Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-03-14 / 21. szám

ellenőrzésének foganatosítását. A gyomai községi iskolák, ovodák számadásai helyesnek találtatván, Kovács pénztárnoknak a felmentvény megadatott. — Füzesgyarmat utasíttatott, hogy 30 nap alatt a terveket s a felállítás módozatát jelentsék be. A közoktatásügyi miniszter április 1-éig jelentést vár a tanitói korpótlékok kifizetéséről. Tudomásul vó tettek. Z ö 1 d y János főorvos havi jelentése a következő : A közegészségügyi állapot a főorvos szerint kedvező volt, eltekintve Szeghalmon ós Mezőberényben mutatkozó vörhenytől. A difteritisz 14 esetben, de csak szórványosan mutatkozott. Szeghalmon a vörheny 69 esetben jelentkezett, de most már szünőben vannak. Orvosrendőri vizsgálat 57 esetben történt. Sze rummal beoltatott a mult hóban 18. Halvaszületett 19. A jelentés tudomásul szolgált. Az ártézi kutak tárgyában elrendelték Békésen, K.-Tarcsán, Mezőberényben az épitést. Körös Tarcsa egyelőre 1000 frt kútépítési alapját addig gyü mölcsözteti, míg kiváló mesterrel el nem készítheti a kutat. Alispán Békés, Mezőberó nyt azt indítványozta, hogy záros határidőt tűzzenek ki a községeknek, melyek alatt az ártézi kutak forrása befejezendő lenne és a mennyiben a fúrás nem sikerülne, a mostani építőkkel a szerződést bont sák fel ós Zsigmondy Bélával lépjenek alkutárgyalásokba. Jelentheti, hogy Zsigmondy Béla nyilatkozott, hogy Bókésmegyében bárhol 13—14 ezer forintért hajlandó ártézi kutat építeni. Erre Hajnal István tette meg észrevételeit, hogy Zsigmondy Bélával nem lehetett az egyességet megkötni, mert oly nagy követeléseket támasztott. A bizottság külön intézkedések megtételét egyelőre nem látta szükségesnek. A tiszti főügyész terjesztette a közigazgatási bizottság általános érdeklődése mellett a békési iskolaszék lelebbezését, kérve, hogy a közbeeső iratokat felolvashassa. A békési iskolaszék panaszos ügye. R e z e y Szilviusz deczember 17-én a következő intézvényt menesztette a békési községi iskolaszékhez: 1546, szám. T. Iskolaszéki Elnökségnek Békés. Értesitse Farkas Gyula községi tanítót, hogy szeptember 1-től 414 frt évi nyugdijösszeggel a közoktatási miniszter ur nyugdíjazta, utasítván az 56 frt nyugdíjjáruléknak 4 frtos részletekben való befizetésére. Békés község iskolaszéke január 3-án tartott ülést, melyen elnök bejelentette, hogy nincsen szokva az „utasítsa", az „értesítse" rendelkezésekhez, a rideg és parancsoló modorhoz s az iskolaszék nem érdemli a hangot, az mely eddig is a nehézségek tapintatos elhárítása által senki által nem kicsinyelhető eredményeket ért el. Kijelenti, 'hogy amenynyiben az iskolaszék ezt a felfogást nem osztaná, konsekvenciáit levonja és állásáról lemond. Az iskolaügytől, mint az iskolaszék egyszerű tagja munkásságát meg nem vonja, de szolgai szerepre nem vállalkozik. Felkérendőnek tartja a tanfelügyelőt, hogy hivatalos érintkezéseiben találja meg azt a hangot, mely az együttműködést lehetővé teszi. A községi iskolaszék osztja az elnök nézetét, azt egyhangúlag magávé teszi ós 110. számú határozatával kimondja, hogy az iskolaszék nem kézbesítő közeg, a rendelkezést most kivételkép teljesiti. Erre a tanfelügyelő körülbelül igy válaszolt : A t. iskolaszéknek 110. számú határozatát mint illetéktelent és indokolatlant nem vehetem tudomásul, mert az alantas közeg nem illetékes hatóság, hogy a felettes hatóság irályát bírálja. Kijelenti, hogy a megkeresések nem személyre szólnak, azok teljesítése kézbesítést nem involválnak, — a magánérintkezésben mindenkinek társadalmi állását tiszteli s a tiszteletet megadja, de a hivatalos érintkezés módján sem hivatva, sem indíttatva nem érzem magam — úgymond — változtatni. Az iskolaszék újra ülést tartott, me lyen dr. Hajnal István kijelenti, hogy ő is volt alárendelt hivatalnok, hivatalfő nök, de sohasem használta ezt a hangot. Tizenkét évig viselt elnöki állásáról lemond, mert a hivatalos rendeleteket ily formában elfogadni nem tudja. — Kon koly Jenő alelnök szintén lemondott Végül az iskolaszék megfelebbezvén az ügyet a közigazgatási bizottság elé, tiszti főügyész a következő határozati javaslatot terjesztette elő : Miután a közigazgatási bizottságnak a hatásköri vitás kérdésekben dönteni joga van,megállapitandónak tekinti, hogy az 1867. és 1876. népokt. törvények §-ai alapján kir. tanfelügyelő jogát tul nem lepte. Tekintettel a népoktatás fontos ér dekeire, óhajtja a bizottság, hogy az ügyek ne személyi tekintetek hatása alatt, de ily okokból függetlenül intéztessék el. Erre aztán másfélórai vitaindult meg. Hegedűs Mihály : Nem tartja a közigazgatási bizottságot illetékesnek dönteni se pro, se contra. De ha belemegyünk, rá kíván mutatni a másik részére is a dolognak. Kétségkívül nem volt megtartva a hang a tanfelügyelő részéről is. Szabó János : az irott törvények mellett a szellem ós érzék törvényeire is figyelmeztet. Ajánlja a határozati javaslatba még a következőket: A népoktatási törvények rendelkezései nem zárják ki a kölcsönös, bizalmas alapon álló szolgálatot ós érintkezést. Dr. B a r t ó k y József : Hibás az alapgondolat, a miből a békési iskolaszék kiindult. Az iskolaszéknek ludnia kelletett egy tanitója nyugdíjazásáról. Ezért ment az irat hozzá. Az iskolaszék nem akarja tudni, hogy a tanfelügyelőnek alárendelt hatósága, pedig az. Ilogy a kir. tanfelügyelő levele mellett is a hivatalos stylus merevségéből a belügyminisztériumnak a megye közönségéhez érkező rendeletei mit sem engednek, felolvas egy klasszikus és véletlenül kezeügyében lévő tanúsítványt. Haviár Lajost a diusonancia lehető eloszlatása vezeti. Királyi tanfelügyelő a tárgyra nézve teljesen korrektül járt el, a hangot azonban ő nem használta volna ilyen merevséggel. Jancsovits Emil, mint iskolaszéki elnök kijelenti, hogy bár magát önérzetes embernek ismeri, a tanfelügyelő rendelkezéseiben semmi sértőt, lealázót nem talált. Z ö 1 d y János szerint a tanfelügyelő hatáskörét nem lépte tul. Ezt kéri kijelenteni csupán, mert felnőttek oktatásával nem foglalkozhatunk. T e r é n y i Lajos elfogadja a határozati javaslatot s megtoldja ezzel: Mindezek után nincsen czólja azon sajnálatos elhatározásnak, hogy az iskolaszék el nöke és tagjai a felsőbbség rideg hivatalos formái miatt áldásdus tevékenységüket a tanügy érdekétől megvonják. Ez hét szóval elfogadtatott. (Megjegyezzük, hogy a konfliktus két erősen érdekelt tagja Hajnal ós Rezey biz. tagok nem voltak jelen, míg az ügyet tárgyalták.) Még Sárkány püspöknek klasz szikus szép levelét olvasta föl dr. Bar tóky József főjegyző. A püspök kijelenti, hogy utasította alantasait a kir. tanfelügyelő rendeleteit végrehajtani, mert nem a formát kell nézni, de a lényeget. Több apróbb ügy után az ülés véget ért. Csaba város közgyűlése. Csaba jövő fejlődésének senki által nem kicsinyelhető két tényezőjét, egyhangú elhatározásával valósította meg a képviselőtestület. A közraktár ós az ed dig amúgy is Csabára gravitáló vidék számára készülő vasút egyaránt azt fogják szolgálni, hogy a közvagyonosodíst, a város forgalmát mozdítsák elő, vajha minden képviselőtestületi gyűlésből Csaba jövő fejlődésének két ilyen biztos tényezőjéről referálhatnánk 1 Majdnem a képviselőtestületi tagok teljes száma előtt nyitotta meg Macák L. György bíró az ülést. Előterjesztetvén a havi jelentések s a szokott adatokat tartalmazván, tudomásul vétettek. Apróbb ügyek. Az alsó Fehér-Körözs ármentesitő társulat megkereste a községet 2329 frt hátrálékos tartozás kifizetése iránt. A tanács véleménye az, hogy az 56 ezer forintból ezen tartozás kifizettessék és csak a visszamaradandó összeg képezze esetleg elosztás tárgyát. Elfogadtatott. H a a n Béla városi ügyész elkószi tette a községi szervezési szabályrendelet módosításáról szóló, illetve az árvaszéki szabályrendelettel kibővített szervezeti szabályrendelet javaslatát. A tanács azt véleményezi, hogy a munkálat egy bi zottságnak adassék ki. A tanácsi javaslat elfogadtatott s a bizottság tagjai lettek : U r s z i n y i János, dr. S a i 1 e r Vilmos, dr. F á y Samu, Fejér Béla, S t e 11 e r Árpád, Korosy László, Moczkovcsák György és u m a z t a Elemér. A bizottság kötelességévé tétetett a jövő hóban összehívandó rendki vüli közgyűlésre munkálatát bemutatni. A mult évben egyes felmerülő körülmények miatt tulkiadások merültek föl, ezeket a közgyűlés tudomásul vette s jóváhagyásukat a törvényh. b. kérni fogja. A szövő tanműhely számadása bemutattatván, tudomásul vétetett. A fásítás. A tanács a községi utak egyöntetű fásítása érdekében javaslatot terjesztett be A javaslat szerint azon fa, mely az utczán kiszárad, a háztulajdonos által vágattassák ki, kinek háza előtt pusztult el a fa, de tartozik az elpusztult helyébe másikat ültetni. B e 1 i c z e y István azt képzeli, hogy ez a határozat bajosan lesz végrehajtható. S a i 1 e r Gyula gazdasági intéző jelenti, hogy ő a község által ültetett fákat eltörzskönyvelte, a fák tulajdonjoga kérdés tárgyát nem fqgja sohasem képezni. Kovács Sz. Ádám azt óhajtja, ha kivihető, hogy a kisebb utezákon a tulajdonosok, az országutakon a város ültessen fákat. Zsilinszky Endre dr. nem a jövedelem tekintetében, de szépészeti szempontból óhajtja, hogy az utezákon is a város maga fásitson, igy a fásítás egyöntetű lesz. Francsek István nem járul a Zsilinszky Endre indítványához, mert a mit a réven nyerünk, elvesztjük a vámon. A fák gondozása sokba kerül. Szerinte a háztulajdonosok köteleztessenek a házuk előtt a fák ültetésére. B e 1 i c z e y István : A város eszközölje a faültetést, de ha egykettő kivesz, az azon tulajdonosé legyen, kinek háza előtt a fa kiveszett. Igy lesz a fásításból valami, amúgy pedig soha semmi. K 1 i m e n t Z. János elfogadja Beliczey István indítványát. S a i 1 e r Gyula elfogadja Beliczey István indítványát, de azzal a módosítással, hogy a háztulajdonos maga ültessen fákat. Vars á g h Béla nem fogadja el Sailer Gyula módosítását, maga az ellenőrzés, hogy a háztulajdonos milyen módon ültessen, majdnem annyiba kerülne, mint a kiültetós. Korosy László figyelmeztet arra, hogy nagy költségek merülnének föl ; furcsa felfogás, hogy mig a város ültet s költségeket visel, addig a jövedelmet a város átengedje a gazdáknak. R o s e nt h a 1 Ignácz Beliczey Istv n indítványát fogadja el, mert előtte nem az a czél, hogy fát ültessenek, de fát neveljenek. Másként nem lesz a fásításból semmi, ha a gazdának nem adjuk a hasznot s a kezelést. Erre a kérdés szavazásra került s elfogadtatott azon módosítás, hogy a főbb utezákon a község maga ültet fákat, a mellókutczákon a háztulajdonosé az ültetés és gondozás terhe, de a fa tulajdonában marad. A képviselőtestület az ovoda telek vételével foglalkozott ezután. A tanács a Lukoviczky féle ovoda telket ajánlotta megvételre 2700 frt vételárért. Francsek István ellenben melegen ajánlotta a — saját házát megvételre. Erre Korosy László szelíd figyelmeztetéssel utalt arra, hogy saját ügyében a képviselő föl nem szólalhat. Mire Francsek István személyes kérdésben kijelentette, hogy a mult gyűlésen más is ajánlott házvételt, ez bátoritta fölszólásra. Erre ériekes fordulathoz jutott az ügy. Dr. F á y Soma tudni óhajtotta, hogy miért nem jutott a Gallyféle telek a város tulajdonába ? Erre K orosy László főjegyző rövidesen azt vámért a hol keresztül megy ott csapás, csapa származik, t. i. a csapat nyomában letarolt, letiport növényzet, megtiport ut marad. Ha Csaba földrajzi helyzetét vizsgáljuk, rögtön szemünkbe ötlik, hogy a Fehér-Körözs áradásai által okozott mocsároknak végében fekszik, a hol természetes magaslat nemcsak ószakfeló tóriti — hajdanában délnek is térítette — a folyót, hanem a mely magaslat a Tisza ós Körözs közötti lakóknak a legalkalmasabb utul kínálkozott a Körözst megközelíteni, vagy talán azon át is menni. Egyszóval, a hol a csapás, a csapa a Körözs mellett elvonult, vagy végződött és az azon járók pihenő helye, vagy végső állomása volt. Akár pihenő hely, akár határ állomás, akár a túlsó oldal lakóival érintkezési pontul szolgáló rév volt: a településre a természet által volt kijelölve s az ott keletkezett telep a Csapa-telep, Csapa-hely, vagy egyszerűen a Capa nevet kapta, a mennyiben őseink sajátságos észjárásában kitűnő logica nyilatkozik. Ugyancsak Csaba földrajzi helyzetéből magyarázható nevének keletkezése akként is, ha szemügyre vesszük azt, hogy Vészénél, a hol a Körözs a nagy rótségben mintegy elveszett, a Fövónyesen keresztül O-Kigyósig, sőt Szabadkáig kiterült tengernyi víztömegnek O-Kigyósnái kezdődő, Csaba mellett elfolyó ós Szarvasnál ugyancsak a Körözsben végződő ér természetes csapája — csapja — volt. Ez esetben tehát Csaba azért Csaba, mert a víz — csapa mellett van ; nevezzük bár a csapát azért csapának, mert egy tájék nagy víztömegét csapolja le, vagy azért, mert azon keresztül tör a víz, vagyis intéz becsapást egy más tájékra, vagy végű) azért, hogy a viz elvonulása után itt látható a mindent letarolt elenj utja, csapája, csapása. Marczi szintén haditanácsot ült czim bóráival, kiknek megállapodása, akárki tagadná, az egész környék érzületén alapult vala. Végre kész volt Paczka ur is. Nagy titokban két bizalmas honfijával befogtak ugy éjfél tájban, egy koromsötét éjjelen s lassan, mint a tolvaj kidöczögtek B. városából, hol tiz esztendeig urak valának. Már a határban jártak. Paczka ur ki is mert már tekinteni a czézájából, midőn mint a haragos istennyila, váratlanul lódobogás zöreje verte fel az éjjeli csöndet. Közelébb-közelébb. Paczka ur hideg verítéket izzadt. — Hó megállj! kiált egy harsány hang a megtorpant ló hátáról. Azzal öten-hatan gyufát gyújtogatnak. Betekintenek a czézába s a mint ott látják a basát : — Húzzátok ki — orditá az előbbi. Zsákot a kocsis fejére, de azt ne bántsátok 1, Azzal kirántották a földre, lehúzták a bundáját, leugráltak a lovakról s aztán „hajrá". Hegedültek rajta jó tompa botokkal olyan huszonötöt hazafias működéséért, hogy nem érte fel az a tiz éves beamtereskedés. Azután feltették a kocsira s rákiáltottak : — Nesze az útravaló Burkus országba — emlékül. —y —t. Csaba nevének eredete. Domonkos János, gyulai tanitó, a gyulai laplegközelebbi számában Gyula és Csaba nevének eredetét magyarázta. Uj adatokat nem mond, de a meglevőket ügyesen csoportosítja ; nem találjuk érdektelennek kiadni a mit Csaba eredetéről mond. Ide vonatkozó fejtegetései ezek: * Valamint a Gyula név nem származott keresztnévből, éppen ugy nem szár mázott a Csaba név sem abból. Attila fiának neve olyan szép csengésű, azután meg ehhez a névhez a monda szerint annyi keservvel teljes dicsőség fűződik, hogy a magyar jellemmel egyező édes-bus érzelem fakad szivünkben, mihelyt halljuk. Ez az oka. miszerint azt képzeljük, hogy ezt a nevet minden harmadik magyar viselte. Pedig hát voltaképen azt sem tudjuk, hogy az az egy is viselte-e? A történelem nem tanúsítja, mert Attila fiait más névvel nevezi. Megfontolva már most azt, hogy Attilla, vagy egyáltalán a hunnok korából ezen a vidéken egyetlen földrajzi emlék sem maradt, mint a hogy oly hosszú időközben, mely a hunnok itteni tanyázását és a magyarok ide jövetelót elválasztja, nem is maradhatott; megfontolva továbbá azt, hogy sem az Árpádok korából, sem a későbbi időkből fönmaradt okvelekben, krónikákban, tehát írásos emlékekben egyetlen egy Csaba nevű embert sem találunk : bizonyosra vehetjük azt, hogy nem is személynévből származott Csaba városának a neve. Vámbéry Attila fiának Csabának nevét igy magyarázza: „E szót azonosnak tartjuk a török csapak szóval, melynek értelme: valaki, a ki berohanást intéz, a harezos, még pedig nomen agentis a csap, csáb (berohanni, megtámadni) törzstagból az ó-török alaktan szerint képezve, mely különösen a nigur nyelvemlékekben találkozik és a keleti török nyelvben csapau, csapaul alatt isinere-1 tes. A végső torokhang elenyószése, vagyis a csapa és csapak közötti viszony a legtöbb magyar szóhasonlatnál szabálykép szerepel." A helyes magyar nyelvérzék szintén igy magyarázza a Csaba szót. Vegyük ugyanis fontolóra, hogy mit jelentenek a csapni, csap, csapat, csapó, csapás szavak ós rájövünk, hogy Csaba egy a csapó szóval, csakhogy ennek régibb alakjával, a mikor még csak csapa volt, épen ugy, mint a kapniból származó — de ma is meglevő — kapa, kapó helyett, vagy a mint a Csaba szomszéd ságában levő helynév Vesze származott a veszni igéből vesző helyett. Csapni annyit tesz, mint hirtelen megrohanni rárohanni, megtámadni, meglepni; anynyit is tesz, mint megtiporni, letiporni, leteperni; sőt sajátságos, de ugy van, a megkevesbíteni vagy megkevesedni fogalma is rejlik benne később keletű és csak az összetételek által ragadt rá, például megcsapni, hozzácsapni, rácsapni, lecsapni, felcsapni, noha a megcsapni és hozzácsapni alakokat kivéve, a meglepés, a megrohanás eszméjemindenikben benne van. A rácsapni, lecsapni eredetileg azt jelentették, a mit a sas stb. rohamával ma is kifejezünk, A megkevesbités fogalma rejlik a következőkben : a mérőbe öntött búzát lecsapják, mert nem tetőzve árulják, hanem csapósan. A csap szó is azt bizonyítja, a mennyiben rajta kiro han az edény tartalma, tehát megkevesbedik, megcsappan, mert lecsapják, lecsupoíják. A viz áradáskor ki szokott csapni, tehát kirohan partjai közül, meglepi a vidéket, de magát is lecsapolja annyira, hogy a partok között mennyisége megkevesbedik, megcsappan. A letiprás eszméjét fejezi ki a csapat — vagyis rohanó ember, vagy állat tömeg —