Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-11 / 90. szám

ő- és alispán, idott azon jóő felsége leg hsógére irányozsz ezt a jóakaiottságtól pedig néhány perezre •lőtt a bizottság t tisztelet ós nagyelylyel e bizottság Ja iránt viseltetik, hogy e bizalmas, aendhatn. li körben, hova a szeikíni ellenteiéK Jjarczának hullámverese nem csap föl, hbd^ csak érvek küzdenek érvek ellen, hol a végzett munka, leghívebben tükrözi visszía élete működését, — ott fogja kérni az ő polgári munkájának legfelsőbb kitüntetése átadását (helyeslés), kéri a .bizottság tagjainak ezentúl is szives barátságát, végzi azzal a fohásszal, hogy a á^agyarok istene a magyar nemzet boldogitására a felséges királyt sokáig éltess I Erre harsány óljenzósbe törtek a bizottsági tagok s dr. Hajnal István, kinek mellén ott ragyogott a Ferencz József-rend lovagi ordója, — kezet szőritől a bizottság tagjaival. Csak ezután kezdődött a napirend. A? ülésen jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt: dr. Fábry Sándor alisj ,án, dr. Bodoky Zolfán főjegyző, Rezey Szilviusz k,ir. tanfJüügyelő, Somossy Zsigmond pénzügyigazg. holvotlfís, ''Ián György t. főügyész, Jancsovits Pétéi áivaszrki elnök, dr. Zöldy János főorvos, llaviár Ijajo.s fői.iérnök, Szarvasai Arzén mérnök, Linzy \ ikf; i uir. iigyész, dr. Hajnal István, dr, Zsilhiszkv 1 \ n.ovszky János, Haviár Dániel. Keller Liiro, Lau' s .György, Jancsovics Emil, Zlinszky István küzgazd. előadó. Az alispáni jelentésből a következőket közöljük : A közbiztonságot bárom esetben támadták meg, a vagyonbiztonság nem mondható oly kedvezőnek. Az endrődi templombetörőt nem lehetett kinyomozni. A szai . ' templomban is volt betörési '-'.sé t. Ongyi Kossag kót esetben. Bal* t i Ibrdult elő. A sertósvószzárlat # köz; é • fel'jldaTott, a száj ós körömszinte: r'y községben szűnt meg. A községük VJ :- 'elése pontos volt, miről a főszöígabírák hivatalos vizsgálataik alatt meggyőződést szereztek. Tudomásul szolgált. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota kedvező. A vörheny négy községben mutatkozik. A hasihagymáz járványosán a szeghalmi járásbbn mutatkozott. Gyógyszerummal három egyén oltatott be. Hót éven aluli gyermek 7 nem gyógykezeltetett, kót esetben birság is kiróvatott. Somossy Zsigmond h. pénzügyügyigazgató : Az adóbefizetés 35,000 frttal kedvezőbb, mint a mult év hasonló ha vában. Csaba községében az adókezelés jelentés szerint a hivatali létszám miatt nehézkes, bejelenti, hogy Csaba községében az adótisztek szaporítását fogja később indítványozni. A pénzügyminiszter az 1898. évi öszszeirást elrendelte; a pénzügyminiszter rendelete kiadatik a községeknek. Következett a csabai közs. adóhivatal személyszaporitásáról vaió jelentós. FelMatildot; pedig ő mondhatta volna meg igazán,hogy mily óriási önmegtagadásába került az neki. Azóta nem találta helyét sehol; ugy járt, mint az alvajáró ! Ha elment is a hivatalába, nem tudott dolgozni. Belátván azt, hogy ily lelki állapotban nem képes hivatalát betölteni, lemondott arról és birtokára vonult vissza. A szép Matild megtudván a dolgot, újból könyökre fakadt. De hiába faggatta anyja, hogy mi baja, nem felelt. Valamit oly csendesen szuszogott, hogy nem lehetett hallani, csak ugy rémlett Zalavárinénak, mintha leánya Bajmóczit emlegetné. Ah tudom már, kiáltott fel a generálisnó; tudom már, mi a baja a leánynak. Az a sérelem, melyet Bajmóczi rajta ejtett, teszi beteggé leányomat ; még megjárom, ha a bánat sirba viszi. No megállj csak te nőgyilkos, becsületrabló ! Azalatt, mig a generálisné boszuról álmodozott, hogy leánya fiatal életének megmórgezőjót megsemmisítse, Matild levelet kapott. Ez a levél, mintha uj életet lehelt volna Matildba, és midőn anyja benyitott a szobába, hogy leányát szomorúságában vigasztalja, legnagyobb meglepetésére ugy vette észre, mintha dalolna és pedig az ismert nótát: „Szeretlek én egyetlen egy virágom" stb. ós levelet olvas, melyet az anya beléptekor ijedtében elejtett. Az anya felvéve a levelet, olvasni kezdett benne s hamar megértett mindent ; megtudta azt

r hogy leánya nem azért haragudott és sirt, mert magázták, hanem, mert nem tudta, hogy miért tette azt Bajmóczi; de most tudja és boldog. Ibis. sorolja az egyes pénztárnokok teendőit: E i b e 1 Gyula 23,000 tételt vezet; P ov á z s a y János 18000 felül, Povázsay Gusztávnak szintén 15 000 tétele van bevezetve. Ez a személyzet kevés, mert a feleknek órákig kell állani; szaporítani kell tehát és pedig az útadó beszedésére egy pénztárnok kell, az állami adónál szintén egy pénztárnokkal kell szaporítani a létszámot, annál is inkább, mert Gally Gyula jegyzőnek részben 4000 ügydarabja, részben az ellenőrzéssel ugy is tul sok teendője van. Az előterjesztést a bizottság elfogadván, kiadja az alispánnak, hogy a szemólyszaporitásra hivja föl Csaba városát. A pénzügyminiszter leiratot intézett, mely szerint az adófizetések felfüggesztését nem rendelheti el, mert ez az adóhátralékot nagy mértékben fölszöktetné, amúgy is a szüktermés nem olyan általános, hogy a felfüggesztés indokolható lenne. Méltányossági intézkedéseket lehet azonban esetről esetre tenni; a fizetésképtelenek ellenében leírás hozható javaslatba. Báró W o d i á n e r Albertnek elemi csapás folytán adóját (a három óv előtt föllépett hesszeni légy, mely azóta fokozatos felebbezések tárgya volt) részben törlendőnek mondotta ki a közig, bizotts. Tudomásul vétetikSzegedi Károly békési lelkész IV. oszt. kereseti adója helyesbíteni rendelte tett. — Simay Lukács tőkekamat ügyében a bizottság azt törülni rendelte, ez ellen Somossy Zsigmond h. pénzügyigazgató panaszt jelentett be. Wodiáner Albert ós több birtokos ez évi árviz és belviz csapás folytán adóleírást kórt. Az adó részbeni helyesbítése kimondatott. Rezey tanfelügyelő rendszerinti havi jelentése a következő : Szarvason használt iskolai nyomtatványok törvényesek ; iskolát hat helyen látogatott Csabán és Kótegyháaón, bár eredményt tapasztalt némely osztályban, a magyar nyelv intensivebb tanítására hivta föl az e tekintetben intésre szorult tanerőket. A jelentós tudomásul szolgált. A gyulai ovodák költségvetése jóváhagyatott. Doboz község felhivatik, hogy a behajthatatlan iskolai adóját törlés végett mutassa be. A szarvasi, gyulai községi ós ipariskolák számadásai helyesnek találtattak. Orosháza község ujabb kérvényét az ott felállítandó gazdasági ismétlő iskola állami segélyezése iránt, pártolólag terjesztik föl. Sámson község ev. ref. iskolájában kópesitóssel nem biró egyén tanít. E^öljelenti a bizottság a ministerhez. A kórdós első felében a tekintetben volt vita tárgya, nem lehetne-e Sámson ev. ref. iskoláját is azon husz állami iskola közzé felvenni, melyet az állam a megyében tervez. Rezey tanfelügyelő kijelenti, hogy a mennyiben valamely erre felhívott község nem akarja a dologi szükségleteket teljesíteni, Sámsont fogja erre fölhívni. Havi ár Dániel figyelmeztet arra, hogy az 1867. XXVIII t.-cz. teljes állami segélyezést ismer. A szegény községek aligha mehetnek a feltótelekbe. Igy Sámson sem kezdi meg a tárgyalásokat. Teljes államsegélyt kiván ott, a hol a köz lakosok iskolák állítására képtelenek. Zzilinszky Endre dr. visszavezeti a vitát a honnan kiindult, a sámsoni ügyre. Szerinte a sámsoni egyház bi zonynyal azért tart nem diplomatikus tanitót, mert oklevelest nem kap. Példákat hoz föl, hogy nagy a tanitóhiány ; ez országos baj, melylyel nekünk is foglalkoznunk kell. Bátorkodik fölbivni a közigazgatási bizottságot arra, irjon föl a miniszterhez, mely szerint a kormány nőtanitó-kópző intézetnek a megyében leendő fölállítására szóiittassók föl. Lukács György főispán szerint a sámsoni eset annak eldöntésére, hogy tanitóhiány van, nem alkalmas ; ő a sámsoni ref. lelkésztől tudja, hogy 25 okleveles tanitót, a kik Hódmezővásárhelyre pályáztak, de ott meg nem választották őket, személyesen fölhívott az állás elfoglalására. A fizetés csekélysége miatt csak egy lépett tárgyalásokba, de az az egy sem ment el. H a v i á r Dániel: A tanitóhiány kétségtelen. Turóczmegyében tízzel több a nem oklevelesek száma, mint az okle velesekó. Szarvason jóformán 600 frtra nem akadt okleveles tanitó pályázó. Dr. Zsilinszky Endre indítványát melegen pártolja. Rezey Szilviusz : Az ő gyakorlata azt tanúsítja, hogy igen sok okleveles tanítónő van állás nélkül. Még több az óvó.i Az áliami iskolákra beadott pályázatok is sok pályázót vonzanak s nem kap mindegyike állást. Nem akarná ezek számát szaporítani s az indítványt ellenzi Dr. Hajnal István: A tanítóhiányt maga is tapasztalta. De ha oly sok lenne a tanítónő, a miniszter nem adott volna ki rendeletet, mely szerint óvónőket elemi iskolákban is alkalmazni lehet. Tanulmányozni kellene a kérdést. Zsilinszky Endre dr. : A kérdést nem venné le napirendről, hanem fölhivandónak találná a kir. tanfelügyelőt, hogy tanulmányozván a kérdést, terjesszen be a tanitóhiány leküzdése ellen részletes javaslatot. A határozatot ily értelemben mondották ki. Veres József gyoma-községi orvos vasúti orvossá választatott, a község összeférhetlenuek jelentette ki a két állást. Ez ellen az orvos felebbezett. Az ügyész helyt ad a község határozatának. Zöldy János dr. szerint Gyoma községnek csak azon esetben lenne joga ilyen összefórhetlenséget kimondani, ha szabályrendeletileg szabályozva lenne az összeférhetlenség kérdése. Az orvosi gyakorlattal összefügg ez az állás, ha községi orvosi teendője rovására esnék, lehet azt fegyelmileg megtorolni. De elvi szempontból is protestál, mert e felfogás szerint az orvos uradalmi orvosi állást sem fogadhatna el. Bodoky Zoltán dr. főjegyző elfogadja az ügyészi indítványt és pedig azért, mert a községek joga tisztviselőiknél az összefórhetlenséget kimondani ós azért, mert a községnek nincs szabályrendelete, megfosztani e jogától, nem volna igazságos, nem volna méltányos. Itt a községek evidens autonom joga forog szóban ; ezt a felsőbb hatóságnak respektálni kell. Hajnal István dr. ez érvelés elle nében kifejti, hogy ha ez a határozat kimondatnék, a vasút orvosi intézmény, mely pedig igen fontos, veszélyeztetve lesz. Felsorol csak Békésmegyóben hót esetet, hogy a községi orvosok a vasúti orvosok. Figyelmeztet arra, milyen kedvezők a vasúti öszszeköttetósek éppen Gyomáról, hogy mulasztásról szó sem lehet. L a d i c s György abból a szempontból, mert az orvos községe területéről is kénytelen kimenni, a tiszti főügyész javaslatát fogadja el. Erre szavazással döntöttek a kérdésben. Nyolcz szóval hót ellenében V er e s József gyomai orvosnak megengedték a vasutorvosi prakszist. G e i s z t Gáspár csópléshez megfogadta G 1 ó z i k János és társait, A szerződós 6 ik pontja szeriut, ha a munkások elhagynák a munkát, a munkások 12 napi keresménye odavész. Glózikék ott hagyták a munkát, de azért követelték a 12 napi munkabért. Az alispán keresetével elutasította őket, ez ellen felebbeznek. A t. főügyész elutasítani kívánja a felebbezőket. Haviár Dániel nem fogadja el a hat. javaslatot. Nem azért, mert Geiszt írásbeli nyilatkozatot adott és nem jelent meg személyesen, de Geisztnak bizonyítani kelletett volna, hogy a szerződés szegés okozott-e neki kárt? A többség a főügyész álláspontjára helyezkedett. Teréoyi Lajos emléke. Ötödik napja, mióta Terényi Lajos a gyulai temetőben nyugossza örök álmait. Altalános a részvét a minden boldogságát elvesztett özvegy iránt, minden körben, hol megszokták Terényi Lajos közéleti munkásságát, a részvét, a bánat igaz hangjai áldoznak emlékének. Bókósmegye főispánja a közigazgatási bizottság hétfői ülésén körülbelül a következő szavakban, a sziv igaz hangjával szólaltatta meg bánatát, kegyeletét: Mélyen tisztelt közigazgatási bizottság ! Fájdalommal nyitom meg mai ülésünket, mert üresen maradt az a hely, melyet körünkből oly korán elköltözött baratunk ós kartársunk, immár boldogult emlékezetű Terényi Lajos hosszú időn át oly kitűnően töltött be. A veszteség, mely a nemes férfiú elhunytával a közéletet érte, jelentékenyen sújtja bizottságunkat is, melynek a megboldogult huzamos ideig elnöke, majd tevékeny tagja volt. Évek sora óta ezen bizottság minden tanácskozásában hallatta szavát elhunyt kitűnő kartársunk. És minden szava bizonyságot tett lángoló hazaszeretetéről, ismereteinek szóles köréről, józan okosságáról, jellemének lovagiasságáról. Nehéz eldönteni, kiváló tulajdonainak melyike az, mely szorosabban fűzött hozzá, mely maradandóbban bilincselt bennünket egyéniségéhez. El nem muló tiszteletünk, becsülósünk, szeretetünk kisórje őt a siron tul is. A megrendítő gyászeset alkalmából indítványozom : adjon a bizottság jegyzőkönyvben kifejezést volt szeretett elnöke ós tagja néhai Terényi Lajos elhunyta fölött érzett fájdalmának és in tózzen fájdalma mélységének megfelelő neleghangu részvétiratot az elhunyt lesújtott özvegyéhez. A bizottság meghatva, itt-ott könynyezósig megindítva hallgatta a paren tácziót s az indítványhoz hozzájárult. A közigazgatási bizottsághoz terjesz tett alispáni havi jelentés melegen búcsúzik a bizottság kiváló tagjától, kinek elhalálozása a jelentós szerint kiváló űrt hagyott maga után. # A kik Terényi Lajos temetésén jelen voltak, csak azoknak lehet fogalma a szeretetről, melyben az elhunyt férfiút Gyulán részesítették. Nem a látványosság izgató kíváncsisága, de a mélyen átérzett bánat vitte ravatalához az embereket. A ravatalára tett koszorúk sorából fölemlítjük : Felejthetlen férj és apának — neje és gyermekei — fekete szalag. Édes anyád — felejthetlen jó fiának — fekete sz. Jolán ós Gyula — Nyugodjál békével. A szeretet virraszt feletted — fehér sz. Beliczey Rezső és neje — Szeretett öcsénknek — fehér sz. Bodoky Zoltán és neje — Felejthe tetlen rokon és jó barátnak — kék sz. Ágnes ós Jani — Szeretett Lajosunknak — fehér sz. Pfeifer L Antal ós neje — Szeretett rokonnak — lilla sz. Barna és Lujza — Soha nem feledő barátaid — fehér sz. Országgyűlési szabadelvű párt — Fe lejthetetlen elvtársunknak — fekete sz. Békésvármegye közönsége — Volt tisztviselőjének és főispánnak. Gyula város közönsége — Legjobb fiának, Terényi Lajosnak — kék fehér sz. Bókésmegye tisztviselői — Felejthetetlen tiszttársának — kék fehér sz. Kívánságod szerint — szerető öcséd Pista — fekete sz. Ezenkivől: A gyulai birák s ügyészség, polgári, újvárosi kör, tüzoltóegylet, mészárosok, Kherndl, Fábry, Mayer csa Iád, Rezei Szilviusz, Csausz Lajos, Weisz Mór, Omaszta Gyula, gróf Almássy Dénes, kaszinó, Oláh György, Beliczey Tibor, a békési járás községei, Lukács György, gyulai német városi földmivelők társulata, németvárosi olvasókör, Papp Dezső, Kohn Dávid. A Mikszáth szoba : Terényi Lajosnak, a feledhetlen tagtársnak. * A koszorúk jegyzékében találnak olvasóink ilt en feliratot: „Kívánságod szerint — öcséd Pista " Ennek a története a következő : Terényi halottak napja előtt irt öccsének, hogy édes atyja sírjára koszorút akar tenni. Siessen vele és küldje el. Siessen — mondja levelében — annálinkább, mert ha,nem siet, mindjárt küldheti az övét is. Érzi ugyanis, hogy nem sokáig ól. Panaszkodik gyötrő, csúzos fájdalmakról. Keller István fővárosi ügyvéd, kihez e sorok irva voltak, tréfára vette a dolgot. Ki is látott oly délezeg, egészséges férfiút halálgondokkal tépelődni ? Még tréfásan válaszolt vissza. — Ugyan Lajos, mi jut az eszedbe. Te és meghalni I Mélyen megrendítette hát a lesújtó halálhir. Koszorújára Terényi utolsó levelében foglaltak szerint nyomattatta a sokat jelentő szavakat — kívánságod szerint. * Megható jelenet volt ez is. Lapunk tudósítója a Kövér családnál irta össze az érkezett részvét táviratokat. Egy tiz éves kis leányka segített neki fölbontani azokat. — Maga édesem, — fordul hozzá a tudósító —- Csabáról jött ? Bizonyos indignációval szól vissza a piczike. — De nem vagyok ám csabai ? — Kicsoda maga, gyermekem ? — Az — mondotta könnybe lábbadva a leányka — a kinek ma halva fekszik az apja. * A fővárosi sajtó életben, halálban csupán érdekességre törekvő része ahhoz, a sürgönyhöz, melyet Csabáról Terényi haláláról föladták, önkónyüleg hozzá tesz. A „Magyar Hirlap" többek között a következőket : Terényi tegnap még résztvett a kaszinó estólyén. Jókedvű volt és kedélyesen mulatott. De korán hazament, mert vadászatra készült. Már hallott volt arról, hogy a város szombatra bankettet rendez a tiszteletére ós tréfásan mondotta: — Majd akkor kimulatjuk magunkat I Nem adatott meg neki; ma már gyá szolja az a közönség, amely az ünneplésére készült. A „Békés" ez alkalomból ok nélküli megrovásban részesíti a csabai tudósítót. A „Békés" rosszul adresszálta megrovását, nem a tudósítóhoz, hanem a kérdéses laphoz kelletett volna czimeznie sorait. Ugyanis a tudósító csupán a tények felemlitésére szorítkozott és a valótlanságokat némely helyen Budapesten eszelték hozzá ; bizonnyal ép oly kevéssé lehet ezért okolni a csabai forrást, mint azon bosszantó felületességért, hogy Terényit néhány fővárosi lap (nem mind) Csabántemetteti el. Azért említjük meg ezt is, mert Gjulán az ilyen