Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-09-02 / 70. szám

mányrudat ragadta kezébe s Ugy igaz­gatta a keresztyén világ hajóját. Az evang. egyház és papsága nem áhit ilyen uralmat. Az evangeliom nem az az anyagi erő, mely közvetlenül a kormányrúd kezelése által ad irányt a hajónak ; az evangeliom az a titkos, láthatatlan erő, mely istentől ered, isteuben van, mint a delejtü láthatatlau ereje folyvást egy pont felé mutatván, módot nyújt a helyes iránytól eltérést fölismerni, a jó iránt tudatosan kiszámítani auuak, a ki utmutatását megérti és követi. Voltakép a kis delejtü vezeti kikötőbe a hajót, voltakép az istenhez való vi­szony, a vallás kormányozza a világot. Balgaság volna tehát becsmérelni vagy kidobni a hajóból ezt a kis de­lejtüt, azon okból, mert nem ez moz­dítja a kormányrudat! Pedig ezt a balgaságot a vallással sokau készek volnának elkövetni, napjainkban éppen a szegények, kiknek az evangeliom hirdettetett, kik minden jogot, helyze­tük folytonos javulását éppen a ker. vallásnak köszönhetik. Az evangeliom ezen irányzó erejét, hatását kell nekünk megtartanunk, fokoznunk. A mi feladatunk most is a régi: „hirdetni az igét", tisztán, igazán ; „feddeni, dorgálódni", a hol szükséges, gazdagok és szegények előtt részrehajlatlau őszinteséggel; de „minden szeretettel és tudománynyal", türelmes szeretetből és erős meggyő­ződéssel. A helyzet komoly, a tájékozás szükséges; ez szolgáljon mentségemül, hogy foglalkoztam ez ügygyei s ma­gyarázatát óhajtottam adui a kitéré­seknek, megkeresui kíséreltem a kö­vetendő irányt, megtalálni reméltem a tért, melyet egyházunknak el kell fog­lalnia a legközelebbi nemzedék főkér­désével szemben. * Végül az esperesi jelentés a vallás intenzi­vebb tanítását, a konfirmációi tanítás teljessé té­telét, a templom, iskola, otthon kultuszát akkora szerencsével jelöli meg orvosszerül, a mint a socialismus veszedelmét az egyházi életben a föntebbi sorokban oly nagy látókörrel fejtegette. • A békési ág. ev. esperesség közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Kondoros, augusztus 31. A kis község lakosságának nagy ér­deklődésével, az intelligentia minden tag­jának becsvágyó munkája révén magyar vendégszeretetben páratlanul, — most tartotta az esperesség évi közgyűlését a megye legifjabb, az egyházmegyének is majd legfiatalabb egyházában, Kondoro­son. Nemcsak a község szives jóindulata meglepő fejlődése következtében, de kü­lönösen emlékezetes lesz-e gyűlés két enunciació után. Az egyik Havi ár Dá­niel, felügyelő elnöki megnyitója, a má­sik az esperesi jelentés, melyről általá­nos volt a vélemény, hogy a szellemnek ennyi felhalmazott kincsét, a nyelvnek ennyi báját még a konvenczionális jelen tések keretében nem nyújtották. Őszinte örömünkre szolgál, ha annak tartalmi je lentőségót is elismervén, azt mai lapunk vezető czikkeként — legalább a baj ke­reteinek megjelölése részét — egész ter jedelmében bemutatjuk. Különben a gyűlésről a következő tudósítást adjuk. Nyolcz órakor megkondultak a kis ded templom harangjai s szorongásig megtelt hívekkel. F r e i t a g János lelkész mondott szép prédikációt, lebilincselve a figyelmet nemcsak bensőségével, de be szédéuek szépségeivel is. A gyáminté zeti offertóriuin után kilenc órakor elfog­lalták az elnöki asztalt: nagyt. Veres József esperes, Haviár Dániel felügyelő, Keviciky László, Nagy Elemér, dr. Mi­kolay Mihály egyházi jegyzők. Altalános figyelem mellett Haviár Dániel felügyelő lényegileg a követke zőket mondotta. Haviár megnyitó beszéde. Szívbeli örömmel üdvözli a gyűlésre megjelent tagokat, /x vallás czélja álta Iában, hogy az embert gyarlóságában az isten segedelme jobbá, igazzá tegye. A mi egyházmegyénk 61 ezer hivet szám­iái, a kiknek lelki javait, műveltségéi szolgálja ez esperesség. A mi vallásunk nem a tespedés, hanem a haladás. Az egyéni szabadságnak jobban megfelel a vallás szabadsága, ^m tagadhatlan, hogy sokan változtatják vallásukat Megtörtént ez a mi egyházmegyénkben is. De eje lenségektől megijedni nem szabad, ha­nem állást kell foglalnunk vele szemben A jelenség nem ok arra, hogy ked vet veszítsünk, hogy megbilincselje tett­vágyunkat, de ellenkezőleg I Ez sarkal jon a nagyobb tevékenységre I Hiszen ott van a folyó, mely iszapját lerakja, jobb termést idéz elő; ott van a nemes érez, mely salakjától megtisztítva jelent kezik nemesbedéséberi. Az a véleménye, hogy a nagyobb egyházakban elérkezett annak az ideje, a midőn a ldlkéazi állá­sokat szaporítani kell. Az egyes nagy egyházakban a lelkipásztorkodásra a lelkész nem ér rá, sőt hiveit sem ismeri Ez a helyzet a mi hitvallásunk szelle­mét megrontja s igy lovább nem ma radhat. Kifejti azon meggyőződését i->, rek. Feküdjék le . . . ugy se jön haza reggelnél előbb az Istenadta. Ágnes csak némán int, hogy ne be széljen. — Az imént a korcsma felől jöttem, ott láttam Ferkó bácsit. Olyanabb annál a sárban fetrengő malacznál mintha a Vida tánezra rohanta volna meg, nem lud helyben ülni. Szaladgál, kiabálja az Evi nevet, a meg csak jókat kaczag rajta, — Hajaz rá, olyan volt mindig. Szegő Sándorral is csak ugybánt . . . — Ne higyje azt, Ágnes néni . . . Szerette nagyon. De Sándor kigyelmedbe háborodott ós nem törődik vele. . . Nem rossz lány az az Evi . . . — Eredj aludni, lányom, majd vir­rasztok én ós erővel kituszkolta az ajtón. Csendes csizmakopogás hallik a pit varban, kevéssel rá aztán valaki meglöki az ajtót és belép. Ágnes ijedten ugrik fel abölcső mellől. — Jézus, Mária, mit akar itt kelmed ? Sándor, szó nélkül állt meg a szoba közepén. Lobogó ingujját becsavarja, kurta nyelű fokosát erősen szorítja a c.-izmájához. Szeme tűzzel lobog, egész teste megremeg, néz mereven Ágnesre. — Sándor mit akar kelmed, mit akar tőlem ? A legény elpirul és odalép Ágnes mellé. Megragadja a karját és lihegve szenvedélylyel be-z^l. — Mit akarok? . . . Te kérded?... Te, a ki őrültté tettél . . . Forgó szemével erősen néz Ágnes arczába. — Eresszen el, Sándor . . . — Nem, nem eresztelek el. Enyém nek kell lenned . . . Most mindjárt , . . El . • . elviszlek innen messzire, a hová a hir sem hallik . . . Boldog leszel T. . azzá teszlek . . . Tudom . meg . Ágnes, Ágnes, Hagyj, hadd be­— Térjen magához, Sándor — Magamnál vagyok . . . mit beszelek, elviszlek innen . . védlek a világ ellen . ne vedd az eszem . . . szélem ki magam . . . Fellélegzett. Keble lihegett még, de lassabban beszélt. — Szeretlek Ágnes, nagyon szeretlek. Elhagytam miattad a régi szerelmemet, pedig a porból emelt fel ... 0 bosszú­ból elcsalta a te uradat L'ísd, most is­együtt vannak . . . Nem bánom. De bán tott a nesz, hogy megnézzelek téged. . . Virrasztasz. . . lá'.om. Ro-szul teszed Ág­nes . . Varrj himet abból, a mit E-i tesz Ferkóval... Sohse lesz a tied többe .. kimaradsz, mint káposztatorzsa a hóból. De ehhez nekem is hozzászólásom van. , . . En is elhagytam a szeretőmet. . . Eljöttem teerted ., . Gyere velem, Ágnes.. Jobb dolgod lesz . , , istenem leszd... Ismét szenvedélyes kezdett lenni. Ág­nes borzadva huzodott . . . — Hagyjon el.. .kiáltok .. . Sándor I . Nem bánom már akármit tész . . . kezemben vagy . . . nem eresztelek el többé ... Ágnes egy erőszakos rántással kisza­badította a kezét a Sándoróból és a böl­csőre vetette magát. — Gyermekem, óh kis fiam . . , Sándor megmeredt a szoba közepén. Arczárói, szeméből egyszerre kialudt a tűz. Sápadt, hideg lett. Alig hallhatóan beszélt. — Igazad van, Ágnes . . . Nem él hetünk együtt . . . Engedj meg . . . Lágy­boldogabb, mint én ... Az Isten irgal­mazzon nekem , , , Sohsem Sándor hire hallatszott többé a Szegő Gyarmati László. hogy az egyházi tisztviselőnek köteles­ségük a közélet minden fórumán felvi lágositást nyújtani, hogy az isten ma­lasztját csak az arra hivatottak illetéke­sek kiszolgaltaim, hogy az ág. ev. val­lás mindenkép alkalmas a ember lehető boldogságának már e földön való eléré­sére. Helyesli, hogy a hitközönyben szen­vedők egyházi téren sújtassanak, jogo sultnak tartja annak a felvetését, akár itt, akár más egyházi forumon, hogy a tisztálkodási processust meg kell indítani és kimondandónak tartja hogy a kik egy­házuk iránt hűtlenek, egyházi hivatalokra jogosulatlanok legyenek. A zsinati tör­vények mennél teljesebb végrehajtását kell követelni. A 29 község adóku'csaii összevetvén, azt tapasztalta, hogy a hány egyházközség, annyi az adóalap. Pedig az egyházi törvény szelleme szerint egységes megoldást kell kívánni. Szükségesnek tartja ezeket megemlíteni azért, mert a gyűlés folyamán különféle formákban ez eszmék fel fognak vettetni. Még csak azt fejti ki, hogyha az ág. ev. egyház fontos állami feladatokat nem végezne, ez kihatással lenne az állami gépezetre. Nemcsak az elemi oktatás, de a közép­oktatás terén is nagy feladatokat vállal az ág. ev. egyház : ez föltétlenül invol válja, hogy az állam is a vallásegyen­lőség alapján adja a segélyt az 1848. tör vények értelmében Kifejezést ad annak, hogy e segélyt ne darabonként adja ki, hanem az egyetem révén, a mely ott használja föl e segélyeket, a hol arra van szükség. (Helyeslés.) A megnyitó beszéd Veres József indítványára szószerint jegy­zőkönyvbe jut. Megalakulás! vita. Az egyházküldöttek igazolásánál KI ár Béla tiltakozást jelentett be azért, mert nem az egyházak közgyűlései, hanem a presbyterium választotta meg néhol a küldötteket. Haviár felügyelő erre azt a meg jegyzést teszi, hogy mig az egyházak szabályrendeleteiket meg nem készítik, — addig a régi gyakorlat az irányadó. M i k o 1 a y Mihály érdemre elfogadja azt a megoldást, hogy minden egyház küldöttje igazoltassák ; de nem fogad olyan érvelést, mely a* előbbi gyakorla­tot többre becsüli a zsinati törvényeknél, — ezt a felfogást perhorreskálja. Ebből az esetből kifolyólag fölveti azon kíván­ságot, hogy az egyházak szabályrende leiket alkossák meg, nehogy továbbra is ilyen ellentétes helyzet felmerülhessen. KI ár Béla visszavonja indítványát és tiltakozását, de szerinte végre is sza­nálni keli a visszás dolgot. Gajdács Pál esperesi jegyző nagy elfoglaltsága ós betegsége miatt állásáról visszalép. Haviár Lajos a lemondás okát nem látja, ép azért felkérendőnek találja GajdiC.-ot, hogy tartsa meg állását. Csermák Kálmán kollegája meg­bízásából kijelenti, hogy Gajdács lemon dása határozott. O k á lyi Adolf bánfal vei lelkész felkóretett a helyettes jegyzői tiszt elfoglalására. Gajdács pedig fölkóretik a tis tsóg viselósere. Az esperes terjesztette elő évi jelen tósét. Megemlékezik a milleniumi évről, a Melachton ünnepélyről, a Sárkány püs pök jubileumáról. Szarvas: templomot -zentelt. Tót-Komlós 150 évét ünnepelte Szarvas, Bánfalva lelkészt választott. Megemlékezik a tanítói karban történt változásokról. Az egy házmegye különítse el a tanítói fizetést a kántortól, hogy tanítóink tisztességes nyugdijat kapjanak. Különí g lelkesedéssel követeli a protes táns lelkészek nyugdijalapját, esetleg államköltséggel. Helyesléssel "jjaleqti ki, hogy az 1848. évi XX. t ci. teljes vég főhajtását kell követelni mi.iden vonalon. A jelentéi további részét el-ső czikkünk ben találja q,z olvasó. Jelenti, hogy a há rom esperesség megosztásával ez esp • rességnek 21.160 frt jutott. A zsedényi dijat a bányakerület Rohosk a István szarvasi tanítónak ítélte. Az espereeségi jelentést tudomásul s szószerint jegyzőkönyvbe vették. M i k o 1 a y Mihály az esperesi jelen­tés során nem akar ötletszerüleg foglal-' kőzni a h a nSQ zta t9tt áttérések ügyével. Küldöttséget kér küldeni, mely a kér­dést tanulmányozná. K 1 á r Béla nem fogadja el a javas­latot. A kérdés tisz'án cura pastoralis hoz tartozik. J^óri a kérdést tisztán a lelkészek tejndőire bigni. — H a r s á­p fyi Sándor szintén nem pártolja a ja yaslatot. A baj nem helyi, hanem or szagos. H-ilyi bizottságnak országos bajok gyógyítása alig le^z lehetséges. ^ Ve r e s József esperes közvetíti a Mikolay féle jiiditványl : alakiUuok lelkészi kö­röket s ezek jelentéseiket irát-ban adják be. — Okályi ^.dolf ellepa niond az esperesi indítványnak, mert az egyház­megye nem rendelheti el lelkészi körök felállitását ? .legfeljebb csak k' rlieti. — Mo rávésik -József helyesli Mikolay indítványát. Haviár Dániel, mint előbb is em­iitette, nem oly veszedelmes a baj, mely csak átmeneti Hiszen nem ilyen bajok­kal küzdött meg ami egyházunk hajdan 1 (Helyeslés.) A számadások megvizsgálására Hi­viár Lajos elnöklete alatt bizottság kül­detett ki. A szarvasi tanítóképezde siralmas helyzetéről tett jelentést, elfogadták ós felírnak a kormányhoz az iskola érdeké­ben, felkérik a kerüleii gyűlésre felkül­dendő tagokat, hogy az ügyet ajánlják a kerület megoldásába. Az iskoiasz-éki jegyzőkönyvet K e­v i c z k y László esperesi jegyző olvasta föl. Tudomásul vétetett. A számvevőszék jelentésénél Nagy Elemér indítványozta, hogy Orosházára nézve a kétséges hátralékokat törülje. A hátrálékok behajtását pedig szorgalmaz­za. Elfogadtatott. Az árvavagyon felosztása tudomásul vétetett, a kétes követeléseket mind a három esperesség arányosan viseli. Az esperesi gyámintézet pénztárnokául Zva­rinyi Jánas választatott, a ki az esküt nyomban letette. Placskó István és Cser­mák Kálmánnak az eddigi kezelésért kö­szönetet szavaztak. Az intézet ügyeinek vitelére Harsánvi Sándor, Csermák Kál­mán, Horváth Bála s dr. Bikády Adolf, valimiat az elnökség bízattak meg. A szarvasi tanítók dijlevelei függő­ben hagyattak. Nagy vitát keltett az egyházak sza bályrendelete, melyben az elnökség azt indítványozta, hogy készíttessék egy minta szabályrendelet, ellenben K 1 á r Béla, Torkos Kálmán, 0 k á 1 y Adolf. Haviár Gyula legalább a háztartási rész elfogadását ? megerősítését kérték, mert e megerősítés hiányában egyes egy­házak adókat sem vethetnek ki, Elfo­gadtatott. A bankett. Két órakor a kondorosi csárdában sátor alatt teritettek a 70 —80 tagból álló társaságnak, kik között a kondorosi ér­telmiség szép számban foglalt helyet, A pecsenyénél Veres József es­peres, ismert ékesszóiásával vezette be a felköszöntők sorát, éltetve s derék egy­házközségei, Kondoros, összerartóelemét. Benka Gyula nagy figyelem ós nagy tetszés mellett Veres Józsefet köszönté föl. Harsányi Sándor Haviár Dániel es­peressógi felügyelő egészségéért iszik, a hitbeli erősség ós a hitért való szeretet avatja föl igazi prédikátorrá az egyház büszkességét, ki ha nem szószéken, de hivatala helyén teljesít nagy hivatás'. Ezeket követték a felköszöntők egész sora, Haviár Dániel az egyházközségek virágzására mondott fényes sikerű be szédet, Csermák Kálmán a szeretet ós egyetértés hiveit látja Bedák Mátyás róm. kath lelkészben, az ő egészségéért űrit poharat. Bedák Mátyás szintén igen éke­sen a toleranczia és a közös czólokban való munka sikeréért ivott, Keviczky Lá-zló, Kondoros kedves vendégei egész ságeórt, majd a sajtó képviselőiért űrit poharat, Haviár Gyula, az ő elnöktár sát, Keviczkyt köszönti föl ; nemcsak a mai, de a multak sikereit e kis termetű, de valóban nagy ember munkásságául tudja be. Suhajdi Antal Haviár Gyulára, Klár Béla Haviár Lajosra, Haviár Lajos az igegen egyházmegyékből jövő ven dégekre, yeres .József nagy hatással Ban­kára, Benka az esperesség virágzásába, Zvarinyi az espessség három eszmekép­viselőjére: a hit remény és szeretet hí­veire, a három Haviár egészségére mon­dott formás, szép felköszöntőt. Végül Ha­viár Dániel nagy melegséggel a tanitók munkássága sikereért, a nehéz, de szép pálya ellátóiért ürített poharat. E*te a Kondoroson maradt vend ^gek Má'.or József vendégei voltak. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A király a hadgyakorlaton. Budapest, szept. 1. (Saját tud. táv.) O Felsége a morvaországi hadgyakorla­tokra Bisztriczére érkezett, a hol ünne­pélyesen fogadták. (Készülő merénylet. Budapest, szept. 1. (Saját lt|d. táv.) A Kölni újság irja, hogy Brüszszelben elfogtak egy Geubensteck Gusztáv nevű anarjsistát, a kiről bebizonyosodott, hogy Berlinbe akart utazni, pzél.ja lévén Yilmos német császárt megölni. Az endrődi tanitógyülés. — Saját tudósítónktól. — A nagyvarad-vidéki rótn. katjj. ta­nitó-egylet aug. 30 án tartotta népes nagy gyűlését. A n.-váradi egyházmegye minden vidékéről 60 tag jelent meg a

Next

/
Thumbnails
Contents