Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-03-14 / 21. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 21-lk számahoz. laszolta : mert más vette meg. A válasz föltüzelte F á b r y Károlyt s szokatlan hévvel, mulasztással vádolta az elöljáró­ságot s miután a Gally ház megvétele nem volt szőnyegen, elnöklő biró a szót megvonni iparkodott, de Fábry nem állott el a szótól, mire Korosy főjegyző nek alkalma nyilott egy szintén energi­kus beszédben Fábry kifejezéseit vissza utasitani. Közraktár. Ezután került tárgyalásra a két ta­karékpénztár közös beadványa az áru raktár létesítésére. Mindenekelőtt fel olvastatik a már lapunkban közölt be­advány, ez után fölszólalt Áchim Gusztáv. A czól előnyei régen ismeretesek s ezt nem akarja szó vátenni. Csak két megjegyzést tesz, egyik az, hogy a város 30 évig megköti a ke zót, maga a beadvány szövege e részben nem egészen világos. A kakas vendég­lőtől a vasúiig terjedő részt a közraktár czóljaira soknak találja, helyszínrajzot kér beadatni, melyen fixiroztatnók, mennyi területet enged át a város. Beliczey István: Melegen üd­vözli a szándékot, azonban a képviselő­testület nem dönthet ebben a dologban s bizottságot küldene ki, mely hamaro­san, ha kell egy héten belől javaslatait megtegye. (Helyeslés.) H a a n Béla szerint e kérdéses területtel a város már több izben leszá molt, midőn azt hasonló czólból áten gedte. Örökre birtokba engedni nem volna helyes, csak örök bérleti viszonyba. Pél­dául a vállalat egy aranyat fizetne a tu lajdonság elismeréséül. Beliczey Rezső a nyilvánosságra jutott közlemény egy passzusát homá lyosnak találja. Kérdezi, ha váljon arra a területre háborús időben nem lesz-e szükség ? Rosenthal Ignácz csodálkozik, hogy most midőn végre oly sok vajúdás, tépelődés után, a siker garancziáival ta lálkozik komoly vállalat, mely a közrak tárt létesíteni akarja, akad a képvise­lőtestületben kerékkötő. Kéri az elvi ha­tározatot kimondani. Erre elvben kimondatott, hogy a város átadja a kért területet a közraktár czól jaira. A végleges határozat 30 nap múlva hozatikfcmeg A kiküldött bizottság tag­jai lettek : Beliczey István, Rosen­thal Ignácz, H a a n Béla, U r s z i n y i Dezső, dr. Zsilinszky Endre, K 1 i­m e n t Z. János, Lepény Pál, továbbá a biró, főjegyző, ügyész, mérnök és vá­rosi intéző. A vasút. Ezután tárgyalta a képviselőtestület Beliczey Géza és társainak kérelmét, mely szerint a Kovácsháza, Földvár, Kaszaper, Apácza,csabai keskeny vágányu gőzvasut kamatozó részvényeiből 30.ÖÖ0 frt értékben vásároljon a város törzsrósz vényeke*. A beadvany ismerteti, hogy a csanádi gazdasági vasút harmadik évi fennállása után már 5°/o % jövedelmet hajt,ott, föltehető, hogy a város szintén valamelyes jövedelmet fog húzni és ez­zel szemben egy gazdag vidéknek Csa bához való csatlakozása közgazdaságilag, ennek hasznosságát tekintvén, alig mór­legelhető. Zsilinszky Endre dr. melegen érvelő beszédére a kórelem teljesítetik s a 30.000 frt névszerint 15 nap múlva tar­tandó közgyűlésen fog megszavaztatni. A folyammórnöksóg javaslatára az élővizcáatornán a kapu rendszerű zsilip fogadtatott el. A tárgysorozat többi pont­jai kedvezően intéztettek el. Békés község képviselete szerdán tar tott közgyűlésén következő nevezetesebb ügyekben hozott határozatot: Tárgyalás alá vétetett a megyei köz igazgatási bizottságnak azon határozata, hogy az ismétlő iskolákban tanfolyam létesitessék. A községi iskolaszék java­solja e czélra 6186 frttal egy iskolának építését, két tanítónak alkalmazását évi 820 frttal egyenkint. Ezek egyikének gazdasági iskolai tanitó képeséggel kell bírni, a másik pedig tanügyekben a köz­ségnél előadó és végrehajtó közeg lesz. A javaslat elvileg elfogadtatott, ki meritőbb javaslattétel végett az iskola széknek visszaadatott. Tárgyalás alá vétetett Békés község tengeri kigyója, a bólmegyeri birtok mi kénti kezelése, a vármegye deczember­ben tartott közgyűlésén hozott azon ha­tározat folytán, hogy a község szakér­tők által készíttessen kérdéses birtokról egy oly kezelési tervet, mely a birtok remélhető bevételeit és kiadásait világo­san feltünteti. A képviselet a terv ké­szítésével E m p e r 1 Ernő urodalmi tiszt­tartó elnöklete alatt egy bizottságot bi zott meg. A bizottság azon javaslatot terjesz­tette be, hogy a birtok adassék bérbe 20 évre 20 holdas 1000G-öles parcellák­ban olykóp, hogy a 20 hold szántóföld tartozékát képezi a közös használatban maradó legelőből 6 hold, 296 G-öl. Hol­danként! bérösszeg 11 frt 50 krban irá­nyoztatik elő ós az evi jövedelem, vala­mint a kiadás így számíttatott ki: Jövedelem: 3549 hold után, holdan­ként 11 frt 50 kr 40824 54 1010 frt 60 kr. jövedelmi adó után községi adó . . . 285 99 Együtt 41110-53 Teher: A vételre felvett 700,000 frt kölcsön évi törlesztésére . . 33950.— Adókra 5780.68 Kezetési költség, előre nem lát h. 1000.— Együtt 40730.68 igy 380 frt 85 kr. felesleg mutatkozik. A bizottság javaslata oly módosí­tással, hogy egy parczellát többen is bé­relhetnek s maguk között feloszthatják, névszerinti szavazással elfogadtatott, egy­úttal a bizottság elnökének Em peri Ernőnek, mint a tervezett készítőjének jegyzőkönyvileg köszönet nyilváníttatott. Megjegyeztetik, hogy e határozat név­szerinti szavazással hozatott. A jelenlevő 34 képviselő közül a javaslat mellett szavazott 30 képviselő, a szavazásban nem vett részt 4 képviselő. Kívánatos, hogy ezen már annyiszor tárgyalt ügyben mihamarább végérvé­nyes határozat hozassék, mert a bérlet 1898-ik év szeptember hó 30-án lejár s az eddigiek után ítélve, valószínű, hogy a birtok ez időre sem parczellázva, sem annak kezelése megállapítva nem lesz. Szathmári Gábor, adóügyi jegyző betegsége miatt íolyó óv május hó l-ig szabadságoltatván, K o c s o r András bir­toknyilvántartóval helye ttesittetett. Né­hai Dömén; István volt jegyző 117 forint temetési költsége kiutalványoz­tatott. Néhai Víg Mihály békési földmives hagyományozott Békés községének árva ház alapra 1800 frtot, a menház alapra 1000 frtot ós 6 hold földet. A képviselőtestület meleg szavakban jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét az özvegynek. Még a minisztereknél eljárt küldött­ség jelentése s néhány apró ügy nyert elintézést. Ezzel az ülés végett ért. Vasárnap. — A tek. közigazgatásból. — Egy kis csabai via­dal a városházán. — Az „újdonsült" városatya megintervivolva. — Helyiérdekű átkok. — Az elmúlt hét a gyűlések hete volt. S nekem, a kinek Szent Szenzáció a patro­nusom, nincs előbbrevaló teendőm, mint teljes el­ismerésemet kifejeznem a kir.tanfelügyelővel szem­ben, a ki rövid itt működése alatt bebizonyította, hogy tud a tanügy iránt érdeklődést kelteni. Mi volt ezelőtt a tek. közigazgatási bizottságban ? Pista bácsit altató hangon olvasta föl a néhai előd, kinek Hajnal István szerint ér­demét aranybetűkkel írja be Békésvármegye köz­művelődési Nemtője a maga jelentéseit s azokra legfölebb Zsilinszky ésKellera bizott­ság tanügyre vadászó bajnokai tették meg a ma­guk, tanfelügyelőt busitó megjegyzéseit, de álta­lán Bánhegyi tanfelügyelő jelentései következetes ásitások időszaka volt. Ladics Györgyöt világéle­temben nem láttam nagyobbakat ásítani, mint mi­kor a Bánhegyi tanfelügyelő ur „előadmányozott." Rövid időn belől megváltozott minden. Az uj tanfelügyelő állandó kaviárt szállit a gyűlésekre. És a jó urak, a kik elméletileg dögönyözik a ri­portert, mert a közönség érdeklődésének kielégí­tésében sántikál, — most csak ugy hiztak, mikor a békési iskolaszók a maga böjti, pikáns eledelét a zöld asztalra betálalta. Az eset oknyomozva ele­jétől terjesztetett a bizottság elé. Az előadó itt-ott némely érzékenyebb passzust „a 1 á h u z v a" ol­vasott, Terényi Lajost se láttam még törvény után nézni, most megcselekedte, két bizottsági tagnak formaliter nyitva maradt a szája. A légy zúgását is meglehetett volna hallani. Köszönet Rezey tanfelügyelő urnák, hogy ilyen érdeklődést támasztott. Egyik bizottsági tag ezt azt észrevételt tette. — Már ismét érdemes járni a bizottsági ülé­sekre. A dolog érdemére azonban nem tudjuk, mit akar a királyi tanfelügyelő a konfliktusokkal ? Mit akar ? Hát egyszerűen azt akarja, hogy a tanügy iránt érdeklődjünk. Mert kérem nemcsak egy ut vezet Rómába. A műtő trancsiroz, a belgyógyász bead, a javas­asszony kuruzsol. Az éber embert nem kell köl­teni, a lustát nógatni kell, Mátyás király lustáját vasvillával kényszeritették a megmozdulásra. A tanügy el van posványosodva. Az érdek­lődés semmi. A királyi tanfelügyelő hasonszenvi gyógymódot eszelt ki, hogy az érdeklődést föl­csigázza. ... Hogy milyen lesz a sikere, arról majd máskor. * Csabán a négy tál ételes csütörtökön szol­gáltak a városházán egész napra való koszttal. Ha a lélekvándorlás dogmáit elakarjuk hinni, ak­kor föl kell tennünk, hogy a kir. tanfelügyelő lelkét 50—60 százalékra szétosztotta Fábry és Korosy között, a kik olyan kis spanyol-viadalt rendeztek, hogy öröm volt ama Polonyi Gézái páholyból nézni. Ollendorf nyelvtani gyakorlatai modorában pedig igy kell a helyzetet megítélni. — Fábry Károly karakán ember ; de Korosy sem tanulmányozta mindég a XIV. Lajos udvari nyelvét. — Fábry Károly heves replikázó ; de Ko­rosy mérges válasza sem marad mögötte. Fábryt mint a tárgyilagosság parlamenti alakját például aligha lehetne elfogadni; de Korosy sem lenne jó elnöknek a horvát tartományi gyűlésen stb. « Tisztelettel alólirott abban a kiváló szeren­csében részesültem, hogy a csabai ártézi szana­tórium tulajdonosa fogadott. Czélom volt megin­dervivolni a közgyűlésen elhangzott „hazabe­szélő" felszólalásának ^sajátszerű iskolája s ere­detisége miatt. A városatya ur a meleg bazénban fogadott s közben a villany spongyával macerálta a szája szélét. (Azt mondta igy cselekedtek egykor Arany­szájú szt. János és Demosthenes, azért tudtak oly szépen beszélni. A kavics merőben alaptalan koholmány.) — Mondja tata (pardon városatya ur !) miért ajánlotta ovodának a saját házát. — Történelmi okokból. — Ej, ha. — Hát nem méltóztatik tudni, hogy a kána­áni tartományi gyűlésen III. Maczák elnöklete alatt Ezsau nyilt ülésben ajánlotta föl Jákobnak a tál lencsét ? — Ugyan? — Vagy nem tetszik tudni, hogy Mária An­toanette a Tuilleriák palotájában ülésező konvent­ben ajánlotta föl férjének XVI, Lajcsinak akesz­kenőjét e szavakkal : „Jaj, de szennyes a maga zsebkendője Adja ide , hadd mossam ki fehérre." Cromwell Olivér nyilt ülésen adta el mi­niszter társának az übercziháját s a parlament szine előtt vetette azt le, miért ne ajálhatnám én a városnak megvételre a saját házamat? — Igaz. S mit tesz ön jövőre ? — Azt fogom ajánlani, hogy a közraktárt csak azon esetben engedjék meg, ha minden rak­tározó előbb az ártézi gőzfürdőben megfürdik. — A leendő fő gymnásium növendékeire kifogom kötni, hogy a tandíjjal vasalják be a fürdő költ­séget átalányban, végül a képviselőtestület tagjai köteleztetnek minden közgyűlés előtt megfürdeni, mert fő a tiszta — lélekösmeret s utánna a ma­gyar bánhegyesi kántornak, [az én jó barátom­nak mézéből tartoznak begáblizni. — Egyéb semmi ? — Semmi egyéb! • A héten a következő helyi érdekű átkok születtek. — Légy te újdonsült városatya és 'mozs­dasson meg a főjegyző. — Légy te oly egyenes lelkű, mint a mily egyenesek Sztraka Ernő — utczái. — Légy zsidó, nézd vöröstengernek az — Apponyi-utczát s menj a közepén ma végig, me­zitláb száraz lábbal. — ügy emeljenek neked szobrot, mint a Hirsch Mór egyesület a csabai doktoroknak. — Raktározzanak be a csabai közraktárba. Atyus. A gyulai izr. hitközség jubileuma. A gyulai izr. hitközség folyó hó 11-én valóban szép ünnepet ült. E napon lett 50 éve annak, hogy Gyulán izraelita hit­község ós ennek kebelében a jótékony­ság vezérelveiről általánosan ismeretes szent-egylet megalakult. Ezen emlékezetes évforduló méltó megünneplésére a hitközség kebeléből kiküldött bizottság mindent elkövetett és örömmel mondható, hogy fáradozásait a legszebb siker koronázta. Az ünnepély reggel 9 órakor vette kezdetét egy a hitközség templomában tartott istentisztelettel, melyen az újonnan megválasztott főkántor, P a p i e r Ármin énekelt alkalmi zsoltárokat és egy gyö­nyörű szép magyar emlékóneket, melynek elhangzása után dr. Kecskeméti Ármin rabbijelölt, kinek remek szónok­latait a hitközség által a mult évben rendezett millennáris istentiszteletéről már ismeri és kit a mostani alkalomból ismét meghívott, lépett a szószékre. Egy a vallásos érzelmeket, a zsidó­ság hazafias kötelességeivel egyetemben kidomborító ós a jótékonyság ós huma­nÍ8mus követeléseit kiemelő, valamint a hitközség ós a szentegyletnek elhalt ala­pító ós közreműködött tagjainak emlé­két megörökítő oly remek beszédet tar­tott, a mely a teljes számban összegyűlt hitközségi tagokat mólyen meghatotta és az ünnepély fénypontjául emelke dett ki. A beszéd után a főkántor által az elhalt egyleti tagok lelki üdvéért mon­dott imával az istentisztelet véget ért ós mindjárt utána kezdetét vett a szentegy­let üléstermében a diszgyülés. Dr. B e r ó n y i Ármin, hitközségi és szentegyleti elnök a díszközgyűlést meg­nyitván, megnyitó beszédében a zsidóság történetén végigmenve, az abból látható és a zsidókat évezredeken át sújtott vi­szontagságokat felemlítve párhuzamot von a jelenkori viszonyokkal és hálásan megemlékezvén, különösen a magyaror­szági zsidók egyenjogúságát biztosító kimondó törvényekről, azon óhajának ós reményének adott kifejezést, vajha a következő nemzedék — a midőn másik 50 év eltelte után szentegyletónek 100 éves jubileumát fogja ünnepelni — az egyenjogúságnak nemcsak a törvényho­zás utján, hanem a társadalom minden rétegében történt teljes megvalósulását lálhassa és élvezhesse. Ezen nagyszabású és valóban kiváló megnyitó beszéd elhangozván, a közgyű­lés tagjai az elnököt lelkesen megélje­nezték ós számosan üdvözölték. Ezután a közgyűlés dr. Bárdos Arthur alelnök elnöklete alatt néhány kisebb ügyet letárgyalván és a jelent­kezett uj tagok felvétele iránt határoz­ván, kimondotta, hogy dr. B e r é n y i és dr. Kecskeméti Ármin uraknak mai remek beszédjeikért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz, mire a közgyűlés véget ért. Este 8 órakor a szent egylet összes tagjai a Központi kávéház nagyon csi­nos helyiségeiben gyűltek társasvacso­rára, melynek folyamán elsőnek dr. Kecskeméti Ármin mondott szép felköszöntőt az egylet felvirágozására és jótékony működésének fejlesztésére, va­lamint az elnök és választmány további sikeres buzgólkodására. Utána dr. B e­r ó n y i Ármin gyönyörű beszédben tü­zetesen fejtegette a szentegylet ós álta­lában a hazafias zsidóságra váró felada­tokat. Sikerült beszédet mondott Kohn Dávid, a „Békés" szerkesztője, melyben a zsidóságot lankadatlan kitartásra ós egyúttal a társadalmi egyenjogúsítás ki­érdemlésére buzdította, dr. Bárdos Arthur poharát W e i s z Mór egészsé­gére üríti, ki mint az ünnepélyt rendező, végrehajtó bizottságának elnöke, a leg­sikeresebb működést fejtette ki és a ki­nek fáradozása eredményének tekinthető az egész ünnepély ily szép lefolyása. Még néhány igen szép felköszöntő után a társaság a legjobb hangulatban ma­radt együtt és kedélyesen mulatott éjfél utánig. Fel kell még említenünk ez ünne­pélyből, hogy kifolyólag a társasvacsora alatt a résztvevők önkéntes adakozásai­ból a szentegylet részére 500 frtnál több folyt be, továbbá tagfelvételi dijakból körülbelül 300 frt ós igy az ünnepély ezen része is a legjobban sikerültnek mondható. „Békésmegyei Közlöny" távirata. A t. Házból. Budapest, márc. 13 (Saját tud. iáv.) A képviselőházban ma a kúriai bírás­kodásnál Polonyi Géza szólt. Vison­tai polemizált ezután Polonyival s mivel ez más tárgyra tért át, Láng elnök fi­gyelmeztette. Visontai a ház engedé­lyére appellált. Elnök nagy zajban con­statálta, hogy nem engedik meg a be­széd folytatását. Visontai nem értvén meg az el­nököt, folytatta a beszédet s ezért az el­nök megvonta a szót. Ez nagy vihart támasztott a baloldalon. Polonyi, Ivánka tiltakoztak a szavazás nélküli elnöki verdiktek ellen. Visontai szótól elállván, elnök ki­magyarázta eljárását. Erdély bejelentette, hogy az ural­kodói házasságjogról legközelebb javas­latot ad be. Holtkózi törvényt fenntartja. Kossuth indítványára márczius 15 én nincs ülés. A krétai háború. Budapest, márc. 13. (Saj. tud. távirata.) Oroszország parancsot küldött krétai ten­gernagyának Kréta és Görögország blo­kirozására. Minden hatalom hozzájárult, Monarchiánk egy zászlóalját útnak indí­tott, ugy látszik Krétába. ÚJDONSÁGOK. Márczius 15. Békésmegye minden községéből hí­rek futnak össze levelezőinktől, melyek azt sejtetik, hogy a szabadsajtó 49*ik fordulóját ez évben is kiváló fénnyel és hazafias fölbuzdulással fogják megünne­pelni. A „b -csabai áll. s. községi polgári leányiskola" hétfőn, márczius 15-én d. e. 10 órakor iskolai ünnepélyt tart, melyre az iskolaszéket, szülőket ós érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az igaz­gatóság. A „Békési Polgári kör" a magyar­sajtószabadság nagy ünnepét, márczius 15-ét megünnepli: Reggel 8 órakor az ev. ref., 9 órakor a róm. kath., 10 órakor a gör. kel. templomokban hálaadó Isten­tisztelet tartatik; d. u. 3 órakor a vá-

Next

/
Thumbnails
Contents