Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-17 / 48. szám

lapítani, mely 499 frt 99 krnál több nem lehet. A vita. K o r o s y László szól els őiil érdemileg a kérdéshez. Az évek előtt folytatott tárgyalások 10—12 ezer között va riálták azt az arányszámot, melyen belől a kiegyezés lehetséges. A bizottság elment a végső határig, 19 500 frtig, mert szükségesnek mutatkozik a prestációknak megváltása, melyek, hogy kit illetnek a községet-e, vagy a hitközséget ? — ötven éves gyakorlat megnem erősítette. Kész megváltani a helyreállítási költségeket is, de akként, hogy a patronátusi terhek a 20.000 frtot megne haladják, mert következetesnek kell lenni azon felfogáshoz, hogy annak a 20.000 írtnak, mely a püspök részéről követelésbe vétetett, — semmi jogalapja nem volt. A bizottsági javas latot elfogadásra ajánlja. Beliczey Rezső : A kérdést véglegesen rendezni kivánja; de egy felolvasásra határozni nem lehet, azért legalább 24 órai időt kér, hogy ismerje a szentszéki határozatot, e kis halasztással nem vesz el a világ. Hiszen főjegyző és ügyész sincsenek egy véleményen ? Beliczey István: Határozottan apprehendálja, hogy a kiküldött bizottság oly titokban tartotta a megállapodását. Aprehendálja, hogy a kath. hívek jogait odadobta. Kifejezést ad annak a felfogásának, hogy a kiegyezést szerencsésnek nem tartja s ahhoz hozzá nem járul. Bizonyítja, hogy a szerződés szerencsés a róm. kath. hívekre. Haan Béla: Beszédét azon kezdi, hogy még azt a szemrehányást elviseli, mintha nem lenne kontaktusban a főjegyzővel; de azt a vádat nem viseli el, mintha ők a kath. hívek jogait föladták volna. Ők lutheránusok, nem tehetnek arról, hogy a kath. híveknek nincs autó nomiájok. De biztosítást foglaltak arra szerződésben, hogy a mennyiben a kath. autonomia érvénybe lép, ez a szerződós nem prejudikál a jogoknak Bizonyos lemondással konstatálja, hogy már semmi jogforumot nem lát, hol a község igazait kinyerhetné. Azért, jóllehet egy csöpp része sem huz a kalmár szellemhez, most kalmárkodni kiván s ebből a szempontból is megnyugtatással konstatálja, hogy sokkal több tehertől szabadulunk meg, mint a mennyit fizetünk megváltásáért. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. Beliczey Rezső előrebocsájtja, hogy gondolatait nem tudja eléggé rendezni, de miután az elodázást újra hangoztatja, mármost is megkívánja okolni, hogy a püspök a csabai hívekkel szemben nagyon méltánytalanul járt el. Simkó István szerint az ügy eléggé meg van világítva, megszabadul a város azon terhektől, melyeket visel. Pénzügyi szempontból a kiegyezés telje sen elfogadható; de mint kath. vallású is örül, hogy végre a kérdés megoldatik ; örül, hogy a püspök bebizonyította, miként a város szorult helyzetével visszaélni nem akar, arra pressziót nem gyakorol. Elismerést és köszönetet szavaz a kiküldött két tagu küldöttségnek, teljesített munkájáért. Az épületeket ugy kellene a városnak átadni, a mint azt átvette 1846 ban. Vidovszky János nem kívánna e régen húzódó kérdésben nehézséget támasztani. Megszavaz ötszáz forintot az átalakítás költségeire, tehát elfogadja a bizottsági javaslatot. V a r s á g h Béla a hangulatból azt veszi ki, hogy az az összeg, melyet a patron atus kérdésében az egyezkedés megállapittatott, helyesléssel találkozik; a plébánia tatarozási költségeire 450 frtot szavazna meg. Ezután névszerinti szavazással dön töttók el, hogy 19500 frtért a patronatusi tehertől a város megváltakozik. A megváltásra szavaztak: Bakos Mátyás, Vidovszky János, Sailer Vilmos, Haan Béla. Kovács Sz. Ádám, Simkó István, Varságh Béla, Kocziszky Mihály, Korosy László, Gally Gyula, Rolkó Béla, Omazta Elemór, Zsíros András, Laczó Pál, Kristófy Károly, Kulpin Dániel, Sipiczky János, Fejér Béla, Moczkovcsák György, Áchim Gusztáv, nemmel szavazott Fábry Károly. A határozat a megyei törvényhatóság jóváhagyását ós O Felsége megerősítését igényli, igy a csabai plébánia betöltése október, novembernél hamarább meg nem történhet. Hir szerint a csabai kath. hivek valamelyes ingerencziát kívánnak a vá lasztásra gyakorolni ós e végből eleve nagyobb küldöttséget fognak indítani a biboros elé. A kedves nő érzi hatalmát és fő lé nyét a szép felett. Nyugodtan harczol, néha bízik is, de ez önbizalom sohasem sért. Tények bizonyítják, hogy a férfiakat hamarább rabul ejti egy kedves nő, mint egy szépség. A férfi egy kikiáltott szépség mellet akárhányszor hidegen megy el, mig a kedves nő az első alkalommal lebilincseli. A nő, ki hódítani vágyik, hisz kedvességében és gyakran nem alaptalanul, de — és itt jövünk a kedvesség Achillessarkához — ha nem csak hisz, hanem számit is kedvességére, akkor megszűnt e tulajdonság a legnemesebb női fegyverekhez tartozni. Es itt elérkeztünk ahhoz a bizonyos hajszálhoz, mely a kedvességet a kaczérságtól elválasztja. A kedvesség és a kaczérság halárai bizonytalanok, itt-ott elmoscdottak, egybefolynak, de sajátságcs 1 első pillanatra könnyen megkülönböztethetők ; mert ha élesebb pillantást vetünk reá, azonnal észrevesszük azt a bizonyos hajszálat, mely ott lebeg határukon. A kedves nő összes jó tulajdonait csatarendbe állítja s fegyelmezett lélekkel hozza azokat lel künkhöz, perczről-perezre közelebb. A kacér nő szintén kihasznál minden előnyt, mely rendelkezésére áll, de azokkal nem lelkünkre, hanem érzékeinkre akar hatni. Innen van aztán az, hogy mig a kedves nő egy bizonyos összhangot teremt lelkünkben, addig a kaczér nő diszharmóniát idéz elő bennünk. A kedvesség sohasem tolakodó, mégis megragad. A kaczérság mindig feltűnő, gyakran kirívó. Az nem akar egyéb, csak szeretetreméltó lenni, ez egyenesen szá mit gyöngeségünkre s első perezben uralkodni akar felettünk. A kedvesség a lélek belső világára hat, a kaczérzag kül sőségekre számit s gyakori diad&lai alap ján biztosra veszi győzelmét. Ami a kedvességnél eréEy, az a kaczérságnál bün, ami pedig a két tulajdonság között mint bizonyos hajszál lebeg s az egyiket a mánktól olyan feltétlenül elválasztjaaz — a számítás. Közigazgatási bizottsági ülés. — A juniusi ülés. — Hétfőn folyt le a vármegye közigazgatási bizottságának junius havi ülése. Jelen voltak : dr. L u k á c s György főispán elnöklete alatt : dr. Fábry Sándor, Lukács Endre, Jancsovics Péter, Zöldy János dr., Liszy Viktor, Somossy Zsig mond helyettes pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz, Haviár Lajos, Szarvassy Arzén, dr. Hajnal István, Jancsovits Emil, gróf Almássy Dénes, Vidovszky János, Ladics György, Hegedűs Mihály, Haviár Dániel. Elnöklő főispán az egybegyűlt tagokat üdvözölvén, bejelenti, hogy Szabó János esperes távozásával megürült bizottsági tagságra gróf Almássy Dénes választatott meg, (éljenzés ) A bizottság gróf Almássyt ezután beválasztotta az egyes albizottságokba is, a hová Szabó János be volt választva, akinek eltávo zásával a megüresedett helyek betöltendők voltak. Folytatólagosan elnök megemlékezett a honvédelmi miniszternek ujabban benyújtott s a magyar tannyelvű katonai akadémiát létesítő törvényjavaslatairól, a melyekre ezelőtt évekkel még csak gondolni sem lehetett s ime most meg valósulnak. A bizottság elismeréssel és éljenzóssel honorálta a korszakos politikai eseménynek e helyről való említését. Az ülés maga az alispáni jelentéssel vette kezdetét. Ezzel kapcsolatban a fő ispán is megemlékezett az aratási strájkról s konstatálta, hogy mindezideig a munkásmozgalomnak a vár megye területén komoly jelentősége nin csen s remélhető, hogy az aratás minden baj nélkül fog elmúlni. Az alispáni jelentést, melyben ugy a munkásmozgalomról, mint a vármegye közigazgatási állapotáról az elmúlt hóban foglaltatott kimerítő értesítés, a bizottság egyhangúlag tudomásul vette. A jelentés szerint a közbiztonság az elmúlt hóban kevésbbó zavartatott meg ; csupán Öcsödön, a hol hamis egy koronások ós 20 filléresek hozattak forgalomba s a tettes Tolnai László odavaló zenész személyében fel is fedeztetett. Baleset történt tiz esetben, azonban kisebb jelentőségűek voltak. Az állategészségügy már az elmúlt hóban rosszabbodott, amenynyiben a sertósvész nyolez községben lett megállapítva, ezidőszerint 20 község van sertésvészszel megfertőztetve, a mely körülmény azért is aggasztó, mivel néhány hóval ezelőtt csupán 5 fertőzött községe volt a vármegyének, mig most a legszigorúbb óvrendszabályok mellett is 15-re emelkedett föl e s?ám. A sertósvészen kívül más ragadós állati betegségek is merültek még fel u. m. a lépfene Gyulán, a vesztesség Orosházán és egy eddig ismeretlen betegség a juhok közt Vésztőn. Az előirt óvintézkedések természetesen min denütt a legszigorúbban foganatosíttattak. A földmivelésre az elmúlt hónapban rossz idők jártak, a folytonos esőzés a veté sekben felette nagy kárt okozolt, sőt a sok eső miatt több helyen az elvetett tengeri sem fejlődhetett. Az idei takarási kedvezőtlen kilátásokat azonban az idő járásnak kedvezőre fordulósa még tok helyen enyhnhelné. Az araiáei szerződések is nagy résíben megköttetlek, sser ződés nélkül csupán a bánfalvai munkások vannak még. Ülésen kivül elintéztetett a május hóban 50 ügydarab. A havi jelentések tudomásul vétele után, következtek az egyes előadmányok. Az alispáni előadmányok voltak: A szarvasi járás főszolgabirájának jelentése a helyettes anyakönyvvezető Csornák István, járási irnok betegségéről, a kinek helyére kéri Petries Józsefet helyettesittetni. A belügyministerhez felterjesztetik. Az orosházi járás főszolgabirája hasonló ügyben tett jelentést, szintén felterjesztetik a belügyminiszterhez. - A I) é k á n y-féle bűnügyből keletkezett iratokat a kir. törvényszék megküldi; miután a vármegyén alkalmazott Írnokok s dijnokok, a kik annak idején azon gyanúba estek, hogy ezen bűnügyben a tettesnek segédkeztek, az iratok szerint teljesen ártatlanok s reájok mi sem bizonyítható, irattárba tétetni rendeltetnek. A kétegyházai elöljáróság ellen, különösen a községi jegyző Szerb Miklós ellen feljelentés történt, hogy a község vagyonát hűtlenül kezeli, a jegyző a kép viselő-testületi gyűléseken gorombáskodik. Az elővizsgálathoz képest a közig, bizottság részéről a fegyelmi vizsgálat elrendeltetik. Felolvastatott a nagyváradi kir. erdő felügyelőségnek jelentése a m. kir. föld mivelésügyi miniszter a vármegye területén levő erdők mult évi állapotáról. A jelentés szerint az erdők kezelése ós használata a jóváhagyott üzemtervek szerint történt, a kezelést képzett erdőtisztek eszközlik. Ezzel kapcsolatban a földmivelésügyi m. kir. miniszternek a m. kir. erdőőri szakiskolák tanulóinak felvétele tárgyában kibocsátott hirdetménye lesz ismertetve, a mely hirdetményt közhírré tétel végett a bizottság kiadja a járási főszolgabiráknak és Gyula város polgármesterének, valamint a sajtónak. A vármegyei tiszti főorvos rendszerinti havi jelentése a vármegye közegészségügyi állapotáról szintén egyhangúlag tudomásul vétetett. A vármegye főorvosa ezután előterjesztette a vármegyei közkórházi gondnok ós ellenőrnek fizetés javítás iránti kórelmét s 150 — 100 forint drágasági pótlék czimén kórt segély öszszegek kiutalásának jóváhagyását, A közkórházi bizottság a kérelemnek annak idején helyt adott, a közigazg. bizottság szintén elfogadta azt, s ily értelemben terjeszti fel a belügyminiszterhez. S o mossjy Zsigmond, helyettes pénz. ügyigazgató előterjeszti: Tomcsányi Károly adó elengedési ügye, a melyben leérkezett a közigazgatási bíróság utolsó fokon hozott Ítélete ós a gyulai pénzügyigazgatóság Ítélete hagyatott jóvá. Ugyanily elintézést nyert dr. Lengyel Sándor ós társainak adóelengedési ügye is. Az ítélet mindkét esetben közöltetni fog az érdekeltekkel. A vésztői II. temetkezési egylet adóügyében a gyulai kir. pénzügyigazgató • ság lóvén illetékes elsősorban határozni, az összes iratok oda tétettek át. Továbbá jelentést tett a helyettes pénzügyigazgató, hogy a beérkezett főszolgabírói értesítések szerint adóügyi bírságolási esetek a legutóbbi közigazg. bizottsági ülés óta nem fordultak elő a vármegyében. Targyaltattak még Polgár Ferencz tőkekamat és általános jövedelmi pótadó ügye, melynél Jancsovics Emil fölszólalására a határozati javaslat oda módosíttatott, miszerint a lőke visszafizetésének igazolása után természetszerűleg az adóleirás ügye más elbírálás alá fog kerülni, tehát a visszafizetés igazolandó Továbbá Ternyei Ferencz. Bekker Endre, Lang Mihály, Nagy Jáno« nagj részt kereseti adó elengedési ügyeiben a pénzügyigazgatóság határozati javaslatai fogadtattak el, Bakk György, Sztojanovics és Bognár Ferencz adóügyeiben szintén. A kir tanfelügyelő a bizottság előtt az iskolöi vizsgálatokról, melyek javábart folynak, minthogy azokat annak idején részletesen, s javaslatokkal támogatva fogja ismertetni, ezúttal csupán szóval tett jelentést. Az iskolai vizsgalatokon, a melyek már megartattak, nagyrészt jelen volt s mindenült kielégítő eredményt talált, csak a szarvasi tanitó képezdét illetőleg emel kifogást s kivánja jelezni, hogy ezen tanintézet nem felel meg a hozzaja fűzött czélnak, a mennyiben összekötve van a fögymnasiummaí s 'így kevesebb gond fordittatik reá, a képezdei növen dékek egyes tantárgyakat a főgymnasiumi növendékekkel együtt hallgatnak, egyeseket külön s a fögymnasium növendékei mintegy kicsinylőleg, gúnyosan veszik a képezdészeket (úgynevezett prepák) í-ze mélyét, máskülönnen tanulótarsaikat. — Erre nézve annak idején megfogja tenni propositiót a tanfelügyelő a bizottság előtt, az önálló képezde létesítését fogja véleményezni. A gazdasági ismétlőiskolák felálliláséra vonalkoí ó jelentések tekíntelében a köíigaígaiási bizottság azt az in pressiót tette, hogy a községek johbára ovákodnak a határozott hangú kijelentésektől, ha váljon fölállitják-e ez iskolákat? A községek újból nyilatkozattételre fognak fölhivatni. Gyula város az ovodák felállítására halasztást kért, de ez meg nem adatott. A vallás- és közokt. miniszter felhívja a közigazgatási bizottság figyelmét az iskolák fejlesztéséről. Csabán négy uj iskola lenne felállítandó. A sámsoni iskolának 48 frt államsegélyt engedélyezett. — D a p s y Kálmán szeghalmi ovó fegyelmi iratai kiadatnak a fegyelmi választmánynak. T a r István, Békés község kertésze végkielégítést kórt. A község nem adta meg a 250 frt végkielégítést, de az oltványok felét elvihetőnek mondotta. A kertész fellebbezett s a közigazgatási bizottság a polg. pör felvételére utasította. Csorvás az ottani izraelitáknak 30 óv előtt temetőt adott át, melyet most tul nagynak talál s egyik felekezetnek felét átkivánja juttatni. Az izr- hitközség azonban felebbezést adott be, mire a közig. biz. kimonja, hogy 30 óv előtt a felekezetnek egyházi czélokra adott köztemetője el nem vehető. Ellenben fölhívja a képviselőtestületet, hogy az egyezséget ejtse meg. M a t i c s István állatorvos fizetést kért Csorvás községétől. A község a kérelmet megtagadta, ehhez a közigaztás is hozzájárult, a község ismert szegénysége miatt. Schvarcz Jakab ós Lajos, vésztői lakosok pótlólag a virilisi jegyzékbe kérték felvételüket. Elkósós czimén ezt a bizottság megtagadta. A bizottság egyszerűen tudomárul vette, hogy a Rezey Sylviu>t ós Békés községe iskolaszéke között fölmerült cimvita véget ért. A közg. bizottsági határozatott a miniszter helyben hagyta. E szerint a községi iskolaszék fölhívható, miként alkalmazott tanítóinak végzéseket kézbesítsen. Május hóban utak helyreállítására 1800 frt használtatott föl. Az aradi iparkamara hozzájárul a f. gyarmati, szeghalmi, vésztői, ládányi és komlóéi utak vámszedési jogához. Tudomásul szolgált. Az árvaszéki ügyforgalom : összesen feldolgozásra várt '3108 ügy. Feldolg. 2131. Hátrálók 977. Ebből Deimel 6, Chrisztó 375, Sárossy Gy. (tartós betegség miatt 323), Szabónak 56 a hátraléka májusról. Végül felterjesztetni határoztatott Csaba város árvaügyi szabályrendelete jóváhagyás végett, ugy a mint a községnél átment. Gazdasági egyletünkből. — Mikor lesz a lóverseny ? — A gyulai huszárok és a gazd. egylet. — A szövettségi gyűlés képviselői. — Vándorgyűlés. — Gazdasági egyletünk uj igazgató választmánya első ülését most vasárnap tartotta meg. Az ülés egybehivását az tette szükségessé, hogy a fergeteges időjárás miatt a minap a lóversenyt nem lehetett megtartani. Az igazg. választmány a lóversenyt junius 27-én fogja megtartani. Az igazgató gyűlésen maga az elnök, Beliczey István tett indítványt, hogy a gazdasági egylet fölirattal éljen a honvédelmi miniszterhez, miként a gyulai huszárság hagyassék ott. Az elnök megindokolta indítványát azzal, hogy a gazdák érdekképviselete nem lehet közömbös, midőn gyulai gazdatársaik kárára egy terv ötlik föl. A gyulaiak főleg a kaszárnyák körül azért építkeztek, mert a huszárság állandóságában biztak. A feliratban ki kellene fejteni azon közgazdasági hátrányokat, melyek a ministeri elhatározással keletkeznek. Az igazgató választmány a felirat felküldését kimondotta. Dr. Zsilinszky Endre fölvilágosítást kivánt kapni az elnökségtől, mi az oka, hogy a magyar gazdák szövetségi gyűlésén a békésmegyei gazdasági egylet, holott a szövetségbe belépett — nem képviseltette magát? Z 1 í n s z k y István szerint a képviseltetés azért nem törtónt meg, mert még a belépés a közgyűlés helybenhagyásától függött. Miután azonban a közgyűlés a belépés mellett nyilatkozott, a küldöttek megválasztása megtörténhet. Erre dr. Zsilinszky Endre, Cs. G e i s z t Gyula, Beliczey Géza ós a gazdasági egylet képviseletében kiküldettek. Még arra hivta fel Zsilinszky Endre dr. a választmány figyelmét, hogy az elnöki jelentés szerint a tagok száma csökken. Indítványozta, hogy a titkár azokat, kik a hat éves cziklus lejártával megszűnnek tagok lenni, a belépés iránt személyen keresse fel, s az igazgató választmány tagjai is gyűjtsenek tagokat. Altalános helyesléssel elfogadtatott. Ugyancsak ő a tsggyüjték leghelyesebb módjául ajánlotta a tavalyi köz-