Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-27 / 51. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Vasárnap, junius hó 27-én. 51. szám. BEKESMEGYEI EOZLONY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik lietenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DlJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes szam ara 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/« sz. (Zzsilinszky-féle ház) cva a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Törvény a városokról Elkészült a városok közigazgatásáról szóló törvénytervezet, Hetekkel előbb már, habár csak főbb vonalaiban bemutattuk Fascho-Moys miniszteri tanácsos tervezetét, mely azóta teljes szövegében nyilvánosságra hozatott és a legteljesebb tetszésünket birja. Még azok is, a kik ellenvetéssel élnek, semmis okokba kapaszkodnak. A tervezet komoly munka és Békésmegyét, — melyben Csaba, Gyula, Békés, Szarvas, Orosháza a húszezer lakost haladjuk meg, — főleg azért érdekli, mert ugy Gyula kivételével, mely már eleddig is rendezett tanácscsal birt, — nagy fordulathoz viszi községeinket: a városi szervezethez. Hogy a jelzett községekben, sőt még hozzá Gyomán és Szeghalmon a sokszor avatatlan kezekben volt, vagy lehetett biróság megszűnik és ahhoz értő kezekbe, városias alap ra, keiül a közigazgatás vezetése : kétségen kivül áll. A sajtó egy része kiakarj A sütni, hogy a képviseleti tagok számáuak leszállítása részben, valósággal reakcziónárius lépés. A kik e váddal föllépnek, nem ismerik Gyula, Karczag, Makó, Szentes, Vásárhely közigazgatási nagy betegségét, mely a pleps bevonulásával miuden komoly városias, de áldozatot követelő kezdeményezés kerékkötője volt, Nem ismeri azt a szörnyű tanácskozási rendet, mely kicsiségekből a nép'ribuuok szájhősködését osiuálta. De nem lehet-e az akkor is, ha kevesebb számbau lesznek a képviselőtestületi tagok ? — kérdezhetik. Persze, hogy lehet, de mert az intelligencia sulyáuál fogva mindenütt bekerül a képviseletbe, itt esetleg majorizálhatja, vagy közömbösitheti, mig olyau helyen, mint Makó, kétszáz intelligens embert, vagy akár a felet is, nem lehet bevonni a képviseletbe. Szemben a felvidéki, tul a dunai városokkal, községekkel azért nem fejlődnek az alföldi nagyobb emporiuinok, mert a garasoskodás, lelapult látkör, miuden nemes iránt teljes érzéketlenség áll ellent. És még egy : hogy a modern Kálvárián szenvedő polgármesternek oly botrányos kevés fizetést adtak, hogy részben a fizetés csekélysége folytán a polgármesternek tövisekkel volt kirakva az utja: rátermett embere uem ak idt ennek az ügykörnek. Mindezeket számba véve, igen is örülünk és éppen azon örülünk, hogy a rendezett tauácsu városokat nem kötik a nagy képviselőtestületekhez, melyek összeállításukban és fajsulyokbau csak veszthetnek, örülünk még egy demokratikus intézkedés folytán. AZQII, hogy mert valaki véletlen szerencse, vagy tegyük hozzá: esetleg erkölcstelen eszközökkel nagy vagyont szerzett, azért nem lesz képviselőtestületi tag, mert ezután a legtöbb adót fizető képviseleti tagokat is választják, vagyis összeírják a legtöbb adót fizetők jegyzékét. Csabáu hihetőleg százhuzat, s ebből választják meg felét, a huszounégy virilis képviselőt. A városok nevezetes önkormányzati teendőkhöz jutnak, amint alább ismertetjük. Ohajtaudó, hogy a javaslatból mielőbb törvény legyen ! A javaslat XIV. fejezetre, 276. § ra oszlik E javaslat szerint a városok továbbra is kétfélék maradnak, u. m. 1. törvényhatósági joggal felruházott városok ; 2. rendezett tanácsú városok. Ez utóbbiakra nézve ki van mondva, hogy csak 5000 lakossal biró község alakulhat át rendezett tanácsú vorossá. Egyébként az átalakulásra és a visszaalakulásra majdnem ugyanazok a szabályok; mint eddig. A rendezett tanácau városok hatásköre nagy mórtékben hiterjesztetik ós pedig ezek a törvényhatósági városokkal majdnem egyforma hatáskörrel birnak Ugyanis a javaslat szerint, kivétel nól kül minden város gyakorolhatja a törvény korlátai közt az önkormányzat jogait ós teljesiti annak kötelességeit ; teljesiti az állam által reá ruházott hatáskörében az állami k özigazgatásfeladatait, mely minőségben egyszersmind mint elsőfokú politikai hatóság működik. Törvényhatósági joggal felruházott város az ezen két pontban felsorolt ha táskörön felül foglalkozhatik egyéb közérdekű, sőt politikai ügyekkel is, azokat megvihatatja, azokra nazve megállapodásait kifejezheti, a többi törvényhatóságokkal és kormánynyal közölheti ós kérvény alakjában a törvényhozás bármelyik házához közvetlenül felterjesztheti. Önkormányzati jogánál fogva minden város 1. saját belügyeiben önállóan intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot i 2. határozatait és szabályrendeleteit saját közegei altal hajtja végre; 3 hivatalnokait az ezen törvényben megállapitott kivétellel (127. §.) választja ; 4 az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja ; 5 ezen költségek fedezetéről jelen törvény korlátai közt gondoskodik; 6. gondoskodik a városi utak, utczák, terek, hidak elkószitóséről és fentartásáról, valamint a városi utakon ós vizeken a közlekedés biztonságáról és kényelméről ; 7. intézkedik vízvezetékek, csatornázások ós más községi intézmények, s berendezések létesítése iránt; 8. felállítja a törvényben meghatározott községi iskolákat, óvodákat, s más nevelő intézeteket, s mindezekre, valamint általában az általa fentartott tanintézetekre ós szakiskolákra törvényszerű befolyást gyakorol ; 9. kezeli a szegónyügyet, s gondoskodik a községi jótékonysági intézetekről; 10. kezeli a helyi rendészetet ós 11. gyakorolja a gyámhatóságot. A javaslatban általában azon elv vonul keresztül, hogy a városok e két fajtája lehetőleg ugyanazonos szervezettel birjon. Igen érdekesek a városi lakosok jogairól és kötelességeiről szóló fejezetek. A községi illetőség és a települési jogosultságra vonatkozó szabályok határozottabbak és czélszerübbek, mint a mostaniok. A városi képviselő- testület alakítása is ugyanazonos szabályok alá esik a városok mind a két fajtájában. Tulajdonkópen a törvényhatósági bizottság elnevezés is megszűnt és csak a „városi képviselőtestület" elnevezés járja. A javaslat a következő rendelkezéseket tartalmazza : A város önkormányzati ügyeit ellátja: 1. a képviselőtestület; 2. a polgármester ; 3. a tanács ; 4. az árvaszók ; A képviselőtestület tagjai választás utján nyerik megbizatásukat. A képviselőtestület áll 24 tagból 15001-10.000 lakossal biró városban, 30 tagból 10.001— 15 000 lakossal biró városban, 36 tagból 15.001—20.000 lakossal biró városban 42 tagból 20.001—30.000 lakossal biró városban, 48 tagból 30.001-40.000 lakossal biró városban, 54 tagból 40.001—50.000 lakossal biró városban, 60 tagból 50.001 —70.000 lakossal biró városban, 66 tagból 70.001-90.000 lakossal biró városban, 72 tagból 90.001-120.000 lakossal biró városban, azontúl minden további 50000 lakos után tagjainak száma hattal emel„Békésmegy ei Közlöny "tárca] a. Jégvirág. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Irta: Bartóky Mariska. Groth minden oldalra köszöngetett, mig elments a lány Kazával maradt. — Olga egy fatörzshöz támaszkodva egykedvűen lebegtette nagy gázlegyezőjét, a mint közvetlen előtte állt Kaza, nagy villogó szemeivel mosolyogva nézett a lányra. íöbben a tekintetben inqselkedés, kutatás, merész játék volt s mikor a lány felnézett rá, arczába szökkent minden vér, sebesen futott fel az apró erekben, rózsaszínre festve a halvány oválarezot. — Miért hivja magat a főhadnagy jégvirágnak ? — Nem ludom, felelte a lány s za varban volt. — Hát majd én megmondom ; — menjünk sétálni; — oda nyújtotta a karját s a lány ráfektette a waffenrokk sima posztójára keskeny kicsi kezét. A főúton mentek, hol tarka lampionok világitottók meg a mulató társaságot; a lány szólalt meg: '— ^os, hát miért f — Mert maga olyan bájos mint egy j ;g-virág, mely ott terem a magas Tátraban s oly messze áll tőlünk mint az a parkbeli virágoktól. Hirtelen a lány arczába nézett. — De tudja-e, hogy van még egyféle jégvirág ? — Melyik ? — A melyik az első igazi napsugírra elolvad. A lány karja megrándult, ugy, hogy gaza önkénytelenül is magához szoritotta. — A főhadnagy bizonyosan a Tát rára gondolt. Később elváltak s a lány alig látta Kazát ; egy keringő lágy, bájos dallama hozta őket össze megint. Elegánsul hajolt meg a fiatal katona a lány előtt; derült tekintetéből az életkedv sugárzott s ment volt minden ravasz fondorkodas tói. A lány hanyagul, szinte unottan állt fel; ez volt az ő rendes tempója. Lehet, hogy tettetés volt, egy elkényeztetett leány blasirt mimelóse, de lehet, hogy tényleg megunta a folytonos egetverő, banális bókok hallgatását-. A hadnagy már átölelte a lány sugár derekát s ez odahajolt a m

ag®

8 em_ ber szóles vállához, nnkoy a férfi hirte len ránézve kérdezi : — Nem akar tánczolni ? A lány megütődve tekint rá s meglepetten feleli ; — Hogyne 1 Körűisuhannak a pázsitttal segélyzett tánczhelyen s pár perez múlva Kaza már a szép kis ezredesnó fecsegését hallgatja. Az ezredesné kicsi, molett, szőke asszony volt, mosolygó nagy, kék sze mekkel s csicsergő, piros szájjal, A legcsodálatosabb egy par volt; bár az ezredes jó husz évvel idősebb volt, a }eg tökéletesebb családi életet ólt^k s nem féltette az asszonyt. De nem is lehetett ézt a vidám, őszinte kis teremtést, aki a legigazabb szerelemmel szerette az ő „édes katonáját," mint tréfásan nevezte. Ethey Olgával a legjobb barátságban ólt s még sem tudta ennek az önfejű szép lánynak egyetlen szeszélyét sem simítani. Ez fitymált, gúnyolt, kinevetett mindenkit s legbadarabb akaratától sem volt képes eltéríteni senki. Az apját szerette, de ez sem tudott rá hatni, az anyja pedig valóságos babonás hódolattal teljesítette egyetlen leányának minden akaratát. És nem hatott rá a kis ezredesnó sem, á ki pedig sokszor a hihetetlenségig őszinte volt hozzá. Sokszor, havaiamiért makacskodott Olga, két kicsi tenyere közzé fogta azt a szép, hideg, sötét hajú fejet s mig arra kényszeritte, hogy rá nézzen, fejcsóválva magyarázgatta : — Tudod, Gura, az én jó uram, az én édes katonám, téged mindennap megverne. Mert Andor nem tűrné, hagy egy asszony makacs legyen; meg nem is járja. — Hát talán mindig az legyen, a mit a férfiak akarnak ? kérdezte a lány daezosan. — Nem mindig, de többnyire, felelte a kicsi asszony, majd el jön az igazi s akkor te is azt teszed, a mit ő akar. — Soha 1 Nem leszek senkinek a rabja, soha I Hirtelen felállt s szép sugár alakja kiegyenesedett, a szokottnál is magasabbnak látszott s büszkén fölvetett szép feje s a megvillant sötét szem lobbanása, megerősítette a kimondott nehéz szavakat. Vidáman szólította meg az ezredesnó Kazát. — Nos, ismer már mindenkit ? — Kegyes jóvoltából méltóságos aszszonyom s a proyinezia szeretetremóltóságát élveztem mindenki részéről, kivéve az Ethey kisasszonyt, kivel most tánezoltam el a legutolsó tourt, — Hát mit csinált Gura ? kérdezte az asszony, sejtve hogy a szép lány szeszélyes-kedett. — Kegyes volt egy tourt tánczolni velem a legnagyobb önmegadással; gavallóri kötelességem, hogy ezentúl ilyen martyromságnak ne tegyen ki. — Ugyan ne legyen gyerek ; Gura mindenkivel ós mindig igy tesz; hát szokja meg maga is, mint a többi, — Oh! Méltóságod sokat kíván A szép férfias arpzon büszke öntudat s ragyogó önbizalom futott végig s a kicsi asszony szinte megdöbbent s zavarát palástolandó, kezét a hadnagy karja alá öltve, sétára indultak. A kaczagó, nyüzsgő vendégek közt, egyszerre Olgával álltak szemközt, Gróthtal jött s szokatlan élénkséggel beszéltek. A hadnagy évődni kezdett: — Méltóságos asszonyom, a főhadnagynak nem kellett mindent megszokni ? Tréfás komolysággal legyintett egyet a levegőbe apró kezével az aszszony : — Jaj, jaj, de még menynyit I Mikor a két kamerád megint otthon volt, a hadnagy újra kezdte: — Te, főhadnagy ur, tetszik neked Ethey Olga? A kórdós váratlan ós nagyon egyenes volt; de nyugodt hangon birt felelni : — Szép lány. — Egyéb semmi ? — Nekem , . . nem I — Te, főhadnagy ur, hallom, hogy ott van kauezió triplán ; nem volna bolondság ott udvarolni. — Házasodni akarsz ? — Dehogy ; sajnálnám a szabadságomat, de a hiénáim azt hiszem imád koznak érte s várják a feleségemet, mint a megváltót. Különben ostoba gondolat 1 Az „ón feleségem" 1 Te főhadnagy ur, nem sajnálod előre ? Meit azt hiszem egy kicsit lehet sajnálni azt a lányt, a ki az én feleségem lesz. Hangosan nevetett; tetszett neki a gondolat; neki felesége, ez olyan mulat gos eszme, hogy lehet rajta kaczagni. Schneebald őrnagyné meg is szabta már az árát ennek a mulatságnak. Az egyik csillag a jobb gallérján százezer forint, a másik, a balgallérján megint százezer forint; az egyik szeme újra százezer forint s mert páratlanul az ördögnek sem kell, hozzá veszik a másikat is, az is százezer forint, summa-summárum, félmillió. De hát miért is ne ? Félmillióért t Hátha a sárkányok gardedámja lenne* akkor is elvenné. Félmillió 1 Ennyi még sajókazai Kaza Gáspárnak is elég lenne késő vónsógeig. Ez pedig nagy szó. Félmillió ! Eh, bolondság, ennyi pénz táa még a világon sincs 1 Lapun mai számához egy iv melléklet van csatolva.