Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-09-02 / 70. szám

gyűlésen. K n y Antal békési espereő­plébános, egyleti elnök szívélyes szavak­kal, benső örömmel üdvözölvén a tago­kat, kifejti, hogy az egyesületi szellem, az öszszetartozás érzésének ápolására, mennyire szükségesek ezen gyűlések ; a mult s a jelen érdeklődés mind jobban igazolja az egyesületi élet jogosultságán rilnöki megnyitójában megemlékezik Ő Felsége azon kegyességéről, melylyel egyik tagját az egyletnek, Fecser Jó­zsef, görbedi tanitót érdemkereszttel tün­tette ki CO évi tanítói működésének el ismeréseül. A jelenlevő ünnepelt meg­hatottan, könyezve köszöni a figyelmet s az egylet elismerését magában foglaló szives üdvözletét jutalmul s buzdításul köszönettel fogadja. Ezután a jegyző. Székely Lajos felolvasta a tavalyi gyűlés terjedelmes jegyzőkönyvét, mely észrevétel nélkül hitelesíttetett. Ugyancsak ő olvassa fel a titkári jelentést, mely világos képét nyújtja az egylet üdvös működésének s a hivatása magaslatán álló békésmegyei kath. tanitókar egészségére ürítette, mely­nek kiválóságáról jól esik itt a fehér asztalnál is tanúságot tenni. K n y An­tal a tani ónők egészsógeért üritett po harat, a kik nem ugy fáradnak a taní­tás fárasztó munkájában mit „gyönge nem", de lelkes ügybuzgalomban sem mivel sem hátrább. A társaság lelkes hangulatban ünnepelte a szives házigaz­dát, a népnevelósnek igazi barátját. Jakácsy Lajos egyleti pénztár­nok olvasta fel azután jelentését ós szám adását, mely a felülvizsgáló R o h a y János ajánlatára, tudomásul vétetik s az egylet a pénztárosnak a felmentvényt megadja. Fecser József az egylet legidősebb tagja egy valóban remek felolvasásban a vallás nagy fontosságáról szólt, mint a mely Magyarország ezeréves dicsősé gének alapját képezó s az uj évezredek alapját képezheti. Történelmi példák gyönyörű csoportjában mutatja ki, hogy a vsllásps nevelés korszakában, mind a fejedelmek, mind a honfiak lelke nagy ságát egyedül az Isten, a vallás fejlesz-r tette ki; óva int, hogy ezt a kipróbálta erősnek, sziklának bizonyult talajt ne a^juk oda egy hangzatos, nemzetinek keresztelt bizonytalanságért; annál ke­yésbbé, ipert hjszen a vajlásqs nevelés egyúttal nemzeti is! Méltó ttpsokatara­tott a valóban szép ós tanulságos fel­olvasás, Utána Kelemen László, csorvási t$njtó qlvasqtt fej a gazdasági igmétlő­fskolák hasznából, alapos, szépen kidol­gozott értekezésben fejtegetvén, ezen ok­tatás meghonositásánek nehézségeit is. A jeles tanulmány méltó figyelmet kel­tett. Végül Efuday J^ajos olvasott fel a beszéd" és értelemgyákorlatról. Érteke­zése, mely önálló gopdolkozásra vall, ala­pos taníjlmányt képez, ipely megálla pjtja azt, hogy e gyakorlat, mint önálló tantárgy legfeljebb első ey két első hónapjaban szerepelhet, mig a gyermek a szülői ház és az iskola közötti nagy hézagqt s az abban talált fogalmakkal megbarátkozik ; azután inkább s,i írva olvasásra fektetné a fősúlyt, mert hiszen azontúl minden valamire való taoitó min den tantárgynál nem tesz egyebet, mint órtelemgyakorlatoz, a midőn a tárgy elő adása alkalmával a gyermek felfogásá­hoz mérten azt megértetni iparkodik. A felolvasás egy kis eszmecserére adott alkalmat, mert S i m k ó István a beszéd ós értelemgyakorlatok, mint önálló tantárgy fentartását nagyon is szükségesnek látja; éppen azért, mert a gyermek az iskolába kerülvén, renge togbe téved, annyi sok uj, ismeretlen fo­galommal találkozik, miket ha a tanitó meg nem ismertet, qagy müUsztást kö­vet el. A tárgy kimeritőleg előadatván, a felolvasót szívesen éljenezték érdeme szerint is. Elnök a szintén jelenlevő kir. tan­felügyelőt üdvözli, kérvén őt, hogy a tapasztalata szerint is szép hivatását fti­yen betöltő egyletet, s a vallásos neve lést vegye pártfogásába. Ezután R o h a y János, mint a* egy let által a központi bizottságba kiküldött tag elmondta az országos központi bizott­ságban észlelt tapasztalatait; a segélye­zések, ösztöndijak számát és mérvét, az alapokról vezetett számadás főtételeit, több esetoől azt a meggyőződést merít­vén, hogy az alapszabályok nemi módo­sítása igen kívánatos. A nagygyűlés elhatározza, hogy ez irányban a központhoz felterjesztéssel fog élni. Elnök szívélyes záró szavaiban ki jelenti, hogy az egylet tagjai, Grócz Béla prépost szives meghívása folytán mindnyáján szívesen látott vendégek, mit a' közgyűlés, az általánosan nagyrabe­csült, bensőleg szeretett főúr zajos élte tóse mellett tudomásul. A nagyszámú szép közönség, közte qt virágszála a tanítói qemes gárdának égy órakor ült a gazdagon megtérített asztalhoz. Az ebéden egész sereg fe.köszöntőt mondottak: Grócz Béla a tanitó-egylet diszelnökére S c h 1 a u c h bíborosra mon­(jott éke§ áldomást, majd a tanítói kart köszöntötte föl. Szép feJköszöntőben mól tatta R e z e y Szyivjusz, kir. tanfelü­gyelő, vendégének érdemét, mire a tan­felügyelő pthaiát a hazigaídóra, majd ÚJDONSÁGOK. A gazdák s az aratási strájk. Gazdasági egyletünk vasárnap ritka ­népes ig. vál. gyűlést tartott, melynek legkiemelkedőbb tárgya volt az a tanul­ságos eszmecsere, melyet a most lefolyt munkássztrájk ügyében váltott. Ugyanis a turkevei gazdasági egylet emlékiratot szerkesztett az agrar-socialis­mus orvoslására nézve. A társegylet kap­csolatot kívánna létesíteni az érdekelt megyék között s közös működésre hív föl. Az előterjesztéshez Fábry Sándor dr. alispán indítványt tesz, köszönjük meg az érdeklődóst és biztosítsuk a tárj­egyesületet, hogy a közös munkában a buzgó szomszéd bennünk mindég hü szövetségest fog találni. Zsilinszky Endre dr. azt in­dítványozza, hogy a turkevei gazdasági egylet emlékiratát adják ki egy tagnak, a ki azt végigtanulmányozza s tegyen róla jelentést. Beliczey István megtoldja az indjtványt, hogy tekintettel a folyton terjeszkedő eszmére, az egylet újra küld­jön ki egy bizottságot, mely a kórdóst a most lefolyt sztrájk tanulságaival egybe­vetve, tanulmányozná. Fábry Sándor df köszönettel fo­gadja az előterjesztést és ahhoz hozzá­járul. Várja, hogy a gazdák e testülete a lefolyt gazdasági kalamitással szem ben nézetet mond és állást foglal, N em habozik kijelenteni, fyogy a mqst lefolyt mozgalom, a békés niegqldás érdekében oly engedékenységre bírta a gazdákat, melyet állandósítani, egyenlő volna a kisgazdák tönkremenésével. Dr. Zsilinszky Endre hosszabb beszédben fejti e kérdésről való felfogását. A kórdós komoly, a cselekvésre ütött a 12 óra. Eiőbb megyei, aztán kerületi ér­tekezletét kívánja a gazdáknak ; jogos? nak tartja a munkások rqqzgalmá^ ^ddig, a mig szerződést' alá pern írták; d ö az irott szerződóst meg nem tartatni, a jog­állam sérelme néikűl qerp lehet, nem szabad, N em tizenkettedén, d«i Ut Qtt ha­todán, sőt feliből ^r^ttak legutóbb. Ez nem mehet- Vagy törüljék el a részre való aratást, vagy pedig a kereset mini muma biztosítását szüntessék meg. Mert a munkásnak, ha részt kér a termésből, épp Ugy viselnie kell a rizikót, mint a gazdának. Bajcsy Jánosnak, szintén a kér dést megvilágító beszéde utín aztán elfő gadták az elnök indítványát s a nagy­jelentőségű kérdésben a k ivetendő irá­nyok megjelölésére, (melyet a választ­mány, majd esetleg a gazdák értekezlete tárgyal) kiküldték a bizottságqt a kö­vetkező tagokból: Zsilinszky Endre dr. elnöklete alatt Beliczey István, SvábjLa­jos, Szalay József, Kocziszky Mihály, Beliczey Géza, Varságh Béla, Zlinszky István. Az igazgató választmány többi ta­nácskozásairól legközelebb bőven referá­lunk. orosházi, egyébként szorult anyagi viszo­nyok között élő kereskedő még május­ban 1000 mázsára tett kötést s fedezetül 200 frtot deponált ügynökénél. A juliusi hirtelen emelkedést fülhasználva, közbe­eső mind nagyobb nyereségein állandóan vett búzát ós végül tizennyolcz ezer fo rint nyereséggel vonult volna a tisztes magánéletbe. Mindezek lehetnek a jelen példátlan időben igazak ; de hány füs­tölgő revolver jelentette a múltban, hogy a börze a vagyoni és erkölcsi züllésnek sikoá utja. Rettenetes lenne, ha a magyar középosztály a hirtelen meggazdagodás szenvedélyével dobná oda a börzének, melynek örvényeit annyi keserű könny siratja! — Főispáni vizsgálat. Vármegyénk főispánja sorra vizsgálja a vármegye köz ségeit és szolgabiróságait, saját szemével akar meggyőződni, hogy mily rendban van ez a vármegye ? Legutóbb megvizs­gálta a szarvasi járás szolgabírói hivata­lának ügykezelését s a talált rend feleti megelégedését, fejezte ki a főszolgabíró előtt. Délután már Öcsödre ment s ott nézett körül. Majd vizsgálatot tartott Szarvas község elöljáróságánál s itt is mindent rendben levőnek coastatált. — Diszes esküvő Nóvák Kamill kúriai bírónak és a gyulai kir. törvény­szeg elnökének fia Nóvák Ferencz kir. mérnök a napokban vezette oltárhoz né­hai giczi assa és ablanez kürthi G h y o z y Vilmosnak és hernátfalvi F ö 1 d v á r y Jolánnak leányát E 1 i zt. A nászmenet Komárom megyében f-fcvö tagyosi pusztá­ról díszes fogatokon vonult be Köinlődre, hol a polgári egybekelés után a refor mátus egyházban esküdött az ifjú pár egymásnak hűséget. Tanuk voltak Kon koly Thege Miklós országgyűlési képviselő és Konkoly Imre földbirto­kos. Az egybekelést megelőző napon a vőlegény nagynénje özv. Szokó ly Gyuláné tagyosi birtokán a gazdasági cselédség számára czigáqy zene mellett a többi épületek föntartására, vásári nap­dijakra, cserépgyár „föntartására fordit­tatik. Ha még a közmivelődési alapból is ilyen soványan viselnek közmivelődési feladatokat, hát akkor mit várjunk a rendes adónemek után szerzett adóból ? nem is közmivelődési, hanem alap az. cserep — A gazdasági egylet alapitványai. A békésmegyei gazdasági egyletnek tudva­levőleg három alapítványi helye van a megyei gazdasági iskolánál. Ez alapítvá­nyi helyekre pályázati hirdetményt tett közzé, a mely hirdetményre hat pályázó jelentkezett. A hat pályázó közül most tette meg az egyesület jelentéseit s az alapítványért folyamodók közül H r a­b o v s z k y Mihályt (B.-Csaba), C z e g­1 ó d y Lajost (Füzesgyarmat) ós Tóth Antalt (Orosháza) választotta meg. Min­degyiknél tekintettel volt a folyamodók jó magaviseletére és előmenetelére, de különösen szegénységi állapotára. — Schlauch biboros Endrödön. Endrő­dön már eleve nagy előkészületeket tesz­nek a biboros püspök fogadtatására, ki a bérmálás szentségének kiosztására En­drődre utazik. A fogadtatás napja nin­csen még meghatározva. — Számadás. A csabai vasárnapi mű­kedvelői előadás számadása a következő: bevétel 229"70 ezzel szemben kiadás. . . 146 98 maradt a nöegyletnek . . 8272. Jegyeiket megváltották : Zsilinszky Mihály államtitkár, orsz. képv. 5 frttal, Wenckheim Frigyes gróf 4 frttal. — Tornaórák. Az 1897—98. tanév kezdetével a torna-egylet helyiségében, kizárólag elemi iskolai növendékek szá­mára az egylet művezetője, Áchim Ká­roly magán torna órákat fog tartani, aki erre nézve bővebb felvilágosítással is szolgál. A tornaoktatás az egész iskolai év alatt tart s az eredmény az év végén nyilvánosan fog bemutattatni. Azt hisz­szük, hogy a szülők megfogják ragadni a kedvező alkalmat, hogy gyermekeik­nek a megfelelő testi képzést is megad­hassák, különösen Csabán a hol az elemi iskolákban testgyakorlat egyáltalán nin­csen. — Műkedvelők a színpadon. A csabai Ünnepélyt rendezett. Az ifjú pár az esküvő j nőegylet javára, a meleg daczára zsúfolt után Tátra-Lomnitzra utaaott. — A kath. congresszus mandatumát a napokban állította egybe az ötös központi bizottság G r ó h Ferencz szt.-széki ülnök gyulai plébános elnöklete alatt jelen vol­tak : Kny Antal békési espares. Apos­t o 1 Ubald pápai kamarás m.-berényi, Kreznerich Qyörgy sarkadi, Kőz­ni a Gusztáv csorvási lelkészek. Össze­sgánqittatvánaz egyes plébániákon beadott szavazatok, mint egyedüli jelölt, gr. Wenckheim Géza gerlai nagybirtokos, főrendiházi tag jelentetett ki megválasz­tott képviselőnek az összes 3403 szava z a 11 a 1. Erről jegyzökönyvet vettek, azt alairták s ez képezi a gróf megbízó le­velét. j\ kongresszust csak októberben hívják egybe. — Legendák a börzéről. Egész csomó legendás hir járja arról, milyen mesés nyereségeket vágtak zsebre egyesek a buza felszökött ára kövelkeztében a lő városi börzéről. Igy az „Orosházi Újság" jelenti, hogy egy odavaló birtokos, hírünk szerint S. B. ktuk < gj millió njereségre tett volna szert a 2C0 0C0mpa. vett buza ártülöx bős elél (51. Van (gy más hir is, hogy egy mánk oroiházi birtokos pedig 1C0CX0 Irt bEízornal fárla le löítdei üz­letét. A bilik nrellé valóién Itgeidás I alatl8n tojtiosik 8í t bir, fgj — Kinevezés. ííanes Ferencz aradi pqlgári iskolai rendes tanitót ós okleveles középiskolai tanárt a temesvári állami főgyrqnasiumhoz rendes tanárrá kinevezte. — A tsnév elején. Vége a vakációnak I Az utqzákon kis muzsafiak baktatnak, az iskolás városok idegen arczokkal telvék meg. Gondos anyák mellett ügetnek a beírásra az iskolásgyermekek. A köny vesboltok szorgos napjai érkeztek el, majd mindenki tankönyvvásárlóvá csa pott föl. Az iskolák ajtói kinyíltak, a két hónapi portól megtörlik a Ulluriumot, a térképeket s egyébb képeket. A tanári, tanitóikar is hazajött nyaralásából ós ujult erővel iudu) a nehéz hivatás telje sité^ének. Ilyenkor a tanév elején az is kola szemólyváltQzásai is jelentkeznek Igy a szarvasi polgári leányiskola vá lasztmánya Dusovszky Mariska helyére — ki állásáról lemondott — Kiss Irén polg. isk. tanítónőt, Mihálfi Mélán helyébe pedig Szőke Róza elemi isk. tanítónőt választotta meg. — Végre ! Ismeretes dolog, hogy gaz­dasági egyletünk a hetvenes évek ele­jétől kezdve többször felirt a honvédelmi miniszterhez, hogy a tartalékos katona ságot ne a legnagyobb mezei dologide­jén hivattassa be gyakorlatra. A felira­tozásnak végre foganatja lett, ha nem is közvetlen a mi kérésünkre. Hódme­ző-Vársárhely közigazgatási bizottsága ily arányú felterjesztésére a honvédelmi miniszter indíttatva érezte kijelenteni, hogy ezentúl sem aratás, sem kukoricza törés idején a behívásosat nem eszközöli és azt oly nyári hónapokra fixirozta, mi kor egy kis szünete van a serény nyári mezei munkának. — Jótékony grófnő W e n k h e i m Krisztina grófnő 15000 forintot adomá­nyozott a kótegyházi uj elemi iskola épi tésére. A nemesszivü adományozás nagy örömet keltett a kétegyházai lakosság körében. — Szarvas jövő évi költségelőirányzatát már egybeállították. Az összes bevétel 74'041 frt. 65 krra van előirányozva. Ki dásai 125-202 frt mutatkozik, hiány 50 250 frt, mely pótadóval fedezendő. A főbb kiadási tételek a következők : tisztviselők fizetésére 16150, nepnevelési czélokra 6625 frt, kórházra 2730 frt, kölcsön tör­lesztésre U 083 frt. A kórház 5680 frtot emészt föl, melyből a községi adó ter bére 2730 frt maradt fedezetlenül. A közmivelődési alap jövedelme 13082 frt, paelyből aí alap cziméhez legjobban iltő I kiadás culturális czélokra mindössze 2752, ház K gyönyörködött Csabán a „Felhő ári" népszínműben, melyet Rátkay valóban nem műkedvelőknek irt s csupán ez az oka, hogy a színjátszók a darab drámai effektusok,nagy színpadi készült­séget igénylő részeit nem játszották meg azzal az osztatlan ós állandó sikerrel, mely eddig műkedvelői előadásainkat jelle­mezte. A vasárnapi, előadás . tanulságát ok vetetlen le kell vonnia a színjátszók­nak ós pedig azt, hogy feltótlenül köny­nyehh lélekzetü darabokat kell válasz taniok, ha teljes sikerre törekszenek ós a közönséget valóban mulattatni kíván­ják. Nagy Zsigmond, H e 11 e r Juliska, P a t a k y Szilárd, Uhrin Karolin,kik­nek erős drámai alakítás jutott, bár meg­birkóztak szerepeikkel, de sokszor oly drámai alakításokat követelt tőlük a sze­repük, mely a műkedvelői színjátszók határain messze tul van, épp azért sze­repüknek könnyedebb részében voltak jobbak. P a t a k y szépen dalolt és gon­dosan készült nehéz szerepére. Uhrin Karolin drámai szerepében legjobb volt köztük, szépen ós érzéssel zokogva el a megcsalt asszony keservét. Kollár Ju­liska szerepe vigabb részét szintén sok­kal természetesebben játszotta meg, da­lait most is tisztán intonálta. A sze­replők vigabb eleme állandó ós tartós derültségre hangolt. Kiss Lajos Ten ger Ádámja, F i s c h e r Géza Istókja valóságos humortól dagadó alakítás és még hivatásos színész sem csinálhatta volna meg jobban. Jók voltak Kollár Béla, S t a n k ó Jucika, Uhrin Erzsike, Koritár K. ós a kisebb szereplők is. A közönség móltánylattal kisérte a ne­héz színdarabban közreműködő szereplők gondos, de néhol erejöket meghaladó ala­kítását és sokat tapsolt a buzgó müked velőknek. A színielőadást sikerült mu­latság követte fönt a vigadóban. — Beiratások a békés-csabai iparos tanoncz-iskolába. Az iparos tanoncz is­kolába a tanulók felvétele az 1897-98 diki tanévre f. hó 5-kén ós 12-kén tör ténik. A beiratások d. e. 9—12-ig, d. e. 2—5 ig a róm. kath. belső uj, iskola tan­termében fognak tartatni. A tanítás még e hó 19-én d. u. 2 órakor veszi kezde­tét. Az iparos urak felkéretnek, hogy a beiratásra vonatkozó fentebbi határidőt annál is inkább tartsák meg, mert az 1884 évi XVII-ik s. cz. 157 pontja értei-

Next

/
Thumbnails
Contents