a György főszolgabíró volt jelen. Jelenvoltak még Csaba község birája M a c z á k L. György, főjegyzője K o r o s y László, a közraktárt létesítő két takarékpénztár igazgatóságából Vidovszky János, Bogár Dániel, U r s z in y i János ügyész, továbbá B ö h m Adolf ésWeidenfeld István j ogtanácsos, az aradi iparbank képviselői. A bej árás előtt elkelletett dönteni a csatlakozást. Hogy az jobb vagy baloldali legyen, a Kakas felől, vagy a Schwarz féle földek mellett ? Az utóbbi terv 4000 frttal olcsóbb lett volna, de miután örökös kezelési zavarok lettek volna és miután a tárgyalásokat vezető Ney kijelentette, hogy a mennyiben a közraktár tulajdonosai a jobb oldali bekapcsolást (átszelve az Arany kakasnál Amint a korcsmához ért, hirtelen megpillantotta szomszédját, Tarkó Mihály uramat, amint ez a sárban feküdt ós na gyokat horkolt. Csak ugy dőlt ki belőle a pálinka gőze. Muskó Bálint megállt, irigy tekintetet vetett szomszédjára és ábrándosan suttogott: Két óra múlva én is itt leszek, ilyen leszek. Felhívom újból az olvasó figyelmét arra, hogy a falu tornyán állandóan né gyet mutatott az óra ós hogy Muskó Bálintnál nem volt semmiféle néven nevezhető klepszidra. Mégis pontban tizenegy órakor Muskó Bálint kitámolygott a korcsmából és odafeküdt Tark ó Mihály mellé a sárba. Belőle is dőlt a pálinka gőze, ő is horkolt éppen akkor, mikor a pap lak homlokzatan levő napóra tizenegyet mutatott. ... Ha ez nem telepátia, akkor én mitsem értek a dologhoz. III. Jl pénztáros esete. Az óra kilenczet ütött. Sötét est volt. A bank helyiségében nincs senki a pénztároson kivül. E

z is nagyon el van szontyorodva és monologizál: — Holnap délelőtt pénztárvizsgálat — dünnyög magában és megvakarja orra hegyét, — holnap este ilyenkor én a du tyiban ülök . . , S ugy történt, amint a telepatikus vízióban látta. Délelőtt volt pénztárvizs gálát, estefelé pedig eljött két rendőr ós elvitte a pénztárost a kapitánysághoz, ahol rövid kihallgatás után megkínálták ingyen szállással. * Aki ezen három eset után sem hisz a telepátiában, azon már csakugyan nem segíthetek. Tábori Róbert. a vasut-Utczát) elfogadják, abban a-helyzetben van, hogy az építési engedélyt azonnal megadhatja, mig ellenkezőleg a tervek a miniszter döntése alá adandók. A közraktár tervezői elfogadás a drágább bekapcsolást. Jegyzőkönyvbe vették azonban Sztraka György kívánságára mind azon rendszabályokat, melyek a nagy forgalmú vasút utczán a közlekedést tel jesen és veszély nélkül biztosítják. Hogy többet ne említsünk pl. a közraktári vasúti kocsiknak lépésben szabad betolatniok a pályaudvarra stb. A bejárásról a jegyzőkönyvet nyomban alá is írtákÉrdekelni fogja az olvasót, hogy a közraktár részben államvasuti területet érintvén, az épitést a vasút magának tartotta fönn és elfogadta a 8700 frt költségelőirányzatot. A most mély, közraktári területnek szánt helyet önköltségen feltölteti a vasút, az épitést pedig a jövő tavasszal foganatosítja. — Szabadságon. Dr. F á b r y Sándor alispán, dr. Berkes Sándor kórházigazgató tb. megyei főorvos és L i s z y Viktor kir. ügyész 6 heti szabadságra utaztak. — Uj parancsnok. A csabai méntelep osztály eddigi parancsnokát, K á 1 1 a y István századost a mezőhegyesi ménesosztályhoz helyezték át. Csabára helyezett uj paiaccsnok P e s s i n a Alfréd főhadnagy Kisbérről, ki kedden vette át a teleposztályt. Kállay százados elmenetelét általánosan sajnálják, szakképzettsége, jóakarata s a Békésmegye lótenyé szetével való alapos ismeretei, szeretetteljes modora kiválóan képesítették arra, hogy hivatását a legjobban töltse be. Szerencsét és sikereket kívánunk további pályáján 1 Az uj parancsnok régi és kedves ismerős Csabán és a megyében is, a ki a viszonyok teljes ismeretével veszi át hivatala ter heit. — A fürdőző békésmegyeiek. Békésme gyéből az újonnan restaurált aradmegyei fürdőben, Menyházán a következők nyaralnak : Fülöp Róza (Orosháza), Becker Károly (Gyoma), Pollák Kálmán ós neje (Orosháza), dr. Hajnal Albert s leánya Gizella (Kigyós), Magyar Gyula és Erzsi (Gyula), Steigervald János (Gyula), özv. Tarnay Ferenczné ós Mariska (Gyula), Diamant Jakab (Körös Ladány), Becker Sándornó (Gyoma), Omazta Gyuláné (B,Csaba), dr. Kovács László és leánya (Békés), Schwarz Sándor, Krausz Júlia ós Etel (B. Csaba).) Dr. Fábry Sándor (Borszék), Mikolay István és neje, Vidovszky Károly és neje (Karlsbad), Haraszti Sándorné, Jung nővérek (Bártfán), Varságh Béla (Kaltenleutgeben), dr Fáy Samunó (Széplakon), dr Nekula Gyula (Gastein,) Liszi Viktor (Koritnyiczán), Erber Zsigmondnó (Hall-ban), Kis Lászlóné (Tátrafüreden), Neumann Manó és neje, özv. Fáy Mórnó, Wallerstein Sománé, Krcsmarik Etel (Tusnádon), Rosenthal Ignáczné, Fried Lipót, ifj. Csillag Ignácz. Fuchs Mórnó és leánya (Pöstyén), Beliczey Rezső ós neje, Stojanovits Erzsike (Stoósz), Friedmann Mórné, Klein Gusztávnó, dr. Szamek Ignáczné, Korosy Lászlóné, Singer Ferenczné (Szliácson), dr. Kerényi Sománé és leánya (Siófokon), Schreyer József ós családja (Balatonfüreden), ifj. Kocziszky Mihály (Neu-Chatel.) — Megszűnt panasz. Gyulán ujabban azért nehezteltek Csabára, mert nem lehetett a körös-csatorna uszodájában fürüdni : nem volt friss víz. Csaba is csak azért épilteti a zsilipet kanikulában, hogy Gyulán ne lehessen fürödni, ezt mondogatták egymásnak, pedig a dolog ugyállott, hogy a Körös vízállása Békésen a rendes vízállásnál 4 méterrel magasabb lévén, nem lehetett az ottani zsilipet kinyitni. Miután most már ez megtörténhetett, Gyula alatt kinyithatóvá lett a tápzsilip s daczára, hogy Csabán sz egyik zsilipnél még csak az alapozási munkálat van készen, a friss körösviz ugyancsak folyik, nagy örömére a gyulai és csabaiaknak, kik most már egészséges, n agy vizben fürödhetnek, a csolnakázók pedig vigan evezhetnek. — Az iskolí ügy Kolbaszfalun. Gyula saját külön Jaminája Kolbászfalut vagy