Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-05-09 / 37. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Vasárnap, május hó 9-én. 37. szám BEIESMEGYEI I0ZL0NI POLITIKAI és VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/

4 az. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes szám ara 8 kr, Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi ós külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyílttériben egy sor közlési dij»25 kr. Sajtószabadság. Egyik utolérhetetlen emeltyűje a társadalom az egész emberiség haladásának; azon ideál, mely felé évszázadokon törekedtek, az a féltett kincs, melyet az uralkodó censura vasbékóban tartott — a sajtószabadság. A nagy nemzeti átalakulások vívmányai közt ez helyeztetik majdnem a legmagasabb polczra. Kétségtelen, hogy a sajtó ma már nem csak regulátora a közfelfogásnak, irányadója az aspiráczióknak, hanem valóságos világhatalom, mely nem tűr országhatárokat, — a villamosság, a göz segélyével egyik világrészből a másikba szállítja anyagát, mely közös tápláléka az emberiségnek. Méltán féltett kincs tehát e szabadság s minden törekvés, mely ellene látszik irányulni, megmozgatja az egész társadalmat, mert ma már nem privilégium, hanem közkincs, közvagyon, a melyben mindenkinek része van. A magyar törvényhozás mindig liberális gondolkozású volt ugy a múltban, mint a jelenben a sajtóval szemben s most, midőn a bűnvádi eljárás korszakos munkájának megalkotása körül forog a kérdés, az egész társadalom oda figyel s várja, ha vájjon nem üttetik e csorba a sajtószabadságon az által, hogy a magánbecsület ellen elkövetett sajtóvétségek megtorlását a negyvenuyolczas törvények által megalkotott sajtóbiróság hatásköréből kiragadva, a rendes bíróságok elé utasítsa. Ebben a sajtó egy része, feltétlenül szabadságának megcsonkítását constatálja s politikai indokokat vélvén a javaslat hátterében, közvetítő utakat iparkodik ajánlani annak megvédelmezésére. Az a kérdés tulajdonképeni lényegében, hogy a magánegyén becsülete ellen sajtó utján elkövetett sérelem hol torolható meg jobban s igazságosabban ? Ott-e a hol kinevezéstől nem függő szabad polgárok lelkiismerete és meggyőződése formulázza meg az ítéletet, avagy a jogtudományban gyakorlott birákból álló rendes szakbiróság előtt? Amaz kecsegtető tulajdonokkal bír s látszólag jobban megfelel a szabadság sugallta Ítélkezés rendszerének, emez tömörebb, határozottabb jellemvonással ékeskedik. A tévedés lehetősége nem dönthet, mert ez mindkét helyen emberi dolog, csak az a kérdés, melyik áll a pillanat behatása alatt inkább s helyes e egyátalában a magán egyén becsületének megvédését a pillanat csapongó, változatos s az egyének individuálitásához alkalmazandó behatásától függővé tenni? s nem e inkább helyesebb a törvényt, szabadságjogokat gyökerében, eredetében, talán nagyságában is teljesen ismerő rendes bíróság illetékességét bizalommal elismerni e tekintetben. Hiszen a bíróság ítélkezési függetlensége auuyi garautiáral van körülvéve, hogy a magán egyén becsületének megoltalmazását bátran reá bizhatja. A meglevő sajtótörvény nem is intézkedik erről s ha a gyakorlat által szentesitett szokást az uj eljárás megváltoztatni igyekszik, ennek oka legalább is a társadalom ujabb s azon tapasztalaton alapuló meggyőződésének tulajdonitható, hogy nincsen megelégedve az esküdtszék működésével. Igaz, hogy a büntető törvény nem határozza meg teljes praecizitással a becsületsértés és rágalmazás tényálladékait s ez oly tág mező, melyen biztos határvonalakat húzni vajmi nehéz dolog, ámde ha az esküdtszék súlyt helyezhet a politikai motívumokra, bírálatába bocsátkozik az író lelkivilágának, cselekménye rugóinak s ítélhet meggyőződése szerint. — Viszont a bíróság sem holt bábokból van összealkotva, hanem érző emberekből, kik előtt — akár politikai, akár személyes vonatkozású legyen a közlemény indoka — épp oly szent az egyén tisztessége és becsülete. A nagy hullámokat vert vita bizonyára el fog simulni s ha a javaslat eredeti alakjában válik majd törvénynyé — szép és nagy kötelesség hárul a bíróságra s bizonyára függetlenségének érzetében meg fogja tudni védelmezni bármily politikai irány s talán nyomás ellen is a sajtó szabadságát. 6. B. — Politikai hirek. A klubbokban élénken kommentálják Wekerlének egy állítólagos kijelentését, a mely igy szól: „Én még most is kitudnám vinni, hogy Ausztria elálljon a kvóta emelésétől," — Lukács pénzügyminisztert kihallgatásra rendelte föl a király. — A nyolc tagból álló Ugronpárt, nehogy belőle uj anyapárt válljék ki, szabad kezet adott a sajtótörvény tárgyalása alkalmából. — A miniszterelnök hétfőn válaszol Apponyi, Polonyi külügyi interpellációira. — Berzeviczy Albertre, Dániel Gáborra, Tolnai Lajosra ujabb összeférhetetlenségi eseteket jelentettek be. A soezialisták között Megirigyeltem Jeszenszky miniszteri tanácsost ós megkövettem Békésvármegye közigazgatásának április 12 ón kifejtett egy szentenciáját: hogy a socialis kérdést a legnyiltabban kell tárgyalni. A strucc homokba dugja fejét, ha vihar közelget. A socialista-készülődósekről minden fővárosi lap ir: a vármegyei sajtó pedig jóformán elhullajtott események regisztrálására van kárhoztatva. Okait nem kutatom ; de az eddigi módszerrel szakítani kell. A dolgot egyszerűen agyonhallgatni nem lehet, mert a közhatóságokkal, a társadalommal együtt a sajtónak, mely a közvéleményt fejezi ki, munkát kell vállalnia, hogy az emberek egymást megértsék, panaszaikat meghallgassák, sérelmeiket orvosolják, az emberszeretet, becsület, méltányosság és a munka tiszteletének álláspontján. * Ezért mentem a napokban Orosházára; ezért óhajtottam megismerkedni a vármegyei socialista vezetőkkel. Egy kellemes meglepetés mindjárt várt reám: ezek a mi socialistáink a világért se zárják el magokat hermetice az újságírók előtt, kik egyet-mást megtudni akarnak és nem ia bújnak egy pár sócialista frázis mögé. Azt mondják: nekik nincs titkuk és felelnek minden kérdésre kalézolás nélkül, egyenesen a szeg fejére ütve. Aztán vendégszeretet dolgában még mindig a régiek, a nemzetköziség ezt az ősi magyar erényt nem közömbösítette. „BékésmegyeiKözlöny"tárcá]a. A házasságról. A békés-csabai közegészségügyi felolvasáson előadta : Dr. Reisz Miksa. Nem a házasólet gyönyöreiről, sem annak kellemetlenségeiről fogok önöknek felolvasást tartani, hisz azt úgyis sokan ismerik A papucshősök ós a kardos menyecskék bizonyára valami jó reczeptet várnak tőlem ; avagy a szalmaözvegyek tesznek valami érdekes tapasztalatokat, mindebből semmit sem kapnak izlelőül, mert az idealismus ezúttal távol áll tőlem s mint házas emberhez illik, komoly leszek felolvasásomban. A házaséletet, mint a népek társadalmi, kulturális ós morális életében működő, lüktető erőt fogom ecsetelni, még pedig számadatokkal is, azért talán kissé unalmas is leszek. A házasságkötések, azon jelentőségüknél fogva, a melylyel a születések szempontjából bírnak, szintén tárgyát ké pezik a népesedési statisztikának ós a születésekkel, halálozásokkal ós vándorlásokkal együttvéve a „népmozgalom" fogalmát képezik. Statisztikai kimutatások szerint a házasságok száma, nemcsak mértékül tekintetik valamely nemzet állapotára, hanem még annak jóllétére ós culturális fejlődésére nézve is. Már a legrégibb kórban és igy jelenleg ia minden rendezett culturállamban a házasságok fen állásának egyik alapját képezték, népességének phisikai és morális jólétének sarkkövéül tekinthetők. Minél több házasság köttetik egy évben egyes nemzeteknél, annál nagyobb természetesen aszaporulat, annál nagyobb a produktív erő, annál nagyobb a ter jeszkedés. Ámbár ez igen gyakran kii maticus, nemzetgazdasági ós társadalmi körülményektől, a fenálló törvényektől ós népszokástól is függ. Lássuk a számok mit mondanak: Az 1865 ik évtől 1883 ig, tehát 19 óv alatt 1000 lakosra számítva kötetett házasság a következő országokban : Bajorországban 8-61 Angolországban 8-08 Pordszországban 8-4<í Itáliában 7-71 Schveiczban 741 Belgiumban 7'15 Ausztriában 852 Svédországban 6-52 Szászországban 9-23 Irlandban 477 Francziaországban 7-79 Magyarországban 10'30 Ezen számokból örömmel tapasztal ható, hogy Magyarországban a fennemlitett országok között a legtöbb há zasságok jönnek létre s a legkisebb számú Irlandot kétszeresen felülmúlja, a hol bizonyára a nép között uralkodó általános szegénység, nyomorult soczialis és gazdasági állapotok gátolják azt a legnagyobb mérvben. Megemlítendő, hogy különösen a magyar vidékeken, a nagy alföldön ós a déli vidéken a házasságok a legnagyobb számot érik el s ha a gyermek halandóság nem volna oly nagymérvű, bizonyára nagyobb szaporulatot tudnánk felmutatni. Az utóbbi két évtizedben nálunk is a házasságkötések nénai hanyatlást mutatnak, úgyhogy 1894-ben 9'3-re leszállt ezer lélekre számítva. Speciálisan a mi megyénkben (Békósmegye) 1894-ben 9'2, 1895 ben 91 házasság esett ezer lélekre. Egyes megyékben a házasági termékenység állandóan csökken. Ehhez hozzájárul mint pl. Veszprém, Tolna, Somogy, Baranya ós az erdélyi szász megyékben mindinkább tért foglaló két gyermek rendszer a szaporulatot aggasztóan csökkentik. Szomorú tapasztalatokat tettek e téren különösen Francziaországban, a hol a nép szaporodása jóformán stagnál, mig a szomszédnépek, különösen Angolország páratlan hygienikus berendezése és Németország kedvező születósü számaránya folytán rohamosan gyarapodik népség dolgában, ugy hogy még távoleső országokat is meghódítanak és benépesítenek. A franczia nemzet Angolországban is csak alig szaporodik, gyarmatait nem képes felesleges emberanyaggal ellátni, a mi sok tekintetben az erkölcsi és társadalmi állapotnak oka. A házasságok némely években különben erősen variálnak, igy ez Franczia és Németországban 1872-től 1876-iki években igen magas számot ért el, de ez a megelőző háborús időszak által megzavart házasságoknak és az általános gazdasági fellendülésnek volt tulajdonitható. Rossz években, rossz termés idején a statisztika szerint nálunk is mindég kevesebb volt a házasság, mint jó években. Igy igen kevés házasság volt nálunk a háborús ós ínséges 1866 ik évben, eh hez hasonlóan kedvezőtlen volt az 1876-ik évben, a mikor szintén rossz termés volt, már a reá következő évben a házasságkötések 14°/o-al emelkedtek. A búzát termelő megyékben, mint Temes-, JászKun-Szolnok-, Arad-, Torontál- ós Békésmegyét a búzatermés mennyiségével hozták párhuzamba Az esketési számokra valóban a búzatermés hullámzása ezen említett megyékben feltűnő befolyással volt, a legujabb években az északi megyékben a burgonya termés mennyiségével hozható párhuzamba. Mert agricol államokban mint nálunk, a munkás járadékát többnyire természetben kapja, a termés mennyisége irányadó. A rossz gazdasági „okokon kívül, a háborúk és járványok csökkentik a há zasságkötéseket. AZ utolsó két évtizedben az egész continensen, a hol pontos statisztikát készítenek, a házasságokban általánvéve emelkedés észlelhető, kivételt tesz ebben is Franoziavrszág, a hol a szám egyfor mán alacsony, s ezen állapot, valamint a kedvezőtlen születési szám az ottani hazafiakat nagyon elbusitja, mert szomorú jövőnek néznek elébe. Mig a mult század végével egyike a legnépesebb országoknak vala, aránylag véve, ma már szomszédjaitól, kivéve Spanyolországot, a hol e téren szintén szánandó állapotok van* nak, elmaradt, s azért ne csodálkozzunk, ha olyan excentricus egyén, mint dr. Garnier parlamenti tag is találkozik, hogy Mohamed vallását felvette s ezzel a többnejüsóget akarván divatba hozni, honfiait utánzásra buzdítván, hogy ezáltal a hanyatló szaporulatot csupa hazafiságból előmozdítsa. A következő statisztikai adatokban 15 éven felüli egyének között, 1000 lakos közül mindkét nemet összevéve, meglevő házasság találtatott az 1880-ik évben 581. Németországban 523.5 Angolországban 527.7 Francziaországban 548.2 Itáliában 536.8 Belgiumban Schweiezban 479.9 474.3 Ausztriában 527.7 Magyarországban 647.5. Igen magas a házassági arány az aldunai államokban, mint Oláh, Szerb ós Bolgárországban, hazánk ezek mögött áll, de jóval előtte van a nyugoteurópai államoknak. Ebből az tűnik ki, hogy a kisebb igényekkel biró földmives országokban korábban és sűrűn házasodnak a fejlettebb gazdasággal biró nyugati népeknél, különösen a férfi csak akkor lép házasságra, ha magának biztos jövőt és kényelmesebb életmódot alapított. A magas culturának tehát megvan azon hátránya, hogy a családalapítást megnehezíti. A meglevő házasságokból is tehát ezen fent jelzett években Magyarhonban a legnagyobb szám hozható ki. Ez azt bizonyítja, hogy nálunk a megélhetés és boldogulás még mindég könnyebb, mint más államokban, hozzájárul ehhez mindenesetre a népszokás, éghajlat ós életmód is. Tudjuk, hogy az ipari államokban sok fiatal ember elhagyja hazáját s mert az iparosságnál nehezebb a megélhetés, mint a földmivelésnól, azért is ez utóbbi mellett könnyebb családot alapítani. Lapunk mai számához egy iv melléklet van csatolva.