Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-13 / 38. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, i897. Csütörtök, május hó 13-án. 38. szám BEKESME6TEI KÖZLÖNY POJLJTIIvAi e:s VEÜYESTAKTÁLMU LAP. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: yasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: EgéBz évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes szam ara a Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A kvóta. — A „Békésm. Közlöny" fővárosi tudósítójától. — A kvóta kérdésben előállt az a helyzet, a mi a jól fejlő drámában a második felvoi ás végén szokott előállaui : a kiizis. A legujabb momenlum, hogy ő felsége a jövő hét elején Budapestre jön és a magyar politikai élet kit üt őségéit fogadni fogja : ezek sorában Széli Kálmánt, F a 1 k o t, Láng Lajost, C s á k y Albin grófot, — liszta szerint azokat, kik már a 2'4% mielés ellen is erősen szembehelyezkedtek. E fogadtatásokból azt követ keztetik, hogy ő felsége az osztiák parlamenti viszonyok megkorigálására törekszik s e végből a magyar áldozatkészség utján kivánja a Lajtán tuli parlamentet lecsittitaui. A kvóta kérdést egyelőre nem kívánják többen fölszinen hagyni s ugy Ausztriában, mint itt, a higgadtabb elem erősen propagálja Horánszky Nándornak azt a tervét, hogy legalabb 3 évre statusquo, az eddigi szerződés fenntartassák, azt remélve, hogy a három év alatt az eszeveszett osztrákok lecsillapodnak és a mai züllő parlamenti helyzet valahogy gyógyíttatni fog. Nem való azonban némely ellenzéki lap hire, mintha éppen osztrák részről, Badeni ajánlotta volna föl ezt a statusquot és Bánffy nem fogadta el. Biz azt Bánffy szívesen elfogadná, csakhogy az osztrák parlament körülbelül vád alá helyezné Badeuit, ha ilyet merne tenni. Az már valószínűnek látszik, hogy Bánffy megbízatását a korona kezébe tette az esetre, ha a 33-4 Vonal magasabb kvóta arányt kell kötnie az osztrákkal. Hogy a szabadelvüpártbau nem lennének olyanok, a kik ezt is s o k a 1 j á k, tagadni kár lenne, hiszen nyilvánvalólag a mostani pénzügyminiszter, Lukács László is ezek sorába tartozik, épp ugy van nak olyanok, kik a 34-6%-ig elmennek s a kik ezt teszik, főleg sz uralkodóra vannak tekintettel, aztán a dualismusra, melyet a felülkerekedett nemzetiség egyre jobban fenyeget. Ha a dolog igy tart, még bizony bekövetkezik, a mit politikusok már évtizedek óta kilátásba helyeztek, Logy a Habsburg dinasztia megerősödése akkor következik be, midőn királyi székhelyük tényleg Budapest lesz, ez a masszív társország sokkal több ellentétes érdeket fog magához vonzani, mint a darabokra tépett Ausztria. A kvóta rendezésben a jövő hét szerdáig döntés nem fog történni. Ekkor jön a király Budapestre. A minisztertanács tegnap öt órakor tartott gyűlésen állapította meg a kvóta arányát, a melyet mint végső összeget megfog ajánlaui Bádeuiuek. Semmi szin alatt nem igaz azonban a Wiener Abendblatt egy hire, mely szerint ez a 34

,5% lenne. Ez csak osztrák állítás ; de nem vásik benne az osztráknak a foga — Terényi Lajos előadó A képviselőház pénzügyi bizottsága Tisza Kálmán elnöklete alatt pénteken ülést tartott, amelyen tárgyalás alá vette és elfogadta a Temes Bégavölgyi vizszabályozó-társu lat pénzügyi viszonyainak ujabb rendezéséről szóló törvényjavaslatot, melynek a Házban való előadásával Terényi Lajos előadót bizták meg. — Politikai hirek. A turóczmegyei Szucsánban e hó 18-án képviselőt választanak. — A szabolcsi főispánt Feilitsch Bertholdot szombaton iktatták hivatalába. — Faure Felixnek, a francia köz társaság elnökének pétervári utja elmarad. Az ok eddig ismeretlen. Ez a tény annál nagyobb figyelemre méltó, mert Ferencz József király csak a napokban tért haza Pétervárról, a német császár pedig ssinten e nyáron fogja a cár látogatását viszonozni. A francia elnök utazásának elmaradása annál feltűnőbb, mert erre az esztendőre a leghatározot tíibban jelezve volt. A kvóta ügyében határozott álláspont az, hogy 33.4% kvótaemelésnél nagyobbra nem mennek s miután Badeninak 36% kvóta kell, hihetőleg vissza fog lépni. — A görögtörök haboru békekötés előtt áll. Konstantinápolyból ezeket jelenlik: Itteni diplomata körökben az a vélemény uralkodik, hogy a törökök hadisikerei jelentékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a keleti kérdés egész komplexuma most már gyors megoldás felé közeledjék. Azt hiszik, hogy ezzel a két óv óta húzódó keleti zűrzavar véget ér. Békésmegye közigazgatásából. — A májusi ülés. — A vármegye főispánja a májusi ülésen mutatkozott be és a bizottság elnökének ez ülésben való első székfoglalása nem volt ünnepies enuncziaciók nélkül. A főispán iránti tisztelet ós jó kívánat hangját K e 1 1 e r Imre kb. tag, mint legrégebb időtől fogva tagja a bizottságnak, szólaltatta meg. Ugy a főispán megnyitó beszédét, mint Kellerét alább egész terjedelmében közreadjuk. Az ülésen legkiemelkedőbb mozzanat volt, hogy a vármegye alispánjának bizalmat szavaztak egy Szeghalomról datált levélből kifolyólag. Ritkán történik meg, hogy az állami adót közel 40.000 frt értékben csonkítsa a bizottság, ez ülésen pedig, közel jnn\ i adóösszeg törlésével ezt cselekedte. Mindezekről s egyebekről az alantabb lévő tudósítás tájékoztat. Jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt : dr. Fábry Sándor alispán, Lukács Endre tb. főjegyző, Rezey Szilvíus kir. tanfelügyelő, Jancsovits Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Oláh György megyei főügyész, Haviár Lajos főmérnök, Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közgazdasági előadó, Haviár Dániel, Jancsovits Emil, Hajnal István dr,, dr. Zsilinszky Endre, Keller Imre, Vidovszky János bizottsági tagok. Dr. Lukács György főispán az ülést megnyitva, a következő beszédet mondta : Kedves kötelességet teljesítek, midőn először van szerencsém ebben a magas színvonalú testületben az elnöki tisztet teljesíteni. Minden erőmből igyekezni fogok megnyerni a mélyen tisztelt bizottság rokonszenvét. Törekedni fogok arra, hogy azt a szellemet, melyet ezen bizottság eljárásában eddig követett, megerősíteni és tovább fejleszteni segítsem.Törekedni fogok arra, hogy ez a bizottság, a középfokú közigazgatás főszerve, hivatásszerű feladatainak mindenkor zavartalanul megfeleljen, hogy tehát egyfelől az állami, másfelől a társadalmi érdek egyarántki elógitóst nyerjen a bizottság határozataiban, hogy a közhivatali elem és a társadalmi elem a bizottságban egymást mindenkor kölcsönösen támogassa. Ez a harmonikus egyetértés, a látszólag ellentétes érdekek ezen összemüködóse biztosítva van, ha a mélyen tisztelt bizottság minden tagja a magántekintetektől teljesen mentes közérdek alapjára helyezkedik. Ebben a szellemben működött eddig ez a mólyen tisztelt bizottság, ebben a szellemben fogok ón igyekezni a bizottság tanácskozásait vezetni. A végre, hogy ezen tisztemben Bókéávármegye közigazgatási bizottsága magas igényeinek megfelelhessek, első sorban szükségem van a mólyen tisztelt bizottság támogatására. Kérem ennélfogva a bizottság minden tagjának szives támogatását. Magam viszont ígérem, hogy eljárásomban mindenkör a törvényesség és a tárgyilagosság tekintetei fognak vezérelni. (Éljenzés.) „BékésmegyeiKözlöny"tárcá]a. A házasságról. A békés-csabai közegészségügyi felolvasáson előadta : Dr. Reisz Miksa. A házasságnak az életkorra nézve kedvező befolyása van, s-(ali^ztikai adatok szerint mindkét nemből a hazasfelek hosszabb életkort érnek el, mint a nőt len férfiak és hajadon nők. Az agglegény uraknak jó lesz e'/en adatokat megszívlelni és a jó példát követni. Gyakran lát juk, hogy beteges férfiak nősülnek, akik azonban okosabban tennének, ha agg legényeknek maradnának s viszont meg fordítva erőteljes, egészségtől duzzadó fér fiak agglegónyeskednek, családot nem alapítanak, azon hiszemben, hogy azéletet ilyformán kellemesebben töltik el. De ezen egoismus keservesen megbosszulja magát, mert a statisztika zord száma azt mutatja, hogy daczára a nagyobb fáradalmaknak és nélkülözéseknek, a létért való küzdelemben a házalok hosszabb életet élnek. Egyes államokban az elmegyógyin tózetek kimutatták, hogy a nem házas elmebetegek arányíagvéve a házas elmebetegeket jóval felülmúlják. Az öngyil kossági statisztika is azt tanúsítja, hogy a házasok nagy előnyben vannak. Házasság által az utódók nemcsak a lelki állapotokat, hanem a testieket ós az azoktól függő betegségeket is átöröklik, sőt a papi jellemvonásokat is. A mi a kevésbé figyelmes szemlélő előtt is legelőbb feltűnik, az a külső testalkat örükölhetése. Hogy az apa századokon keresztül átruházza ugyanazt a jellemet apáról fiúra, azt már a régiek ismerték, hogy az Appinusok mind kevélyek, a kátok mindég ssigoiuak voltak, a karttagoi Borcas családban Hannibal kiváló hadvezér, a'yja Hamilcor, fitestvére H rubal ós Magnón mind kiváló hadvezéri talentummal felruházott férfiú volt, nálunk a Hunyadi család volt ilyen kiváló faj Ki ne ismerné a négy római császár Tiberius, Caligula, Claudius ós Nero beteges lelkiállapotát, sezek mind a Clau dia nemzetségből valók voltak. Ribot a hires franczia író azt mondja, Julius Caesar könyvében oly inegjegyzeseket találunk a Gallusokról, miniha csak tegnap irta volna : Azt mondja, a G Húsok szeretik a változatosságot, ál hírekre is oly tetteker gerjednek, a melyeket azután megbánnak és a legfontosabb ügyekben határeznak; egy kis baleset lesújtja őket, ép oly készek minden igaz ok nélkül háborúskodni, mint a mily gyávák és tetterő nélküliek a szerencsétlenségben Ki ne fedezné fel sok ib en jellemvonást a mai franczia nemzetben? Minthogy természeti törvény, hogy a hasonló hasonlót szül, igy a tények kózzelfoghatólag bizonyítják, miképen őrzi meg átöröklés folytán valamely család, sőt egész nemzetségek a maga testi és lelki sajátságát. Ki ne emlékezne a Habsburgok duzzadt ajkára ós a Bour bonok történelmileg nevezetes hosszú orrára, mely minden őseinél volt ész lelhető. Dr. Hajnal Albert kartárs ur mult évi felolvasásában kimutatta Bókésme gyében a tuberculosis nagymérvű elterjedését. Ennek oka, valjuk meg őszintén, nagy részben a házasságokban is rejlik s különösen a köznép igen közömbösen veszi, más kevésbé fontos érdekek mellett, hogy a házasfelek miféle családból valók; rendszerint az anyagi érdekek ját szák ebben is a főszerepet. Tudvalevő dolog, hogy léteznek, sajnos, elég nagy számmal tuberculosissal inficiált családok, az ilyen családokból való házasság ma gában véve is nagy szerencsétlenségnek tekinthető, mert egész generatiókra hat ki, s igy a gyógyíthatatlan népbetegség ezen állapotoknál fogva is mindinkább tért nver. Miután nemcsak a tuberculosis, ha nem a görvólykor, számos ideg-, agybetegség és bőrbetegség örökölhető, ennélfogva a meggondolatlan házasságoknak egész lánczolata a nyomort hosszú időn keresztül óriásra növeszti, a mi gyakran az érdekházasságok számlájára irható. A vórrokonok közötti házasságok káros következményei még tökéletesen bebizonyítva nincsenek. Az embernél nem fordul elő oly fogyatkozás, vagy betegség, melyet annak terhére nem Írtak volna, a hülyeség, epilepsia ós siketnémaságtól kezdve a torzszülöttségig ennek tulajdonították. A fólvadnópeknól és nálunk a ván dorczigányoknál, a hol a vórrokonok há zassága majdnem mindennapi dolog, ezen káros következmények nem észlelhetők. Sokan tehát azon nézetet osztják, hogy a vérrokonok közötti házasságok csak akkor károsak és veszélyesek, ha minél nagyobb a két házasfél közös, betegségre való hajlam. A római törvények, Mózes törvényei, a Korán szabályai és a keresztény zsi natok határozatai eltiltották a vórroko nok közötti házasságot, mert azon fel fogás szolgált vezérelvül, hogy ez káros befolyással van az utódokra. Az egészséges, faji keresztezés, nemcsak egyes családokra, generatiókra, hanem egész nemzetekre jótékony hatással van s midőn a házasfelek egybekel nek, ezeket szem előtt tartsák, mert „a jó vér soha sem tagadja meg magát." Hogy ez mindég igy legyen, lehet séges, hogy a jövő században az orvosok a házasulandó feleknél, ha nem is a szivet, de legalábbis a tüdőt Röntgen sugarakkal fogják vizsgálni. A három fagyos szentről. — Serváe'z, Pongrácz, Bonifácz. — Ma a rettegett Pongrácz napján, beszéljünk a didergő szentekről. Tudvalevő, hogy e szentek nem igen népszerűek, éppen azért történt meg, hogy a németek a mult században tisztelelettel megkérték pápa ő szentségét, hogy e szenteket a kalendáriumból detronizálni ne terheltessék. Pedig hiszen a jó szenteknek éppen semmi közük az időjáráshoz. Az ő neveiket emlegetik az amberek mindig s ha a dér és fagy kárt okoz, csak ezen szentekkel hozzák azt összeköttetésbe mindjárt. Ezek igy lévén, ugyan kit ne érdekelne tudni, hogy kik is voltak tulajdonképpen ezek az úgynevezett fagyosszentek, mikor éltek, melyik nemzethez tartoztak s mi volt élettörténetük ? Elmondjuk hát mindegyiknek rövid élettörténetét, felsoroljuk a róluk fenmaradt adatokat. Pográcz, Frigiában született a 290-ik évben, előkelő főnemesi családból. Atyja egy Cledonius nevü római főúr volt. A családnak nagy birtokai voltak Róma közelében. Pongrácz gyámja, Dienes néhány év múlva Cledonius haláta után elhatározta, hogy Rómába költözik. Onnan a birtokokat könnyeb. ben kezelheti. A szándékot tett követte s csakugyan átköltözött (Rómába, hová természetesen kiskorú gyámoltját Pongráczot is magával vitte. Éppen ezekben az időkben Diocletian császár rendkívüli hevességgel üldözte a keresztényeket, kik közül, aki csak tehette, menekült, hogy a fenyegető kinos halált elkerülhesse. Az üldözött keresztények szenvedésein a pogányok egy részének is megesett a szive s többen szívesen adtak a menekülőknek rejtekhelyet, hol a császár katonái előtt biztonságban lehettek. Dienes is ezen könyörületes szívűek közé tartozott s ő is elrejtett magánál egy hozzá menekült keresztény férfiút, a ki különös tetszését kinyerte otttartózkodása alatt nemcsak Dienesoek, hanem a kis Pongrácznak is, a kit megsértett Dioklecien császár Pongráczot 304-ben ti-