Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-10-10 / 81. szám

meneKieT a Bexesmegyei ivoziony UKiouer IU-IKI ÖI. szamanuz. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Közös miniszteri tanács. Budapest, október 9. (Saját. tud. táv.) Bánffy Dezső báró, Lukács, Darányi mi­niszterek ma Bécsbe utaztak, hol holnap a király elnöklete alatt közös miniszter tanácsok lesznek. Ezen végleg eldől a provizoriumos kiegyezési javaslatok sorsa A botrány vége. Budapest, október 9. (Saját tud. táv.) Bécsből jelentik, hogy Ivó képviselő, ki a hét derekán azokat az óriási par lamenti botrányokat rendezte és kit a bizottság e miatt dorgálásra itélt, man­dátumáról lemondott. Egy kormányzó elmozdítása. Budapest, okt. 9. (Saját tud. távirata ) Londonból érkező távirat szerint W e y 1 e r kubai kormányzót állásától elmoz­dították. Az anarkisták gyermekei. Budapest, okt. 9. (Saját tud. táv. Madridból érkező távirati jelentések sze rint a spanyol regens királynő elrendelte, hogy a kivégzett anarkisták gyermekei az ő költségén neveltessenek. Morvay Mihály Berlinben, — Saját tudósítónktól. — Mikor a második Julius Caesar jött, látott és győzött, vagyis mikor II. Vilmos császár haza ment or»zágába, a következő napihir járta be a lapokat : „Nagyméretű terv van készülőben. Ugyanis a lovagias magyar nemzet, hogy megköszönje méltó formában II. Vilmos császárnak nagyszerű, soha ;sem feled­hető szép beszédét, méltó formát eszelt ki a hódolatnak. Terv szerint ugyanis a törvényhatóságok hódoló, miilenaris dísz­bandériumai elvonulnának Vilmos császár előtt Berlinben. A szép terv elé nem gör­dült olyan akadály, mely annak sirját ásná. A Parkklubban, a hol az eszmet fölvetették, komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az eszmét megvaló­sítják. Igy tehát nem lehetetlen, hogy délczeg vitézeink a Spree partja mellett fogják paripáikat már a jövő év május havában vihánczoltatni." Mikor a kérdéses újdonságot elolvastam, va­lami delejes áram vonult át leendő porhüvelye­men. Csak képzelem, mert nem tudom, hogy aludtam-e ? Álmom talán érdekelheti a szives ol­vasó közönséget. Elbeszélem. Az itteni életből a túlvilági létre való átmenetnek felfoghatóvá tétele s megért­hetése czéljából azonban legczélszerübb­nek találom, ha egy meghalt kedves ba­rátunk leírását a következőkben közlöm ; a közlemény szószerint igy hangzik: „Azt már tudjátok, hogy egy nagyobb operacziónak vetettem magam alá, hogy éveimet meghosszabbítva, folytathassam pályámat, ezen tervem azonban nem si került, mert egy nagyobb operáczió kö vetkeztében el kellett hagynom a testet, a budai „Vöröskereszt" kórházban végez­ték rajtam az operácziót. Aznap délután 3 órakor, midőn feleségem anyósommal meglátogatott, még eszmélet mellett vol­tam, láttam feleségem kétségbeesett ar­czát, midőn a papot kívántam, mert ön­kéntelenül éreztem ennek szükségét; mikor a pap elvégezte teendőit, határo­zottan éreztem, hogy megerősödtem, tud­tam azon pillanatban, midőn az utolsó kenetet fölvettem, hogy esti 7 óránál to vább nem viszem " „Feleségemet megnyugtattam, hogy menjea haza, a ki fél 6 órakor el is ha gyott anyósommal együtt. Ez volt a leg nehezebb pillanat, mire életem kezdete óta emlékezni képes vagyok. — Felesé gem eltávozása után mély és édes álomba merültem, nem tudtam magamról semmit, éreztem, hogy valami teher esik le rólam, mely nagyon nehéz volt." „Azután mintha álmodtam volna, ugy éreztem magam, láttam, a mint a testet, az enyémhez hasonlót, betakarják lepedővel és elviszik ; meg akartam moz­dulni, de erre képtelen voltam." „Másnap egy pillanatra megint esz­méltem, ekkor már eszembe jutott gyer­mekkorom, egész életem egy pillanat alatt elvonult szemem előtt s láttam ismét tes­temet, a mint a ravatalon fekszik, ismét azt képzeltem, hogy álmodom, de akkor már előttem egy eddig ismeretlen vilá­gosság jelent meg ós mellettem, előttem rég meghalt barátaim állottak, ezt ismét álomnak képzeltem, mert egészen gyönge voltam." Berlin utczáin sétáltam 1898. május 10-én. Az unter den Lindent, valamint Berlin leghosz­szabb utczáját a három km. Fridrichstrassét óriási közönség tartotta megszállva. Csulonghorn siámi király mellett ott állott Gally Béla és hevesen kiáltott időnkint a berlini asszonyoknak; — Kiszt die Hand! Kiszt die Hand! Éppen rá akartam kiáltani Gally Bélára az adjon Istent, mikor két tubákos berlini ném et egyszerre lekapta a cilinderét és nagy perkál­keszkenővel megtörülte a homlokát, közben pe­dig ezeket makogta: — Dort geht eiu bőzer Ungar! Oda pillantok. Hát Uramfla kit látok ? A Blankenstein történelmi hiiü szürke lován a mi jeles Heroldunk vigan köszöntött^vissza a berlini dámákra, akik Árpád utódának e békési talajon fakadt gyöngyével, nem birtak betelni. Szépen kétfelé állott magyar virtus szerint a Mihály bácsi tömött magyaros bajusza, egyik markában dél­czegen forgatta buzogányát, az aranykösöntyük pedig térdét verték a derék paripának. Morvay bácsi meglátott a nagy tömegben. Felém liajitotta a spricceri szót. — Hát Atyus, maga is itt van ? Hogy ke­rült a porosz földre? Nem innánk meg egy spriccert ? De erről sző sem lehetett. Ugy bele vol'am ékelve a tömeg közzé, hogy meg sem mozdul­hattam. Mikor elment mellettem a békésmegyei bandérium, hápogtak a berlini frájok: Eine grosartiges Ungar, wer auf den Schim­mel reitet! A honi önérzet dagasztotta kebelemet, egy a mi heroldunkat földicsérték. Ott imposz­torkodott Beöthy Aldzsi is és elmesélte kurucz ger­mán nyelven, milyen emlékeket jegyzett ő föl a békésmegyei heroldról, 1897. junius 10-óről. Kicsit messzecskén volt, de egy-egy hang megütötte a fülemet, nem tudom, mit mesélhetett Aldzsi, de a frájok fene kedvükben voltak, mi­kor Aldzsi igy pattantotta el a mondókáját. — Nur dass machen sie nicht mit meinen Mann ! Magam is kerültem, fordultam Berlin kö­rül. Sőt ott cékléztem Fridrichsruhe körül is, megirigyelvén az Ábrányi Emil irodalmi sikereit hogy talán én is meginterwiwolhatnám Bismar­kot. Hát uram fia, mit látok ? ott komázott a nagy gigász a mi Herolduukkal, Talán az aldunai kon­federáczióról értekeztek. * Eddig az álom. Már csak tessék megengedni, hogy leírtam az álmomat. — S. A meginterwiewolt Zay és Zlinszky. A „Molnárok Lapja" szerkesttője két békésmegyei gazda véleményét kérte ki, a Z a y Miklós gróf Orosháza képviselő­jét ós Z 1 i n s z k y István gazdasági egy létünk titkárát. A vélemények ezek : A magyar ember természetének egyik jellemző vonása, melyet tán még az ős hazából hozott magával, hogy lelkének minden szálával ragaszkodik a mezőgaz­dasághoz s még az ipar különböző nemei közül is főleg azok emelkedtek hazánk­ban magas színvonalra, melyek a mező­gazdasággal szoros összefüggésben álla nak. Virágzó malomiparunk nemcsak büszkeségét képezi, de rokonszenvét is birja a magyar fajnak. Még a legutolsó faluban is jól ós otthonosan érzi magát a szűrös p irasztember a kis gőzmalom ban, a búzával ós liszttel telt zsákok szomszédságában. Nemcsak a mezőgaz­daság, de ipari fejlődésünk érdeke az, hogy oly félreértések többé elő ne for­duljanak, a milyenek a vámvisszaélések miatt a fővárosi nagymalmok ós a gaz­dák közt fölmerültek. Mert a magyar malomipar nagy nemzeti jelentősége nem abban áll, hogy egyáltalán létezik, de igenis abban, hogy Magyarország kincsét : az aczólos búzát feldolgozza. Gróf Zay Miklós. A modern malomipar közgazdasági jelentőségét kell, hogy minden gondol­kozó gazda elismerje, mert évtizedek óti — amióta t. i. Svájcz elfordult tőlünk ós az aczólos, piros búzát —mal mainak átalakítása folytán — legalább részben mellőzheti, tagadhatatlanul kivitelre dol­gozó malmaink voltak a legjobb, legmeg­bízhatóbb vevőink. Közgazdasági híva tásuk nemcsak abban nyilvánul, hogy búzánkat feldolgozzák a ezáltal ugy a belforgalmat, mint kivitelünket élénkítik, de abban is, hogy az őrlés által nyert mellóktermónyek, minő a dercze ós a korpa, bent maradván, gazdasági czólok ra használhatók fel, miáltal a mezőgaz­daság egy másik fontos ága : a hizlalás, mozdíttatik elő. Nem helyeselhetem azonban a mal­mok azon eljárását, hogy az olcsóbb, de egyszersmind sikerben szegény orosz és román búzának túlságos használatával a magyar lisztnek egykori jó birnevót kocz­káztatják, mert ezáltal saját pozicziójukat is gyöngítik a külföld előtt, s mert gyen­gébb lisztet ott is tudnak előállítani 8 nem fogják hazánkból drágább áron be­szerezni. Zlinszky István. Az előfizetési díjjal hátralék­ban levő tisztelt előfizetőinket kérjük az összegnek mielőbbi szives utalványozásá­ra, mert a lap további küldését be kellene szüntetnünk. A kiadóhivatal. ÚJDONSÁGOK. — Zsilinszky Mihály, Csaba város or­szággyűlési képviselője, a közoktatásügyi kormány államtitkára, mint előre jelez­tük, a hét folyamán két napot töltött sze­rető nejével városunkban és szeretetteljes érdeklődéssel látogatást tett az algym na9Íumban. A város több közkórdésében a vezető egyénekkel tárgyalásokat foly tátott ; több kérdésben a legavatottabb forrásból tájékoztatta magát. Csabán való időzését nemcsak a közíntózetek ós köz kérdések köszönik majd, de módját ej­tette képviselőnk, a barátság asztalá nál találkozni azokkal, kik vele élték a gyermekkort és ma férfiúi akaraterővel, kiki tevékenységi körében, tesz a köz­ügyekért, szülővárosának emelésére. Zsi­linszky Mihály tegnap reggel utazott Budapestre. — Tisztelgés. Bodoky Zoltán, me­gyei főjegyző, volt orosházi főszolgabíró a héten Orosházán volt. Ezt az alkalmat a község elöljárósága felhasználta és szívélyes bucsut vett tőle. A küldöttség szónoka V a n g y e 1 Szilárd első jegyző volt s arra kérte a főjegyzőt, hogy uj dí­szes állásában továbbra is jóakaratú tá­mogatásban részesítse Orosházát. — Intézkedések a háziipar fellendítésére. A községekhez most intézett a háziipari bizottság megkereséseket, hogy a meny­nyiben a békési kosárfonó tanműhelyben téli tanfolyamokat rendezne, a községek küldjenek 2—3 egyónt közköltségen, a kik ott eltanulván a jövedelmező háziipar ágat, az egész községben elterjesztetnék. Ha a miniszter a békési iskolával kap­csolatosan nem volna hajlandó a téli tanfolyamok újítására, akkor azt kérik a minisztertől, hogy küldjön le vándortaní­tót, ki a tél folyamán községenként ta­nítaná a népet a kosárfonásra. A háziipari bizottság megkereste Orosháza kép­viselőtestületét, hogy mennyiben segítené a bizottságot azon igyekezetében, hogy ott egy müvirágkószitő tanfolyam nyit­tatnék meg, mely ipari foglalkozás iránt az orosházi asszonyoknak nagy előszere tetuk van. A művirág nemcsak mint dísztárgy, de mint ioko'ai szemléltető eszköz is mind szélesebb módon szerez piaczot, a bizottság hiszi, hogy felkarol­tatván, igen "lényeges kereseti ág lenne ez a szegény népre nézve. Legfontosabb azonban a bizottság azon elhatározása, hogy feliratilag kérik meg a belügy , pénz-, kereskedelem-, földmivelés-, hon­védelmi minisztert, hogy a tárcájuk ke retében szükséges és háziipari uton elő­állítható dolgokat Békésmegyében ren­deljék meg, hogy igy a népnek munkát tudjanak adni. — Esküvő. K é k u 8 s Vidor tenkei főszolgabíró október hó 4-én tartotta a Tó'-Komlóson esküvőjét bájos arájával : Nagy Saroltával. Az esküvőről nejével együtt másnap tért vissza járási székhe Ivére. A tenkei járás határán Kávásd és Tulka között Lábos Lajos vezetése alatt tO tagból álló bandérium fogadta az uj párt és N ó m e t h Elek görbedi s. jegyző lelkes beszéddel üdvözölte. Kókus Vidor meghatottan köszönte neg a nem várt óvácziót. — V e r n e r Jenő topánfalvi áll. vezetőtanitó, lapunk munkatársa, na­pokban vezeti oltárhoz B 1 o o s Friderika pénzügyőri biztos özvegyének bájos leá­nyát, Berta kisasszonyt. — Hajózás a Körösön. Irtuk annak idején, hogy a magyar folyam ós tenger­hajózási társaság a nyáron át kísérlete­ket tett váljon hajózható-e a Körös ? Es arra az örvendetes tapasztalatra jött, hogy Köröstarcsáig kisebb alkotású gőzhajók egész vigan közlekedhetnek. Köröstarcsáig különösen teljesen biztosítva van a köz­lekedés nagy vízállások esetén. Ez ör vendetes tapasztalatok értékesítésére már a legközelebbi időben, eleinte teheráru forgalom közvetítésére gőzhajók fognak járni a Körösökön, miután azonban a rend­szeres hajókázás eszközlését korlátozza néhány hid, műtárgy ós árvízvédelmi al­kotás, ezek átalakítására, valamint a ha­józhatás pontos konstatálására a keres­kedelemügyi miniszter kiküldötte K e­nessey Kálmán, folyamhijózási fel­ügyelőt, ki a megyén alakítandó vegyes bizottsággal próbihajózást fog végezni, mely egyúttal megfogja jelölni a rakodó partok helyét ós a Köröshöz vezető köz utakat. A hír mindenesetre elég nagyje­lentőségű arra, hogy a körösmenti köz­ségek megvalósulását a legélénkebben óhajtsák. Értesülésünk szerint már a tí»­vas^folyamáa-gőzhajók- füstje szállna a örösökön, mely vízi ut az utóbbi időben egyáltalában nem volt kellőleg kihasz­nálva. — Tudoravatás. Dr. Belopotocky György szarvasi születésű törekvő fiatal orvost a budapesti egyetem f. évi szep­tember hó 25-én avatták orvossá. A te­hetséges orvos rövid 5 óv alatt szerezte meg orvosi diplomáját s most a buda­pesti szemészeti klinikán dr. S u 1 e k Vilmos egyetemi tanár mellett mint gya­kornok működik. — Halálozás. Váratlanul ismét nagy családot borított gyászba a halál. Löwy Zsigmondné, Csaba egyik széles körben ismert úrnője, Löwy Samu divatkeres­kedő édes anyja övéinek nagy bánatára, élte nyolczvanhatodik óvóben, boldog há­zassága 55-ik évében örök álomra hunyta le szemeit. Ravatalánál szerető gyerme­kei, nagyszámú rokonsága ós nagyszámú ismerőse áll könnyezve, kik a szivjóság­ban gazdag matronát gyászolják. — Aszfaljárda Orosházán. Orosháza kép­viselete e héten közgyűlést tartott s azon D é g h y Gyula azt az indítványt tette, hogy a város vegyen fel 80 ezer frtos kölcsönt oly czólból, hogy ez összegből a község összes utczái járdával látassa­nak el. A belváros aszfaltjárdát, a külső utczák gyalogjáróutja pedig kongotóglá­lával köveztetnének ki. — A képviselet az indítványt elvben elfogadta s a terv, költségvetés elkészítésére bizottságot kül­dött ki. — Ugyanezen gyűlésen Jankó György községi biró azt indítványozta, hogy a község keleti ós nyugati részén lakóknak, amennyiben a központi ártézi kut távol esik, a viz vascsöveken veze­tessék el. Ez is elfogadtatott s javaslat­tételre bizottságnak adatott ki. — Az állami vetőmig szükséglet beje­lentése az egész vonalon megtörtént, A. bejelentések szerint a kis gazdák nem veszik a vetőmag szükségletet oly mór­tékben igénybe, mint azt várni lehetett volna. A legtöbb község kijelentette, hogy tekintettel a jelentkezők csekély számára, maga gondoskodik a szükségletről. Az összeírás a földmivelési miniszterhez föl­terjesztetett. — A csabai daloskör dalpróbáit a Mich­nay-féle iskolában (kis templom mellett levő iskola) tartja, I. ós II. tenor minden kedd, szerdán mindkét basszus, pénteken összpróbák. A próbák kezdete este 8 óra­kor. Az egylet újra fölhívja a dalkedve­lőket, lépjenek be a daloskör működő tagjai közzé. — Fogyasztási adók bérlete. Mint tudva van, Gyula városa, Sámson,sz.-szt. Tornya a fogyasztási és italadó bórletet, nem bír­ván a tulmagas bérösszeget fizetni, az óv leteltével felmondotta azt az államnak. A pénzügyigazgatóság előtt folyt ujabb egyezkedési tárgyalások nem vezetvén eredményre, az igazgatóság most a jo­gokra árverést hirdet. A jogok a jövő évre adatnak ki. Gyulavárosára az italadó és fogyasztási 44,968 frt 37 kr, a szeszadó fejében 16,432 frt 36 krban állapíttatott meg. Az árverés okt. 29 én, délelőtt 9 óra­kor a pénzügyigazgatóságnál. Sámson fogyasztási bérletére a kikiáltási ár2610 frt 44 kr, sz.-szt. Tornyáé 1167frt 88 kr. Az árverése jogokra is okt. 29 éntartatik meg. — Szálloda bővítés. Orosháza község­nek tulajdonát képező „Alföld" szálloda bórlője, Rosenberg azt kérelmezi a község képviseleténél, hogy az étterem fölött épitessen 10 szobát s ő hajlandó, ha a bérletet még 5 évre meghosszab­bítják, a befektetett tőkének 10 százalék­ját fizetni. A képviselet ezen eszmétől nem zárkózott el, hanem felhívta a bér­lőt, hogy a tervet ós költségvetést kószi tesse el s végérvényesen majd akkor fog határozni. — Tanitóválasztás. A csabai róm. kath. sopronyi pusztai iskolákhoz N e w r a 1 Gusztáv okleveles tanítót, a zsolnai szé­kesegyházi orgonista fiát választották hát pályázó közül. — Az uj bélyeg. Az állami nyomdában már elkészültek az uj postajegyek klisé ível. Az uj bélyeg rajza más mint a most forgalomban lévő bélyegé, az alakja és a nagysága marad a régi. A postajegyek értéke krajczár helyett fillérben van ki fejezve. Az okmánybélyegek rajza most már készül. A munkálatok erősen fo y­nak, hogy a kötelező koronaórtókszám tas

Next

/
Thumbnails
Contents