Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-03-21 / 23. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, i897. 'Vasárnap, márczius hó 21-ón. 28. szám. BEEESHEfiTEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DlJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szam ara 8 Kr Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevfi fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendSk. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A kulisszák mögül. — A „Békésm. Közlöny" fővárosi tudósítójától. — Budapest, márcz. 19. Mig Ausztriában már évek óta vezető théma a kiegyezés kérdése,Lajthán iunen nem igen foglalkoztatta ez a kérdés a kedélyeket. A héten azonban határozottan a quóta szele érintette a pártokat s nem hiányoznak arra a jelek, hogy ezután ez az izgató poli tikai kérdés fogja teljes mérvben lekötni nemcsak a politikai pártok figyelmét, hanem a magyar közéletet is. Nem csalódom,ha ugy vélekedem,hogy miként a véderövitánál a magyar városok meetiugjei hatalmas nyomást gyakoroltak a politikai életre, melynek a 25. §. részbeni változtatása köszönhető : ugy most is a fővárosi quótaellenes tüntetés sikere föltételezi, hogy ilyenek a politikai pártok részéről jövőben is történjenek. Csakhogy ebben az ellenzék meg van bénitva. A véderövitánál a függetlenségi párt kompakt volt, most a pártbeli féltékenység s főleg az Ugron-párt okvetetlenkedése és siető zajütése aligha ad súlyt a mozgalomnak: valószinü, hogy nem is a központi politikai pártok fogják ezt a mozgalmat irányítani, de a közvélemény magától fogja vezéreit megválasztani. Nagy baj, hogy a szabadelvüpárt némely tagjai ígéretekkel vannak odaszegezve a non possumusnak. Mióta Szemere azt a bizonnyal nem alaptalan igazmondást megeresztette, liogy a politikai Ígéreteket nem szokták általán beváltani — azóta nincs meg ez a lax felfogás a politikus ígéretei tekintetében s egyik-másik képviselő, mint a nyíregyházi kormánypárti követ is, kellemetlen helyzetben van, mert határozottan megigérte, hogy a nagyobb kvótát nem fogja megszavazni. Sokan a kulissza-titkok statisztikusai közül tudni vélik, hogy a kormánypárti nagyobb kvóta ellenzők száma harminc-z öt. A pártegységet megtarthatják-e, ha a kvóta megszavazást pártkérdésnek teszik, — ez a kérdés ? Egyik lap tudni véli, hogy maga a kabinet sincs egy véleményen. L u k á c st pénzügyminiszter a 34'8 százalékos kvóta mellett megáll, ellenben Bánffy tovább megy, mert nagyobb Ígéretet tett. E^nellett ugyaucsak liberális lapok jelentik, hogy sokan Bánffy pártvezérségével nincsenek megelégedve s újra jelentkeznek a frondőrök s vacsorapártiak. Azt a magatartást is szörnyen tárgyalják a kulisszák mögött, melyet az Emmer, contra Erdélyi erőmérkőzésbeu Bánffy tanúsított, ki a snájdig, fürtös Emmer beszédét kordiális mosolyok között hallgatta jelezni kívánta a janicsár hadnak (a mivel Bartha Miklós a többséget aposztrofálja) hogy „ez az, kiben ő nekie kedve telik." Mint a hogy Báutfy soha sem hagyta megczáfolás nélkül azt a felötlő hirt, hogy Erdélyi örökébe ő Emmertszánta. Ez is élénk beszélgetések tárgya s a függetlenségi párt Emődjének szerencséje, hogy kiadóhivatali üzelmei és pedig a „18. lapon" mutatkozó különbözetek nem foglalják le egyedül az érdeklődést. Az összeférhetlenségi esetek bolygatása az a verem, melybe nemcsak „Békésmegyei Közlöny "tárcái a. MESE. Ismertem egy szép szőke leánykát, Elmondok róla egy mesét; Szeretni vágyott a leányka, S hiába várta kedvesét. Körülrajongták mind az ifjak, Majd ezt gondolta, majd amazt, Hogy az övé lesz ; s nem hozá meg Szivének egy sem a tavaszt .... . . . Tél volt. Egy csöndes délutánon, Kp olvasgatott a leány, Midőn valaki félve, halkan Kopogtatott az ajtaján. Szabad! S lassan kinyilt az ajtó, Egy ifjú lépett rajta be. Megismerte ; nem rég egy bálon, Tánczolt is tán egy tourt vele. Hívatlanul jött, és a lányka Szivesen látta a fiut. Aki ábrándos, szótalan volt, Ha szólt is néha, elpirult. És ettől kezdve mindig eljárt, Sok hosszú téli délután. És elcsevegtek, elbeszéltek, A jó fiu, s a szép leány. Egy nótája volt a fiúnak, Egy szivből 'jövő szép dala. Ha eldanolta, benne szólott Egész szivének bánata. Oly szépen tudta zongorázni, Az a szép szőke leány e dalt. Minden akkordja a zenének. Egy mélyen érző szivre vallt. S egy édes, boldog délutánon, E büvős nóta hanginál, Feltárta a szivét az ifjú, S meghallgatá a szép leány. Es fölhangzott még egyszer aztán Az ifjú boldog, szép dala. Mig lassan-lassan zene és dal Egy hosszú csókban elhala .... . . . Ismertem egy szép szőke leánykát, Hallottam róla egy mesét : Szeretni vágyott a leányka, S meg is találta kedvesét. Varságh János. Don Cabános de Alvajáros. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Irta : Bakos Béla Barátaim már mind gyűjtők voltak s én mindjobban kezdtem szógyelni, hogy adósságon kivül még nem gyűjtöttem semmit. Egyiknek bélyeg, másiknak arcz kép és hajfürt gyűjteménye volt, a harmadik elhasznált váltólapokból kimetszett autografokat gyűjtött. Ez utóbbié volt a legdrágább gyűjtemény. A legtöbb barátom szivarvéget gyűjtött. Elhatároztam, hogy én is ezekhez szegődöm, éppen mivel legtöbben vannak. Mindig ambitióm volt sokak közül kitűnni. Mielőtt azonban véglegesen határoztam volna, kikértem agglegény nagybátyám véleményét. Őt ezen a téren szaktekintélynek tartottam, miután tudomásom volt róla, hogy fiatalabb éveiben szép sikerrel gyűjtött arczképeket ós bélyegeket. Akkoriban találták ki a lapok a kishirdetóseket. — Tudod mit ajánlok öcsém, mondá nagybátyám: gyűjts pénzt. — Ah 1 ez igazán jó eszme, kedves nagybácsi. Reménylem, hogy néhány huszkoronás aranynyal mindjárt meg is veted alapját a gyűjteményemnek. — Jegyezd meg magadnak fiam, hogy minden gyűjteménynek az adja meg előttünk az igazi becsét, ha annak összeállításában magunk fáradoztunk. Gyűjts a magad szerzeményéből, fiam. — Hiszen csak olyan nagy tisztelettel ne viseltetném a családi traditiók iránt. a szabadelvüpárt emberei néznek s sok an belefognak esni. Andrássy Géza és Berzeviczy Albert ugy segítettek magukon, hogy az agrárbank igazgatóságáról visszaléptek. De hát Hieronymi, Euyedi Lukács, Láuczy, Hegedűs Sáudor és többen ! Mi lesz velük ? Csáky és Szilágyi konokul érvényt akarnak szerezni a fennálló törvénynek, viszszaakarván állítani a parlament tekintélyét, melyet a Morzsányi és Pichler átférek, hogy a többiekről hallgassunk, erősen megnyirbáltak. Egyébként pedig a többség nagyon fanyar képpel kívánja fogadni Morzsáuyi Károlyt, a kit holuap megválasztanak és a ki már a t. Házban óhajtja fogadui a — gratulációkat. S. — A gyomai követ beszéde. Barabás Béla országgyűlési képviselő az igazságügyi tárczánál hosszabb beszédet mondott, többek között a következőket : Maga a miniszter elösmeriindokolásában, mondj a Barabás, hogy 38 városnak ós községnek égető szüksége van törvénykezési épületre. Igy figyelmezteti a minisztert, hogy az aradi törvénykezési palota minél előbb felépíttessék. Móg egy anomáliára bivja fel a képviselőház figyel mót. A bíróságok ítéleteiket a magyar király nevében hirdetik ki s mégis sok bíróság termében az osztrák császár képe függ a falon, osztrák császári ornátu-ban, alatta e felirattal : Franz Josef der Er^tc. Nem hiszi, hogy ebben bárhol is szándékosság rejlenék, de feltétlenül szükséges, hogy az abszolutizmus korából maradt képet, melyhez szomorú emlékek fűződnek, a bíróságok termeiből minél hamarább távolítsák el s jusson helyére az apostoli magyar király képe és pedig az S6m honvédtábornoki egyenruhában, hanem oly ornátusban, mely kifejezésre juttatja az apostoli magyar királyságot a szent koronával és a koronázási jelvényekkel. Nagyon hibáztatandó, hogy a tárgyaló termekből sok helyen eltűnt a feszület. Az eskü szentségét és fontosságát külsőleg is jelképezni kell s kell valaminek lennie, a mi az esküt letevő felet, felemelve a kalmár gondolkodásból, a lelkiismeret szavára fogékonyabbá teszi s figyelmét ráfordítsa arra, hogy most Isten előtt tesz nyilatkozatot. Az a felfogás, hogy a feszületre leteendő eskü sértené egyes vallásfelekezetek érzését, nem állhat meg : hiszen Magyarországon csak egy olyan vallásfelekezet van, mely Krisztusban nem hisz s ezek is kötelesek tisztelni a többiek vallásos érzését. Végül a börtönügy javítását sürgeti s a beruházásokra felvett tételt a maga személyére nézve elfogadja, mert midőn kijelentette, hogy e czólra kevesli a 300.000 forintot, nem akar önmagával ellenmondásba keveredni. — Az ausztriai választások. Tegnapig összesen 218 képviselő váiasztatott meg Ausztriában, ahol most folynak a választások, pártállás szerint 8 német konzervatív, 16 katholikus néppárti, 21 keresztény szociális, 22 német szabadelvű, 18 német néppárti, 3 német nemzeti antiszomita, 39 ifjú cseh, 1 radikális ifjú cseh, 1 kath. c«eh, 13 szlovén, 4 olasz nemzeti. 2 kath. olasz, 6 román, 11 ruihén, 32 lengyel, 4 horvát, 14 sociáldemokrata és 2 pártonkívüli. Ezek közül 160-nál több az antiliberális. Márcziushó 18 án választottak a községi kerületek Tirolban 8, Vorarlbergben 2, Dalmáciában 6, a városi kerületnk Krajnában 3, Görzben 1, Isztriában 1, Galicziában 13, a III. választó testület Triesztben 1, a kereskedelmi kamara Klagenfurtban 1 képviselőt. Azonkívül 3 pótválasztás is volt. Március 19 én Csehországban 32, a kereskedelmi kamarák Galíciában 3 és a nagybirtokosok Morvaországban 9 kép (Az öreg azon időtájt adta el az utolsó ötven holdját.) Lázas szenvedélylyel kezdtem a szí varvég gyűjtéshez. Négy kávéházba jártam naponkint. Az egyikben reggeliztem, a másikban feketémet ittam meg, a harmadikban uzsonna kávématfogyasztottam el, a negyedikbe vacsora után mentem theázni. Zsán, Zsorzs, Muki és Pepi fizetcpinczéreknek a szokásos két krajezár borravaló helyett három krajezárt adtam, kik ezen krajezár többlet fejében nekem szivarvégeket liferáltak. Ily módon gyűjteményem rohamosan gyarapodott s kezdett irigység tárgyává lenni gyűjtő barátaim előtt. Kiszámitot tam naplóm adataiból, hogy ha gyűjteményem ilyen arányban gyarapodik, ak kor tiz év alatt eléri a husz kilogrammot, vagyis egy millió darabszámot sén elnyerem a világ-gyűjtő czimét, melyet most egy kubai ültetvényes, Don Cabános de Alvajáros visel, aki kilenczszáz kilenczvenkilencz ezer darab szivarvéget gyűjtött. Ez volt eddig a legnagyobb rekord, melyet gyűjtő elért. Don Cabános de Alvajáros talán elérte volna a millió darabot is, ha a prüssz örj (delírium sternutáns) áldozatául nem esik. Most szegény görcsös prüszkölóssel tölti napjait Kuba szigetén A delírium sternutáns egy ujabb epidemia, mely a szivarvég gyűjtők számá val egyenes arányban terjed. Védekezni ellene nem lehet, csak oly módon, ha lélegzetünket a szivarvégek raktározása alkalmával visszafojtjuk, ami pár másodperczen tul fiziologiai lehetetlenséggé válik. Aki inklinál ezen epidemia iránt, az pár évi gyűjtés után menthetlenül áldozatává esik. Tehát tisztelet adassék az önfeláldozó gyűjtőknek. Sajnos, hogy ezen tisztelet nem illet meg minden gyűjtőt. A gyűjtés ethikájával sokan nincsenek tisztában, amint ezt a következő eset is bizonyítja. Feltűnő kezdett lenni előttem, hogy Zsán, Zsorzs, Muki és Pepi egy idő óta fokozatosan kevesebb véget liferálnak nekem, — mig egyszer aztán kijelentették, hogy sajnálatukra végekkel nem rendelkeznek többé. E kijelentésekre le voltam sújtva, de büszkeségem nem engedte, hogy ezt eláruljam. Néma megvetéssel sújtottam vissza őket. Aztán rájöttem, hogy egy dilettáns gyűjtő, egy álbarát volt az, aki megirigyelte rohamos sikeremet. Kifürkészte a siker titkát, aztán megvesztegette Zsán, Zsorzs, Muki és Pepi pinczéreket, adván a szokásos két krajezár borravalók helyett négy krajezárt. En csak három krajezárt adhattam. Ő gazdag volt; ón szegény, de becsületes. Nem vettem fel a harezot, ezt tiltja a véggyüjtés etikája. Haladjon a maga utján. Ha van osztó igazság, akkor az ilyen gyűjtőt ugy is utoléri a prüssz-örj. Legközönségesebb és legolcsóbb módja a gyűjtésnek az, ha a gyűjtő ott, a hol szivarvéget lát, mindjárt kér is. Ezzel jót teszünk azon embertársainkkal akik nem gyűjtök, mert legtöbben nem tudják mit csináljanak a levágott végekkel, tehát eldobják. Egy német statisztikus kiszámította, hogy ily módon 1476,830,25 darab szivarvég semmisül meg óvenkint. Hogy ezt a szertelen nagy számot — melynek jelentőségét csak mi professionátus gyűjtők tudjuk kellőleg méltatni — én is tőlem telhetőleg csökkentsem, tehát a következő módszert kísérlettem meg. Ha valaki szivart vett elő az utczán, én észrevétlenül — nehogy terhére legyek — követtem s a kellő pillanatban melle nyomultam, lehetőleg nyájas arczczal rebegvén: — Szabad kérnem uram. — Mi tetszik? Lapunk mai számához egy iv melléklet van csatolva.