Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-10-10 / 81. szám

8a, tisztogatása, fűtéséről a község gondoskodnék, valamint a tanitók után fizetné a 12 forint nyugdijintézeti hozzájárulást. De nemcsak egy nógyosztályu elemi iskola összes személyi kiadásait hajlandó a közoktatásügyi miniszter teljesíteni, hanem az állami elemi iskola mellett hajlandó még ezzel kapcsolatban gazdasági ismétlő iskolát szervezni, egy kiképzett gazdasági tanítót ezen iskolához kinevezni ós fizetni, ha a község ez iskolának gyakorló térről ós a szükséges felszerelésről, valamint az iskola dologi szükségleteiről gondoskodik. Bizonynyal a legnagyobb megelégedéssel veszik tudomásul e miniszteri le iratot mindazok, a kik a nagy alföldi város kulturális szükségleteit átérzik, a kik tudják azt, hogy a nagyhangú nemzeti politika hangoztatása üres szappanbuborék, ha a mielőtt ez eszmények valósítása érdekében lépések történnek, a közöny sivárságával öljük meg. De erről szó sincs, nem is lehet. Maga a miniszter is elismeri, hogy Csaba nagyközség közönsége a mivelődés kérdéseiben mindenkor őszinte ós áldozatkész érdeklődést tanúsított, hiszi tehát, hogy nemes intentióit hazafias készséggel fogja támogatni ós a kivánt hozzájárulást örömmel fogja felajánlani. Miután a miniszter a város sürgős elhatározását várja, a miniszteri leirat valószínűleg már a holnaputáni képviseleti közgyűlésen is tárgyalás alá kerülhet. Az állami vetőmag-kölesönök. A kedvezőtlen termés-eredmény kö vetkeztóben az ország nagyrészében elsőrangú kérdés a vetőmag-szükséglet miként való fedezése. Kiváltképpen a kisgazdák vannak bajban s ezeknek helyzete a legkedvezőtlenebb, mert anyagi erejük is annyira kimerült, hogy nincs módjukban vetőmag vásárlása. E helyzet következtében az a veszedelem fenyegette a magyar mezőgazdaságot, hogy a földek nagyrésze bevetetlen marad. Ennek elhárítása végett a kormánynak kellett közbelépnie s a földművelésügyi miniszter tudvalevően megtette a kellő intézkedéseket aziránt, hogy a kisgazdák a szükséges vetőmagot az államtól kamatmenteskölcsönképpen kapják meg. Ezt a nagvjelenlőségü intézkedést, amely úgyszólván letörte az egész veszedelem ólét, végrehajtási módozataiban — sajnos — sok helyütt félreértik, illetőleg rosszul értelmezik, minek következtében számos kérdezősködés és panasz érkezett lapunkhoz is. Emiitettük a napokban hogy pl. ná lünk Békés megyében sokkal töb ben vették volna igénybe a vetőmag kölcsönt, ha tudnák, hogy a visszafizetési módozatok milyenek. Áz e tekintetben fennforgó félreértéseket akarjuk eloszlatni. Tudni kell, hogy a kisgazdák a szükséges vetőmagot az illető község jótállása mellett egy évre kamat nélkül kapják. Ahol netalán még a kamatnélküli kölcsön sem volna elviselhető, ott kivételesen segélyképpen és ingyen adják a vetőmagot. Az ország több helyén megnyilatkozott az aggodalom amiatt, hogy a kormány a vetőma got csak a községek készpénzfizetési lekötelezése mellett akarja engedélyezni. Értesülésünk szerint az akczió nagyobb sikere érdekében és ez aggodalmak el oszlatása czóljából a miniszter elhatározta, hogy a községektől csupán kezességi jótállást kivánjanak, ami nem jelent mást, csak azt, hogy ha a végrehaj tás után behajthatatlannak mutatkoznék valamely tartozás, akkor a község mint erkölcsi testület, viselni tartozik. Ma pedig ezt a közleményünket a következőkkel egészíthetjük ki: A földmivelésügyi miniszter a köl csönvetőmag mennyiségét egy-egy gazdára nézve 500 kilogrammban állapította meg, mert ezt a kedvezményt kizáró lag a kisgazdák részére akarta rezervá'ni. A nagyobb birtokosok közül, is sokan jelentkeztek kőlcsön-vetőmagért, amitazonban a miniszter megtagadott mert ennek ellenkezőjével az egész akczió jellegét veszélyeztette volna. A kölcsön-vetőmagot részben az állami birtokokról szállitják a legjobban megfelelő minőségében, amiért is az idén az állami birtokok nem adták el termé süket. Legnagyobb részben azonban maguk a vármegyék vállalkoztak a vetőmag beszerzésére (persze az állam költ ségén) ós pedig olyképpen, hogy saját megyéjüknek abban a részében, ahol fö lösleg mutatkozott, ezt összevásárolták és a megye Ínséges vidékein kiosztották Ily módon folyik a munka például Temes és Torontálmegyében s kétségkívül ez az az eljárás, amely a saját területükön legalkalmasabb vetőmaghoz juttathatja a gazdákat. A közigazgatási hatóság nálunk is, mint az Temesben történt, bizonynyal megosztja fontos munkáját gazdaságegyletünkkel. Az egész akció most mindenütt teljes folyamatban van s mindaddig nem merült fel egyetlen egy komoly panasz sem ; a minisztériumhoz legalább egyetlen egy sem érkezett Ha mégis lenne panasz (a mit kizártnak kell tartanunk), az érdekeltek leghelyesebben teszik, ha közvet lenül a földmivelésügyi mini ztériu nhoí fordulnak, mely a legnagyobb bu/.góság. gal és lelkiismeretességgel vezeti az ak ciót s kétsógkivül sürgősen és igazságo san fog orvosolni minden jogos panaszt. Ec ügyben még a következőkről ér tesitik lapunkat: Temes, Torontál, Borsód, Baranya, Komárom, Vas, Szilágy, KisKüküllő, Udvarhely, Kolozs és GömörKishontvármegyék már fölterjesztették a gazdák névjegyzékéts a kormányrendeletére ezekbe a megyékbe az állami gazdaságokból 27890 métermázsa buza-, rozsós ősziárpa velőmagot küldtek el. A minisztériumban a vetőmag iránti kérelmeket távirati uton 24 óra alatt intézik el. A vetőmagot a kormány a bábolnai, kisbéri, mezőhegyesi ós fogara^i ménes birtokok, a gödöllői korona uradalom s az apatini kincstári birtok terméséből vagy az ezek által ismert termelőktől szerzi be. A kereskedelmi miniszter pe dig a szállításra a legnagyobb kedvezményeket adta. Az eladási árakat Bábol nán és Kisbéren a győri, Mezőhegyesen, Gödöllőn és Apaün a budapesti, Foga rason pedig a fogarasi piaczon az elszállítás napján jegyzett árak szerint állapítják meg. Ezekből az árakból Kisbéren és Bábolnán 20 krt, Mezőhegyesen 50 krt, Gödöllőn 15 krt és Apatinb .n 30 krt vonnak le. A kö csön kívül a földmivelósi miniszter, hogy a nagyobb gazdák is jó vetőmaghoz juthassanak, megengedte, hogy az allami gazdaságokbt 1 a nagy birtokosok száz mótermázsáig készpénzért vásárolhatnak, a kisbirtokosok pedig kisebb mennyiséget csere utján szerezhetnek be. A mult hónapban az állami gazdaságokb in készpénzért 2525 métermáisa, cserébe 529 metermázsa ve tőmagot adtak ki. A v tőmagok kölcsönadásán kivül, mint értesülünk, az állam olykóp segit az Ínségeseken, hogy több helyen állami közmunkát végeztetnek, hihetőleg nálunk is. Aradmegyéken az állami telepesek 15 tagu küldött-ege Chernovics Diodor jószágigazgatót a telekváltság fizetésének elhalasztására kérte. A jószágigazgató megígérte, hogy a kóróst a pónzügymi niszternól pártolni jog,ja. P u s z t a f ö 1 d várt, mint békósmegyei kincstári telepet érdekelheti ez a hir. Az aradmegvei p n ügyigazgató'ág pedig 30.000 forint ado törlését javasolta a miniszternek. Itt emlitjüx meg, hogy Molnár János néppárt elnöke indítványozta, hogv a kormány ínség akcióiról törvényjavaslatot dolgozzon ki. Mondhatjuk és pedig szerencsére mondhatjuk, hogy csak amo lyan mondva csinált ínségről lehet szó, igy legalább is túlzott kívánság nagy arányú akcziót várni, mely csak az adót tenné súlyossá a jövendőben. Mikor valódi szükség forog fönn, törvényhozási akciót kívánni jogos, d.i ez esetben a kormány tárczája keretében elment addig, a meddig mennie lehetett. Milyen lesz a jövőévben a gabona ára? — Olvassa el a gazdaember. — Nincs nehezebb dolog azt eltalálni, hogy mikép fognak jövőre a gabonaárak alakulni, pedig hát ha ezt csak hozzávetőleg sejteni lehetne is, természetesen roppant fontosságú lenne a gazdálkodó emberre nézve, már csak azért is, hogy miből vessen többet, vagy kevesebbet ? Most azonban kivételes a dolog, mert most nagy valószinüsóggel, majdnem teljes bizonyossággal megtudjuk mondani, hogy a búzának ós rozsnak a jövő évben is igen jó lesz az ára, még jó termések esetén is. Miért? Azért, mert az idén világszerte gyenge, vagy épen rossz volt a termés. Oroszországban, Indiában ínség van, Amerikának, Argentínának, Romániának kevés termett, pedig főkép ezek az államok szokták terméseikkel lenyomni a világpiaczon a gabona-árakat. Tudjuk, hogy Magyarországon is mikép sikerült a termés s hozzá tehetjük még, hogy Nemet-, Franczia- és Angolország, valamint Ausztrália is csak szükeseu arattak. Ennek lett következése a nagy áremel kedés, a milyenre már gondolni sem mertünk volna. Á világon meglevő gabona pedig ter mészetesen naponként fogy s újig anynyira el fog használtatni, hogy bármily jó termés legyen is jövőre, még sem lesz nagy felesleg, tehát az árak tern Csök kenhetnek le még a jövő évben. Ezt p dig igyekezzék a mngyar gavda hasznára fordítani. S bá iran lehet most tanácsolni, hogy igyekezzék most mentől több búzát és rozsot vetni. Sajnos, az idei nagy gabonaáraknak kevés has nát vehette a magyar gazda, mert részint már előre eladta terményét olcsó áron, részint pedig nem is volt mit eladni. Most tehát a mennyire teheti, iparkodjék az eddigi veszteségeket pótoini. Eddig az vo't a véleményünk, hogy a túlságos szemtermeléstől óvakodni kell, de a jövő évre nézve másképen n utatkozik a dolog s az ígérkező kedvező alkalmat elszalasztani nagy hiba volna. Valamint hiba volna az is, hogy majd ha megint visszajönnek az alacsony gabona-árak, akkor is továbbra mindent gabonával akarnánk bevetni, mint ezt eddig sokan a saját kárukra tenni szokták. Különben mindig nagy figyelemmel fogunk lenni arra később mis, h>gy világszerte mikép alakulnak a termés és az árak s e felől a nagyfontosságú dolgok felől mindig lájéKoztatni fogjuk olvasóinkat hagyni, ha most, midőn a csabai színházban „Trilby" a hipnózist és a spiritizmust legközelebb Csabán is aktuálissá fogja tenni, a mennyiben K u n h e g y i itt időző színtársulata a Maurier szen zácziós drámáját, ha ezen jelenségek felől egyes esetek nyilvános közlése által is tudomást szerezhet. Ezen körülmény bátorít engem arra, hogy a tapasztalt egyes érdekesebb esetek közlése által, szerény erőmhöz kó pest, a magam részéről is hozzájáruljak az érdeklődő olvasóközönség s különösen a spiritiszták ezen méltán magasfoku ér deklődósónek kielégítéséhez. Ha a kételkedők közül csak egynehányan is, csupán gondolkozni fognak a felsorolandó jelenségek s körülmények mibenléte felől, részemről már akkor sem fogom a jelen sorok megírására fordított időt kár baveszettnek tekinteni. A rejtélyes dolgok iránt az emberiség mindig bizonyos előszeretettel viseltetett, valószínűnek tarlom tehát, hogy ezen érdeklődós a közvetlenül szerzett tapasztalatokon alapuló jelenségek leírása s olvasása által csakis fokozódni fog. Pár hót előtt, az esteli órákban, melyekben rendes összejöveteleinket megtartani szoktuk, éppen sakkoztunk, midőn az egyik sakkfigura, mindnyájunk leg nagyobb meglepetésére, a sakktábláról váratlanul fölemelkedik s [nagy csörömpölés között oly erővel vágódott vissza a táblához, hogy több figura leesett. Mi a teendő húzás felett gondolatokba merülve, a táblát akkor kezeinkkel egyáltalán nem érintettük ; ezen váratlan jelenség előidézéséhez tehát egyáltalán hozzá nem járulhattunk. Hasonló esetek megelőzőleg már több ízben is merülvén föl, azonnal kérdést intéztünk túlvilági barátainkhoz s legnagyobb meglepetésünkre azt a választ kaptuk, hogy ezen jelenség előidézése tőlük ered, még pe dig egy rossz húzás miatt bosszankodva, tréfáltak meg ilyen módon bennünket. Más alkalommal pedig egy vörösborral telt palaczk dugója repült ki nagy durrogás között a palaczkból. E'.t a bor szénsavtartalma nem okozhatta, itt tehát a szellemek bizonyára a dugóhuzással járó fáradozástól kívántak bennünket megkímélni, mit mi természetesen köszönettel vettünk. Pár perczczel utóbb egy kártyamutatványnyal voltam elfoglalva, mely abból állott, hogy a játszma kártyának az asztalra bocsátásakor a felső lapnak föl kellett volna fordulnia. E'.en fogás igen sokszori kísérlet után sem akart sikerülni, holott az máskor már az első alkalommal is sikerült ós mindig. Ekkor a társaságnak egy tagja fi j gyelmeztetett, hogy ez a tulvilágiak m

Qg] tréfálása lesz; kértük őket, hogy — ha ez igy van — engedjék megcsinálni és a következő alkalommal már rendesen ment a mutatvány, j Túlvilági barátaink buzgó kereszjtii nyek lóvén, a nagy hét előtti időben a pénteki ós szombati napokra böjtöSóst hoztak javaslatba, mihez mi készségesen hozzá is járultunk. Ebjd közben ép valami vitás kórdós volt napirenden, a minek megállapítására egyik szellemet kértük föl, oly hozzáadással, hogyha kére sünknek eleget tenni hajlandó, szíveskedjék ezt valami jel által hozni tudomásunkra Alig vártunk pár másodperczig s íme egy tőlünk távol álló szekrény oldalfalán tompa kopást hallottunk ; ón azonnal oda siettem, de hasonló hangot a szekrény falán előidézni nem sikerült, minden kísérlet meddő maradt, mert az előbb hallott hang az általunk előidézett kopogás hangjától teljesen elütő vob. Pár nappal utóbb pedig a konyhában volt feltűnő nagy lárma s csörömpölés hallható, mintha valami vasdarabokai vertek volna egymáshoz ; minthogy ottan akkor senki sem tartózkodott, méltán föl tünt nekünk ezen különös jelenség. Kérdéseinkre azon választ nyertük, hogy egy ismerősünk szellemei kíváncsiságból szobánkba iparkodott bejutni, mit a bennünket környező tulvilágiak megakadályozni óhajtván, az ekként kifejlődött erőiköd is közbe keletkezett ezen lárma. Az ilyen jelenségekhez a médium erejének igény vételére nem mindég van szükség, mert a szellemek ereje a médiuménál rendszerint nagyobb. „Csakhogy a látványosságok gyakori előidézése sok esetben veszedelmessé válhatnék, mert az emberek mihamarább vallási őrjöngósbe esnének ; a teremtő pedig szabad akarattal ruházta föl az ő választottjait, kik szabad akaratjuk szerint élhetnek a ennek azután ugy is veszik hasznát. Ki mint vet, ugy arat" Az idéző jelek közötti rész ugy itt, valamint alább is, a tulvilágiak közléseimk szószerinti szövegét foglalja magá ban, Nem lesz érdeknélk üli talán az sem. ha elmondom, mikópen szokták a szellemek jelezni, ha velünk közlekedni kívánnak Ilyenkor társaságunk egyik tagjának oldalat érintik meg, ki az érintés helye s ereje után mar egész biztosan tudja megállapítani azt, hogy ki kíván beszól ni. Igen sokszor hallottam, hogy a leg több spiritiszta társaságban nincsennek tisztában azzal, hogy hozzájuk a tulvi lágról kik beszélnek, ná'unk ez az e-he tőség ki van zárva, mert mi idegen vagy kóbor szellemekkel csak kivételesen érintkezünk s ha valaki hamisan például Shakespearenek vagy Petőfinek mondaná magát, igen jól tudjyk, hogy ez lehetet lenség, mert ezen szellemek a föld szférájából már régen elköltöztek. Igen érdekes vplt azon eset is, mi dőn társaságunk női tagja egy alkalommal hipnotikus álomba merült, s rr>i kivánságara papirt ós irónt helyeztünk eléb f p dig álomban ós behunyt szemekkel, igen szépen és olvashatóan egész mondatokat irt le a papírra, mire a szellemek egyike szuggerálta. A mult napokra pedig társas összejöveteleink egyik kezdeményező ós önfeláldozó tagja a?1 hozta tudomá-unkra, nogy hazafelé menye, egy vjllamos kocsiba szállt fel, hol kivüle senki ?em volt ; itt legnagyobb ámulatára, egyik elköltözött szeretett barátunkat pillantja meg, ki fekete szalon kabátba, keresztbetett lábakkal ült a padon s kit a vasúti jegyszedő bizonyára nem látott, mert jegyet tőle nem kivánt. Talán gondolta hogy bérletjegye van. Bizonyos idő mul va ezen érdekes látomány megszűnt. Miként utóbb értesültünk, ezen jelenség nem szuggesztió utján idéztetett elő, hanem a túlvilági lény, mintegy materializálva, szemé yesen jelent meg, mi a legritkább esetek közé tartozik, mert ez ez csakis egy tizedik dicnenzióbeli szellem nagyobbfoku erejének hozzájárulása mellett s csupán azoknak engedtetik meg, kik e földön hivatásukat helye jen fogták fel. Az ilyen tisztult túlvilági lényeknek szabadságukban áll szeretteik vagy ro konaik előtt fontosabb pillanatokban megjelenni s őket ez által valaminek tevésére vagy abbanhagyására figyelmeztetni. A szellemek a másvilágon ugyanis igen nemes ós lélekemelő feladatot teljesítenek, mert hivatásuk „menteni az emberiséget a veszélytől, jót tenni s megakadályozni a rosszat, de nem akkor, mikor az tetté IVjlődjk, h^neni még akkor, mikor az a gondolatban megfq gamzik." Ezen hivatásuknak azonban csakis bizonyos idő múlva tehetnek eleget ; a legtöbb lénynek a túlvilágon ugyanis először meg kell tisztulnia, sőt esetleg bűnhődnie is, mert a bűnhődést a földi élet id^je alatt elkövetett helytelen cseLk< d k vagy mulasztások miatt a túlvilágon ?jha ós senki nem kerülgeti el. „A fejlődés a njásvjlágon abbó} ál}, hogy a szellemek látóköre és éjiz«s-e mindinkább tágul ós tisztul ; a fejlődése azoknak mindenesetre könnyebb és gyor sabb, kik m^r itt e földön is megismerni tapulták azqn egyedüli érzést, mely nemesit s a lelket anyagiaktól fölemelni képes."