Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-09 / 37. szám

G a 1 i c z k y Gergelyhez vtz iteit Orosházán legelőbb is utam, mint kit a legértelmesebb socialistának s vezető erőnek mutattak be előttem. A homok utczában lakik saját házában, mely igen lakályos. Nagy ablakok tisztaságukkal tűnnek föl, a tornáczon most áporodik a nyári árnyék: a szőlő húsos levelével ingerkedik a szeszélyes májusi nap bibora. A gazda barátsággal jön a jövevény elé s barátsággal vezeti a szobába, a mely a jólét tanyája. A kis Íróasztalon jegecminták vannak, a gyermekei illedelmesen köszönnek s távoznak, A zömök, egészségtől duzzadó Galiczky aztán elbeszéli: — Azt hiszik az urak, hogy hat év óta van socialismus? pedig tizenhat éves és annyi hónapos a mozgalom. A Görbics féle korcsmában jöttünk össze, kezdetben csak iparosok. — Ott fogtuk a hiveket. melynek köre azóta tágult; de növekedni csak ezután fog, mert a mi kérdésünk nem a nap kérdése, messze az idő, mi kor czéljaink valósulnak. — S mik a czéljaik ? — A jogért való küzdelem. Nekünk uram nincsenek jogaink, csak kötelessé geink. Pedig az ember természetével nem fér össze, hogy békésen tűrje az elnyo mást. Ezért bizunk tántoritatlanul, hogy czéljainkat végre is ki fogjuk vivni. — Felteszem, szóltam erre, hogy nem a nemzetközi álláspont, a haza meg tagadása révén óhajtják czéljaikat elérni? — Ne várjanak mi tőlünk hazafi ságot, midőn honpolgári jogokat nem élvezünk.Csak az szeretheti a hazát, a ki annak tényezője. A munkás semmi! Jogtalan I — Milyen jogokat akarnának, hiszen egyforma joggal bir e hazában minden polgár. — Tévedés. Sokan nem birunk semmi joggal. Adjanak általános szavazati jogot, adják meg az embert meg illető gyülekezési jogot. Nagy baj és végzetes tévedés volt tőlünk megvonni az olvasókör alakítását. Miért nem engedélyezik azt ? Hiszen szívesen alávetjük magunkat a hatósági felügyeletnek ós ha vétkezem : ám büntessenek meg ; de jogot elkobzani, az csak elkeseredésre vezet. A helyi gazdasági sérelmeket bőven felfödte előttem, azt alantabb közlöm. Az ipariskola szolgája, egyébként községi képviselő az a kis termetű, szé les homlokú komoly ember, a kivel beszéltem. Neve : Szemenyei Imre, szintén vezetője a szoczialistáknak. Mikor a nemzetközi jogról volt szó, ezeket mondotta: — A haza fogalom, melynek tartalmat a jogok adnak. Nem a születés szerez nekem hazát, csak illetékességet

; ad: hazát az élvezett jogok adnak. — De ha e hon, hol született, hol bölcsőjét ringatták, veszélyben forogna ? — Azt nézném, ki bántja. Ha a muszka törne rá, akkor fegyvert fognék megvédésére, mert a muszka még jobban elnyomja a népeket. Szintén kivánja az általános szavazati jogot, de ő is, ugy nem különben Gáliczky is csak fokozásán, mert a népnek érnie kell a szabadságra. Szemenyei kivánja még : a napszám bérek minimumának törvényhozás által leendő szabályozását, erélyesebb cseléd törvényt; a konvenczió eltörlését, a gyer mekerőnek elvonását a nehezebb munkák alól s a munkás erőn felül való megdolgoztatásáuak eltiltását. A 3 frt 50 kr napszámbér nem követelés, csak óhajtás, melyen belől a munkások szabad egyezkedése nincs eltiltva. A kongresszus azért fogadta el, hogy legyen egy határozott összeg. Még két kérdést tettem föl: — Igaz-e, hogy az önök körében sok lett a felekezet nélküli? — Sok lett, az kétségtelen. De min dég szabad elhatározás tárgya volt, melyet tisztelünk. Mi nem parancsolunk senkire. Mi nem nézzük soha az embert vallása szerint. Mi Istent nem keressük. Mi a társadalom görbeségei ellen harczolunk. — Van-e nazarénus szoczialista ? — Nincs. Mert a nazarénus nem fog fegyvert, mi pedig, ha ugy fordul a sor, keszek vagyunk fegyvert fogni elveink diadalára. Szemenyei szabatos beszéde meglepett. Kíváncsi voltam, milyen módszerrel jutott ismereteihez ? — Önképzés utján. Olvastam én Darvint, Hegelt és mindazt, ami a szoczialista irodalomban magyar nyelven számot tesz. Aztán egy hirtelen fordu lattal igv fejezte be : — Önök legtöbben a soczíalistát egy részeg paraszt képében látják; pedig az aranynak is van szemetje. Este jelen voltam az iskolában, a hol gyászdalt tanultak egy elvtársuknak megadandó a végtisztességáre. Volt ott diskant, soprán, alt,

> tenor basszus, serdülő fiu, leány, menyecske, férfi s énekeltek megilletődve. Arczukra rátapadt az egyetlen lámpa gyér világa : szamük ben a fatalista rendithetetlenségét ós megnyugvását láttam. Tévedhetnek, de jó hiszemüek. A gazdasági sérelmeket ezekben kö zölték velem. Megszüntetendőknek kivánják a p o t o m o k a t. (Igy nevezik azokat a szol gálmányokat, melyeket helyenkint a feles, harmados kukoriczákért teljesíteni kel], a mely mindenütt más és más: holdanként egy uj zsák, egy forint, csirke hordásban két ingyen dolognap szám.) Hiába, a napszám uzsora csak nem akar megszűnni! Sőt állításuk szerint a gazda a harmados hányadrészéből az egész csőszbórt kifizeti. A herényieknek kissé communista elveik vannak, mint mindenütt, hol a so czialismus ujabb jövevény. Ott a legelőfelosztás népszerű. A herényiek vezetője Bacsó István, 35 éves, ref. vallású. Van háza és szőlős kertje. Ujabb követelései között a hónaposoknak szombaton haza szállítása ós a harmados eltörlése áll előkelő helyen. Nem oly értelmes, mint az orosháziak, elnöke a szervezkedő szo czialista körnek. Titkára a körnek P eÁltalánvóve azt hisszük, hogy a déli országokban, ahol az egyes nemek ko rábban érnek, a házasságkötések is ko rábban történnek, de ez nem mindig van igy. Angolország, ahol az ifjúság fejlő dése ós érettsége későbben áll be, e té ren is kedvező számot mutat. A meglevő házasságoknak 51% a férfiaknak 25 éves kora előtt jött létre, ezek többnyire munkások és kisiparosok, a kereskedőosztály 26—27 éves korában, az értelmiség ós magánzók többnyire 31 éves korukban házasodnak. Még kedvezőbb az arány Oroszországban, ott 66% a 25 éven aluli vőlegény, de a mai Franczia ós Olaszor szágban e körcsoport 26% ós Bajoror szágban csak 19%-el szerepel. Magyarországra nézve azon viszony áll fenn, hogy a vőlegényeknek egy negyede 24 éven alul van, a felénél több 24—30 óv közötti korban van. Még az ötvenes években a vőlegények fele fiatalabb volt 24 évnél. A katonakötelezett sógből folyó tilalmak leszállították ezen kedvező arányt, mindazonáltal a nyugoti államokkal egybehasonlitva, a házasságkötések még most is kedvezők, mert a tényleges katonaszolgálat megszűntével tehát a 24-ik életévvel szoktak ifjaink családot alapítani. Angolországban általános védköte lezettség nincs s igy ez, mint a korai családalapítás nagyban elősegítik a szaporulatot ós vagyonosodást. Legkorábban mennek fejhez a nők Magyarországban ós Oroszországban, kö rülbelül Va része 20 éves kora előtt kerül fejkötő alá. E téren még Angolországot is elhagyjuk, a minek oka azonban abban rejlik, hogy az északi nő phiziologiai fejlődése később áll be. Hazánk egyes tájai ebben is mutatnak jelentékeny eltérést. Általában az alföld és a déli részekben van a legna gyobb számú fiatal házasuló. Ellenben a zord erdélyi megyékben és a felvidéken is, az ország nyugati részén kevesebb a fiatal házasulandók, mely utóbbinál az ógaljban, a foglalkozásban ós a művelődési v szonyokban leli magyarázatát. Közép számítás szerint egy házasságra esik Francziaországban 31 gyermek, Schveiczban 40, Angolországban 4'3, Poroszországban 4 6, Olaszországban 51, Spanyolországban 5"4, Ausztriában 4"3, Magyarországban szintén 4'3 gyermek. Tehát e téren is Francziaország áll legrosszabbul.Orosz és Spanyolországban legnagyobb a gyermekbőség. Magyarország 4-3-el elég jól állna, ha a nagy gyer mekhalandóság nem húzódna mögötte, e tekintetben még mindég a kelethez tartozunk. Érdekes Párizsnak a szaporulata, a hol a nagy gyermekbőséget nem nagy áldásnak tartják. 100 család közül 328nek nincs egy gyermeke sem, 270-nek van 1 gyermeke, 19 8 nek 2 gyermeke, 10 6-nek 3 gyermeke, 9 8 nek 3 gyerme ken felül ; azért tehát ne csodálkozzunk, ha az ottani kormány a gyermekbőséget államilag jutalmazza. A világvárosok egyáltalán véve csak nagymérvű beván dorlás utján szaporodnak. (Vége köv.) Kézesókomat Ö nagyságának. Irta : Liptai Károly. — Van szerencsém 1 Jó napot kívánok 1 Ezekkel a lépten nyomon fölhangzó ha zugságokkal szoktuk egymást üdvözölni. Mindenki tudja ugyan, hogy sem annak nincs szerencséje, a ki ezt szinte ön tudatlan kiáltja oda ismerőseinek, sem azt szerencséjének nem tartja, hogy ezt vagy azt az ismerősét láthatja, de hát azért a mai kor gyermekeinek mindegyiknek „van szerencséje", csak éppen az nem tud róla, a ki hirdeti. rei István. A bizalmi férfiak száma 68. A tárcsái szoczialisták elnöke Boros Károly. Legérdekesebb a dologban, hogy a mi soczialistáink szembe helyezkednek a czeglédi congresszus aratási strájk ha tározatával. Várkonyit, az elnököt egy közzéjök tolakodott pesti háziúrnak tartják, akit feltűnési viszketege vezet. — Nincs annak értelme uram, hogy mi munkába ne álljunk, aztán más éhesek vegyék el a szánktól a kenyeret. A strájk kivihetetlen, mert nincs össze tartás. Ezeket beszélték nekem, a socialisták. —r —ó. Tót-Komlós története. — Gajdács Pál munkája. — Messze földön híres népe jóllétéről Tót-Komlós községe, hol a községi pótadót nem ismerik. A józan, vallásos nép 150 esztendő előtt szállta meg Tót Komlóst, miután előbb Szt. Andrásra települvén, az ott lakó más vallásbeliek áhítatos istentiszteleteiket megzavarták. Tótkomlóst hétszáz renusi forintokért, egy akó olvasztott tehén vajért s ajtón hizott disznóért váltották magukhoz R u dnyánszky József bárótól, ki az ál dott földhöz a felesége Száraz Juliánná révén jutott. Mindezt egy testes kötetben kiváló sikerrel, a történetíró nagy anyagkészle tével és anyagát áttetszően figyelmező tollal irta meg Gajdács Pál valami ötödfólszáz oldalas könyvben. A kiváló írót, kit szerencsések vagyunk lapunk szorgalmas munkásául is bírni, a legteljesebb elismerés illeti. Olyan irodalmi emléket állított, amely szinte szokatlan egy község 150 éves fordulatán. És eb ben hatalmasan kezére dolgozott a község, a mely mint a mü kiadója. Minden szónál jobban dicséri a kultura iránti áldozatkészségét : a helyi monografia pazar nyomdai kiállításban, illusztrácziókban gazdagon jelent meg. A szöveget díszítik, magyarázzák a képek. Igazán be csületóre válik a technikai rész szorgal mas munkásának, K n e r Izidor nyomdásznak, ki a „spiritushoz" valóban helyes „korpust" adott, tetszetőset, ízlésest. Kedvvel is forgatják a könyvet a falu emberei, a kiknek vénei még tót szövegben is birni óhajtják s igy a mü hihetőleg legközelebb tótra is le fog fordíttatni. A községnek ma 9636 lakosa van, melynek 87%-át tótok teszik. Ezek a tó tok azonban hatalmasan magyarosodnak, már a század elejéről mondja egy róluk való emlékezés, hogy alig van felnőtt férfi, a ki magyarul ne beszélne. Tót beszédüket a magyar nyelvképzés hatja át és az átmeneti idő a nyelvdualismust teremti meg, mely a többek között ilyen virágai vannak : Pani választmányi popoludni budeme gyűlés folytatovatyi — jegyzőkönyv hitelesitovatyiazaz : választmányi tag urak, délután folytatni fogjuk e gyűlést, vagy És ha a mai társadalmat sikerülne valami óriás-mikroszkop lencséje alá tolni, aztán fölkapaszkodva aetherikus magasságba, sikerülne e míkro3zkopon keresztül a mai társadalmi élet baktériumait vizsgálni, analizálni, nem kellene hozzá sok idő ós belátnék, hogy a mai müveit társadalom czivilizácziójának egy egész hazugság-réteg a pirositója. Egy kis éles látással különben minden segédeszköz, minden mikroszkop nélkül is, szabad szemmel szemügyre vehetjük ezeket a társadalmi hazugságokat. Kisérjük figyelemmel egy modern uri ember életét reggeltől estig és az az útvonal, a melyen át ez a modern ur az ágyától az ágyáig ér : a hazugságok Kálváriája. Nevezzük modelünket : Gerenday Diodornak és tegyük föl, hogy délelőtt háromnegyedtizre jár az idő ós hogy modelünk éppen most ébredt föl az ágyá ban. Ezt ugyancsak mi gondoljuk, mert Diodor barátunk tudja jól, hogy már egy órája ébren van, de nem mert előbb kibújni az ágyból, mert az előszobában egy hang, a mely pogányul hasonlít a szabójáéhoz, élénken érdeklődött az iránt, hogy mikor jön hát haza Gerenday ur. A szabó, az inastól fizetés helyett egy társadalmi hazugságot, hogy Ga renday ur hajnalban elutazott, mire a veszedelmes tolakodó távoztával Diodor ur is föl mer ébredni. Megnyomja a villamos csöngettyü gombját, az inas besiet: — Jó reggelt kívánok nagyságos ur. Milyen reggelit méltóztatik parancsolni ? Most, hát ebben a rövidke mondatban nem kevesebb, mint három hazug ság van. Az első, hogy tylajdankópen akár jó, akár rossz a Diodor ur reggele, azt nem bánja az inas, de ép ugy rájárt a szája, mint a mikor kedves egészségére kivánja a nagyságos urnák, ha tüszhiteledteni fogjuk a jegyzőkönyvet. Tam byva egészen pri temetove azaz: Ottílakik egészen a temető mellett. Nak zse sza nefáraduju, azaz: Ne tessék fáradni, Ma már senki sincs Komlóson, a ki magyarul ne tudna. Mint különös jelenséget meg kell említenem, — mondja munkájában Gajdács — azt, hogy ha használják is köznapi társalgásukban a tót nyelvet s annak tisztassgára ha nem is nagyon ügyelnek, már az isteni tiszteletnél s vallásos tartalmú, énekes- ós imakönyveikben szeretik az úgynevezett byblikus nyelvet, mely az irodalmi tót nyelvtől nagyon is különbözik s inkább a cseh nyelv felé hajlik. Ennek mélyebb psychologiai oka a komlósi ember vallásos érzületében rejlik. Ugyanis a komlósi ember miként vasárnap, ha templomba kell mennie, a mindennapi ruhát levetve, ünnepi öltönvt vesz magára és a beszédről, melyet hallgat nem a megszokott hétköznapi nyelven kivánja. Néhány óv előtt egyik szomszédos egyház lelkészének temetésén, hol a komlósi egyházhivek közül is többen megjelentek, egyik lelkésznek eszmékben ugyan gazdag, de a köínapi tó sáajgal elmondott baszéde után hiveink aztmondották e sorok Írójának: „Tisztelete? uram, ha önök, a mi tiszteletes uraink, ilyen köznapi nyelven hirdetnék az Isten igéjét, bizony-bizoay ott hagyaók a predikátiót, s üres volna a templom". Tévednek, a kik azt hiszik, hogy ez csak a megszokás dolga, valamint akik azt gondolják, hogy a tót nép ha byblikus tótsággal hirdetik neki az Isten igéjét, nem értheti meg, sőt ellenkezőleg, miután a bibliája, énekes könyve: a „Tranoscius" s imádságos könyvei azon nyelven vannak nyomtatva s ezekkel zsenge gyermekkora óta ugy otthon, mint az iskolában, szívesen foglalkozik, jobban érti meg, mint hogvha tisztán tótut prédikálnának neki. Szóval a tót-komlósi népnek tulajdonképen két tót nyelve van, egyik az úgynevezett mindennapi, melyen a köznapi élet különféle viszonyaiban érintkezik egymással s a másik az ünnepi, melyen vallásos érzülete s lelke táplálkozik s dicséri Istenét. A komlósiak viselete még sokkal nagyobb változáson ment keresztül, ugy annyira, hogy bárha anthropologiai tekintetben faji jellegüket meglehetős tisztán megőrizték is, ha valaki csak viseletűkről akarna reájok, mint tótokra ismerni, az alaposan csalódnék. Ugy a férfiak, mint a nők egészen másként öltözködnek, mint elődeik. Az elődök felföldről ide költözködvén, magukkal hozták tót nemzeti viseletüket is. A férfiak a szerint, amint egyik vagy másik megyéből származtak, vagy magas tetejű s szük karimájú, vagy megfordítva alacsony tetejű s roppant széles karimájú kalapot viseltek. A rövidjeilüket alig takaró inget széles bőrtüszőkbe szorították derekuk körül. A nők viselete pedig állott sötétkékbe átmenő fekete fejrevaló kendőből, fehér szük ujju ingrálból, mely ujjak középen szent. Aztán „nagyságos ur", ez a második hazugság. Gerenday Diodor biztosító kárbecslő, sehogysem tarthat igényt a nagyságos czimre, ő is tudj a, az inasa is tudja, de az inas folyton mondja, Diodor ur pedig szemet huny neki. A harmadik hazugság az, mikor az inas folyton kérdezi hogy: mit méltóztatik reggelizni ? Gerenday Diodor ugyan sohasem szokott reggelizni, de elvárja az inasától, hogy mégis minden reggel megkérdezze tőle, hogy mit kiván reggelizni. Es az inas hűségesen megcselekszi ezt, valamint távozás előtt azt is megkérdezi a nagyságos úrtól, hogy nem parancsol-e bérkocsit. A nagyságos ur erre minden reggel azt feleli, hogy majd ő maga fárad el a bérkocsi-állomásig, mert egy kis séta nem árt, az inas pedig megteszi neki azt a szívességet, hogy ezt az ártatlan hazugságot elhiszi. Mert csupa ilyen ártatlan hazugságból van kirakva a modern Gerenday Diodorok napi mesgyéje. Ahogy a lakásukból távoznak, szemben jön velők egy ismerősük. — Hogy van édes barátom, milyen jól néz ki. Hát a kedves családja mit csinál ? Persze ez mind hazugság, szembe-jövő ismerős egy hajszáilal sem néz ki jobban mint most egy éve, az sem igaz hogy Gerendaytjjaz egészségi vagy a családi állapota valami nagyon érdekelné, de hát már régebben foglalkozik azzal a gondolattal, hogy ezzel az em~ berrel váltót kellene aláíratni, ez hát a rugója a hazugságoknak. A váltóaláirásra előjegyzett férfiú pedig egyelőre most még megpumpolatlan, halad tova utján, amelyen hasonló 9kqkbólmég többen is fognak érdeklődni az egészsége ós a kedves psaládja felqL Mire a hivatalba ér Gerenday ur, az öreg vezórtitkár már javában járja.