Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-25 / 94. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Csütörtök, november hó 25-én. 94. szám. BEKESMEGT EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Appouyi-utcza 891/

4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes Ham ara S Kr, Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A második panama. A köztársaság második kelevénye is fölfakadt: Franciaországban a katonai panama. Az első aPauama-csatorua botránya volt, a midőn Franciaország 184 közszereplő nagy férfiát, okkal és ok nélkül, proskribálták. Azt mondják a második panama is megnőhet ennyire, Dreyfus, E«zterházyWalsin után az egyes lapok nagy kéjjel dúskálnak a nevekben, ezredtulajdonosok nevét is pellengérezik már. Hol ér ez véget, ki tudná megmondani? Az eset pedig az, bogy a német kormány kezébe katonai titkokat játszottak, bizouynyal nagy pénzért. A franczia kormány azonban az árulást megtudta és gyauuba került Dreyfus kapitány, a kinek egy irata, a mint mondják, a bordereau-je nyomra vezetett. Dreyfust megfosztották válrojtjaitól, fegyenczként bánnak vele és azóta kin azoknak, akik Dreyfusnak rokonai. Azóta a francia közvélemény megvetéssel sújtja, akik az áruló rokonai, barátai, Dreyfus testvérét tehát nemcsak a vérségi szeretet, hanem a maga szörnyű helyzete is igazolja, hogy az öcscse kimentéseért oly lázasan fárad. És közbe jön az Eszterliázy-Walsin őrnagy csodálatosan hasonló irása. Eszterházy zajos múltja lélektanilag sokkal jobban igazolja, hogy képes volt elkövetni e rut árulást, mint a szigorú és rendkívül becsvágyó katona Dreyfus kapitány. Hiszen Eszterházy származása sincs igazolva. Azt is állítják vádlói, hogy Eszterházy nem is gróf, nem is hivják Eszterházynak, nem rokona a franczia Eszterházyaknak, sőt nem is francia. Külföldről jött s a franczia hadsereg kötelékébe mint franczia honosságú lépett. Franczia iskolába nem járt. Miért jött Francziaországba, minő a múltja, hol született, hova illetékes ? Ezek a kérdések a hivatalos vizsgálat tárgyai. Az ilyen homályos multu emberről fel ehető az árulás. Ezeken a feltevéseken, melyeket ténybeli bizonyítékok, fájdalom - nem támogatnak, épül föl a nagy panama, — és a nagy szenzácziók erejével sodródik végig az egész világon. Végeredményében mit ér el ? Elhomályosítja a franczia glorie-t. Azért hirdetik egyesek, hogy a Dreyfus kapitány szerecsen mosdatása német idea és egy francia lap már vezércikkben aposztrofálja a német császárt, hogy az egész herce-hurczát ő indította meg. Részvétünk teljes mértékben tapad a gályára vitt, rángj a-fosztott kapitány iránt, a kí lehet ártatlan, de egyúttal fájdalommal látjuk a franczia köztársaság súlyos sebeit is, Európa egykor leghatalmasabb, kulturában első népét az erkölcsi posványbau, dege nerált idegekkel, századvégi irodalmukkal, laza erkölcsökkel, a biztos uemzeti bukás vonaglásában, mely biztosan bekövetkezik, ha csak valami nagy szellemi reneszánsz a népek lelkét át nem formálja. Mindenütt az erkölcsi züllés és nemzeti erőhanyatlás. Köztársasági elnökké lenni nem a polgárerények jutalma, hanem a nagyság büutetése. Carnot leszúrják, Casimir lemond. A mostani kormáuyelnököt is nagyobb testőrség védi, mint a leigázott földek autokratáit. Az emberi eltévelyedés minden bizarrsága franczia földben honos ; népszaporodása folytonosan csökken ; az állam adót kénytelen hozni az agglegényekre, premiumot ad a sok gyerekü szülőknek, védekezik a legnagyobb nemzetvagyont az emberi élet megvédése érdekében és ennek szaporaságán törvényhozásilag dolgozik. Az uj panama pedig, az ennek szenzációjában való tobzódás szomorú jele, hegy Franciaország züllik. Revancheról álmodnia sem lehet. Hiszen saját katonái adják az ellenség kezébe e leigázás legkönnyebb módját. A magyarok csupán kulturális fejlettségükért, bohém természetükért voltak frauczia-bálványozók. A politikában mindég csalafinta volt a franczia. Mégis sajnálja nálunk minden ember, ha Francziaország nagy sebeit a vad, gyilkosszenzáció csinálja, avagy fölfedi. A kendertermelés föllenditése. — A gyár igazgajójának válasza. — A szegedi vitorlavászon és zsákgyár igazgatósága válaszolt a minapi értekezlet által föltett függő kérdésekre. A legfontosabb: a 2 frt 20 kr egységár kér désére a gyár még nem felelt, ezt a távolabbi jövőnek hagyja főn; de a mikre felel is, azok is még sok szót tűrnek. Egy szakértő gazdát kértünk föl, hogy a gyár mostani ajánlatának előnyeit, annak hátrányaival lapuuk hasábjain szakavatottan ismertette, A szakszerű véleményt legközelebb adjuk és egyelőre közzétesszük a gyár válaszát : A levél megyénk fői.-pánjához van intézve és igy hangzik: A folyó hó 9-én meglartott értekezlet Méltóságod által enuncialt eredményét czégünkkel beha tóbb megbeszélés tárgyává téve, eddigi megállapodásunkról van szerencsénk méltóságodat a következőkben értesíteni : 1. a termelési kötelezettség tekintetében méltányolva az értekezlet kivánalmát, az általunk contemplált 15 évet hajlandók vagyunk 10 évre redukálni. 2. az építkezéssel járó befektetéseket illetőleg, eredeti tervezetükben foglalt kikötésünktől hajlandók vagyunk ugyan elállani, tekintettel azonban azon körülményre, hogy a 10 évre kiható-kétségkivül esélylyel biró termeléssel szemben az általunk előirányzott befektetés reánk aránytalanul nagy ierhoket róv, vagyunk bátrak Méltóságod elé a következő, mindenesetre előnyös ajánlatunkat terjeszteni. Az építkezéseket hajlandók vagyunk a telep részére mindaddig, mig azon ál tálunk kenderkikószités űzetik, bérmen tesen átengedett 30 kat. hold területen saját költségünkön eszközölni oly kikötés mellett, hogy azokat, amennyiben a telep, a szerződéses 10 termelési év lejárta után általunk igénybe nem vétetnék, egy, elhasználás illetve elavulás czimén százalékokban előre megállapítandó évi leirás levonása mellett, az érdekeltség tőlünk megváltani tartoznék. Igen természetes, hogy ezen megállapodás esetén az építkezésről szóló költségvetést — tudomás vétel ós helybenhagyás végett — az építkezés előtt az érdekeltségnek bemutatjuk. Feltéve most már, hogy az első 10 évre szóló termelési szerződós lejártával, a további üzem elé oly előre nem látható akadályok gördülnének, melyek a telepnek részünkről való üzemben tartását érzékenyen megnehezítenék vagy lehetetlenné tennék, ugy az építkezés megváltása — a föntiek szerint — a következőkép történnék : Az építkezésbe fektetett tőke körülbelül osztrák értékű frt 12,500 évi leirás 4 százalék 10 évre 40 százalék, 5000 frt. a megváltási összeg 7,500 frt, mely egyébként a szerződéses viszony további fenállása és az évenként leírandó összeg arányában oly kép apad, hogy bizonyos idő leforgásával a befektetett tőke telje,

íBékésmegyeiKözlöny"tárcáia. Sub auspiciis Regis. — Zsilinszky Mihály a király képviselője. — Az első tudori fölavatás 1805-ben ment végbe. Ekkor avatták „promoció sub auspiciis Ragis" doktorrá Eötvös Ignácz bárót. A király képviselője Széchenyi Ferencz gróf volt, a ki a vitában is ki tünő (mert a tudorrá avatást vita előzte meg) ifjú báró ujjára húzta a király ajándékát, egy szép aranygyűrűt, mely kéken van zománezozva s ájour foglalatban 14 pompás brillánt vesz körül. 1838-ban volt a második ünnepélyC z i r á k y Jánost avatta föl br. Eötvös Ignácz tárnokmester ; ugyanaz, ki az első egyetemi kitüntetésben részesült. Ötvenhét évig szünetelt a szép szokás és rövidesen 1895. óta Hegedűs Lóránt, Papp Ferencz lettek királyi doktorok. Csak a legközelebbi napokban pedig Vigyázó Ferencz, gróf Csávossy Ignácz, Fenyves8i Béla és Róth Vilmos, a kolozsvári egyetemen pedig ifj. Ferencz József lettek doktorokká. Ugy a budapesti, mint a kolozsvári ünnepélyeken már másod, illetve harmad izben Csaba városának kiváló szülötte ós orsz. képviselője, Zsilinszky Mihály, a kolozsvári egyetemnek úszteletbeli tudora, — képviselte a királyt. A ki ilyen promociót nem látott, el sem képzeli milyen szép ünnepély az. A nagyságos egyetemi tanári kar díszben, rektori jelvényeivel van jelen. Régi szokás után minden részlete meg van állapítva az ünnepnek, a kitüntetett doktorok megtartják az egyetemi kar által előzőleg megbírált programmértekezósükeí ; de az ünnep azon királyi biztosi beszédek után lett nagy jelentőségű, melyeket az alma mater falai között mondottak, A kolozsvári első promociót annak idején hosszasabban ismertettük. Álljanak itt Z s i 1 i n s z k y Mihály királyi biztosi beszédé nek azon részei, melyeknek megőrzésére ez újság gyors elmúlásra predesztinált hasábjai helyett, maradandóbb formát kellene adnunk, azok érdeme szerint. De a kulturának emez organuma a maga kis körében világosságot hint, arra törekszik 1 Világítsanak a királyi biztos be szédónek egyes kikapott részei; a kultura messze utján vezesse képzeletünket ez a világosság, hogy a nemzeti államért való munkában fellelkesüljenek mindenek. Beszéde elején egy szép hasonlattal a király-ajándékozta gyürü nemesítő ha tását fejtegette Zsilinszky Mihály, majd a tudományt magasztalván, a hazaszeretetre vallásosságra, a valódi hu manizmusra intette az ifjúságot. Am rajongjanak mások a világpol gárság hiu eszméjeórt; hirdessék az emberiség iránti szép kötelességeket, én azt hii-zem, hogy az emberiség legfőbb érdekeit is csak akkor szolgáljuk igazán, ha tevékenységünkkel hiven töltjük be azt a szűkebb kört, amelyet saját ha zánknak nevezünk. Aki ezért a szűkebb körért nem képes hevülni, az bizonyára még kevésbbó fog hevülni az összes emberiségért. Mert a költővel szólva I Isten egy szívnek egy keblet teremte és egy embernek egy hazát . . Egész vi lágert, egész emberiségért halni, azt Isten teheté: ember meghal háznépéért, ember meghal hazájáért; halandó sziv többet meg nem bir. Es ez a haza lehet kicsiny ; de a magunké 1 Mi akadályoz bennünket, hogy nagygyá tegyük ? Ez a haza lehet szegény és elmaradott; de a miénk. Tőlünk függ, hogy gazdaggá és virágzóvá tegyük! Nem mások, nem idegenek ; egyedül sa ját fiai, önök ifjú barátaim, kikre a nemzet remónylő szeme gyönyörrel tekint, vannak hivatva, hogy tehetségükkel és kitartó munkájukkal nagygyá, gazdaggá, hatalmassá és boldoggá tegyék. Legyen jelszavuk : „hogy amit emberész és kéz kivívhat, ne várjuk mástól, mint szerencsediját." Ez a jelszó hangozzék feléd is ifjú Ferencz József, kit eddig kifejtett mun kásságod a mai ünnepély közponjává lett. Ez a szép, ez a magasztos ós irigy lendő ünnep elmúlik, mint egy szép álom ; de emlékének nem szabad elmúlnia életed leheletóig. Ott kell azt őrizdned szivednek rejtekében, hogy biztatólag és lelkesitőleg hasson ós erősítsen a közélet nehéz küzdelmeiben ! Az államtitkár beszéde végeztével hosszas éljenzés és taps tört ki. A be szód az ifjúságot mólyen meghatotta és a közönséget egészen elragadta. Szeretném, ha csabaiak látnák, mi lyen ünnepeltetés éri ilyenkor magát a király képviselőjét Mintha maga a király jönne. Díszszázad tiszteleg, a város küldöttségeket indit. Zsilinszky maga egyénileg is ritka népszerű Kolozsvárt; beszédeiről, szeretetreméltó közvet lensógéről nagy dicsérettel szólnak és val óban öröm, ha a díszes promóciókra a közoktatásügy államtitkára jön. Hogy tárczaszerüen fejezzem be e sorokat: a redutban pedig oly sok szép kolozsvári lány van, hogy a doktorand nem csoda, ha programmértekezését, „A z európai közjog egy szabálytalanságáró 1", e szavakkal kezdi: — Szeretlek titeket, szép kolozsvári lányok. —ó. Ember tervez ! Irta : Sávor Kálmán. Kenderesi Iván házában vig lakomágyült össze a rokonok és jó batátok nagy tömege. Nagy öröm várt a családra. Frida kisasszony eljegyzését voltak ünnepelendők Agotai Elemér úrral, a ki jóllehet az absolutoriumot csak most kapta meg, mindazonálta kiváló szellembeli képességei máris előnyösen ismertté tették nevét az egész messzeterjedő vidéken. Az eljegyzés érdekességét növelte azon körülmény, hogy Elemér mint szegény sorsú szülők gyermeke, még gymnazista korában tanárainak ajánlatára mint instuktor nyert alkalmazást Kenderesi házában. Az instructorból később nevelő tagja. A szépen fejlett, jó modorú, rokonszenves fiút szerette mindenki s midőn olykor-olykor lóra pattant, hogy a tanyai gazdálkodásban körül lovagoíjék, fölragyogott az örömtől, s a tágas verandán az eltűnő ifjú után bámulva, szőtte a szép ter/eket, melyek apai szivét a legboldogabb érzelemmel töltötték be. Nem maradt előtte titok, hogy Frida és Elemér a legigazabb vonzalommal viseltetnek egymás iránt s gyakran volt alkalma látni, midőn a fiatalok suttogó beszélgetése közepette Frida arczán hamvas, hirtelen tüzrózsák fakadtak s Elemérnek szemei a fölgyújtott szenvedély vibráló fényében villogtak. Látta ő a fiatalokszerelme első szikrájának keletkezésit