Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-20 / 49. szám

XXIV. évfolyam. P.-Csaba, i897. Vasárnap, junius hó 20-án. 49. szára. / BEKESMEGY EOZLONI POLITIKAI es VEGYESTAR FALMU LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/, sz. (Zzsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint, kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DlJ: Egész évre 6 forint, — Fél évre 8 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. F.gyes szám ars 8 k? Előfizethetni: hely bon a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogd bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891 /

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A munkáskérdés. Mig az országgyűlésen egy szelid és véka alatti obstrukczió folyik, hogy Erdélyi a 16-ik §-t törülje, vagy vegye vissza a bűnvádi törvényjavaslatból, a közvéleményt a délibábos rónán beérő buza a nyitott seb orvoslására utalja. Á nyitott seb : muu káekérdésüuk. A főváros interwiewekkel tartja felszínen a munkáskérdést s a napokban egyik ellenzéki hirlap a többek között a csabai vasúti állomáson meginterwiwolta T a 11 i á n Bélát, Békésmegye volt főispánját. Lehet, hogy az ujságiró nem liiven adja vissza a szavakat, de föltéve, hanem meg nem engedve, hogy Tallián a többek között ezeket is mondotta : „a helyi hatóságok, folytatá, még mindig az eltusolási rendszer liivei s ha tapasztalják is a veszedelmet, nem akaiják meglátni. Ez a végzetes indolenczia növesztette meg a szoczializmust itt", ehhez szót kérünk. Nekünk közvetetlenül részünk volt altban, hogy megtanuljuk ismerni a Tallián Béla princípiumait s egész határozottan merjük mondani, hogy ha tényleg ezeket mondotta Tallián, ugy éppen ellenkező felfogást tariusit most, mikor a kérdést elméletileg kezeli, mint a gyakorlatban. Eleven emlékünk van afelől, hogy igen is, még a sajtó terén is miudeuben a legkövetkezetesebb „eltussolást" kiváuta, hogy már az ő kifejezéséhez ragaszkodjunk. Csodás metamorfózis ez, lehetetlen nem konstatálni ! Ezen bevezető sorok utáu, melyeknek czéljuk kimutatni, hogy más az elméleti felfogás és más a gyakorlati cselekvés, — egyenesen rátérünk a hét, szerintünk legfontosabb eseményere. Két miniszter körültekintő, nagy részben palliativ rendszabályokkal állt elő a héten az aratási strájk leküzdésére. Az a két értekezlet, melyet lapuukban alább ismertetünk, a legokosabb rendszabályokat tartalmazza a mezei munkás strájk leküzdésére. Mégis kár Tallián Bélának oly sötéten látni a helyzetet! A strájk mozgalom ellen a Mezőhegyesen koncenrált munkástömeg, a humánusán rendelkező uj törvényak bőségesen elégségesek lesznek. Természetes, hogy a központi levándorolt izgatók hatását közömbösíteni kell. Hanem e röpke szó ellenében vannak már ntkünk olyan socialis apostolaiuk. a kik a mestereket lefőzik s pl. a budapesti munkás-gyülésekeu a mi embereink a vezérszónokok. No, hát a TalliánJBéla arkánuma túlhaladott, e mellett a népszabadságok egész erejét nyirbálja és akár mily szelídséggel pöngessék, csak reakciouarius illatú az. A mit a kormány alább ismertetve igér és tényleg végrehajt, — okos dolog. Biztató a gazdákr?, de egyben kedvét veheti a munkásoknak a czéltalan s [csak romlásukat előidéző erőlködéstől. * Az aratási strajk ellen. — Óvintézkedések. — A kormány egész erővel foglalkozik a'/on intézkedésekkel, melyek a véyre szükségesek, hogy a magyar Alföldön az aratás nyugodt lefolyását biztosítsák és erészben ugy a belügyminiszter, mint a földmivelésügyi miniszter párhuzamos akciót fejtki. Csütörtökön Budapesten két értekezlet is tartatott e tárgyban. Az egyiket a belügyminiszter hivta össze az érdekelt megyék főispánjai és alispánjaiból. — A másik értekezletet a íöldmivelpsiiuyi miniszter tartotta meg. A belügyminiszter által messzeható intézkedések történtek oly irányban, hogy azok az aratók, akik dolgozni akarnak, legyenek akár helybeliek, akár idegenek, akadálytalanul dolgozhassanak Ugyancsak a belügyminiszter intézkedett, hogy különösen a szolgabirák az aratasi időre a folyó ügyek vezetésétől lehetőlegfőlmentessenek, ugy, hogy egész figyelmüket a fölmerülő munkás-kérdés n k szenteljék s a munkaadók és munkavállaló közt föl oerülő netáui kérdéseket a helyszínén a legrövidebb uton igazságosan elintézzék, nemkülönben arról is gondoskodott a belügyminiszter, hogy a nép falvankint fölvílágosittassék arról, hogy a netáni sztrájkkal csak látszólag sújtja az illető gazdát, elsősorban azon ban saját exisztenciáját ós jövőjét teszi tönkre, mert a gazda utoljára is idegen munkásokkal fog segíteni magán, s már ha egyszer idegen munkásokhoz folya modott, alig fog egyhamar a helybeliekre visszatérni; azt pedig, hogy a vidéki munkások elriasztassanak, az állam minden eszközzel meg fogja akadályozni. A földmivelésügyi miniszter elhatá rozta, hogy Mezőhegyesre, amely az A1 földnek centrumát képezi s amely minden tekintetben alkalmas arra, hogy ilyen célra fölhasználtassék és élelmeztessék az or-zág felvidékéről a legközelebbi napokban nagy munkás tartalékot állit be, Amennyiben ezen munkástartalók netalán elégtelennek bizonyulna, annak kiegészítésére a legmeszebbmenő eszközökhöz fog nyúlni a kormány. A kereskedelmi miniszter pedig az iránt intézkedett, hogy az arad—Csanádi vasutak közbejöttével Mezőhegyesen a vasúti forgalom akként láuassék el, hogy onnan a szállítani kívánt arató-csapatok a leggyorsabban, esetleg külön vonatokkal is, a veszélyeztetett helyre expediáltassanak ; nemkülönben Mezőhegyesre is a munkások szállítása a leggyorsabb módon bonyolittassék le. Ezek a kormánynak a momentán veszelylyel szemben tett intózkedesei; az érdekelt miniszterek azonban behatóan foglalkoznak ós pediST minden irányban a szociális kérdés egészével is. Igy a földmivelésügyi miniszter egy törvényjavaslaton dolgozik, mely a mdzei munkások viszonyait lesz hivatva szabályozni ós a munkaadó ós munkavállaló jogos és móltányos érdekeit egyaránt lesz hivatva megóvni. A földmivelésügyi minisztériumban a mezei munkásügyek kizárólagos intézésére egy külön ügyosztály szervezteiett s ennek élére címzetes osztálytanácsosi minőségben Békésvármegye volt főjegyzője, dr. Bartóky József állíttatott, aki ezen kérdésekben kiváló szakembernek ismertetik. Ezekből tehát kitűnik az, hogy a kormány fig elmét e kérdések semmi oldala sem kerüli el s eszerint azon híresztelés, hogy a kormány a szociális kérdést c;-upán rendőri szempontból fogja föl, minden tényleges alapot nélkülöz. Az érdekel; gazdasági egyesületek pedig a kormányt biztosították, hogy ezen akciójában társadalmi uton is egész erővel támogatni fogják. Csaba város közgyűlése. Csaba város közgyűléséből, melyből előbbi számunkban közöltük a patronatusi kiegyezésről szóló részt, — még a következőket közöljük : Maczák L György bíró megnyitván az ülést, előterjesztetnek a szokásos havi jelentések, melyek helyeslőleg vétettek tudomásul. Előterjesztetik a vármegye határozata a gerendás szentmiklós-vandháti puszták jogi természete kérdésében. A határozat tudomásul vétetett. Ugyanígy tudomásul vétetett a vármegye határozata az alsófehér-körösi 54 ezer frt összeg kifizetésósóről. Kimondotta a képviselőtestület, hogy az összeg kifizetése az illetők költség<-re eszközöltessék. E kérdés egyébként vitát provokált. A fehér-körösi pénzek. S z a 1 a y József véleménye az, hogy legjobb lenne az érdekelteket értekezletre összehívni, hogy a kiosztási terveJ,BékésmegyeiKozlöny"tárcá]a. A Wenckheimok. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — A Mic-mythosz párja fűződik a Wenckheimok ősi eredetéhez. E szerint régi idők homályos múltjában, Németország frankóniai részében, aldorfi és ru bensburgi gróf Isenbard neje Irmetrug egy szegény nő szaporaságára azt az alaptalan vádat költötte, hogy a gyermekei hűtlenségben fogantattak. A hitvesi erkölcsében megtámadt asszony, fo ganatos átkot szórt a grófnóra. Egy szerre — a legenda szerint — tizenként gyermeke született a grófnónak, akiket el akart emészteni. De férje felfedte ezt a kegyetlen szándékot s titokban neveltette gyermekeit, A fiuk elszéledvén, különféle nevek alatt alkottak család-tör zseket. A Hunt Wenckek hamar feltűntek a történelem lapjain hősiességük ró vén. Ennek egyik sarja, Wenek János fia, Wenckheim J Ágoston (a heim toldalékot Mária Therézia engedelyezte) elvette 1732 ben Bókósmeeye boldog em lékezetü főispánja, báró Harruckern Ja nos György leányát, Mária Czecziliát, s aztán e házasságból való gyermekük Jó zsef elvette az édes anyjával testvér Harruckern Johannának, férj báró Gru ber Ferencznek leányát. 1775-ben a Har ruckernek férfiágon kihalván, óriási ja vain, a kettős házasság révén, öt egyenlő leányági részben a Wenckheimok osztozkodtak. Wenckheim Józsefnek két gyermeke volt, József Antal ós Ferencz Lipót. József egyetlen leányt hagyott örököséül, a kisded Krisztinát, a ki há rom éves volt. midőn édes atyja meghalt. Ferencz Lipótnak négy fia maradt, kik közül Károlynak, a másodszülöttnek fia gróf Wenckheim Frigyes Az első Wenckheim 1732. évben szívott, mint indignatust szerzett földes ur, magyar földön elősször levegőt. És ellehet mondani, hogy a magyar földnek az a büvöleíes ereje, mely az Ankersehmidtekből akár 48-as népképviselőt is varázsol, — a Wenckheimokból is talpig magyar hazafiakat alakított. Kétszáz ev óta vészben, ós viharban meg mutatták, hogy eszük ós nonfi karjuk készen áll a hon védelmére. Már az első Wenckheim a törökök, poroszok és frankok ellen harczolt, József a szabácsi vár megvételében tanúsított hősiességének köszönheti grófságát, melynek adomány levele 1802. április 9 ón kelt. A Wenckheim név pedig egy szá zada azt jelenti, hogy a nemzeti konsolidáció munkájában viselőik az első csatasorban állanak. József Antal az igazi demokrata mintagazda. Wenckheim Béla Magyarország leggenialisabb miniszterelnöke, Wenckheim László Bókésmegye társadalmi életében tölt be kiváló munkássá got. Wenckheim Frigyes, ha el is vo nulni látszik az aktív politikai élettől, mindenki tudja, hogy pártjának legna gyobb sulylyal bíró tagja. Wenckheim Frigyes gróf Mila nóban született 1842. okt. 20-án, atyja Wenckheim Károly huszárkapitány, an vja Radetzky Friderika. Testvérei közül Borbála férjhez ment, Anna viruló korában, 18 évben meghalt, Géza a gerlai uradalom birtokosa, Matild zárdába lépett ós jelenleg a budapesti Sacre Coeur kolos torban tartózkodik. Frigyes gróf a gymnasiumot Győrött, a jogot Pozsonyban, az ügyvédi vizsgát Budapesten tette le, két évig patvaristáskodott, kedve azonban a politikai pályára vonzotta, 1869 ben Békésen, 1882-ben Gyulán lépett föl. 1878 ban Gyula adott mandátu mot kezébe. Azóta csak egy cikluson nem volt törvényhozó 1881—84-ben, mi kor nem volt rábirható mandátum vál lalására. Krisztina grófné 1849. apr. 21 ón született. Anyját még születése óvóben, apját három őves korában vesztette el. 1857 ben a királyi pár Kígyóst is meg látogatta. Ekkor üdvözölte a kis comtess a királyi párt e bevezető szavakkal: A kigyó?i pusztán árvaleány vagyok 1 Oktatását a nevelő triumvirátus (GöndöcsScherz Farkas) becsvágygyal teljesítet ték: vallásosság, szivjóság, műveltség dolgában a kigyósi kastély kegyelmes asszonyát méltán tartják póldátadónak szerte az országban. Mint hajadon utazta be egész Európát. Fürdő-utczai szalonja kedvelt találkozási helye volt az arisz tokraczia, a politikai, egyházi ós művészi világ előkelőségeinek. Ezelőtt huszonöt évvel, midőn a fényes esküvő lefolyt, az egész ország részt vett az örömben. Előtte való napon népünnepély volt, fáklyás menettel. A vő legény és menyasszony magyaros öltözékének minden darabja valóságos műremek volt. Frigyüket az ég hót gyermekkel áldotta meg. Friederikát tavaly vezette oltárhoz gróf Weckheim Dénes, másik leányát Krisztát Széchényi Antal vette nőül. Mária, Ilona gróf kisasz szonyok most végzik iskoláikat, József jogi tanulmányokat folytat, Pál, László most végezték a hetedik osztályt nagy sikerrel. E vázlatos sorokban, melyet a jubileum alkalmából hevenyészve irunk ki egy alkalmi diszmüből, melyet a gróf kilencz kegyurasági plébániájának lel kószikara nyújtott át,— még csak néhány szót ejtünk a grófi pár közjótókonyságá ról. Ybl Miklós tervezte a gyulai árvaházat, mely 40,000 frtba került s nagy alapítványával a grófné szivét dicsérve, 1873-ban nyittatott meg s azóta állandóan 24 árvagyermek nyeri itt kiképeztetósót. 50,000 frtot adományozott a leendő gyulai főgymnasiumnak. Az írók sególyegyletének, a vakok, siketnémák, a békésmegyei közkórház számára 22,000 frtot adományozott. 20,000 forinttal járult a budapesti gyönyörű józsefutezai templom építéséhez ; a gyulai szegények, árvízkárosultak, legényegylet, erdőhegyi iparoskör mind érezték a grófné jóságát. A gróf a kigyósiaknak összegen 27,000 frt haszonbért engedett el. Évenként több gyermeket neveltet s jótékonysági pénztára 14,000 frtot tesz ki. Jótéteményeiben a sociológ szive és esze együtt cselekszik. E ritka főrangú hölgy, ki a leereszkedés minden látszata nélkül nevezi néven terjedelmes uradalmának minden pórasszonyát, valóban nagy emberi tulajdonai érdeméből, csak a legnagyobb tisztelettel említhető. Mert szép a nő! Irta: Jámborné Székely Lilla. Ha gyönyörködve nézegettem a csipkés erkélyekkel, könyöklőkkel, kerek ablakokkal ellátott kastélyt, el-elgondol koztam afelett: vájjon e regényes tündórlak látott-e már bánatot, megtört sziveket— komor, megbarnult falai között? Vagy tán éppen azért kímélte meg falait a végzet az elpusztulástól, hogy köztük mindig a boldogság .tanyázott csupán ? * Egy nagy teremben, melynek tölgy burkolattal bevont falain kincseket érő rézmetszetek s domborművek voltak felaggatva, a nehéz, ó-német bútorok között egy tigrisbőrrel letakart, nyugágyon feküdt a gazdag M i k 1 ó s y Ádám. Beteg volt testileg, lelkileg ; gyötrelme környezetének, kínzója egyetlen szépséges leányának.. Lajiun mai számához egy iv melléklet van csatolva.