Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-13 / 38. szám

Erre K e 1 1 e r Imre a következőket mondotta : Engedtessék meg, hogy én, mint a bizottság legrégibb tagja, szót kérhessek. Mióta magamat a bizottság tagjának nevezni szerencsés vagyok, ez id5 óta már Méltóságod általunk nagyrabecsült B tisztelt személyében e bizottság ötödik elnökét van szerencsém tisztelhetni ős bátran elmondhatom a hála Isten kifejezésével, hogy ezen hosszú idő lefolyása alatt e bizottságban a tagok és elnök között soha félreértés, egyenetlenség, az önkénykedésnek még látszata sem fordult elő. Mert minden bizottsági tag át volt és van hatva a bizottsági tagság által reáruházott kötelesség hű és pontos teljesítésének érzete által, át van hatva azon tudattól, hogy ezen bizottságban előadandó igen-igen gyakran nagyfontosságú ügyek tárgyalásánál a higgadtságnak, tárgyilagosságnak, alaposságnak s igazságnak kell a főtényezőket képezni. Ez ideig mindig igy volt és miután Méltóságodnak jövőbeni elnöklése elé bizalommal tekintünk: remélem, hogy jövőben épp igy fog történni. Most pedig, midőn Méltóságodnak irányunkban kifejezett szives üdvözléseért mély köszönetemnek adok kifejezést: kérem Méltóságodat, szíveskedjék bennünket bizalmával megajándékozni, mert bátran merem állítani, hogy ez nem csak bizton eredményezi, de fenn is fogja tartani mindazokat, melyeket hangoztatni bátor voltam. Engedje a Mindenható Isten, hogy Méltóságod elnöki székében közöttünk kitartással és hosszú időn át működhessék. (Éljenzés.) Az aliBpáni jelentés lényegileg a következőket tartalmazza : A vagyonbiz tonság kitűnő volt. Gyulán, egy katona összevagdalt egy polgárt. Öngyilkosság 3. Tűz 6 esetben, a károk nem tetemesek. Az állategészsóg kedvező volt. Szórványosan mutatkoztak a fertőző bajok A vetések állása kedvező, de a csapadék sokhelyt, különösen a lapályon károkat okozott. A socialistikus mozgalomról ujabb adatok, hogy Bánfalván egészben, Orosházán, Szt.-Tornyán részben a munkások aratási szerződés nélkül vannak. Az alispáni jelentés kapcsán felszólalt H a v i á r Dániel s Jelőrebocsájtván, hogy a vármegye köszönettel tartozik a kormánynak a transversalis utórt, de Szarvason a transverzális ut ópitése valósággal közlekedési nehézségeket támasztott. Az állam mintha nem törődnék az ott felmerülő bajokkal. Ugy értesült, hogy a terv előbb az volt, hogy a müut három éven belől elkészül s mégis, jóllehet az épitéfi idő már már letelik, az épitésbe bele sem fogtak: indítva nyozza, hogy Szarvason az alsó halomig terjedő útszakasz mielőbb kiépitessék. Az inditvány egyhangúlag elfogadtatott. Ezzel az alispáni jelentés tudomásul szolgált. fc. Csaba-ceüdnek a szarvasi anyakönyvi kerülethez való csatolása pártolással fölterjesztetik. A vármegyei árvaügyi feljebbviteli küldöttségnek tagjaivá a főispán rendes tagokul Jancsovits Emil ós V id o v s z k y János, póttagjává H a v i á r Dánielt neveztejki. A belügyminiszter válaszol a bizottság mult havi socialis fölterjesztésére: Szt.-Tornyán, Vésztőn ós Füzesgyarmaton csendőrsógi különítményt szervez, a felirat többi részére később intézkedik. Tudomásul vétetik. zennégy éves korában fejeztette le az eturelia uton. Ő talán a legfiatalabb szent. Az ifjú halottat egy Oldanilla nevü jámbor úrhölgy temetette »1. Későbben, miért, miért nem ? szokásba jött, hogy a kik egy vagy más okból esküt akartak tenni, kimentek a Pongrácz vértanú sírjához s ott tették le az esküt. És a legenda szerint, a ki ezen sírnál hamisan esküdött, vagy azonnal a helyszínén szörnyet halt, vagy egész életén át a gonosz lélek által gyötörtetett. A második fagyos szent Szervác z. Róla annyit tudunk, hogy tongerni püspök volt s többek közt részt vett a 304-ben megtartatott sardikai zsinaton, hol lelkesen és nagy hatással küzdött az áriánusok ellen. Rómába zarándokolván, útközben egyszer megjelent álmában szent Péter s arra intette a püspököt, hogy forduljon vissza, hiába fáradna Rómába, a hová indult, hogy Istennél a csapás elkerülését kiimádkozza, mert a hunok ugy is befognak Galliába törni ; hozzá tette azonban azt is, hogy Servácz már ezt nem fogja megérni. Servácz engedvén az intésnek, vissza felé vette útját. Haza azonban nem érhetett, mert útközben éppen szülőhelyén Mastrichtben meghalt. Bonifác a harmadik ezen szentek sorában s szintén, mint Pongrácz, a Díocletien császár idejében élt. Bonifác egy Aglája nevü főnemes hölgynek a gazdatisztje volt. A nem kifogástalan életű Aglája, kivált mivel az idő is eljárt tőle, magába szállt, megbánta eddigi könnyelmű életét s el határozta, hogy ezentúl kegyes, vallásos életet fog folytatni. Ezenkívül ellenállhatatlan vágy szállotta meg szivét a tekintetben, hogy valamely szent ereklyének a birtokába juthasson. Megbízta hát Bonifáczot, hogy utazzék el a szentföldre a onnan bármi áron szerezzen ereklyéket s azokat hozza el magával. Dr, Z ö 1 d y János főorvos jelentéséből kiemeljük a következőket: Dobozon a fertőző gyermekbetegség megszűnt. A difteritisz nyolcz esetben szórványosan lépett föl. Erősen bírálható egészségügyi viszonyok vannak az endrődi iskolák ós ovodákban, a vágóhidakon, trachoma 350, nyolcz szaporulat. A halálozási százalék 12. A jelentés tudomásul szolgál. A községek ezentúl negyedévenként jelentéstételre utasíttattak. Ha r ti g La jos orosházi borbély a foghúzásról el tiltatott, de az ellen felebbezéssel ól. E felebbezés némi vita után, mely a törvény rendelkezései tekintetében folyt s melyben dr. Fábry Sándor, Oláh György, K e 11 e r Imre és dr. Lukács György főispán vettek részt, a felebbezés elutasittatott. Az adóbefizetés 3000 frton felül kedvezőbb, mint a mult év hasonló sza kában Ezután nem kevesebb mint 25 megyebeli községnek behajthatlan adóját törülték. És pedig Gyulának 1720, Csa bának 698, Békésnek 875 frt 81 kr, K. Ladánynak 40240, Füzes Gyarmatnak 46"80, Nagyszénásnak 1162, Tótkomlós nak 105-80, Vésztőnek 297'63, Bánfaivá nak 159-35, P. Szt-Tornyának 28T61 Mezőberóny 484-98, Szeghalom 335"26, Földvárnak 18869, Gyomának 351-95, Endrőd 25065, Gyulavárinak 81 95, Sz.Szt-Tornya 27-98, Üj-Kigvós 297*17, Uros háza 2229 17, Kétegytíázának 52640, Kondorosnak 8 25, Csorvásnak 38 60, B.Szt.-Andrásnak 336*25, Öcsödnek 288-71, Szarvasnak 1530-61, Sámson 29834, Doboznak 413 08 frt. Pénzügyigazgató G o 1 i á n Lajos birság ügyében beadott felebbezósót, mi után a felebbezés későn adatott be, el utasítani véli. Keller Imre elvi szempontból nem fogadja el a javaslatot, mert a közigazgatási bizottság dönt ab ban, hogy a felebbezés későn adatott-e be, vagy sem ? A bizottság azonban Csák Ggyörgy kir. pénzügyigazgató felvilágosítására elutasította a felebbezóst. Szántó Ferencz nagyszénási lakos eltagadta több éven, hogy ő katonai adót fizetni tartozna. Ekként 44 frttal tartozott 11 óv után. Aztán 132 frt birsággal sújtatott. Az érdekelt fél folyamodik, hogy a 44 frtot részletekben fizethesse meg, a bírságot pedig engedje el a bizottság. Keller Imre elengedné a dijat, ha erre van módja a bizottságnak, ha pedig nincs, kéremmel forduljon a pénzügymi niszterhez az elengedés érdekében. Havi ár Dániel: az elévülés alapján csak öt évi adó követelhető az illetőtől. Igy 20 frt katonai adót s 60 frt bírságot vetne ki s annak lefizetésére is haladékot adna. Főispán a törvényből csupán az öt éven belöli fizetést látja fennforogni, mert a többi elévült. Erre kimondatott, hogy az adó csak öt évre vettetik ki, a hatvan forint birság leengedése hivatalból véleményeztetik. A tanfelügyelői jelentésekből kiemeljük a következőket: Szeghalom községétől pontos tankötelesek összeírását kivánja. Tudomásul vétetett, hogy óvónők iskolai tanitónőkül esetleg alkalmazhatók. A szarvasi egyház felhivatik, hogy Éppen tanuja lett ott egy oly szörnyű jelenetnek, midőn egy csoport keresztényt végeztek ki kínos halállal. A kivégzendők állhatatosan tűrték a kínzásokat. Ezen jelenet rendkívüli nagy hatást gyakorolt Bonifácra. Valami csodálatos lelkesültség szállta meg egész valóját, midőn a keresztényeket egymásután kivégeztetve látta, többé ellent nem állhatván indulatának, hangos SZÓVÍII és lelkesen ott mindjárt kikiáltotta, hogy ő is kereszténynek vallja magát. Meghallván ezt a kivégeztetésnél jelen volt Simplicius nevü bíró, azonnal megfogatta Bonifáczot és szörnyű kínzásokat méretett rá, hogy előbbi kijelentését visszavonja. De Bonifácz állhatatosan megmaradt a mellett, amit egyszer kimondott, mire a felbőszült Simplicius forró szurokba dugatta. De a szurkos hordó szétrepedt, mire aztán Bonifáczot lefejezték. Szolgái, kik vele utaztak, 50 aranyon megvették a Bonifácz fejét s ereklye helyett ezt vitték el haza Aglájának. Látni való ebből, hogy a májusi hideg és a szentek élete között semmi összefüggés nincs. * A májusi fagyok legelfogadhatóbb természettudományi magyarázata az, hogy az ekkor rendkívül rohamos lombosodásnak indult növényzet a még különben sem eléggé fölmeldgedett légkörből annyi meleget von el, hogy ennek következtében a hőmérséket igen alászáll s igy, a mennyiben az éjjeli hőmérséklet a nappalinál rendes körülmények között is 8 — 10 fokkal alacsonyabb, — derült idő esetén a kisugárzás folytán csaknem [egész biztosra vehető az éjjeli fagy és dér, ami ellen a legbiztosabb védekezési eszköz a füstgerjesztés, ezzel néhány csabai szőlős gazda élt is a keddre virradó éjjelen. az ötödéves pótlék kiutalványozása tekintetében egyenesen a miniszterhez adja be kérvényét. E kérdésben érdekes szóváltás folyt Haviár Dániel ós a tanfelügyelő között. Haviár ugyanis csodálkozott, hogy a tan felügyelőség ezimkórdésekben oly érzékenyen distingvál s nem fogadta el a szarvasi egyház kérvényét, mert hozzá ós nem a bizottsághoz volt czimezve, holott ugy tudja, a címezésekre nem fektet nagy súlyt. Viszont kissé polemikus volt a tanfelügyelő, azzal vágván vissza, hogy furcsának találja e kérdésben a címezés emlegetését, mert őt a kórvény visszaküldésével az ügy érdeke vezette Felolvastatott a miniszternek rendelete, hogy az iskolamulasztó gyermekek szüleire kirovandó birság, ha behajtlanná vált, községi ós megyei közmunkára átváltoztatható. Tudomásul szolgált. A tanítói földjövedelem ujabb öszszeirása elrendeltetett. Ez összeírás a tanítói nyugdijöszszeg kirovására lesz bázisul véve. Füzesgyaimat ovoda felépítésére utasíttatott. Békés község pénztáránál bizonyos rendellenes kezelés állott be, mi okból az alispán rendelkezést bocsátott ki, hogy amennyiben a község pénztárnoka az ügyeket vezetni nem tudja, elfoglaltsága miatt intézkedjék a község megfelelő módon. Ezen rendelkezést a községi pénz tárnok magára nézve sérelmesnek találta, mert ő a pénztári ügyeketrendben tudja tartani. A panaszos beadványt a bizottság az alispánnak kiadta figyelembe vétel végett. Még egy ilyen scéna került a bizottság elé. Dr. Papp József, szeghalmi ügyvéd igen keserű levélben 300 frtot küldött Kárísz birtokos és a maga nevében a szeghalmi elöljárósághoz, hogy az utat a község belterületén hozzák rendbe, mert az állatok kínzását, egy egy halott kinos kihurczolását a járhatatlan uton már el nem nézheti. A megye önkényesen, csak ugy szóbeli meghagyásokkal útadókat vet ki s a Sárrétet egész el hanyagolja; bezzeg másként volt ez, mikor a vármegyén a sárréti bizottsági tagok domináltak. Papp József hasonló tenorból az alispánnak is irt, a rettenetes időjárást elismeri, de ez szerinte nem menti a kötelességmulasztást. Mindenki addig nyújtózzék, a meddig a takarója ér, nem kiván boszorkányságot, csak egy kis gondosságot. Az indóházi kőut azért van, hogy az adókivelő urak betudjanak jönni, de hogy a község túlsó oldalán jövő idegenek micsoda guny és káromlást fejtenek ki Szeghalom ellen, azzal már senki sem törődik. Alispán átteszi a személyét sértő levelet, hogy ez ügyben a bizottság intézkedjék. Oláh György tiszti főügyész ha tározati javaslata bizalomat szavaz az alispánnak éppen a közutak kiépítése tekintetében tapasztalt buzgalmáért ós a vádakat figyelembe levőnek nem tartván, egyszerűen félre teszi. Keller Imre elfogadja a tiszti fő ügyész veleményét, mert az az ur tűzokádó hegyet reggelizik, délben epét leves gyanánt, nincs megelégedve semmivel s valóban még az Ur Isten se tudna kedvére tonni. Mindenki tudja, hogy a tavaszi esőzésekre földutakat, miként macadam burkolatu, vagy koczka köves utakat rendben tartani nem lehet. A bizottság elfogadta a főügyész határozati javaslatát. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A t. Házból. Budapest, május 12. (S íját tud. táv.) A képviselőházban Bánffy miniszterelnök ma felelt a hozzá intézett interpellációkra. Az adott válaszok között legérdekesebb az, mit Polonyinak felelt: ő Felsége a király a leghivatottabb arra, hogy közjogi állása megvédessék, s nincs szüksége e tekintetben a kormány intézkedéseire. Pétervárott ő Felségét s e király, se császárnak, hanem csak Majeste-nek lett említve. — AZ újságok ós magyar távirati iroda értesítése e tekintetben nem hitelesek s igy hibásak voltak. Ugyancsak B á n f fy Kossuth Ferencz és Apponyi interpellációjára azt felelte, hogy a török-görög háború negszüutetósére nézve a nagyhatalmak akcziója sikerre fog vezetni. Ami pedig a hármas szövetség fennállását illeti, annak változatlan fennmaradása is biztosítva van. A főispán Békés-Csabán. Tudósításunkat Terényi Lajosnak a főispáni installáció banketljén mondott pohárköszöntőjével kezdhetjük: „akit Békésvármegye szeret, meg van az sze retve." Ennek a szeretetnek külsőleg impozánsul, bensőképpen igazán ós őszintén kifejezést adott a vármegye legnagyobb községe, B.-Csaba. midőn tegnap vendégéül tisztelte főispánját. Ünnepies szint öltött az egész város ; a főtéren, vasút utczán nemzeti szinü zászlók lengtek, a népek ezrei öntötték el az utczákat; ritka látványosságot nyújtott a menet, elől a város négyesfogatu diszhintaján K o ro s y László főjegyzőjobbján Békésmegye főispánja, a ki meghatva viszonozta kalapleemeléssel a sürü, személyének szólt köszöntéseket. Időszerű sorrendben a főispánt megillető és Csabához méltó fényes fogadtatás részleteiről ezekben tudósítunk : Dr. Lukács György főispán és kíséretében dr. Fábry Sándor alispán, dr. Z ö 1 d y János főorvos, D e i m e 1 Lajos főszámvevő, a 8 óra 45 perczkor induló vonattal érkeztek Csabára. A pályaháznál, melynek terraszán -nemzeti szinü zászlók lengtek, nagy fogadó küldöttség várta a főispánt ós kíséretét. A perronon a községi elöljáróság sorakozott. A küldöttség harsány éljenzóssel üdvözölte az egyik első osztályú kocsiból leszálló főispánt, majd Sztraka György főszolgabíró bemutatván a város főjegyzőjét, Korosy László a következő üdvözlő beszédet mondotta: Méltóságos Főispán ur! Őszinte köszönetet mondok, hogy Csaba városát tiszteli meg első sorban látogatásával. Büszkék vagyunk erre, mert e körülményben nemcsak jelét, de biztositékát látjuk annak, hogy Méltóságod kiváló érdeklődésével viseltetik vármegyéje e legnépesebb községe iránt. Biztosithatjuk Méltóságodat, hogy a további rokonszenv megtartása, annak öregbítése lesz minden törekvésünk. Isten hozta körünkbei (Zajos éljenzés.) Erre dr. Lukács György főispán sokszoros óljenzést keltve, a következő meleghangú választ mondta: „Kiváló megtiszteltetés rám nézve ez a fogadtatás, midőn először az erőtől duzzadó, fejlődósképes városba jövök főispáni minőségemben. Legyenek meggyőződve, hogy ezt a rokonszenvet megérdemelni lesz éltem törekvése. E kitüntetés rám nézve azt jelenti, hogy felfogásunk egyezik, csak arra kérem önöket, ne azzal a tisztelettel, melyet az önök alkotmányos értéke diktált fogadjanak engem, a hatósági személyt, de engedjenek egy kis helyet szivükben is (éljenzés) ós adjanak részt szeretetükből. (Lelkes éljenzés.) Erre az elöljáróság bemutatkozása törtónt meg. A bevonulás. Csakhamar fogatokra ültek. A menetet nyolczvan népies öltözékü banderista nyitotta meg. Pompás látvány volt az üde májusi reggelen, midőn a délczeg ifjak vihánczoló paripákon hosszú sort képeztek s a májusi szellő lobogtatta borjuszáju ingujjaikat, kalapjukon a nem zeti színű szallagot. A banderisták kapitánya P a t a y András volt, pompásan fegyelmezve látványos hadseregót, melyet két nemzeti szinü zászlót tartó banderista nyitott meg. Folytonos emberfal között ért az ünnepi menet a városházára. Itt a csabai szép gazda lányok állottak a lépcsőkön sorfalat és virágot szórtak a vendég elé, hatalmas és szép csokrot nyújtva át a főispánnak, ajkaikról meg soprán éljenek hangzottak el. A közgyűlési terem levegőjét felüdítették a május virágai, de főleg a karzat elegáns közönsége, mintha csak azt akarták volna a főispán előtt bizonyítói: milyen sok kedves ós szép rő van Csabán. A mint a főispán a terembe lépett, éljenzés fogadta. A képviselőtestületi tagok nevében dr. Zsilinszky Endre üdvözölte, s körülbelül a következőket mondván : Méltóságos Főispán ur 1 Csaba város képviselőtestülete értesülvén, hogy Méltóságod váro-unk falai közé érkezik, sietve jött üdvözletére. E város, midőn Méltóságodnak főispánná vnló kineveztetéséről értesült, egyértelműen osztozott az örömben, mert oly íórfiut sikerült megnyerni, kinek demokratikus érzése minden ízében közismert volt. (Éljenzés) Nem őseinek neve, összeköttetései, de a saját érdeme, fényes tehetsége (éljenzés) vívta ki pályáját, rokonlelket nyertünk, mert jól tudtuk, hogy Móltóságod megszokván a munkát, a munkát bepsüli és tiszteli. E városnak nincs százados törr ténelme. A török pusztítás alatt majdr nem megsemmisült, de a mult században főnixként felkelvén, becsületes igyeke zettel elérte mai helyzetét. Nincsenek itt palotasorok, csak tisztes polgári házak és egy két kiemelkedőbb közintózet. A