Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-07-22 / 58. szám

mint kevésbé ismeretes : Ájtósfalva, szin tén hatalmasan szaporodik ; 104 iskola­köteles gyermeket Írattak össze, tekintve hogy Biczorében összeirt 29, továbbá Aj­lósfokon, Szeregyházán a dobozi ut mel­lett és a csikóséri s töröKzugi szőlősker­tekben lakó tanköteles gyermekek Ajtós falvával legkönnyebben közlekedhetnek: a gyulai képviseleti közgyűlés Ajtósfal­ván Szilágyi András telkét 550 frtért megvenni határozta s a tanya iskola épí­tés és felszerelés költségeire ugyancsak az amortizált kölc önből 3000 frtot s«a­vazott meg. A tanács utasíttatott, hogy ezen ötödik tanyai iskola létesítése alkal mából a tanitó 300 frt fizetését ós fűtésre 100 frtot az 1898. évi Közpénztári költ­ségvetésbe vegyen fel. — Rablók a templomban. Nagy meg­lepetést és ijedelmet okozott a gyomai egyházfinak a tárva-nvitva hagyott tem­plomajtó, mikor a hajnali harangozást foganatosítani akarta. Éjjel rablók törtek be. Azok hagyták tárva nyitva. A rablók az oltár hátamögött levő üvegfestésü ab­lakot törték be s összeszedték a perzse­lyeket, melyek azonban jelentektelen tartalommal birtak. Zsákmányuk azon­ban nem igen elégítette ki a betörőket, mert lehatoltak az oltár alatti kriptába, hol szintén valamely értékes tárgy eme­lését tervezték, de a kripta üres még. A gazficzkók legnagyobb kárt a K r a t z­mann Ede féle üvegfestésü ablak be­verésével okozták Még szerencse, hogy vandal kezeik az ezer forintra értékelt nagy üvegablakot nem érintették s meg elégedtek a kis ablak beverésével. Az eddig meginditotterélyesnyomozás semmi sikerre nem vezetett. — Eljegyzés Farkas Sámuel békési kereskedő kedves leányát, Irmát, e hó 18 án eljegyezte Forschner Lajos Mezőberényből. — Hirek az adóhivatalokból. A pénz­ügyminiszter a bókésmegyei kir. adóhi­vatalok személyzetének létszámát, — a gyulai ós a csabai kir. adóhivataloknál egy-egy adótiszti és az orosházi kir. adó hivatalnál egy dijas gyakornoki állással .'zaporitotta. A rendelet folytán az állá­sukra vonatkozó pályázati hirdetményt a gyul-ii pónzügyigazgatóság a hivatalos lap folyó bó 16 ki számában tette közzé. — A tyulai pénzügyigazgatóság Kohn Lajos végzett kereskedelmi akadémiai növendék, gyulai lakost a gyulai kir. adó­hivatalhoz díjtalan adóhivatali gyakor­noknak nevezte ki. — Uj ipartestület Endrődön most va­sa rn;.p alakult meg az endrődi ipartes­tület, melynek eddig százharmincz tagja van. Elnökül Gyuricza Bálint, alel nökui D á v i dGóza,pénztárnok C z a k ó J Iparbatósági biztosként, Moldovány L«jos községi jegyző közmegelégedésre működött. A tagok két frt tagsági dijat fizetnek Az ipartestület működése elébe ingj vnrakozassal néznek annak tagjai. — Ezüstlakodalom. Szép családi ünne p< ly fo'yt le vasárnap Borossebesen, me­lyen résztvett az egész község és környék inirlligenciája. Bázel István, a Wenck­heim uradalom felügyelője ülte nejével háza-sága huszonötödik évfordulójának ünnepét. — A börtön halottja. D é k á n y József, a yjulai kiházasitó intézetnél elkövetett sikkasztások folytán szomorú hírnévre vergődött gyulai szabómester, aki szö­keseben bekalandozta fél Európát és Bécs­ben került kézre, e hó 10 én Szamosuj varon a fegyházban meghalt. — Az élete végi n szomorú szerepre jutott szabó, kit az urnainámság és dologtalanság vittek a bűnös u'ra, csak rövid ideje, hogy bt kei ült a szamosujvári fegyházba s már a .-zürke fegyencziuhába jutás előtt beteg voit s betegségét és halálát természetesen siettette a börtön levegője. Halálát gör­velykór okozta. — A{,)( rnycmla a szalma Hétfőn, mint Oitiláíéról jelenlik, részvélet kellő bal e*et történt. K o c s o n d i János gazdái­ki dó sí a'm&kazlal lakolt; a mint egy viliaval borította s igazította a kazal te tejei, a rctí:yl rikolt szalmalelő hfor­du t s maga alá Umelle Kocsor,dit. Mig a sí almái elhányták tettéről, a szeren­CMtltn tmbtr megfuladt, — A gyulai honvédek Nagyváradon, A g y u 1 a í honvédlovasságnak Nagyvá­radra leendő telepítése — mint már emli­te; ük —- tervbe vétetett a városi hatóság által s a honvédelmi miniszter el is ren­delte, bpgy a további lépések megtételére a helyi vegyes bizottság megalakitassék. A katonai es polgári kiküldöttekből álló vtgyes bizottság a nagyváradi polgármes­ter elnöklete alatt megkezdette tárgya lati eljará&at s mindennekelőtt a helyszí­ni 11 az úgynevezett Körös laktanyát vette •vusgálat alá: ha vajon az ott levő t'pü­leuk felhasználásával a tervbe vett átte­lepítés lehetséges-e? A hely minden te­kintetben tetszős; de a dölt, régi épüle tek aligha felelnek meg. A vegyes bizott­ság most kombinálja : miként lehetne a Körös-laktanya terrénumán megoldani a kérdést czólszerüen. A bizottság feladatát nagyon megnehezíti az előírás, mely a laktanyák udvarának, épületeinek méretei tekintetében intézkedik. — Asszony ne hajts ! Nagy riadalm it okozott pénteken délután Gyulán M i s k u c z a Péter, ottani lakos elragadt ko­csija a főutczán. A kocsin, a tanyáron hazajövet, csak az asszony ült, ez hajtott és még két apró gyermek. A Menyhárt hidon egy nagy ökör csordával találkoz­tak s az ökrök egyike megdöfte szarvá­val a rudas lovat. Ez ijedős állat volt ós megugrott, miközben eltört a kocsi rúdja és a másik ló lábai közé került, mire az is megbvadult s mivel a kocsin ülő asszony nem tudta a lovakat megfékezni, vad futásban rohantak végig a főutczán. Az Árpád utcza sarkán Plank Alajos tanitó lakása előtt azonban a kocsi egy czölöpbe ütődött s egyik kereke el­tört. Erre a lovak is megálltak s a ha Iáira rémült kocsiban ülők kiszállhattak. Szerencsére a kocsi törésen kivül egyéb baj nem történt. — Ujitás a postán A csabai postahi­vatal népszerű főnöke, Balogh József minden tekintetben oda törekszik, hogv a közönség, de különösen a kereskedők igénye a gyors levélkézbesítés körül teljes kielégítést nyerjen. Az ő előterjesz­tésére a nagyváradi postaigazgatóság a levólhordók számát hárommal szapori totta, igy a kézbesítésre a várost ujabban öt kerületre osztotta be, a pénzeslevelek és csomagok szállítóleveleit pedig kót altiszt teljesiti. — Uj pénztárnok. A gyulai ker. beteg­segélyző pénztár szarvasi kezelője Mol­nár János tanitó ezen megbízatásáról lemondván, helyébe az igazgatóság V e 1 e s Tamás községi esküdt lett kinevezve pénztári biztosul. — Vásári ós egyéb tolvajok. A mult hélen a mezőberényi vásáron Balogh Lajos kötegyányi gazdának, a ki ökröket hajtott a vásárra 109 frtot lopott ki egy ismeretlen jómadár a zsebéből. — Csor váson egy négy tagból álló bandát fo­gott el a héten a csendőrség. Tagjai: Vozár Pál, Hankó Pál, Hankó György ós Vidovenyecz András. Ezek a tisztelt urak éjszakánkint bejártak álkulcs segé­lyével Szász Pál, Mikla János, Schuck András és Mikla András buzapadlására és onnan nagyobb mennyiségű búzát ós kukoriczát loptak el. A hét elején azon­ban rajtavesztettek, mert az egyik gazda észrevette a turpisságot és bepanaszolta őket a csendőrségnél. A csendőrség el fogta őket és vallomásaik alapján Nóvák György csabai lakost is feljelentette a bíróságnál, ki a lopott búzát megvette G y o m á n pedig Kovács Lajos pos­tamesternek okozott kellemetlen mearle petést egy tyuktolvaj consortium. Nem kevesebb mint 180 darab dédelgetett pli­mouth-tyukjait emelték el. — Az osztálysorsjegyek már megér keztek és kaphatók Csabán az aradi ipar­és népbank békésmegyei fiókintézeténél ; az I-8Ő osztályra szóló sorsjegyek ára : egy egész 6 frt, egy fél 3 frt, egy negyed 1 frt 50 kr s egy nyolczad 75 kr. Az előnyös sorsjátéki tervezet értelmében minden második sorsjegyre esik egy nye­remény, mely a sorsjegy árát jóval meg­haladja s igy legkisebb nyeremény ese­tén is, a befektetett összeg három-négy­szeresen visszatérül. — A csendőrföfelügyelö uton. A m. kir. csendőrség főfelügyelője szentgyörgyi Jablonczy Sándor tábornok a Békés­megyében három-négyszeresen felemelt létszámú csendőr-örsöket vizsgálja mos­tanában felül. — A „Magyarország és a Nagyvilág" legutolsó kötete Békósmegye közéletén, intézményein ós szereplő fórfiain óhajt áttekinteni. A vállalat a legizlésesebb e nemben. Legutóbb Újvidéket ismertette, ennek közigazgatási és kulturéletét gaz­dagon illusztrálva. A vállalat beváltja azon programmját, hogy Magyarország városait, társadalmi életét hiven mutatja be. Kíváncsiak vagyunk, sikerül-e szer­kesztőjének Békésmegye hü ismertetése. — Bucsu bankett. A Szarvasról távozó R e i c h a r d t Márk rabbi tiszteletére hétfőn fényes bucsuvacsorát rendeztek Weisz Márkusz vendéglőjében hivei, melyen a hitközség előkelő tagjai nagy számmal vettek részt, ragaszkodásuk ós kiváló tiszteletüknek jelét adva. Az első fogás uián Schiff Jenő ügyvédjelölt rövid beszédben átadta a rabbinak a ba ráljai által vett emléktárgyat, egy értékes 8rany órát éslánczot, azonkívül egy em­lékalbumot, melyen a hitközség előkelő tagjai voltak aláírva, az emlékalbumban az aláirottak 14 évi sikeresés kiváló mű­ködéséért hálát mondanak. Rövid szünet után G 1 a z n e r Ármin orvos mondott meglepően szellemes beszédet, búcsúzva a kiváló tehetségű rabbitól. Lányi Gusztáv lelkész emelt szót, mint kartárs beszélt, hivalkozva az élet nehézségére, különösen az olyan embereknél, mint az el'ávozó rabbi, ki nem volt szóicsap, ha nem egyedül a hitnek ós tudománynak ólt, ha tett valamit, mint Isten szolgája, egyedül ott számolhat le, de ellenei is ott fognak leszámolni. Végül Reichardt Márk, a távozó rabbi állott fel ós ujabban jelét adta szellemességének és kiváló szónoki tehetségének. Beszédjében ki emelte, hogy ő tudtával rosszat soha nem tett, végső imát rebegve a hitközségért és az egész város lakosságáért. A beszéd végeztét általános éljenzés követte. A bucsu oly érzékeny ós igaz volt, hogy a rabbit valószínűleg legközelebb befogják igtatni lelkészi állásába — Szarvason. Más, a bankett után, ha következetesek a szarvasi hivek, nem következhetik. — A dobozi tüz. Tűz volt a napok ban Wenckheim Dénes gróf dobozi uradalmában s elhamvasztott egy szalma kazlat. — Puszta-szent-Tornyán pedig Drucker Simonnál égett le egy asz tag buza. Biztosítva volt. — A gyulai óvodák. Ismeretes dolog, hogy Gyula városa eleddig elodázta az óvodák szervezését. Ujibbin, minthogy egy már régen hozott határovit alapján a belvárosi óvoda ópitésót mi sem aka­dályozza, ezen óvoda helyiségnek özv. Név e ry Albertnétől megvételét és az arra szükséges 10000 forintnak a városi adóságok konvertálása után fenmaradt és takarékpónztárilag elhelyezett köl­csönösszegből felvételét a közgyűlés ha­tározatilag legutóbb kimondotta, utasít­tatván a tanácsot, hogy özv. Névery Al­bertné kigyó-utczai házára nézve a szer­ződést megkötvén, azt a képviseleti köz­gyűléshez terjessze be. — Az acetylengáz-fejlesztés tökéletesített mód­szere, mely Mr. John Gore angol találmánya, nagy feltűnést keltett Budapesten, hol azt Loősy A .és J. urak, a magyarországi szabadalom tulaj­donosai, hozták forgalomba. Az acetylengáz ezen uj fejlesztési módszer által mihamarabb általános elterjedségnek fog örvendeni, mert ezen nagy­szerű találmány egyszerű kezelése, szakadatlan működése által, tökéletesség szempontjából az összes eddigi találmányokat felülmulta, ugy hogy ez az acetylen világítás terén korszakot alkotónak nevezhető. Rendkívül fontos ez az uj világítási módszer a vidékre nézve, mert nem kell hozzá gyárat vagy telepet létesíteni, hanem akármely magánlakásban is felállítható a fejlesztő készülék. A Gore-féle acetylengázfejleszt'ínél a robbanás veszélye teljesen ki van zárva, aszerkezet oly egyszerű, hogy a gép kezelése szakember fel­ügyeletét nem igényli, miután az csupán az újra­töltésből áll, mi bármilyen cseléd által 5—10 perez alatt kö <nyen elvégezhető. Minden egyéb munkát a gép szerkezete önműködőlég végez el. Műkö­dése szakadatlan, miután két carbid tartója van. melyek egymást önműködőlég cserélik ki. Ezen nagy előnnyel egy találmány sem rendelkezik. Egyszeri megtöltéssel 10 órán keresztül szolgál­tatják szakadatlanul a gázt. Ezeknél fogva figyel­meztetjük t. olvasóinkat, különösen pedig a köz­ségi, városi ügyek intézőit, hogy a közmegvilá­gitás, valamint termek, hieatalok, magánlakok, vagy üzlethelyiségek világitására történő intézkedések esetében el ne mulasszák a Gore-féle acetylengáz­fejlesztő rendkívüli előnyeiről felvilágosítást nyerni L o ó s y A. és J. uraktól, Budapest, IV. ker., Rózsa­tér 7. sz. — Bábaképezde A szegedi magy. kir. bábaképző-inté/.etnél a legközelebbi, oki. bó 1 én kezdődő magyar-német tanfo­lyamra 12 tanuló részére egyenkint 40 frtnyi állami ösztöndíj van rendszeresítve. Felhívom mindazokat, kik azt elnyerni óhajtják, hogy a vallás- ós közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz intézett, kereszt­levéllel, erkölcsi és szegénységi bizonyit­ványnyal fölszerelt bólyegtelen folyamod ványukat augusztus hó 31 ig hozzám nyújtsák be. Dr. M a n n, igazgató-tanár. A nyomorultakért. Felhívás 192 békésmegyei siketnéma érdekében. A szencsótlensóg minden alakban szánalomra indítja az embert. Sajnálko­zunk, ha béna egyén nyúj tja felénk csonka karját alaminzsnáért esdve, de van még nyomorultabb sors is. Amikor ép tagok, ép értelem mellett egészséges, munkabíró egyén van tétlenségre kárhoztatva, mert nem tudja magát megértetni, a ki ha beszólni tudna, nem alamizsnáért kö­nyörögne, hanem munkát kérne, mely­lyel becsülettel szerezhesse meg kenye­rét, mig igy az alamizsnát sem tudja ki koldulni, mert néma. Majdnem minden falunak van ilyen szerencsétlenje, némelyiknek több is. Edes hazánkban nagyon sok ezeknek a szerencsétleneknek a száma, AZ 1890 iki népszámlálás Magyarországra 16073 siketnómát mutatott ki, ebből Bókósme­gyére 192 esik. Hány jó munkás válhat­nék ezekből, ha tanítva lennének, amint­hogy az a néhány száz, a kit Váczon, Budapesten, Kolozsváron, Temesváron ós Aradon képeztek emberré, mindannyija maga keresi a kenyerét. Van ezek kö­zött asztalos, szabó, czipész, betűszedő, kőmetsző, szobrász ós más foglalko zást űző. Németországban több gyáros, vál­lalkozó, írnok is találkozik köztük, Ame­rikában pedig, a hol legtöbb gondot for­dítanak reájuk, még siketnéma pap, ta­nitó, postatiszt stb. is van. Magyarország még nagyon hátra van ezen a téren. Az elmúlt évben csak 400 siketnómát neveltek, a mig ugyan ezen időben Németországban 6000. Ámeriká­ban 7000, sőt Ausztriában is 1200 volt az intézetben tanítottak száma. Nagy baj az, hogy az állam csak az utóbbi időben kezd velük s oktatás ügyükkel behatóbban foglalkozni, de mert a tanítás nagyon költséges — egynek-egynek a tanítása 200 —400 frtba kerül évente — sokat nem tehet a pénzügyi helyzet mostohasága miatt. Ennél ia nagyobb baj, hogy maga a közönség tájékozatlan, azt sem tudja,hogy van-e intézet; a szülők, a kiknek ilyen szerencsétlen gyermekük van, nem ér­deklődnek irántuk s rendszerint már akkor kérdezősködnek, a mikor gyermekük a tanitási kort túlhaladta s többé fel nem vehető. Valóban hézagpótló munkát van hi­vatva teljesíteni a nemrég alakult „Testi ós szellemi fogyatkozásban szenvedőket gyámolító országos egyesület ', a mely feladatául tűzte ki, hogy a nagyszámú szerencsétlenek sorsán javítson, mert a 16073 siketnémán kivül 15430 vak és 1590j hülye is van Magyarországban s összesen csak 9 intézet: 7 a siketnémák, 1 a vakok és 1 a hülyék számára, ugy, hogy ezeknek a szerencsétleneknek óri­ási száma még ma is állatias sorsnak néz elébe. Ez a jótékony egyesület, működést fejt ki a szerencsétlenek érdekében. Kü­lönösen három irányban működik. Fel­világosítást nyújt a szerencsétlenek szülői­nek, segélyezi a szegényeket, s intéze­teket és iskolákat létesít ugy a vagyono­sabb szülők, valamint a szegényebbek számára is. Különös gondot fordít a sze­rencsétlenek ipari kiképzésére s a felnőtt iparosok munkáinak értékesítésére. Ez a kiválóan humánus egyesület a legnagyobb mérvű támogatást érdemli meg s mert a tagsági dijak oly cseké­lyek, hogy p. o. a rendes tagok évi 1 fr­tot, a pártolók 5 frtot,' az alapító tagok pedig egyszersmindengorra 25 frtot fizet­nek, a miknek fejében az egyesület „Ka­lauz" czimü hivatalos havi közlönyét is kapják, lehetővé teszi, hogy még a leg­szegényebb sorsban levők is hozzájárul­hassanak a szerencsétlenek megmentésére irányuló magasztos emberbaráti mun­kához. Mi magunk is melegen ajánljuk ezt a nemes czólu egyesületet olvasó-közön­ségünk figyelmébe s egyúttal felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyesület titkári hivatala, Budapesten VIII. kerület, Sán­dor-uteza 38. sz. alatt van, felvilágosítást nyújt a siketnémák, vakok vagy hülyék érdekében hozzá intézett minden kér­désre. IRODALOM. — Magyarország három részre oszlása. Az „Athenaeum" r. társaság kiadásában megjelenő „A Magyar Nemzet Története" czimü tiz kötetes nagy munkának (milleniumi kiadás) ötödik kötető most hagyta el a sajtót. Czime : „Magyarország három részre oszlásának története 1526—1608." Irta dr, A c s á d y Ignácz Bámulatos szorgalom­mal és igazán nagy szerencsével gyűjtötte össze Acsády Ignácz az erre a szomorú korszakra vo­natkozó történeti adatokat és emlékeket. Ez az ötödik kötet az eddig megjelent köteteknek meg­felelőleg rendkívüli díszes félbőrkötésben minden hazai könyvkereskedésben kapható. Ára 8 frt Kapható a „Corvina" könyvkereskedésben is. KOZGAZDASAG. Gabona árak. B.-Csaba, julius 21. A budapesti gabonapiacz irányzata, egyrészt a külföld magas jegyzésére, de főkép az egész ország rosz aratási ered­ményére naponként szilárd és az árak rendkívül emelkedőben. Ehhez képest csabai hetipiaezunkra gyengén előkerülő gabona is jó árakon kelt el. I-ső rendű piros uj buza . . 9.40—9*50 II-j i rendű sárga buza . . 9'2()—9.30 Uj buza 8-50—900 Tengeri 3"90—4.— Csinquantin 4 20—4 30 Budapest, julius 21. (Saj. tud. távirata.) Kész buza 15 krral magasabb, őszi buza 9-76—78, tengeri 4-45-47. Szerkesztői üzenetek. Kereskedő. (Csaba.) Éppen ma az újdonság 1 rovatban olvashatja, hogy a levelek kézbesítése gyorsított tempóban történik. Azon panasza, hogy a levélhordóknak az utczán, a posta előtt nem szabad levelét, ha ön arra vár, kézbesíteni, hanem ha átvenni akarja, ugy követnie kell a legköze­lebbi utcza sarkáig. Ha ez az ukáz fennáll, ugy az, szelíden mondva, nevetséges. Hogy az igaz­gatósághoz óhajt fordulni, a tetszéséro bízzuk, de talán a hivatalfőnök is segíteni fog e bajon.

Next

/
Thumbnails
Contents