Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-11 / 90. szám

szemmel látható tévedések tendenciózus ferdítéseknek látszanak * Itt emiitjük meg, hogy Terényi Lajos elhalálozásával a képviselőház bizottságaiban három hely üresedett meg. A VII. biráló bizottságba, melynek betöltése különösen sürgős, mert e bizottság intézi a Hock János kérvénnyel megtámadott mandátu v igazolását, — helyére Aidinger Jánost, Pécs volt polgármesterét, orsz. képviselőt választották, — a pénzügyi bizottságba pedig Babits Józsefet. A vizügyi bizottságban tagsági helye később töltetik be. * A m.-herényi községi iskolaszéknek i. hó 7-én tartott ülésében Jeszenszky Károly ifj. a napirend előtt megnyitó beszédében megemlékezett T e r ó n yi Lajos haláláról, érdemeit méltatta és indítványozta, hogy politikai ós közéleti érdemeiért, e mellett Mezőberény igaz barátjának, a ki a község anyagi ós szellemi erdekei iránt mindenkor pártatlan jóaka ratot és meleg érdeklődést tanúsított, váratlan, gyászos elhunyta felett érzett őszinte, mély bánatát jegyzőkönyvileg fejezze ki, emlékét megörökítse s részvétéről az elhunytnak családját jegyzőkönyvi kivonattal értesítse. Ezen indítványt az iskolaszék egyhangúlag elfogadta. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai, A magyar delegáció elnöksége. Budapest, nov. 10. (Saját tud. táv.) A magyar delegáczió elnökévé S z ap á r y Gyulát, alelnökévé Széli Kálmánt választotta. A képviselőházból. Budapest, nov. 10. (Saját tud. távirata ) A képviselőház mai ülésében tudomásul vette, hogy a főrendiház megválasztotta a delegáczió tagjait. Az ülés végén Kossuth Ferencz interpellálta B á n f f y t Bílinskinek, az osztrák képviselőházban elmondott beszédjeért. Kossuth helyesli BáDÖ'y magatartását e kérdésben, de kérdi a miniszterelnököt, mit szándékozik tenni, ha Ausztriában a provizóriumot szükség rendelettel megcsinálják ? AZ interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Tüntetés Bécsben. Budapest, novem. 10. (Saját tud. táv.) BfCíből jelentik telefonon: Ma délelőtt a Reichsrath épülete előtt óriási közönség tüntetett a kormány ellen. A rend őrségnek kellett a renaet helyreállítani. Miniszterek uton. Budapest, nov. 10. (Saját tud. táv.) Jósika, a király személye körüli mi niszter és Lukács pénzügyminiszter Budapestre tértek vissza Bécsből. A legközelebbi minisztertanács igen fontos ügyekkel fog foglalkozni. Csaba város közgyűlése. Nagyfontosságú és gyors lefolyású volt a hétfőn tartott képviselőtestületi közgyűlés. Nagyfontosságú, mert ismét egy nagy lépéssel haladt a megvalósulás felé az állami iskola ügye. Őszintén szólva, féltünk, hogy a község a költségektől, bár soha áldásosabb befektetést egy város nem tehet, mintha iskoláit fejleszti, visszafog riadni, örömmel konstatáljuk, hogy csalód;unk, mert a képviselet, hivatása magaslatára emelkedve, egyhangúlag magáévá tette az iskolaszék abbeli véleményét, hogy nem négy, hanem hat osztályú állami elemi iskolát hajlandó felállítani, csak az állam is istápolja ebbeli szándékát. A jaminaiaknak most is volt kórelmük és pedig helyes ós jogos: bogy magyar isko'át állítsanak nékik. S ez a kérelem is teljesítést nyer, ha azt nem Vasas János nyújtja be. A többség azon a nézeten volt, hogy esetleg épp Vasas lenne az, ki majd a magyar iskola ellen korteskednék, hogy a szülők ne járassák abba gyermekeiket. Vitára csakis ez a két ügy adott alkalmat: az ülés lefolyásáról az alábbi tudósitást adjuk: 1 M a c z á k L. György biró megnyitván az ülést, olvastattak a rendszeres havi jelentések az adóbehajtásról, pénztárak vizsgálatáról, a szegény- és kórház, a népmozgalomról, melyek egyszerűen tudomásul vétettek. Előterjesztetett ezután a községi uj szervezési szabályrendelet, melyet a megye törvényhatósága is jóváhagyott. A közgyűlés megbizta az elöljáróságot, hogy az önálló árvaszék felállításával szerve zett ülnöki, másodmórnöki, birtoknyilvántartói és lovasrendőri állásokra a pályázatot hirdesse meg. A lovasrendőrök, illetve mezőőrök alkazásánál azt óhajtotta Kocziszky Mihály, .hogy azok kötelességeik felől kioktassanak. K o r o s y első jegyző nyugtatta meg felszólalót, hogy ez eddig is megtörtént, de a csekély fizetésért megfelelő egyéneket nem kaphattak. Újból elutasította a közgyűlés a községi orvosok nyugdijára vonatkozó fölhívást, melyhez a község hozzájárulni nem kiván, azzal az indokolással, hogy a község többi hivatalnokainak sem ad nyugdijat, pedig ezek egész idejüket hivataluknak szentelik, mig az igen jól dotált községi orvosok szép jövedelmű magánpraxist is folytatnak. A megyei törvényhatósági bizottság a beterjesztett jövő évi költségelőirány zatot nem hagyta jóvá, mert abba a 15 napi közszemlere tétel után lett felvéve az egyházaknak adandó segélyöszszeg, továbbá mert az nem lett a megye által újonnan alkotott minta szerint összeállítva. Utasittatik a község, hogy újból állítsa össze a költségelőirányzatot s egy rendkívüli közgyűlésen, melynek napirendjére külön tűzendő ki az egyházak segélyezési ügye, tárgyalás alá vegye az igy összeállított költségvetést. Korosy első jegyző jegyezte meg, hogy a költségelőirányzat azért nem volt az uj minta szerint összeállítható, mert a költségelőirányzat augusztus 15-éig a megyéhez beterjesztendő s be is lett. terjesztve ; mig az uj minta a megye által csak szeptember 22-én küldetett meg a községnek. Ez ügyben tehát legközelebb rendkívüli közgyűlés fog tartatni. Tudomásul szolgált, hogy a megye törvényhatósága a község 1896 ik évre szóló összes számadásait jóváhagyta. Az állami iskolák kérdése. Olvastatott a közigazgatási bizottság határozata, mely szerint az elemi iskolák túlzsúfoltságát megszüntetendő, a község állítson fel iskolát. — Ezzel kapcsolatosan előterjesztetett az alispán át irata, mely szerint az állam hajlandó négy állami elemi és egy gazdasági ismétlő iskolához szükséges tanerőkről gondoskodni, ha a község iskolaépületről, felszerelésről s a szükséges kellékekről gondoskodik. A tanács e kérdésben véleményadásra felkérte az isKolaszókei, mely azt tárgyalván, melegen ajánlja annak megvalósi tását, sőt azt óhajtaná, hogy ne négy, de hat osztályú elemi iskola íétesitessék. Az iskolaszék nézetét a tanács is egyhangúlag magáévá tette. E kérdésnél elsőnek Szeberónyi Zs. Lajos szólalt fel, ki teljesen eltérő véleménynyel van az iskolák túlzsúfoltságáról, mint a közigazgatási bizottság. A legkülönösebb pedig az, hogy e bajt a megye összes községeiben észreveszi, csak Gyyulán nem látja. Az állami iskola létesítését pedig csak azért nem óhajtja, mert az tul költséges lesz a városra. Helyesebb lenne, ha a város az erre szánt összeget a felekezeteknek adná segélyképpen, hogy iskoláikat szaporítsák, mert azok jobban megfelelnek az elemi oktatásnak. Mert azzal, hogy az állami iskola hat osztálya egy fedél alatt és pedig a központban, a túlzsúfoltságon segitve nem lesz. A közigazgatási bizottság határozatát megfelebbezné. Haan Béla nem ért egyet előtte szólóval. A közigazgatási bizottság határozatát, mint törvényen alapulót, nem megfelebbezni, de tudomásul kell venni. Azt eli-meri, bogy a felekezeti elemi oktatás jobb, de nem azért kell iskola, hogy az egymással versenyezzen, hanam hogy a lakosság zömének megfelelő le gyen. A község -már hozott határozatot, hogy polgári iskolát állit fel, ő a hat osztályú állami elemi iskola felállítása val e tekintetben nagy előhaladást lát. V a r s á g h Béla melegen szólal fel s kéri az iskola felállítását, mert nem lesz az oly nagy teher a városra, mint vélik. Az állam által nyújtott jobbot nem leune okos dolog visszautasítani. Szeberónyi Zs. Lajos esetleg félreértett szavai helyreigazítására kijelenti, hogy bármilyen és mennyi iskolát csak áldásosnak tart, de az állami iskola felállításához a város hozzájárulását fix összegben kéri meghatározni. Kijelenti a vita során, hogy feltevés, mintha az ev. egyház a magyar nyehü iskolák fölállítását gátolná, teljesen alaptalan, mert az ág. ev. egyház hívei kívánságára öszszes iskoláit kész niagyarnyelvüvó tenni. Korosy László első jegvző szín tón óhajtja az állami iskolát. Ha a felekezetek félnek, hogy ott a vallásoktatás nem lenne megfelelő, az ő kötelességük, hogy az intensivebb legyen. Az uj isko Iánál az állam hozzájárulása mintegy 6000 frt lesz, mig a város az esetleg befektetendő tőke után 2000 frt kamatot visel. Hogy az iskolák túlzsúfoltak, mutatja az is, hogy a jaminaiak ép ezért egy magyar elemi iskola létesítését kérik. A közgyűlés erre kimondotta, hogy as állami hatosztályu elemi iskolát fel állítani óhajtja s a tárgyalások megkezdésére fölkérik a minisztert, küldje le megbízottját. A közgyűlés többi tárgyairól vasár napi számunkban. ÚJDONSÁGOK. A gyulai mandátum. Még Gyulán is, mely a politikai küzdelemnek annyi lázas idejét látta, nin csenek szervezve állandó politikai pártok. Képzelhetni, hogy a Terényi Lajos szomorú és váratlan elhalálozása megzavarta a választókat s a közelgő választásra lázas szervezkedések történnek. Ugyancsak siet a függetlenségi párt, mely ma délután már jelölő gyűlést is tart. Az utczasarkokon nemzetiszínű pia kátok ragadják meg a járókelők figyelmét. Ezen a függetlenségi választókat a népkerti pavillonba hívják értekezletre. Tárgy: pártszervezkedés, tisztikar 03 választás. Bizonyos, hogy egyhangúlag B a r t h a Miklóst fogják 'jelölni. Bartha a mult választáson Terényivel szemben is 33 szavazattal maradt kisebbségben. A szabadelvüpárt akciója nem ilyen határozott. A küzdelmet fölveszik, de még biztos jelöltük nincs. Csupán itt ott elejtett nyilatkozatok szerint arra lehet köveztetni, hogy S z a p á r y Gyula gróf, volt miniszterelnök neve is kombinációban van; emlegették Bodoky Zoltán dr. megyei főjegyzőt a jelöltek sorában, de mindezen emlegetések tisztán kombinációk ós pusztán fölemlitésére szorít kozunk. Még alig pár napja, hogy üres a mandátum s a fővárosi lapok egész se reg téves hírt közölnek. Igy az „Esti Újság" utján jelölik Beliczey Elemért, egy lap szerint pláne Enyickey Elemért, ilyen nevü urakat pedig sem Gyulán, sem a megyében nem ismernek. Egy más hír sürgősen az Ugron-körbe Budapestre citálja föl Kovács Kálmán, gyulai pártelnököt, a ki szintén nincs. Az elfogulatlan olvasó kellő forrásra vezeti vissza e ka csákat: hogy odafönt eszelték ki a hirgyártó műhelyek. Ezt talán a gyulai lap is szives lesz konczedálni A szabadelvüpárt feltétlenül akcióba lép. A jelölt kikiáltására szintén még a közeli napokban gyűlést fog összehívni. Ma még korai volna a jelölésről szólani, mert ez csupán kombináczió lenne. Ha fölemlítjük, hogy a jelöltek sorában sü rübben emlegetik Széche nyi Antal grófot, — kimerítettük a híradás körül való kötelességeinket. Berzeviczy Albert, a képviselőház alelnöke, a képviselőház hétfői ülésében kórt és kapott meghatalmazást, hogy a megüresedett gyulai mandátum betöltése érdekében intézkedhessék. Ha az elnök még e napon leküldötte rendelkezését, akkor a választási törvénynek az időközi képviselőválasztásról szóló fejezete szerint 14 napon belől nem, de 28 nap alatt a valasztást meg kell ejteni Gyulán. ü gyulavárosi központi választmányt — mint telefonon hírül vesszük — szombat délutánra hívják egybe. A, választás határidejét valószínűleg e hó 29 ére, hétfőre tűzik ki. Két szavazatszedő küldöttséget választanak, hogy a szavazást meggyorsítsák. A holnapi függetlenségi jelölő ülésre Holló Lajos dr., Lovászi Márton dr., (ki hétfőn volt is Gyulán s ott ál litólag azt is bizonyította, hogy a Kossuthpárt is Barthát akarja), valamint B a r t a János Gyulára utaznak, hogy Bartha ér dekében részt vegyenek. A küzdelem, bárkit lóptett föl a szabadelvüpárt, igen heves ós kétséges lesz a gyulai általános fölfogás szerint. Re mélik azonban a szabadelvüpárt győzelmét, mert igen tekintélyes azon ellen zéki párt emberek meggyőződése, hogy Gyulának mai helyzetében a Terényi Lajos által indított lokális politikát és szempontokat kell tekintenie s már is belevegyült a választási jelszavakba: a leendő főgymnasium ügye. Ezt egy tréfás névtelen (aligha kap szobrot) hozta forgalomba. Ugyanis a függetlenségi kör elnöksége névtelen levelet kapott, melyben a rejtelmes X. Y. azt az ajánlatot teszi, hogy ha a párt őt jelöli, nyomban letesz a leendő főgymnasium czóljaira százezer forintot. A számú ptKun K/TCrüT&velóst íörvényható^ágéffS^ solatban közöltetik a vBl ánj|a által, a községi tenyész* I rusiti^sa tárgyában. 3. Az orsz: , g| _ egylet átirata a „Függelékkel" ellátott alapszabályok felterjesztése tárgyában. 4. Több, intézkedést nem igényi' leirat. f — A szótosztandó „vizes" pénz. Lr vezték el Csabán azt az 57 eze

1 melyet az alsó fehér körös ár * és vizszabályozó társulat a csaK a költségekre bifizetett összeg . utalványoztatok az ujabb kó\ vetési kulcs folytán. A kópviá\ az elöljáróságot bizta meg, hogy\ birtoktulajdonosok által befizete' után a kulcsot allapitsa meg. \j nebez és nagy körültekintést igényi v, ktf volt, melyért 1500 frt tiszteli jat kapott a teljesítő hivatalnoki kar. Hpogy a munkálat elkészült, erről hétfőn tetetett jelentós a közgyűlésnek s kimondatott, hogy a szétosztásra kerülő 54,§169 frt 64 kr. január 1-éig a takarékpénztárban kamatozik, a jövő óv első napától ktüdve pedig a szótosztást a városházán S e i 1 e r Gyula gazdasági intéző és F i 1 i p i n y i Lajos esküdt eszközlik. A felosztási tervezet 30 naponát az iktaíóhivatalbfin közszemlére van kitéve, hol a netalr.ni felebbezés is beadható. A nagy jsszegből 962 frt, mint fel nem osztható az 57°/o kulcs szerint, jótékony czólnak jut. — Felolvasás. A csabai kereskedő ifjak egyesületében, szómbatoflf^^if n e r Lajos, a polgári leáiy Jjra igazgatója szerzett igjfeán "kedves estófós bilincselte le egy óráig szép hallgatóinak figyelmét azzal a nagyértékü fejtegetésével, mely a tiz szoborról szólt, összehasonlításával az akkori kornak a maival, gazdag történelmi ismerettel, látkörrel ós a formában is szépen. A hallgatóság állandó figyelmével csüngött a felolvasó minden szaván, végül tapsokkal tüntette ki, Varságh Béla, elnök külön is szép beszédben köszönte mega szép felolvasást. A szép tanulmány külön lenyomatban fog megjelenni. — Két ezer frt a gymnaziumnak. A boldog emlékű B r e z ny i k János tudvalevőleg végrendeletileg a csabai gymnaziumnak adományozta azt az összeget, mely részére kijárt volna az alsó-fehér körös kölcsönre a csabaiak által befizetett s visszautalványozott 57 ezer frtból. Az elöljáróság által megállapított kulcs szerint ez az összeg 2169 frt 56 kr., mely a gimnáziumnak jut. — Tagosítás Szeghalmon. Megyénk községei egymás után indítják meg a mozgalmat a rendezettlen birtok-viszonyok megszüntetése iránt, alig fejezteten be a fk.-tárcsái tagosítást, a gyomaiak után a szeghalmiak folyamodtak be a gyulai törvényszékhez, hogy ^rendelné el a tagosítás megkezdéséhez szükséges előzetes intézkedéseket. Dr.Plopu György kiküldött törvényszéki biró a községi birtokosok megszavaztatására f. évi deczember 2-ik napját tűzte ki, s ekkor fog eldőlni, hogy a tagosítást kívánók, vagy az ezt ellenzők vannak e többségben. — Kinevezés A n.-váradi tábla elnöke S z a b ó László végzett joghallgátót, Szabó János esperes fiát, a gyulai kir. törvényszékhez díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Eljegyzések. B e n e János ifju gyulai iparos jegyet váltott T a r n a y Ferencz bájos leányával Etelkával. — N év e r y Eerencz fiatal czipósz eljegyezte Gyulán R a s k ó Juliannát. — Kirendelés Az igazságügyminiszter a n.-váradi tábla elnökének előterjesztése folytán Kiss Kálmán gyulai kir. törvényszéki albirót, ki szolgálattételre a szeghalmi járásbírósághoz volt beosztva, mint végleges székhelyére: a b.-csabai kir. járásbírósághoz rendelte ki. Egyúttal as albirói állást a törvényszéknél beszüntette, s ideiglenesen a szeghalmi járásbíróságnál szervezett egy uj állást, m^rt a hátralékok szertelenül felszaporodtak. — Az öcsödi falu rossza. Öcsödön mult hó 30-án M a r o t h i Benedek öngyilkossági szándókból felakasztotta magát. Tettét hátra hagyott levélben azzal indokolja , hogy ő volt a falu rossza. — DrágúSági pótlék. Csaba község végrehajtói, számszerint hatan, folyamodtak