Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-09 / 37. szám

iriuiicíMCL a uciwoincgjci i\ijíiuiij w-m oi.uiiia.iiv*. felülről lefelé csinvát csipkével voltak diszitve ; az ingváll tarka szallagokkal diszitett ujjatlan mellénnyel volt szorosan a derekhoz szorítva, mihez járult azután a meglehetősen szük, de oly rövid szoknya, hogy a piros kordován csizmának egész szára kilátszott alóla. Hogy azonban, midőn a komlósiak ide az alföldre, magyarok közé jöttek, nemzeti tót viseletük miként változott át lassanként egészen magyaros öltözetté, hogy a férfiak miként cserélték fel egyik ruhadarabot a másik után magyar szabású ruhával s a nők is miként kezdtek szélesebben öltözködni s hosszú ruhát viselni, az külön studium lenne. Horváth Sámuel lelkész a 40-es évek tót-komlósi népviseletéről ezeket mondja : „1844-ben, midőn Komlósra kerültem, az előkelőbb gazdák fehér posztókabátot ós sötétkék szinü nadrágot viseltek, világoskék zsinórzattal, a szegényebbek pedig valamennyien ködmönt. A menyecskék fehér fátyolos, széles, tarka, hosszan lelógó pátlikákkal feldíszített főkötőkben jártak, viganójuk sarkig ért. Téli felső öltönyül attilaszabásu báránybőrből készült ködmön, az időseknél rókaprémes mente szolgált". A komlósi nép mai viselete, a mint emiitettük, egészen magyaros. A férfiak magyaros kalapot, lobogós ujju inget, sötétkék mellényt s ugyanolyan szinü magyar szabású dolmányt, vagy a mint ők nevezik, kakadót, azután bő, térden alól érő ránczos gatyát s magas sarkú s többé nem oly esetlen, hanem csinos állású csizmát viselnek. Mindenesetre igen szerencsés közvetlen hangon, nagy ismerettel ós tárgya iránt meleg szeretettel bőven tájékoztat Gajdács Pál lelkész, aki egy mas feje zetben áttekintő képben megirja a község 160 évének emlékezetesebb napjait. Az első templomot vályogból 1746-ban építették, melyben 20 évig dicsérték a Te remtő Istent, az uj temp'om 1500 frtba került, téglaépület, jobbára közadakozásból. Az egyház jövedelmének fokozására 1777 ben szárazmalmot építenek 273 frt költségei, 1795 ben tehát év múlva avattatott föl a még most is fönnálló diszes templom, az épités három évig tartott. 1816-ban nagy fergeteg pusztított, melyről a krónikák aztmondják: 1816-ban hirtelen kiütött s példa nélkül dühöngött, kegyetlenkedett a nagy fergeteg, mely által megfogytak, elemésztettek sok lovak, csikók, számos marhák, rugottak, anyabirkák, birka tokjók, öreg sertések, süldők. 1831. sötét, gyászos lapokban került Tótkomlós történetébe, májusban kitört a kolera s 44 nap alatt 724 em ber életét oltotta ki. 1836. pedig két nagy csapást zuditott a községre, gazsági aszályt ós óriási tűzvészt, mely az egész községet elhamvasztotta. 1846 ban a község százéves ünnepélyét tartotta. 1849-ben himlő, 1855 ben kolera, 1861. és 62-ben óriási marhavész, 1863-ban Ínség, 1873-ban kolera pusztított. Sorra veszi Gajdacs a község minden intéz uényót s mai kifejlődését oknyomozva ismerteti. A munka egyike a legjelesebb e nemű munkáknak, a mit a sajtó osztatlanul elismer. Legközelebb a „Vasárnapi Újság" fogja reprodukálni a szép képeket s ismertetni a községet (a munkát már ismertette a legteljesebb elismeréssel.) Melegen üdvözöljük munkatársunkat irodalmi sikere alkalmából. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A párizsi katasztrófa a Házban. Budapest, május 8. (Saját tud. táv.) A képviselői ház mai ülésén Szilágyi Dezső elnök megható szavakkal emlékezett meg a párizsi borzasztó katasztrófáról, mely annál nagyobb részvétet kelt, mivel pusztuláskor a franczia társadalom nemes érzelmeinek engedve, jótékonyságot igyekezett tanúsítani. Gyönyörűen szólott az elnök a kirá lyi család gyászáról. A magyar nemzet hü szive feléje dobog a legnemesebb ós igazságosabb királyi pár felé, kivánva reájuk a Mindenható oltalmát. Kossuth ujabb interpellációja. Budapest, május 8. (Saját tud. áv.) A képviselőház mai ülésén egyebek között Kossuth Ferencz ujabb interpellációt intézett a miniszterelnökhöz, kérdezve, hajlandó-e Ausztria-Magyarország a szerencsétlen török-görög háborúban interveniálni s a fölösleges emberpuszti tást megakadályozni ? A képviselőház legközelebb szerdán tart ülést. Török-görög háború. Budapest, május 8. (Saját tud. táv.) A harczférről jelentik, hogy Kaneában a fölkelők az osztrák-magyar zászlóalj hetedik századára lőttek és egy orosz torpedóhajót is lövéssel fogadtak, mely azt gyors tüzeléssel fogadta. k közegészség ügyi egyesület közgyűlése. A mult évben alakult közegészségügyi egyesület békésmegyei osztálya közgyűlése tegnap folyt le Csabán a városháza nagytermében. Az egyesület hét hónapi derekas munkálkodásáról beszámolt az elnöki jelentés, melyet dr. Kun Pál odaadó gonddal szerkesztett. Az egyesületnek 85 rendes, 81 rendkívüli tagja van. Az egyesület ólén állók remélik, hogy a taglétszám növekedni fog, midőn a vármegye intelligens polgársága az egyesület szép czóljait megismeri, mely az egészség ügyének közvélemény szerzésében ; közegészségügyi intézmények létesítésében merül ki s egyben a köz egészségügy tényezőinek existenczialis ügyeivel is törődik. Az ifjú egyesületnek 20 ezer példányban forog közkézen két kiadványa : Hajnal, Csapody, Zöldy fő orvosok felolvasásai, melyek megannyi érdekes kérdésekről szólva, ingyenes nép olvasmányokként szolgálják a közegész ségügy iránt való érdeklődést és isme retterjesztóst. Az egyesületet közgyűlése alkalmá ból is meleg szeretettel ajánljuk a vármegye intelligens polgárságának figyelmébe ós pártolásába, mert csak hathatós támogatás mellett felelhet meg hivatásának. A közgyűlésről a következő tudósítást adjuk: A közgyűlésen jelen voltak : Fábry Sándor dr., elnök, Zöldy János dr., Bartóky József dr., "Vidovszky János, Kun Pál dr., Bodoky Mihály, dr. Reisz Miksa, dr. Keleti Ignácz, dr. Bárdos Arthur, dr. Bende Albert, Kulpin Dániel, dr. Szamek Ignácz, Burger Lipót, dr. Weisz Lajos, dr. Révész Fülöp, Sztraka György, Kiss László, dr. Ondroviczky Lajos. A közgyűlést megelőzőleg választmányi ülés tartatott, melyen a napirenden levőleg fontosabb tárgy: az orvosok és hozzátartozóik nyugdíjintézet szabály rendeleti tervezete olvastatott fel és vitatott meg. Bartóky József dr. többrendbeli stiláris módosítása, úgyszintén az első paragrafus elhagyása, végre pedig, hogy a jelenlegi orvosok tagjai lehetnek a nyugdíjintézetnek, de a szabályzat élet beléptetése után megválasztandó községi orvosok csak 40-ik életóvök előtt vétessenek fel, — elfogadtattak. * Az elnöklő alispán szívélyes szavakkal üdvözölvén a megjelenteket, röviden ismertette a tárgysorozatot, az egyesület hivatását s annak úttörő munkásságát mely az országban az első, *a községi or vosok nyugdíjintézet létesítésére való törekvését s hiszi, hogy az ország többi városai Békésmegye példáját követni fogják. Az egyesület azonban szép hivatá sának csak ugy felelhet meg, ha a tár sadalomban sikerül minél több tagot gyűjteni. Dr. Kun Pál titkár olvasta fel ezulán az egyesület osztálya működéséről szép és tartalmas jelentését. A közegészség gondozása már az ó-korban is a leg fontosabbak közé tartozott, mert tudták azt, hogy elpusztul vagyonilag is az a nemzet, mely az egészségügyre s igy az emberi szaporulatra gondot nem fordít. Statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy hazánkban, bár törvényileg s az iskolákban is gondot fordítanak az egészségügyi követelmények fejlesztésére, mégis az ország fővárosában a halálozási százalék 33 on felül van s csak Székesfehérvárott 25. Londonban 38 egyesület gondozza az egészségügyet s daczára az óriási lélek hazugságok nélkül. Maga az élet sokkal ridegebb, semhogy egy olyan társada lomnak, a mely kellemessé is akarja tenni a maga tagjainak az ő rendszerét, ne kellene kendőznie az élet rideg valóságát ezekkel a hazugságokkal. Kisértsük meg ós foszszuk meg a mai társadalmat az ő mindennapi hazug ságaitól ós a müveit nyugat egy színvonalra sülyed a kannibálokkal. Nem fogunk egymásnak jónapot kívánni, de ieszedegetjük egymás fejbőrét. Bezárjuk a színházakat, mert amig most a közönség háromnegyedrésze csak azért jár színházba, hogy ott lássák a barátai, ismerősei, addig a hazugságok megszűntével a hazug érdeklődés is meg fog szűnni. A jótékonyság, a mely most sok tápot nyer abból az ártatlan hazugságból, hogy az újságok szertekürtölik az adakozók neveit, kinevezvén őket „önzetlen emberbarátoknak", ha megszűnik ez a kis hazugság, megszűnik a jótékonyság nagy tőkéje is. Aztán a fennen hirdetett modern lovagiasság, becsület nem társadalmi hazugság e szintén. Az emberek lovagiasak, jóllehet azok féltik legjobban a bőrüket, kik minden szavukkal kardokat csörömpöltetnek és becsületesek, mert félnek, hogy beleakadnak a B. T, Kv. paragrafusaiba. De csak maradjunk meg továbbra is ezekben a mindennapi hazugságokban. A szókimondás, egyenesség már Tailla rand korában kiment a divatból, akár csak a krinolin : „Arra való a beszéd, hogy gondolatainkat leplezzük vele." Vagyis : — Jó napot I Van szerencsém 1 Hogy van ? Mit csinál a kedves családja ? Kéz csókomat ő nagyságának. számnak a halálozási arány 22 százalék Budapesten 10 ezer ember közül 3500 hal' el s ha csak egyszázalókkal javulna ott az egészségügy, statisztikailag megállap'tották, hogy a közvagyonodás már 28 millióval gyarapodnék. A közgyűlés a tartalmas jelentósért e ismerését fejezte ki. Bodoky Mihály pénztárnok jelentése szerint az osztálynak 7 hó alatt bevétele tagdijakból 204 frt, kiadása 142 frt 40 kr. volt, igy a maradvány 62 frt 40 kr.; tagjainak száma 166 és pedig 85 rendes, 81 pártoló tag. — Tudomásul vétetett. Számvizsgálókul megválasztattak: dr. Berkes Sándor, Nagy Jenő, S c h r őd e r Cornól. W a 11 f i s c h Ferencz dr., szakosztályi titkár olvasta fel ezután a községi orvosok fizetése javítására kidolgozott szabályzatot, mely szerint a minimalis fizetés 600 frt legyen, 10,000 lélekkel felüli községben padig 50 frt ötödéves korpótlékkal. A földhasználat s egyéb járandóság pedig készpénzre változtatandó át. A közgyűlés e szabályzatot elfogadta s áttenni határozta a megye törvényhatóságához, hogy az igy megállapított fizetési és látogatási szabályzatot hagyja jóvá. AZ orvosi kamarák létesítésére a miniszter által beküldött szabályzatot nem fogadta el s kimondotta, hogy orvosi kamarák létesítése nincs az orvosi kar érdekében, illetve nem találja czélravezetőnek. A nyugdijintózeti szabályzatot a választmány általi módosítással elfogadta. A törvényhatóság anyagi hozzájárulását kérendő, az az őszi közgyűlésen fog tárgyalás alá kerülni. Az egyesület jövő évi közgyűlését Békésen határozta tartani. Hajnal Istvánnak, a nyugdijszabályzat kidolgozásáért köszönetet szavazott a közgyűlés. A válaszmány tagjaiul megválasztattak : Terényi Lajos, Nóvák Camill, Gróh Ferencz, dr. Berkes Sándor, Oláh György, dr. Zöldy János, dr. Bartóky József, dr. Kovács Károly, dr. Reisz Miksa, dr. Hajnal István, Grócz Béla, Dunay Alajos, dr. Schrőder Cornól, Nagy Jenő, Sztraka György, Kohn Dávid, Jámbor Lajos, dr. Szamek Ignácz. Hivatalból tagjai : Az elnök, szakosztályi elnökök, titkárok, pénztárnok, jegyző. U JJD( 1NSAGOK. — A csabai ötödik gymnasiumi osztály megnyitása. A csabai algymnasium bizottsága a napokban ülést tartott, melyen köszönettel vette tudomásul, hogy a közoktatásügyi miniszter az ötödik osztály megnyitására 2000 frt államsegélyt utalványozott. Miután ekként az ötödik osztály már szeptember elsejétől kezdve megnyílik, a bizo'tság a klasszíka-filologiai tanszékre kiírja a pályázatot. — Az egészségügyi felolvasás. Tegnap d'lután Csabán nagysikerű felolvasást rendezett a közegészségügyi egyesület békésmegyei osztálya, mély iránt igen szép érdeklődóst tauusitottak Csaba intelligens hölgyei. Ezt az alkalmat bátran a tavaszi toilette bemutatásának is nevezhetjük. Dr. Fábry Sándor az egyesület elnökének üdvözlő szavai után dr. László Elek, orosházi községi orvos, tb. megyei főorvos közvetlen módon s a figyelmet lebilincselően olvasott föl a gyermékápolásról, kitűnően szolgálva azt a czólt, hogy az anyák az okszerű gyermekápolást megtanulhassák. Zajos tapsokkal adóztak dr. Lászlónak, a kiváló felolvasónak, mely után Farkas Jenő dr. közegészségügyi .felügyelő, az országos egyesület küldötte vette át a szót s szintén általános érdekű thémáról olvasott föl e czimen : „Egymás iránti kötelességeink az egészségügy terén." Hoszszasabban fejtegette, hogy minden embernek kötelessége egyrészről saját egészségének megóvása, aztán, hogy társainak betegséget ne okozzou. A fertőző betegségek melegágyai az uradalmak béres lakásai, főkövetelmény, hogy a béres lakások átalakíttassanak. Fejtegette a jótékonyság hatását Angliában a közegészségügyre s a biztató helyzetet, mely a tüdővészesek szanatóriumának felállításával nálunk előáll. Felolvasását e kijelentéssel vógszte : a vallásnak nincs fentosabb parancsolata, szeresd a te felebarátodat, mint tenmagadat, ez a hyginiáó is I Zajos tapsokkal adóztak a szép ós tanulságos felolvasásért. — Végül dr. Reisz Miksa csabai községi orvos olvasta föl lapunk mai íárczájában közlött igen érdekes dolgozatát. A hölgyek mindvégig a legnagyobb figyelemmel hallgatták az előadót, s befejezve, meggratulálták. — A közegészségügyi egyesület büszkén tekinthet vissza csabai felolvasása nagy sikerére — Jöjjön, jöjjön édes Diodor, ezt a fontos ügyet maga nélkül nem tudom elintézni — ós bevezeti Gerendayt a szobájába, ahol a megkésett hivatalnok az zal vágja ki magát, hogy majdnem sikerült neki egy félmilliós tűzkár-biztosítást c-inálaia. Az előzményekből tudjuk, hogy ez hazugság, most még csak azt kell megértenünk, hogy a vezórtitkár ur nagyon is el tudta volna végezni Gerenday nélkül, is azt a „fontos" dolgot, de öt lánya van otthon az öregnek ós hát a legöregebbet a Diodor barátunk nyakába óhajt ja varrni. Diodor, aki minden tekintetben kopaszodik, hajlandó is erre a házasság ra, jóllehet azt a kis pikáns viszonyt sem akarja fölbontani, amelyet évek óta folytat egy kis trafikos-frajIával. Az elintózhetlen fontos ügynek aztán mi a vége : a vezórtitkár ur meghívja ebédre a kárbecslő urat, a ki ezt a meghívást el is fogadja. Mielőtt azonban ebédre menne, bocsánatot kér a vezórtit kár úrtól, hogy a borbélyhoz mehessen. Ennek végeztével (most kivételesen) ko csira ül és hajtat a kis trafikosnéhoz. Egy kis kertelés után előhozakodik a házasságával. A kis trafikus frájla kérleli, könyörög neki, hogy maradjon az övé. Diodor ugyan esküszik, hogy a házasság mitsem változtat az ő viszonyukon, de a temperamentus tőzsde angyal látva, hogy nem segíthet megán, ugy összevissza karmolja Diodor barátunkat, hogy olyan lesz tőle a képe, mintha valami vadmacska kisasszonynyal ós nem trafi kos frajlával folytatott volna viszonyt. Egy óra múlva összekarmolt ábrázattal ugyan már ott ül Gerenday Diodor a vezórtitkár ur telített asztalnál jövendőbelije mellett. — Nini, mi baja az arczának Gerenday ur, érdeklődik a legkevósbbó ifjú vezórtitkár kisasszony. — Nekem ... izé ... az ... az az ügyetlen borbély. Oh az az ügyetlen borbilyl És most az egész társaság a borbély ipar rovására irja azt, a mi lulajdonképen nem egyéb, mint m. kir. doháuyjövedéki csonkítás. A délután sem múlik el társadalmi hazugságok nélkül. Gerenday Diodor, jövendőbeli apósával fölmegy a klubba. A klub fennen hirdeti ugyan, hogy csak azok lehetnek a tagjai, a kiknek nem rücskös a becsületük, de azért Diodor is, meg a jövendőbeli apósa is klubtagok. Diodor, fiatalabb korában váltót „csinált", az igaz, hogy az öregei kifizették. A jövendőbeli apósát, a hamis bukás büntette alól csak a kúria mentette föl Da azért mindketten leülnek kártyázni. Gerenday forintos szivart szi. Ez is egy nagy társadalmi hazugság. Gerenday urnák ugyanis csak hat krajczáros szi varokra telik és ha mégis ő forintos szi varokat szi, hát akkor egyszerűen hazudik. Aztán folyton vészit, most rakja az utolsó tétet ... ez is hazugság, veszedelmes hazugság, mert ha nem nyeri vissza azt az eljátszott összeget, egyszerűen főbelőheti magát, mert ez a pénz nem az övé, hanem egy leégett kisiparosé. De visszanyeri Gerenday a pénzt és marad továbbra is bizonyítékok hijján való gentleman. * Es hát millió ilyen Gerendayja van a mai társadalomnak. Kötnek „ész-házasságokat", esküsznek „örök hűséget" (az örök trafikos kisasszonnyal a háttérben), hazudnak és tűrik, hogy nekik hazudjanak. Ez a levegőnk, ez az etikettünk, ez a nevelésünk, ez az egész a mi társadalmunk. Es mégis, a társadalom egy pillana tig sem létezhetik az ilyen társadalmi