Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-17 / 48. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, i897. Csütörtök, junius hó 17-én. 48. szám. BEEESHEfiTEI EOZLONT Szerkesztőség : Appoi.yi-utcza 891/

4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) huva a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI es VEGYÉSTAHTALMU LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes szám ara 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jőnevfi fővárosi ős külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Alispáni jelentés és egyebekről. Abból az alkalomból, hogy közigazgatási bizottságunk juniusi gyűlése lefolyt, a nyilvánosság előtt adresszáljuk e sorokat vármegyénk alispáujához; és pedig azért ő hozzá, mert mióta a vármegyei közigazgatás élén látjuk, azt kelletett örömmel tapasztalnunk, hogy a közigazgatási élet tökéletesítésén fárad s buzgólkodik. Hogy szeret a szomszéd törvényhatóságoktól tauulni, annak egyik jele, hogy a levéltári kezelés tanulmányozására a vármegye két buzgó tisztviselőjét tanulmányútra küldötte egy pár hét előtt néhány vármegyébe. Mi e sorokban föl kívánjuk hivni figyelmét Borsodmegye alispánjának egy minden vonalon helyesléssel fogadot újítására, nevezetesen arra, hogy az. alispáni negyedévi jelentéseket kinyomatva bocsájtja a törvényhatósági tagok kezébe. Egyik odavaló laptársunk mint helyi tapasztalatát, ugy méltatja ez újítást, hogy az kiválóan alkalmasnak mutatkozott a közérdeklődés fokozására. Ugyanis sajuálattal Borsodban is évek során lanyhult a közigazgatási élet iránti érdeklődés s miskolcsi kollegánk ezt annak tulajdouiija, hogy a bizottság tagjai nem avatott ismerői a közigazgatási életnek. Mig előbb az előszóval, kedélyes sincerizalás közben gyorsan leolvasott jelentés senki érdeklődését fel nem költötte, az első kinyomott és kiosztott jelentés egész sorát a hasznos eszmecseréknek vonta maga után. Mindezek szinte igénylik, hogy e elentések kinyomatásával kísérlet tétessék és pedig annál inkább, mert az a kouvenczionális mondás, a melylyel a felolvasást megtörténtté teszik, hogy miután a sajtó közzé tette, — felolvasása felesleges, — ide oda nem sokára meg fog szűnni. A napi közés politikai élet maga oly anyagát juttatja a sajtónak, hogy a legjobb akarat mellett sem vállalkozliatik a rekapitulácziót tartalmazó alispáni fél, negyedéves és havi jelentések közreadására. A gyors felolvasás pedig szintén csupán arra jó, hogy az elnöki enunciatió: a „tudomásul vétetik" megtörténjék. Ebben a helyzetben ajánljuk, hogy átmenetileg, annak kipuhatolására, ha váljon élénkíthető ezzel közigazgatási életünk, — tétessék kísérlete jelentések kinyomatása és szétosztásával. A legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésnek kiemelkedőbb tárgya volt a „megyei kedélyek lecaendesitésére" való indítvány. Azt is szóba hozzuk ebből az alkalomból. Értjük az alispáni inditványt, hogy miután a c s aba-do boziutépitésénél 20-25 ezer forint megtakarítás mutatkozik, a gerlai hidig, vagyis a Gyulára törő transversális utíg az útszakasz kiépítessék. A czél helyes! Ha csakugyan oly élénk forgalmi szakaszt képez az úttest és ha csakugyan a doboziak oly sűrűn keresik meg a gyulai piaczot, mint azt a minapi megyegyűlési vitában a gyulaiak oly élénken pertraktálták, ez a kis kerülő nem lesz hátrányos ; ellenben, hogy váratlanul ez az úttest is kiköveztetik, csak a me gye kitűnő közforgalmi politikájának javára billen. De eunek még más tanulsága is van. Az, hogy ez a megye igazán a b é k e vármegyéje. A szemben álló érdekek sem vivják meg kérlelhetetlen bosszuvágygyal a maguk harczát, hanem opportunus mindenki. Ebből következik, hogy közgyűlési termeinkbe nem vonulhat be a szenvedély és a tárgyilagosság szabatos érvei győznek többnyire. Kár lett volna a vármegye e régi tradícióját feláldozni s ha a dobozi ut ügyében valamelyes animozitás volt, igen alkalmas a terv az animozitás megszüntetésére. Nem is tartjuk lehetőnek, hogy a megyében az amúgy is megtakarításokból eredő költségből az ut kiépítését valaki perhorreskálja. Egyezkedés a esabai pörös patronátusban. — Mit fizet a város ? — Csaba város képviselőtestülete tegnapelőtt foglalkozott végre — jelek szerint — utoljára szerencsésen az oly régen vajúdó vitás patronatusi kérdéssel. A képviselet bölcs mértékletességet tanúsított, midőn minden melléktekintet nélkül az vezette, hogy végre valahára ezen a kérdésen tullegyünk. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy a kibontakozás ügyét a bíboros-püspök is a legnagyobb loyalitással szolgálta. Kontruverzia nem érdemileg a kiegyezésre, hanem a plébániai lak tatarozására követelésbe vett összegre vonatkozik, ugyanis a többség e tatarozásra is fix összeget kívánt megszavazni. Külön felfogást hangoztatott B e 1 i c z e y István és B e 1 i c z e y Rezső, kik a kiegyezést ugy vélték volna eszközlendőnek, hogy a kath. hívek autonomikus jogai érvényesüljenek, viszont ha már a katholikusok minden jogtól elüttetnek, legalább fizessen a város a terhes jog megváltásáért megfelelő öszszeget. Ez persze az utolsó remedium, mert mért lenne éppen a két tekintélyes felszólaló pápább a pápánál és ha a püspökség ós szentszék annyi megváltási öszsze»et elfogadni kész, bajosan lehet ellenében szót ejteni, annál inkább, mert minden nagyobb teher a hozzájárulási kulcsot teszi magasabbra Csaba minden lakosának. Ezek előrebocsájtásával, mindenek előtt ismertetjük a kérdést az egyezkedés minden fázisában. Mint tudvalévő, a város május 14- én tartott ülésén H a a n Béla v. ügyész és Korossy László főjegyző kiküldettek a püspökkel való szóbeli tárgyalások felvételére. 26-án volta tárgyalás, melynek eredményét a püspöki szentszék foglalta írásba, de melynek negyedik pontját a kiküldött bizottság nem osztotta, AZ egyezmény nyolcz pontból áll. Nevezetesebb pontok, hogy a patronatusi jog teljes megváltásáért fizet a város 19'500 frtot. Az összeg tiz éven belől mindenkor deczemberi egyenlő részletekben befizetendő. A plébániát a város előbb jókarba hozza. Az egyezmény O felsége jóváhagyását igényli. A mérnök számítása szerint az átalakítás, melyet a kath. egyház kiván 1179 frt 80 krt igényelne. A kiküldött bizottság a szentszók által megállapított pontokat elfogadja, de miutáu 20 ezer frtot nem hajlandó fizetni, sem a megváltásért, sem a tatarozás czimén, fix összeget kiván megálJ,BékésmegyeiKözlöny"tárcáia. Tündérország kertje. i. — Fiu ? . . . — Fiu 1 — szól végre egy érdes női hang. — Hái

J Istennek, mond az Örvendő apa, ki mosolygó arczczal újságol a szomszéd szobába gyűlt barátoknak. Az a szép barna asszony, a fiucská nak, annak a kis formátlan hustömegnek az anyja pedig bágyadtan, megtörten fekszik ott a hófehér párnák között. Hosszú fekete haja izzadtságtól nedves. Ajkát kiszárította a láz. Melle piheg. Nagy fekete szemei, melyek máskor oly vidá man mosolygósak, le van árnyékolva. A pillák finom fátylán könnyek csillognak át. Vájjon a kiállott testi fájdalom, vagy pedid az igaz öröm könyei-e ezek ? . . . Talán mindkettőé . . . II. Már gőgicsél. S/akkasztott az anyja. Csak széles homlokát s hihetőleg vad természetét örökölte apjától. Okos kis gyermekecske, kit imádni lehat, mikor ajakán beszédet próbál. Darabos. ismeretlen szavak ezek, melyek a szivbői fakadnak s melyek után hiába kutatnak tudós nyelvbuvárok szótáraiban. Ctupa dal, csupa rythmus minden elejtett szó. Az idegen csak mosolyog azon s egyedül a szerető anya szive érti, magyarázhatja meg, mivel ez érthetetlennek tetsző gőgicsólós a mesés tündérország nyelve. Az első gyermekév utánozhatatlan beszédje. Mosi tap-ol kövérke kezeivel. Majd apja bajukat kuszálja S az apai csók elől ismét az anyai keblen búvik meg, honnan éltető szeretet, az életerő édes sége fakad. — Mintha a pa—pa nevét hangoztatta volna most? — Nemi nemi Ma—mát mondott I — féltékenykedik a fiatal anya, kinek most egyedül a kicsi az egész mindensége . . . III. Fekete ruha van a fiucskán. A tágas udvaron nem pattogtat ostorával a béres gyerek sem. Még a kedvencz vadászkutyákat is elzárták. Sugó-bugó e nberek tipegnek fel s alá a tornáczon. Majd egy töpörödött nénike, nagy szakállú öreg bácsikák, aztán lótó futó cselédek, doktorok, sok-sok idegen. Jönnek, mennek. A papával sem lehet beszólni. És mintha -az egész világ bere kedt volna, mindenki oly csendesen, foj tott hangon sugdos. Azt mondják beteg van a háznál. — A kis mama beteg 1 . . . A fekete ruhás fiu még nem sejti ezt. Csak bámult, szórakozottságában az ujját is megszopja. Pedig mindig kikapott érte, ha látta a mama. De aztán megnyugszik abban is, hogy mamájához sem eresztik többé. — Izgatná a beteget. Es talán még örvend is egy kicsit. Most legalább nem vigyáznak ugy reá. Kiszökhet az utczára is, hol veszekszik, birkózik s a porban játszadoz a szegény emberek piszkos gyermekeivel. — Egy aranyalma, két aranyalma, igy kezdik a nótát. — Tündérország kertje.' Ugy e Pista messze ? . . . . . . Messze bizony, pajtás 1 ... éneklik tovább. IV. Milyen pillantás volt az az utolsó ? .. Benne volt abban minden, mit ember szive érezhet. A rajongó szeretet vak imádása, félelem, fájdalom, gyötrelem, az utolsó búcsúszó szivig ható csengése s azon át ntm adhatott csók édessége,melyet czudar doktorok tiltottak el a lázasan égő anyagi ajaktól. — Egy csók, ket balál, mondották hidegen. Szegény anya, szegény fiúcska, kit nem engednek oda legszebb mamádhoz, hogy megkérdezze tőle : — Kicsi . . . mid fáj ? Hol fáj ? Eddig neked is volnának csókjaid. S a fájó részeket egészségesre csókolgatnád te is. Mert a „kicsi mama" kúrája legalább az volt, ha a fiúcska feje fájt, vagy megütötte a kezeskéjét, mindjárt csókolt. Addig csókolta a sértett részt, mig a siró baba nem kaczagott. Ez volt aztán a jó kura, a hathatós kura ... A csók, az édes anyai csók, mely szent, tiszta ós mégis termékenyítő, mint a megváltó anyja . . . A szegény anya szemeiben mógegyszer fellobban a láng, melyben a fiatal nő óletvágya is nyilvánul. Reátekint fiára mégegyszer s utoljára. S aztán reáereszkedik az örök sötétség. Megüvegesedik a szem. A szív is megszűnt dobogni, fájni ... A halál megkezdte borzalmas munkáját . . . Nagy, emberfeletti volt az a kin, mit e végperczben az anya érző szive kiállott. Es e borzasztó és mégis édes kint mind kifejezte az az utolsó pillantás, melyet a kis fiúra vetett s melyet a kis fiu bizonyára soha, még ha nagyra megnő is, soha nem fog elfeledni . . . Zörgős kerekű kocsi fordult be az udvarba. Örömükben vinnyogtak, csaholtak a retesz alul kiszabadult agár kutyák. Bizonyosan ismerős vendég érkezett ... S az utczáról behallatszott még a gyermeknóta vékonyan, sipitósan, elnyújtva, amint azt a kis fiu piszkos játszótársai danolták, futták: — Tündérország kertje, Ugy-e Pista messze ? . . . Messze bizony pajtás I . . . Es most végre a kis oktondi fiúcska is elpityeredett. Sirhatott is, sirathatta tündérek szép kertjót, mely most lett egyszerre igazán hozzá messze . . . — Messze bizony, pajtás ! Ifj. Móricz Pál. A kedvességről. Legveszedelmesebb versenytársa a szépségnek. Ha egy nőrőlazt mondhatjuk, hogy szép ós kedves, sokat mondtunk róla. A nő, ha okos és idejekorán megérti azt, hogy versenytársnőivel nem mér • mérkőzhetik szépség tekintetében, ehhez a második fegyverhez fordul, mely mindig rendelkezésére áll. A számtalan fegyver közül, melyek a női archívumokban állanak, ez a legnemesebb fegyver, de kezelésébe nem lehet ugy beletanulni, ez a nőnek lelkéből fakadt, neveltetéséből, származott fegyvere. Kedvesség I Te ji szerelmes nő támadó fegyvere és védő paizsa, te a stró ber világ pikkelyes pánczélinge, ki sok emberről ugy lerisz, hogy megszánjuk azt a szerencsétlen teremtést, aki egy rövid időre magára rántott, hogy köny nyebben megjárjhasson egy-nómely göröngyös meredeket, mit Írhatnék én terólad ? Hogy ismét a nőkről beszéljek, kimondom, hogy a kedves férfi legalább is különös. A férfi, ha kedves, édeskés, gyanús. A kedves férfitól önkéntelenül is huzódunk. Férfiasság ós kedvesség két különálló fogalom. A mi a nőiességet nimbussal veszi körül, az a férfiasságot megfosztja nimbusától. A kedves férfitól félnek a befolyásos emberek ; előttük begombolkoznak a képviselők, miniszterek s végre a nők nem találják eléggé fórfiasoknak. A nő kedvessége lebilincsel, meghódit; lelkünk elfelejti a részleteket elemezni, egészen az összebenyomás hatása alatt áll. Mig a szépség lelkünket csak érzékeinken keresztül foglalkoztatja, addig a kedvesség közvetlenül lelkünkre hat. Ezért a szép ós kedves nő egyszerűen ellenállhatatlan.