Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-13 / 38. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, i897. Csütörtök, május hó 13-án. 38. szám BEKESME6TEI KÖZLÖNY POJLJTIIvAi e:s VEÜYESTAKTÁLMU LAP. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: yasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: EgéBz évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes szam ara a Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A kvóta. — A „Békésm. Közlöny" fővárosi tudósítójától. — A kvóta kérdésben előállt az a helyzet, a mi a jól fejlő drámában a második felvoi ás végén szokott elő­állaui : a kiizis. A legujabb momen­lum, hogy ő felsége a jövő hét elején Budapestre jön és a magyar politikai élet kit üt őségéit fogadni fogja : ezek sorában Széli Kálmánt, F a 1 k o t, Láng Lajost, C s á k y Albin grófot, — liszta szerint azokat, kik már a 2'4% mielés ellen is erősen szembehelyez­kedtek. E fogadtatásokból azt követ keztetik, hogy ő felsége az osztiák parlamenti viszonyok megkorigálására törekszik s e végből a magyar áldozat­készség utján kivánja a Lajtán tuli parlamentet lecsittitaui. A kvóta kér­dést egyelőre nem kívánják többen fölszinen hagyni s ugy Ausztriában, mint itt, a higgadtabb elem erősen propagálja Horánszky Nándornak azt a tervét, hogy legalabb 3 évre statusquo, az eddigi szerződés fenntar­tassák, azt remélve, hogy a három év alatt az eszeveszett osztrákok lecsil­lapodnak és a mai züllő parlamenti helyzet valahogy gyógyíttatni fog. Nem való azonban némely ellenzéki lap hire, mintha éppen osztrák részről, Badeni ajánlotta volna föl ezt a statusquot és Bánffy nem fogadta el. Biz azt Bánffy szívesen elfogadná, csakhogy az osz­trák parlament körülbelül vád alá he­lyezné Badeuit, ha ilyet merne tenni. Az már valószínűnek látszik, hogy Bánffy megbízatását a korona ke­zébe tette az esetre, ha a 33-4 Vo­nal magasabb kvóta arányt kell köt­nie az osztrákkal. Hogy a szabad­elvüpártbau nem lennének olyanok, a kik ezt is s o k a 1 j á k, tagadni kár lenne, hiszen nyilvánvalólag a mos­tani pénzügyminiszter, Lukács László is ezek sorába tartozik, épp ugy van nak olyanok, kik a 34-6%-ig elmen­nek s a kik ezt teszik, főleg sz ural­kodóra vannak tekintettel, aztán a dualismusra, melyet a felülkerekedett nemzetiség egyre jobban fenyeget. Ha a dolog igy tart, még bizony bekö­vetkezik, a mit politikusok már év­tizedek óta kilátásba helyeztek, Logy a Habsburg dinasztia megerősödése ak­kor következik be, midőn királyi szék­helyük tényleg Budapest lesz, ez a masszív társország sokkal több ellen­tétes érdeket fog magához vonzani, mint a darabokra tépett Ausztria. A kvóta rendezésben a jövő hét szerdáig döntés nem fog történni. Ek­kor jön a király Budapestre. A mi­nisztertanács tegnap öt órakor tartott gyűlésen állapította meg a kvóta ará­nyát, a melyet mint végső összeget megfog ajánlaui Bádeuiuek. Semmi szin alatt nem igaz azonban a Wiener Abendblatt egy hire, mely szerint ez a 34 ,5% lenne. Ez csak osztrák állí­tás ; de nem vásik benne az osztrák­nak a foga — Terényi Lajos előadó A képviselő­ház pénzügyi bizottsága Tisza Kálmán elnöklete alatt pénteken ülést tartott, amelyen tárgyalás alá vette és elfogadta a Temes Bégavölgyi vizszabályozó-társu lat pénzügyi viszonyainak ujabb rende­zéséről szóló törvényjavaslatot, melynek a Házban való előadásával Terényi Lajos előadót bizták meg. — Politikai hirek. A turóczmegyei Szucsánban e hó 18-án képviselőt válasz­tanak. — A szabolcsi főispánt Feilitsch Bertholdot szombaton iktatták hivatalá­ba. — Faure Felixnek, a francia köz társaság elnökének pétervári utja elma­rad. Az ok eddig ismeretlen. Ez a tény annál nagyobb figyelemre méltó, mert Ferencz József király csak a napokban tért haza Pétervárról, a német császár pedig ssinten e nyáron fogja a cár lá­togatását viszonozni. A francia elnök utazásának elmaradása annál feltűnőbb, mert erre az esztendőre a leghatározot tíibban jelezve volt. A kvóta ügyében határozott álláspont az, hogy 33.4% kvótaemelésnél nagyobbra nem mennek s miután Badeninak 36% kvóta kell, hi­hetőleg vissza fog lépni. — A görög­török haboru békekötés előtt áll. Kon­stantinápolyból ezeket jelenlik: Itteni diplomata körökben az a vélemény ural­kodik, hogy a törökök hadisikerei jelen­tékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a keleti kérdés egész komplexuma most már gyors megoldás felé közeledjék. Azt hiszik, hogy ezzel a két óv óta húzódó keleti zűrzavar véget ér. Békésmegye közigazgatásából. — A májusi ülés. — A vármegye főispánja a májusi ülé­sen mutatkozott be és a bizottság elnö­kének ez ülésben való első székfoglalása nem volt ünnepies enuncziaciók nélkül. A főispán iránti tisztelet ós jó kívánat hangját K e 1 1 e r Imre kb. tag, mint leg­régebb időtől fogva tagja a bizottságnak, szólaltatta meg. Ugy a főispán megnyitó beszédét, mint Kellerét alább egész ter­jedelmében közreadjuk. Az ülésen leg­kiemelkedőbb mozzanat volt, hogy a vármegye alispánjának bizalmat szavaz­tak egy Szeghalomról datált levélből ki­folyólag. Ritkán történik meg, hogy az állami adót közel 40.000 frt értékben cson­kítsa a bizottság, ez ülésen pedig, közel jnn\ i adóösszeg törlésével ezt cselekedte. Mindezekről s egyebekről az alantabb lévő tudósítás tájékoztat. Jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt : dr. Fábry Sándor alispán, Lukács Endre tb. főjegyző, Rezey Szilvíus kir. tanfel­ügyelő, Jancsovits Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Oláh György megyei fő­ügyész, Haviár Lajos főmérnök, Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közgazdasági előadó, Haviár Dániel, Jancsovits Emil, Hajnal István dr,, dr. Zsilinszky Endre, Keller Imre, Vidovszky Já­nos bizottsági tagok. Dr. Lukács György főispán az ülést megnyitva, a következő beszédet mondta : Kedves kötelességet teljesítek, midőn először van szerencsém ebben a magas színvonalú testületben az elnöki tisztet teljesíteni. Minden erőmből igyekezni fogok megnyerni a mélyen tisztelt bizottság rokonszenvét. Törekedni fogok arra, hogy azt a szellemet, melyet ezen bizottság eljárásá­ban eddig követett, megerősíteni és to­vább fejleszteni segítsem.Törekedni fogok arra, hogy ez a bizottság, a középfokú közigazgatás főszerve, hivatásszerű fel­adatainak mindenkor zavartalanul meg­feleljen, hogy tehát egyfelől az állami, másfelől a társadalmi érdek egyarántki eló­gitóst nyerjen a bizottság határozataiban, hogy a közhivatali elem és a társadalmi elem a bizottságban egymást mindenkor kölcsönösen támogassa. Ez a harmonikus egyetértés, a lát­szólag ellentétes érdekek ezen összemü­ködóse biztosítva van, ha a mélyen tisztelt bizottság minden tagja a magántekinte­tektől teljesen mentes közérdek alapjára helyezkedik. Ebben a szellemben műkö­dött eddig ez a mólyen tisztelt bizottság, ebben a szellemben fogok ón igyekezni a bizottság tanácskozásait vezetni. A végre, hogy ezen tisztemben Bókéá­vármegye közigazgatási bizottsága magas igényeinek megfelelhessek, első sorban szükségem van a mólyen tisztelt bizott­ság támogatására. Kérem ennélfogva a bizottság minden tagjának szives támo­gatását. Magam viszont ígérem, hogy eljárásomban mindenkör a törvényesség és a tárgyilagosság tekintetei fognak vezérelni. (Éljenzés.) „BékésmegyeiKözlöny"tárcá]a. A házasságról. A békés-csabai közegészségügyi felolvasáson előadta : Dr. Reisz Miksa. A házasságnak az életkorra nézve kedvező befolyása van, s-(ali^ztikai ada­tok szerint mindkét nemből a hazasfelek hosszabb életkort érnek el, mint a nőt len férfiak és hajadon nők. Az agglegény uraknak jó lesz e'/en adatokat megszív­lelni és a jó példát követni. Gyakran lát juk, hogy beteges férfiak nősülnek, akik azonban okosabban tennének, ha agg legényeknek maradnának s viszont meg fordítva erőteljes, egészségtől duzzadó fér fiak agglegónyeskednek, családot nem alapítanak, azon hiszemben, hogy azéle­tet ilyformán kellemesebben töltik el. De ezen egoismus keservesen megbosszulja magát, mert a statisztika zord száma azt mutatja, hogy daczára a nagyobb fára­dalmaknak és nélkülözéseknek, a létért való küzdelemben a házalok hosszabb életet élnek. Egyes államokban az elmegyógyin tózetek kimutatták, hogy a nem házas elmebetegek arányíagvéve a házas elme­betegeket jóval felülmúlják. Az öngyil kossági statisztika is azt tanúsítja, hogy a házasok nagy előnyben vannak. Házasság által az utódók nemcsak a lelki állapotokat, hanem a testieket ós az azoktól függő betegségeket is átörök­lik, sőt a papi jellemvonásokat is. A mi a kevésbé figyelmes szemlélő előtt is leg­előbb feltűnik, az a külső testalkat örü­kölhetése. Hogy az apa századokon ke­resztül átruházza ugyanazt a jellemet apáról fiúra, azt már a régiek ismerték, hogy az Appinusok mind kevélyek, a kátok mindég ssigoiuak voltak, a kart­tagoi Borcas családban Hannibal kiváló hadvezér, a'yja Hamilcor, fitestvére H rubal ós Magnón mind kiváló hadvezéri talentummal felruházott férfiú volt, nálunk a Hunyadi család volt ilyen kiváló faj Ki ne ismerné a négy római császár Tiberius, Caligula, Claudius ós Nero be­teges lelkiállapotát, sezek mind a Clau dia nemzetségből valók voltak. Ribot a hires franczia író azt mondja, Julius Caesar könyvében oly inegjegyzeseket találunk a Gallusokról, miniha csak tegnap irta volna : Azt mondja, a G Húsok szeretik a változatosságot, ál hírekre is oly tetteker gerjednek, a melyeket azután megbánnak és a legfontosabb ügyekben határeznak; egy kis baleset lesújtja őket, ép oly ké­szek minden igaz ok nélkül háborúskodni, mint a mily gyávák és tetterő nélküliek a szerencsétlenségben Ki ne fedezné fel sok ib en jellemvonást a mai franczia nemzetben? Minthogy természeti törvény, hogy a hasonló hasonlót szül, igy a tények kózzelfoghatólag bizonyítják, miképen őrzi meg átöröklés folytán valamely csa­lád, sőt egész nemzetségek a maga testi és lelki sajátságát. Ki ne emlékezne a Habsburgok duzzadt ajkára ós a Bour bonok történelmileg nevezetes hosszú orrára, mely minden őseinél volt ész lelhető. Dr. Hajnal Albert kartárs ur mult évi felolvasásában kimutatta Bókésme gyében a tuberculosis nagymérvű elter­jedését. Ennek oka, valjuk meg őszintén, nagy részben a házasságokban is rejlik s különösen a köznép igen közömbösen veszi, más kevésbé fontos érdekek mel­lett, hogy a házasfelek miféle családból valók; rendszerint az anyagi érdekek ját szák ebben is a főszerepet. Tudvalevő dolog, hogy léteznek, sajnos, elég nagy számmal tuberculosissal inficiált családok, az ilyen családokból való házasság ma gában véve is nagy szerencsétlenségnek tekinthető, mert egész generatiókra hat ki, s igy a gyógyíthatatlan népbetegség ezen állapotoknál fogva is mindinkább tért nver. Miután nemcsak a tuberculosis, ha nem a görvólykor, számos ideg-, agybe­tegség és bőrbetegség örökölhető, ennél­fogva a meggondolatlan házasságoknak egész lánczolata a nyomort hosszú időn keresztül óriásra növeszti, a mi gyak­ran az érdekházasságok számlájára irható. A vórrokonok közötti házasságok káros következményei még tökéletesen bebizonyítva nincsenek. Az embernél nem fordul elő oly fogyatkozás, vagy betegség, melyet annak terhére nem Ír­tak volna, a hülyeség, epilepsia ós siket­némaságtól kezdve a torzszülöttségig en­nek tulajdonították. A fólvadnópeknól és nálunk a ván dorczigányoknál, a hol a vórrokonok há zassága majdnem mindennapi dolog, ezen káros következmények nem észlelhetők. Sokan tehát azon nézetet osztják, hogy a vérrokonok közötti házasságok csak akkor károsak és veszélyesek, ha minél nagyobb a két házasfél közös, betegségre való hajlam. A római törvények, Mózes törvényei, a Korán szabályai és a keresztény zsi natok határozatai eltiltották a vórroko nok közötti házasságot, mert azon fel fogás szolgált vezérelvül, hogy ez káros befolyással van az utódokra. Az egészséges, faji keresztezés, nem­csak egyes családokra, generatiókra, ha­nem egész nemzetekre jótékony hatás­sal van s midőn a házasfelek egybekel nek, ezeket szem előtt tartsák, mert „a jó vér soha sem tagadja meg magát." Hogy ez mindég igy legyen, lehet séges, hogy a jövő században az orvo­sok a házasulandó feleknél, ha nem is a szivet, de legalábbis a tüdőt Röntgen sugarakkal fogják vizsgálni. A három fagyos szentről. — Serváe'z, Pongrácz, Bonifácz. — Ma a rettegett Pongrácz napján, beszéljünk a didergő szentekről. Tudvalevő, hogy e szentek nem igen népszerűek, éppen azért történt meg, hogy a németek a mult században tisztelelettel megkérték pápa ő szentségét, hogy e szenteket a kalendáriumból detronizálni ne terheltessék. Pedig hiszen a jó szenteknek éppen semmi közük az időjáráshoz. Az ő neveiket emlegetik az amberek mindig s ha a dér és fagy kárt okoz, csak ezen szentekkel hozzák azt összeköttetésbe mindjárt. Ezek igy lévén, ugyan kit ne érdekelne tudni, hogy kik is voltak tulajdonképpen ezek az úgynevezett fagyosszentek, mikor éltek, melyik nemzethez tartoztak s mi volt élettörténetük ? Elmondjuk hát mindegyiknek rövid élettörténe­tét, felsoroljuk a róluk fenmaradt adatokat. Pográcz, Frigiában született a 290-ik évben, előkelő főnemesi családból. Atyja egy Cledonius nevü római főúr volt. A családnak nagy birtokai voltak Róma kö­zelében. Pongrácz gyámja, Dienes néhány év múlva Cledonius haláta után elhatározta, hogy Rómába költözik. Onnan a birtokokat könnyeb. ben kezelheti. A szándékot tett követte s csak­ugyan átköltözött (Rómába, hová természetesen kiskorú gyámoltját Pongráczot is magával vitte. Éppen ezekben az időkben Diocletian csá­szár rendkívüli hevességgel üldözte a kereszté­nyeket, kik közül, aki csak tehette, menekült, hogy a fenyegető kinos halált elkerülhesse. Az üldözött keresztények szenvedésein a pogányok egy részének is megesett a szive s többen szívesen adtak a menekülőknek rejtek­helyet, hol a császár katonái előtt biztonságban lehettek. Dienes is ezen könyörületes szívűek közé tartozott s ő is elrejtett magánál egy hozzá menekült keresztény férfiút, a ki különös tetszé­sét kinyerte otttartózkodása alatt nemcsak Die­nesoek, hanem a kis Pongrácznak is, a kit meg­sértett Dioklecien császár Pongráczot 304-ben ti-

Next

/
Thumbnails
Contents