Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-27 / 51. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Vasárnap, junius hó 27-én. 51. szám. BEKESMEGYEI EOZLONY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik lietenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DlJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes szam ara 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/« sz. (Zzsilinszky-féle ház) cva a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Törvény a városokról Elkészült a városok közigazgatá­sáról szóló törvénytervezet, Hetekkel előbb már, habár csak főbb vonalai­ban bemutattuk Fascho-Moys minisz­teri tanácsos tervezetét, mely azóta teljes szövegében nyilvánosságra hoza­tott és a legteljesebb tetszésünket birja. Még azok is, a kik ellenvetéssel élnek, semmis okokba kapaszkodnak. A tervezet komoly munka és Békés­megyét, — melyben Csaba, Gyula, Békés, Szarvas, Orosháza a húsz­ezer lakost haladjuk meg, — főleg azért érdekli, mert ugy Gyula kivé­telével, mely már eleddig is rendezett tanácscsal birt, — nagy fordulathoz viszi községeinket: a városi szerve­zethez. Hogy a jelzett községekben, sőt még hozzá Gyomán és Szeg­halmon a sokszor avatatlan kezekben volt, vagy lehetett biróság megszűnik és ahhoz értő kezekbe, városias alap ra, keiül a közigazgatás vezetése : kétségen kivül áll. A sajtó egy része kiakarj A sütni, hogy a képviseleti tagok számáuak leszállítása részben, valósággal reak­cziónárius lépés. A kik e váddal föl­lépnek, nem ismerik Gyula, Karczag, Makó, Szentes, Vásárhely közigazga­tási nagy betegségét, mely a pleps bevonulásával miuden komoly városias, de áldozatot követelő kezdeményezés kerékkötője volt, Nem ismeri azt a szörnyű tanács­kozási rendet, mely kicsiségekből a nép'ribuuok szájhősködését osiuálta. De nem lehet-e az akkor is, ha kevesebb számbau lesznek a képvise­lőtestületi tagok ? — kérdezhetik. Per­sze, hogy lehet, de mert az intelli­gencia sulyáuál fogva mindenütt beke­rül a képviseletbe, itt esetleg majori­zálhatja, vagy közömbösitheti, mig olyau helyen, mint Makó, kétszáz in­telligens embert, vagy akár a felet is, nem lehet bevonni a képviseletbe. Szemben a felvidéki, tul a dunai vá­rosokkal, községekkel azért nem fej­lődnek az alföldi nagyobb emporiuinok, mert a garasoskodás, lelapult látkör, miuden nemes iránt teljes érzéketlen­ség áll ellent. És még egy : hogy a modern Kálvárián szenvedő polgár­mesternek oly botrányos kevés fize­tést adtak, hogy részben a fizetés cse­kélysége folytán a polgármesternek tövisekkel volt kirakva az utja: rá­termett embere uem ak idt ennek az ügykörnek. Mindezeket számba véve, igen is örülünk és éppen azon örülünk, hogy a rendezett tauácsu városokat nem kötik a nagy képviselőtestületekhez, melyek összeállításukban és fajsulyok­bau csak veszthetnek, örülünk még egy demokratikus intézkedés folytán. AZQII, hogy mert valaki véletlen sze­rencse, vagy tegyük hozzá: esetleg erkölcstelen eszközökkel nagy vagyont szerzett, azért nem lesz képviselőtes­tületi tag, mert ezután a legtöbb adót fizető képviseleti tagokat is választ­ják, vagyis összeírják a legtöbb adót fizetők jegyzékét. Csabáu hihetőleg százhuzat, s ebből választják meg fe­lét, a huszounégy virilis képviselőt. A városok nevezetes önkormányzati teen­dőkhöz jutnak, amint alább ismertetjük. Ohajtaudó, hogy a javaslatból mi­előbb törvény legyen ! A javaslat XIV. fejezetre, 276. § ra oszlik E javaslat szerint a városok to­vábbra is kétfélék maradnak, u. m. 1. törvényhatósági joggal felruházott váro­sok ; 2. rendezett tanácsú városok. Ez utóbbiakra nézve ki van mondva, hogy csak 5000 lakossal biró község alakulhat át rendezett tanácsú vorossá. Egyébként az átalakulásra és a visszaalakulásra majdnem ugyanazok a szabályok; mint eddig. A rendezett tanácau városok ha­tásköre nagy mórtékben hiterjesztetik ós pedig ezek a törvényhatósági városokkal majdnem egyforma hatáskörrel birnak Ugyanis a javaslat szerint, kivétel nól kül minden város gyakorolhatja a törvény korlátai közt az önkormányzat jogait ós teljesiti annak kötelességeit ; teljesiti az állam által reá ruházott hatáskörében az állami k özigazgatásfeladatait, mely minőségben egyszersmind mint el­sőfokú politikai hatóság működik. Törvényhatósági joggal felruházott város az ezen két pontban felsorolt ha táskörön felül foglalkozhatik egyéb köz­érdekű, sőt politikai ügyekkel is, azokat megvihatatja, azokra nazve megállapodá­sait kifejezheti, a többi törvényhatósá­gokkal és kormánynyal közölheti ós kér­vény alakjában a törvényhozás bármelyik házához közvetlenül felterjesztheti. Önkormányzati jogánál fogva minden város 1. saját belügyeiben önállóan intéz­kedik, határoz és szabályrendeleteket al­kot i 2. határozatait és szabályrendeleteit saját közegei altal hajtja végre; 3 hivatalnokait az ezen törvényben megállapitott kivétellel (127. §.) választja ; 4 az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja ; 5 ezen költségek fedezetéről jelen törvény korlátai közt gondoskodik; 6. gondoskodik a városi utak, utczák, terek, hidak elkószitóséről és fentartásá­ról, valamint a városi utakon ós vizeken a közlekedés biztonságáról és kényelméről ; 7. intézkedik vízvezetékek, csator­názások ós más községi intézmények, s berendezések létesítése iránt; 8. felállítja a törvényben meghatá­rozott községi iskolákat, óvodákat, s más nevelő intézeteket, s mindezekre, valamint általában az általa fentartott tanintéze­tekre ós szakiskolákra törvényszerű be­folyást gyakorol ; 9. kezeli a szegónyügyet, s gondos­kodik a községi jótékonysági intézetek­ről; 10. kezeli a helyi rendészetet ós 11. gyakorolja a gyámhatóságot. A javaslat­ban általában azon elv vonul keresztül, hogy a városok e két fajtája lehetőleg ugyanazonos szervezettel birjon. Igen ér­dekesek a városi lakosok jogairól és kö­telességeiről szóló fejezetek. A községi illetőség és a települési jogosultságra vonatkozó szabályok határozottabbak és czélszerübbek, mint a mostaniok. A városi képviselő- testület alakítása is ugyanazonos szabályok alá esik a vá­rosok mind a két fajtájában. Tulajdon­kópen a törvényhatósági bizottság elne­vezés is megszűnt és csak a „városi kép­viselőtestület" elnevezés járja. A javaslat a következő rendelkezéseket tartalmazza : A város önkormányzati ügyeit ellátja: 1. a képviselőtestület; 2. a polgármester ; 3. a tanács ; 4. az árvaszók ; A képviselőtestület tagjai választás utján nyerik megbizatásukat. A képvise­lőtestület áll 24 tagból 15001-10.000 la­kossal biró városban, 30 tagból 10.001— 15 000 lakossal biró városban, 36 tagból 15.001—20.000 lakossal biró városban 42 tagból 20.001—30.000 lakossal biró város­ban, 48 tagból 30.001-40.000 lakossal biró városban, 54 tagból 40.001—50.000 lakossal biró városban, 60 tagból 50.001 —70.000 lakossal biró városban, 66 tagból 70.001-90.000 lakossal biró városban, 72 tagból 90.001-120.000 lakossal biró vá­rosban, azontúl minden további 50000 lakos után tagjainak száma hattal emel­„Békésmegy ei Közlöny "tárca] a. Jégvirág. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Irta: Bartóky Mariska. Groth minden oldalra köszöngetett, mig elments a lány Kazával maradt. — Olga egy fatörzshöz támaszkodva egy­kedvűen lebegtette nagy gázlegyezőjét, a mint közvetlen előtte állt Kaza, nagy villogó szemeivel mosolyogva nézett a lányra. íöbben a tekintetben inqselkedés, kutatás, merész játék volt s mikor a lány felnézett rá, arczába szökkent minden vér, sebesen futott fel az apró erekben, rózsaszínre festve a halvány oválarezot. — Miért hivja magat a főhadnagy jégvirágnak ? — Nem ludom, felelte a lány s za varban volt. — Hát majd én megmondom ; — menjünk sétálni; — oda nyújtotta a kar­ját s a lány ráfektette a waffenrokk sima posztójára keskeny kicsi kezét. A főúton mentek, hol tarka lampio­nok világitottók meg a mulató társasá­got; a lány szólalt meg: '— ^os, hát miért f — Mert maga olyan bájos mint egy j ;g-virág, mely ott terem a magas Tát­raban s oly messze áll tőlünk mint az a parkbeli virágoktól. Hirtelen a lány arczába nézett. — De tudja-e, hogy van még egy­féle jégvirág ? — Melyik ? — A melyik az első igazi napsu­gírra elolvad. A lány karja megrándult, ugy, hogy gaza önkénytelenül is magához szori­totta. — A főhadnagy bizonyosan a Tát rára gondolt. Később elváltak s a lány alig látta Kazát ; egy keringő lágy, bájos dallama hozta őket össze megint. Elegánsul ha­jolt meg a fiatal katona a lány előtt; derült tekintetéből az életkedv sugárzott s ment volt minden ravasz fondorkodas tói. A lány hanyagul, szinte unottan állt fel; ez volt az ő rendes tempója. Lehet, hogy tettetés volt, egy elkényeztetett leány blasirt mimelóse, de lehet, hogy tényleg megunta a folytonos egetverő, banális bókok hallgatását-. A hadnagy már átölelte a lány su­gár derekát s ez odahajolt a m ag® 8 em_ ber szóles vállához, nnkoy a férfi hirte len ránézve kérdezi : — Nem akar tánczolni ? A lány megütődve tekint rá s meg­lepetten feleli ; — Hogyne 1 Körűisuhannak a pázsitttal segély­zett tánczhelyen s pár perez múlva Kaza már a szép kis ezredesnó fecsegését hall­gatja. Az ezredesné kicsi, molett, szőke asszony volt, mosolygó nagy, kék sze mekkel s csicsergő, piros szájjal, A leg­csodálatosabb egy par volt; bár az ez­redes jó husz évvel idősebb volt, a }eg tökéletesebb családi életet ólt^k s nem féltette az asszonyt. De nem is lehetett ézt a vidám, őszinte kis teremtést, aki a legigazabb szerelemmel szerette az ő „édes katonáját," mint tréfásan nevezte. Ethey Olgával a legjobb barátságban ólt s még sem tudta ennek az önfejű szép lánynak egyetlen szeszélyét sem simítani. Ez fitymált, gúnyolt, kinevetett mindenkit s legbadarabb akaratától sem volt képes eltéríteni senki. Az apját sze­rette, de ez sem tudott rá hatni, az anyja pedig valóságos babonás hódolattal tel­jesítette egyetlen leányának minden aka­ratát. És nem hatott rá a kis ezredesnó sem, á ki pedig sokszor a hihetetlensé­gig őszinte volt hozzá. Sokszor, havaia­miért makacskodott Olga, két kicsi te­nyere közzé fogta azt a szép, hideg, sö­tét hajú fejet s mig arra kényszeritte, hogy rá nézzen, fejcsóválva magyaráz­gatta : — Tudod, Gura, az én jó uram, az én édes katonám, téged mindennap meg­verne. Mert Andor nem tűrné, hagy egy asszony makacs legyen; meg nem is járja. — Hát talán mindig az legyen, a mit a férfiak akarnak ? kérdezte a lány daezosan. — Nem mindig, de többnyire, felelte a kicsi asszony, majd el jön az igazi s akkor te is azt teszed, a mit ő akar. — Soha 1 Nem leszek senkinek a rabja, soha I Hirtelen felállt s szép sugár alakja kiegyenesedett, a szokottnál is magasabbnak látszott s büszkén fölvetett szép feje s a megvillant sötét szem lob­banása, megerősítette a kimondott nehéz szavakat. Vidáman szólította meg az ezredesnó Kazát. — Nos, ismer már mindenkit ? — Kegyes jóvoltából méltóságos asz­szonyom s a proyinezia szeretetremóltó­ságát élveztem mindenki részéről, kivéve az Ethey kisasszonyt, kivel most tánezol­tam el a legutolsó tourt, — Hát mit csinált Gura ? kérdezte az asszony, sejtve hogy a szép lány sze­szélyes-kedett. — Kegyes volt egy tourt tánczolni velem a legnagyobb önmegadással; ga­vallóri kötelességem, hogy ezentúl ilyen martyromságnak ne tegyen ki. — Ugyan ne legyen gyerek ; Gura mindenkivel ós mindig igy tesz; hát szokja meg maga is, mint a többi, — Oh! Méltóságod sokat kíván A szép férfias arpzon büszke öntudat s ragyogó önbizalom futott végig s a kicsi asszony szinte megdöbbent s zavarát palástolandó, kezét a hadnagy karja alá öltve, sétára indultak. A kaczagó, nyüzsgő vendégek közt, egyszerre Olgával álltak szemközt, Gróth­tal jött s szokatlan élénkséggel beszél­tek. A hadnagy évődni kezdett: — Méltóságos asszonyom, a főhadnagy­nak nem kellett mindent megszokni ? Tréfás komolysággal legyintett egyet a levegőbe apró kezével az aszszony : — Jaj, jaj, de még menynyit I Mikor a két kamerád megint otthon volt, a hadnagy újra kezdte: — Te, főhadnagy ur, tetszik neked Ethey Olga? A kórdós váratlan ós nagyon egye­nes volt; de nyugodt hangon birt felelni : — Szép lány. — Egyéb semmi ? — Nekem , . . nem I — Te, főhadnagy ur, hallom, hogy ott van kauezió triplán ; nem volna bo­londság ott udvarolni. — Házasodni akarsz ? — Dehogy ; sajnálnám a szabadsá­gomat, de a hiénáim azt hiszem imád koznak érte s várják a feleségemet, mint a megváltót. Különben ostoba gondolat 1 Az „ón feleségem" 1 Te főhadnagy ur, nem sajnálod előre ? Meit azt hiszem egy kicsit lehet sajnálni azt a lányt, a ki az én feleségem lesz. Hangosan nevetett; tetszett neki a gondolat; neki felesége, ez olyan mulat ­gos eszme, hogy lehet rajta kaczagni. Schneebald őrnagyné meg is szabta már az árát ennek a mulatságnak. Az egyik csillag a jobb gallérján százezer forint, a másik, a balgallérján megint százezer forint; az egyik szeme újra százezer fo­rint s mert páratlanul az ördögnek sem kell, hozzá veszik a másikat is, az is százezer forint, summa-summárum, fél­millió. De hát miért is ne ? Félmillióért t Hátha a sárkányok gardedámja lenne* akkor is elvenné. Félmillió 1 Ennyi még sajókazai Kaza Gáspárnak is elég lenne késő vónsógeig. Ez pedig nagy szó. Fél­millió ! Eh, bolondság, ennyi pénz táa még a világon sincs 1 Lapun mai számához egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents