Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-25 / 94. szám

sen törlesztve lesz, melylyel egyetemben a megváltási kötelezettség az érdekeltség részéről is megszűnik. Azt hisszük, hogy tervezetünk ekkénti módisitása az érdekeltség teljes megnyug­vásával fog találkozni és a midőn még megjegyezni vagyunk bátrak, hogy a be­váltási egységár tekintetében, legközelebb lesz szerencsénk Méltóságodat elhatáro­zásunkról értesíteni, vagyunk, mély tisz­teletünk nyilvánításával, Szeged, 1897. november hó 17-én. Méltóságos főispán ur legalázatosabb szolgái Salzmann ós társa magyar vitorlavászon és kender­gyár, Gerő s. k. Csaba város háztartása. — Csaba város gyűléséből. ­A példaszó azt mondja, hogy a két­szer melegített káposztánál nincsen jobb étel; ezzel szemben Csatár Zsiga azt mondja, hogy a felmelegített ételtől meg a kiengesztelt jóbaráttól mentsen isten. A szives olvasó pedig bizonnyal azt fogja elgondolni, hogy ugyan mi a csodát aka­runk mi a kétszer melegített ételek pa­rábolájával. Egyszerűen azt, hogy rövi­desen most már másodszor, (sőt harmad­szor) tárgyalta a költségvatést Csaba vá ros képviselőtestülete, mert a nemes vár­megye, az ő túlságosan jelentkező bű rokratizmusának nem volt megfelelő a régi schóma és bizonnyal épülésére szol­gált volna, a bürokratizmus szakkópvi­selőinek, a számvevőségnek, ha hallja, mi­képpen aposztrofálják a képviselet tekin télyes tagjai ez újításáért. De hát a nemes vármegye paran­csol. Es újra végig kelletett tárgyalni Csaba város háztartását. Mert a közvi­lágítás nem önálló tétel, hanem rendőr­ségi kiadás és tuttí-quanti. Fejér Béla főpénztárnok mutatta az uj költségvetést, melyben két uj tétel van ; a személyi járandóságok között az önálló árvaszók szükséglete és a feleke­zeteknek eső 2800 frtos segély. Az egyes tótelek a következők : Kiadások: Köztartozásokra .... 9317 frt 37 kr Személyi járandóság . . 56835 „ — „ Rendőrség, szolgák ruhái 1045 „ — „ Irodai szükségletek . , . 2940 „ — „ Utazás és napidijak. . . 600 „ — „ Epületek fenntartására . 7247 „ 33 „ Különféle iparos számla . 1140 „ — „ Faiskolák ós népkertre . 1200 „ — „ Használati állatok . . . 2214 „ — „ Közegészségügyi kiadások 1775 „ — „ Rendőrségi kiadások . . 2046 „ — „ Egyházak segélyezésére . 2068 „ 48 „ Nevelésügyi kiadások . . 13660 „ 18 „ Állategészségügyi czélok . 1400 „ — „ Közlekedési czélokra . . 575 „ — „ Szegényügyi kiadások. . 3240 „ — „ Végrehajtási költségek . 400 „ — „ Adósság törlesztés . . . 58008 frt — kr Átmenetiekre 1240 „ — „ Előre nem láthatókra . . 6000 „ — „ Különfélére 2910 „ - „ Kórház ós szegónyalapnak 2433 „ — „ Patronátusi teher megvál. 2827 „ — „ összesen 181123 frt 36 kr Bevétel: Földbirtokból Községi épületekből . . . „ jogok bérlete . . . Lábas jószág jövedelméből. Tőkepénzek jövedelméből . Végrehajtási dijakból. . . Ipardijak és ,birságok. . . Rendkívüli jövedelmekből . Vágóhíd jövedelméből . . Atmenőlegesekből . . , . 11001-­48964­4099.­1100 ­16276­1000-­300­718-­3600 5140­összesen 92199 — Mérleg: Pótadóval fedezett hiány . . 88923 48 Ebből esik az I. csoportra (az összes adók után) 63607 43 II. „ (föld adó után) . . 7035 — III. „ (földadón kívül a többi)17685-05 Fizetendő az I. csoport után 31"/,, a Il-ik csoport után 58%, a Ill-ik csoport után 23-5%. A költségvetésnek következő tételei­nél történt felszólalás : A használati állatok téte­lénél Beliczey István indítványozta, hogy az előfogatozást vállalat utján biz­tosítsuk és a város lóállományát adja el. S a i 1 e r Gyula intéző számadatok­kal mutatja ki, hogy a mostani házike­zelés mindössze 300 frttal kerül többe az árlejtésnél. Ezz-1 szemben azonban Csaba ingatlanai szinte kényszerítenek a házikezelésre. K o r o s s y László még azzal tol­dotta meg, hogy a város a kocsisokat más munkákra is fölhasználja, a 300 frt e réven is megtérül. Dr. Zsilinszky Endre, habár ő volt az, a ki a múltban az előfogatozásnak Beliczey István által indítványozott formáját hozta szóba, most az intéző kijelentéseit tudomásul veszi s a mai módszer további föntartásáért emel szót, mindazonáltal nem találná fölös legesnek, ha a kérdést tanulmányoznák. A képviselet a tételt megszavazta. Az önálló árvaszék kiadá­sainál Beliczey István kérdést in­tézett, hogy a rendes költségvetés, az uj intézménynyel mennyivel nő? Fejér Béla kijelentette, hogy 1000 frt vétetik e czimen a költségvetésbe. F á y Samu dr. az egyházakse­gólyezése tételénél kívánta, hogy a segélyezési összeg osztassék el a lakos ság száma szerint, igazságos kulcs alap­ján az egyes felekezetek között. A képviselőtestület napokkal előbb a status quo mellett döntvén, nem akart ez ügyben vitát s egy évre beállította a régi szokás alapján a segélyt. Végül K o r o s s y László főjegyző indítványára 300 frtot vettek föl rendel­kezési alapul. Dr. Zsilinszky Endre figyelmeztette a közgyűlést, hogy erről majd másként rendelkezik a felsőbb ha tóság, de a többség azt az elvi felfogást vallotta, hogy Csaba autonom joga olyan alapot kreálni, melyet a bizalmasabb természetű ügyekre költ, melyek a nyil­vános elszámolást nem is tűrik. Ezzel a költségvetés letárgyaltatván, az ülés véget ért. A szabadelvüpárt gyulai zászlóbontása. Most vasárnap a gyulai szabadelvü­párt zászlót bontott. Nevére egy fiatal név került. De a fiatalsága az erő. B o d o k y Zoltánt nem egyéni kapaszko­dás, de a párt becsülete mozgósította. Nevét az a remény hozta forgalomba, hogy B a r t h a Miklóssal szemben ő az egyedüli jelölt, a ki ma Gyulán a siker valószínűségével fölléphet. A siker való­színűségét mondjuk. Mert valóban lel­kesen kell a szabadelvüpártnak együvé tartani, ha győzelmesen akar kikerülni. Vasárnap délelőtt a Göndöcs-kerti pavillon nagy termében számos választó polgár gyűlt egybe, midőn a polgárok gyűlését F o 1 1 m a n n János dr. nyitotta meg s miután Ladics György indít­ványára a párt megalakultnak monda tott ki, pártelnökül P o p o v i t s Jusztin városi főjegyző, alelnökökül 01 á h György megyei főügyész és Szénáéi József, jegvzőkül dr. Ladics László ós F o 11­m a n n János választattak meg. O 1 a h György mint Kossuth-párti 48as szükségesnek tartotta az egybe gyűlt hallgatóság előtt magyarázatát adni annak, hogy miért változtatott elveket s beszéde folyamán kijelentette, hogy ed­digi politikai barátaival szakítva, szívvel lélekkel csatlakozik a szabadelvű párthoz. Dr. F o 1 1 m a n n indítványára 100 tagu végrehajtó bizottság alakíttatott és egyhangúlag dr. Bodoky Zoltán je­löltetett, kinek a gyűlésbe leendő meg­hívása végett Ladics György ós Sal Jó­zsef vezetése alatt 20 tagból álló küldött­ség menesztetett a vármegye házára. Mikor Bodoky megjelent, az egybe­gyűltek zajos éljenzóssel fogadták, a vár­megye tisztikara élén az alispánnal köréje csoportosult s ő talpraesett, rövid be szédben köszönte a feléje fordult bizal­mat, kijelentvén, hogy az esetre, ha meg­választatása sikerül, öszszes törekvése Gyula város felvirágoztatása ós érdekei­nek előmozdítására fog irányulni. Programmot ezúttal nem mondott, hanem azt a jövő vasárnap délután a pavillonban fogja elmondani. Tekintve a közhangulatot, a vezér­emberek reménykednek, hogv Bodoky megválasztatása kevesebb erőfeszítésbe fog kerülni, mint Terényié. Ezt azért hi­szik, mert a függetlenségi pártban meg­lehetős lanyhaság uralkodik, a helyi matadorok passzív viselkednek s ugy lát­szik, hogy koránt sincs meg az a lelke­sedós Bartha mellett, mint az előző vá­lasztáson. Bár Holló Lajos, Förster Aurél és Springer fővárosi ügyvéd, kik a vasár­nap délutáni vonattal érkeztek Gyulára, mindent elkövettek, hogy a pártba lel­ket öntsenek. Holló tüzes és élénk szó­noklatban kíméletlen kritikát gyakorolt, amire joga nincs, különösen Bodokyval szemben. (Hiszen nem ismeri!) Förster jóizü, dunántulias előadásaival és szipor­kázó adomáival keltett nagy hatást per­czekig tartó, viharos derültségre ragad va hallgatóit, kik szép számmal voltak egy­begyűlve. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Töpvjavaslat a munkásokról. Budapest, nov. 24. (Saját tud. távirata ) Darányi Ignácz, földmivelósi minisz­ter, a képviselőház mai ülésén benyúj­totta a munkások és munkaadókról szóló törvényjavaslatot, a melyet sürgősen bi­zottsághoz utasítottak. A provizorium sorsa Bécsben. Budapest, nov. 24. (Saját tud. táv.) A provizorium tárgyalása Bécsben meg­kezdődött s hir szerint addig tart, mig a szónokok ki nem beszélik magukat, ez pedig aligha lesz egyhamar, mert nyolc­vannégy szónok jelentkezett a javaslat ellen. Két hétig, remélik, hogy a nyolc­vannégy szónok kibeszéli magát. Éjjel­nappal lesznek ülések s csak addig szü­netelőnk, mig a tanácskozás termét ki nem szellőztetik. ÚJDONSÁGOK. Az igazság. — A csabai egyházak segélye. — Hogy teljes igazság legyen, minde­nek előtt kijelentjük, hogy raultkori ily czimü czikkünkben egy kis hiba esett. Nevezetesen, a mint ha valaki utánna számított, beláthatta, hogy nem száz, hanem kétszázra tettük a gör. keletiek számát Csabán. Nincs is több 1 Az utolsó népszámlálás azonban 500-at találván, (a muzsikusokat is ide osztották) ezt ak­czeptáljuk s e szerint, ha a vallásfeleke­zetek között 2995 frtot, a mai segélyek­látta azt fokozódottan nőni, majd látta azt is, hogy a szikrából láng lett, mely éget, hamvaszt, rombol égeti, tépi, szag­gatja a testet, földúlja a lélek hideg nyűg galmát s forró lehelettel |fölperzseli az agyvelőt. Eddig a dolgok rendjón mentek. A fiatalok megszerették egymást ugy a mint csak kell. Neki pedig öröme telt benne, hiúsága is hogy ezt az ágról szakadt szel­lemi arisztokratát családjába beolthatja. Még hálás is lesz jóságért. Vígságos nap is volt az. Derű ós verő­fény mindenütt. Az igaz együttérzés őszin­te öröm a diszes vendégsereg minden egyes tagjánál. Még a természet is mintba ünnepelne. Virágdiszes palástot öltött, a mező, langyos szellőben csiciergő madár­kák röpködtek vigan, pajkosan, lenken­dezve s az ég örömmosolyban borított bárány felhőkkel tarkított óriási kék lep­let a föld keblére. Es midőn este a csilláros, tágas nagy­teremben fölharsant a zene első tánczra hivó dallama s a fiatalság neki hevülő érzéssel lejtett, végig ? sima parquetten, Frida és Elemér, karbaöltve a verendára mentek s a déli nyitóval falfuttatott kar­fának támaszkodtak. Hallgattak. Némán bámultak az ezüst tös fényű éjbe Mintha sziveik verését hallgatnák vagy pedig annak a beragyogó rezgő fényű csillagnak sajátságos lobo gását bámulnák. Mintha az a csillag oly­kor olykor még egészen el is sötétülne. Hát még az is lehetséges? Frida eltűnő­dött, Elemér inkább, elmerengett, de zsi bongó érzelmük előtörő áradatában egyik sem tudott tisztán gondolkozni. Elemér végre megszólalt I — Fridám, boldogságom, adj egy csókot! És Frida, szó nélkül megtette. Hó­fehér két karját Elemér nyaka köré fonta ós egy hosszú ószbomlasztó csókban össze­forrasztották láztól kipirult ajkaikat. Midőn végre nagy nehezen kibonta­koztak, Frida még egyszer magához ölelte Elemért teljes erejével,csóközennel árasz­totta el arczát, ajkát s égő szenvedélye vulká ihevületóben súgta a fülébe — Látod, édes Elemérem, ón igy fog­lak szeretni mindig . . . mindig ! — En is téged, édes, mindig, örökké ! Aztán betámolyogtak ós elvegyültek a tánczoló párok között. * Másnap Kenderesi Iván magához hi vatta Elemért s hozzá, a mint gyerme­kéhez szólt : — Kedves fiam, tudtodra kell adnom, hogy tőled egy kívánságom teljesítését várom. Te még fiatal vagy, alig huszon­három éves. Frida még csak tizenöt mult, házasságtok megkötése tehátkótóv múlva sem késik. Jegyesek vagytok s szereti tek egymást, hiszen egymásé lesztek ugy is. Szeretném azonban, ha e két évet tanulmányaid folytatására fordítanád s mivel ez Frida közelében egy kissé nehe­zen menne, talán nem ártana egy kis ta nulmányutat tenni külföldön. Legalább nyelvismereted is lesz. — Nem szivesen búcsúzom Fridám­tól, de kedves apámnak parancsára állok. És egy hét után Elemér már Páris­ban volt. A jegyeséhez küldött levelek telve szentimentálismussal, házak végnélküli lánczolatárói beszéltek, melyek tömkele­gében ő teljesen elhagyottként, remete módon ól, mintha csak valami ember nem lakta erdő közepette élne. De szivében ideálja, jegyese iránti égő szerelme él. Es ez a szerelem megaranyozza az ő sivár, szomorú életét. Erre a levélre Frida nagyon megsi ratta Elemért s levélben vigasztalta, bá­torította. Elemér má-odik levele már nem keli ki annyira a sors mostohasága ellen, mi­vel arról tanúskodott, ho^y Párisban is vannak emberek s igy legalibb van, a kivel szót váltson. Ennek a levélnek Frida nagyon megörült s még jobban a har­madiknak, melyben arról érresítette, hogy már barátjai is vannak, a kik őt, mini idegent Párisban, ebben a nagy labiryn thusban kalauzolják. A negyedik levélben bemutatta Piri* egyik színházát, ismertetvén azt kivül és belül, az épületet, a beosztást, az előadást, szereplőket. Az előadás persze kitűnő volt s rendkívül élvezet is a művészek ós mű vésznők játékában. Erre a levélre Frida megint elől kezdte — sirt. Mit siratott, hiszen E'emór már nem panaszkodik. Talán épen azt?! A további levelek az­tán határozatlan időközökben küldve, fé nyes szórakozó helyekről, nagyszerű ki­rándulásokról, kávéházakról, klubbokról beszélnek s az elragadtatás hangján ir arról a bohém életről, a mit ott a hírlap irók s Páris művészei s müvészuői foly­tatnak. Ne csodálkozzék tehát, ha neki kedve támad ez életet megízlelni — hi­szen az embernek tapasztalatot kell sze­rezni — és újságíró lesz. A kövotkező levélben aztán magát a tényt közelte, hogy. újságíró lett. És tényleg ugy történt. Belekerült abba a nagy forgatagba, mely a gyöngét, a zsenge erőt, kíméletle­nül elsodorja és ragadja magával mind­addig, mig egyszer C3ak megnyílik előtte a szédítő örvény rettenetes szája 3 a kö vetkező pillanatban hullámsírban pihen. A bohém élet vasfizikumot ós aczélozott lelki erőt kiván. Hi egyik hiányzik, ugy botor és vakmerő, ki ez élet csuszamlós útjára mer lépni. Elemér fizikuma birta. Vasból volt az. De a lelke gyönge volt. Nem bírt ellenállni az ezer kísértésnek, mely őt környezte. Belerohant a sodró árba ós nem volt ereje ellene küzdeni. Csak hiú­ságát elégítette ki, midőn a kollégákkal virradtig mulatott s tetszett neki, hogy dédelgetett chansonettekkel s híres szép­ségű kardalos nőkíiel brúdert ihatott. L3 amidőn az alkoholos italok és egyébb részéről hozzáférhető gyönyörök túlzott élvezete fátyolt vont agyára, mely elta­karta előtte a közelmúlt szivárványos képeit, nem volt ő többé a régi Elemér, a kire a kenderesi nagy birtok és annak kezelése vár. Mármoros fővel, fáradtan, testében lelkében elcsigázva, néha-néha fölvillant előtte a szép mult egy verő­fényes sugara s aztán kialudt örökre, mint a végsőt lobbant mécses. Érző szive meg­hamvasodott, elégett s üszök támadt ott, hol még hónapokkal ezelőtt egy nemes érzés eszményi lángja lobogott. Lelke is megkérgesedett, idealizmusa kiveszett, s ugy ólt máról holnapra, mint egy álom­járó, mindegy automata, akit egy láthat­lan titkos gépezet hajt. Es midőn egy évet őrületes bacha­nalíákban áttivornyázott, a jegygyűrűje szelid fénye sértette a szemét, lehúzta ujjáról ós minden 3zó nélkül visszaküldte Kenderesi Frida kisasszonynak­A második évben pedig megnősült, elvett egy színésznőt. Azt hitte, hogy igy biztos révre talál, mely visszaadja régi nyugalmát. De csalódott. A remélt nyu­galom helyet örökös viszály és perpatvar volt életük folyása, a mint az rendes kö­vetkezménye az olyan házasóletnek, a hol két exczentrikus lélek próbálkozik harmonikus közös életet folytatni. Persze az ellentétek hamar kiélesednek s a vége az lesz, hogy egy szép napon hátat for aitnak egymásnak s halad mindenki a maga utján. Egy esztendőre ez megtör­tónt. Elemér föllélegzett, sörvendett,hogy

Next

/
Thumbnails
Contents