Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-04-29 / 34. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Csütörtök, április hó 29-én. 34. szám BEEESHEErI ZLOÍI Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illetS közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Községeink az uj szervezetben. (—e.—) Fascho M o y s Sándor belügyminiszteri tanácsosnak a városok szervezetéről közzétett javaslata lényeges változtatásokat igér a mi erős népességű községekkel biró vármegyénkben. Ha ez a javaslat a közigazgatási anketten megáll s főleg ha törvény is lesz belőle : elsősorban Békés-Csabának, Gyulának, Békésnek, Szarvasnak, Gyomának, Orosházának, Szeghalomnak lényegesen változott adminisztrációja lesz. Mindezen helyeken (Gyula kivételével, mely ma is rendezett tanácsú város) az eddigi biró helyett polgármestert kell majd választani az egész vonalon, valóságos városi szervezetet kap s pláne Csabán (a javaslat szerint) nem is egy, de k é t polgármester: egy reprezentáló 8 egy ügyködő lenne. A korszellem és a kívánalmak igy viszik véghez hozzájárulásunk különösebb nyilvánítása nélkül, a minek már régen megkelletett volna lenuie. Régen bizonyítjuk, hogy a békésmegyei városok régen kinőttek a mai szervezetből és a fejlődés törvénye kivánja, hogy a hangyaszorgalom morzsányi haladása után (de mégis elérve a mai helyzetet) a városias haladásnak nagyobb áttekintéssel biró eleme vegye kezébe a végrehajtás munkáját. Természetesen a javaslat nyilvánosságra hozatala még nem életbeléptetés és éppen ezért örömünknek csak mérsékelt adagban adunk kifejezést, tudván a közviszonyok felől, hogy nálunk minden szándék mennyi POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DlJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint.— Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szara ara 3 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. procedúrán megy keresztül s mennyi akadálylyal valósitható csak meg. De ezt tudva és az akadályokat figyelembevéve, még sem tudjuk az önmegtartóztatás erényét gyakorolni, (mert az nem is erény, hanem bűn lenne) s rá kell mutatni a javaslatnak néhány Achilles sarkára, a melyeket azokon a „szakbizottsági tanácskozásokon", melyeken annyi üdvös eszmét, szándékot, törekvést, vágyat földeltek már el, a kelleténél többet fognak feszegetni. Ezeket a „szépséghiáuyokat" kár volt a tervezőnek még a javaslat nyilvánosságra hozatala előtt el nem oszlatni: igy, hogy egyelőre többet ne említsünk : a reprezentáns polgármesteri intézmény az osztályegyenlőség korában valóságos fényűzés és szinte nevetséges. De minderről a szépséghiányokról alantabb bővebben ejtünk szót, ismertetve a javaslatot, dicsérve a dicséretest s alkalmazva a kritika „csakhogy"-jait. * P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter húsvéti pirostojásként meglepte az ország közvéleményét a városok uj szervezetének alaptervezetével. A terv közelről érdekel bennünket, mert váró sunk szervezetét ekérőleg a mostani rendszertől megformálja. Az uj tervezetnek alapvető intézkedései ezek : Ezentúl nem lesz kétféle városi szervezet, hanem csak egy. Nem lesz v á rosi törvényhatóság, hanem csak városi képviselőtestület. A városok, mint eddig, alá lesznek vetve a megyének. Az uj tervezet egyébként nagyobb rendelkezési szabadságot ad városainknak, mint a községi törvény Fontos rendelkezés, hogy a képviselőtestületnek számát a lehető mini mumra redukálták és pedig 20.000 lakosig 241, melyből fele virilis, aztán minden 3000 lélek jogosított a képviselőtestülelbe 2—2 tagot választani. Rendkívül fontos az a rendelkezés, hogy aviriliseksem a leggazdagabbak s o r á b ó 1 korülnek, ha nem a virilisek jegyzékéből szintén vá lasztatnak, mint eddig Budapest fővárosánál volt. A képviselőtestület választja a ta nácsot ós pedig titkos szavazás utján. A szavazás részben örökös, részben a képviselőtestület által 6 évre választott ta nácsbeliekből áll. A törvény megszün teti vagy nagyrészt korlátozza a tisztviselők szavazati jogát. A képviselőtestület és a városi tanács közötti összekötő kapcsolat a hat évre választott tisztán reprezentáns polgármester és a hat évre választott tanácsbeliek képezik. A polgármesterre nézve van nagy ujitás a tervezetben. Ugyanis a 30.000 lakosú városok már két polgármestert választanak (tehát Csaba is): egy reprezentáns és egy ügyvivő polgármestert. A reprezentáns polgármesteri állás nincs kvalifikációhoz kötve. A képviselőtestület választja és 0 Felsége megerősíti. Az ügyvivő polgármesterség kvalifikációhoz van kötve, királyi megerősítésre nincs szükség. A hány tisztviselő van a tanácsban, annyi tanácsbelit is választanak. A harminczezer lakoson aluli városok csak egy, reprezentes polgármestert választanak, kinek helyettese gyanánt Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891 /„ sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. az első tisztviselő tanácsnok, mint ügyvivő polgármester viszi a város közigazgazgatását. Legnagyobb ujitást képez a városi számvevőségek államosítása. Ezek egyenesen s pénzügyminiszternek lesznek alárendelve, a miniszter fegyelmi jogokat gyakorol s a hü kezelésért államilag szavatol. Mindezekben azért tekintettünk át a javaslaton, hogy észrevételeinket reá nyomban megtehessük. Hogy a városok nagyobb önrendelkezési szabadságot kapnak, kinek helyeslésével ne találkoznék az ? Csak attól félünk, hogy a törvény Prokrustes ágyába fekteti a városokat ós Gyomára ugyanazon czinczuiát alkalmazza, a mit Gyulára. Hogy a viriliseket is választják, kinek helyeslésével nem találkoznék? Nagyon helyes, ha a plutokracia ugy is szemet szúró jogát megenyhítik. Hiszen az föllázitó igazságtalanság, hogy esetleg leglelkiismeretlenebb eszközökkel összeharácsolt tőke privilégiumokat élvezzen. A városi tanács egybeállítása, a tisztviselők szavazata tultengósének megkorlátozása, a mai helyzet egyik legnagyobb anomaliáját teszi orvoslás tárgyává. Mit akar azonban a javaslat azzal, hogy néhány városnak törvényhatósági elnevezését elveszi, holott jogait respektálja, — nem értjük ? Éppen ugy aggodalmunkkal találkozik az a nagy redukczió, a mi a képviselet tagjai számánál mutatkozik; pedig általán az indító okokat tiszteletreméltóknak tartjuk. A mostani rendezett tanácsú városok tespedésének oka volt a törvény azon intézkedése, hogy 200 tagjával bevonult a demogogia ós a falusi színvonal. „Békésmegyei Közlöny "tárca j a. Színházi esték. — Néhány sző az aradi színtársulatról. — ulyan rövid ez időszerint a csabai színházi szezon, mint egy valamicsodás nyári zápor. De üditő ós levegő tisztító, miként általán a nyári esők. Mert, hogy a csabaiaknak jobbára — akaratukon kívül — Ripacsék szellemi koszijára szoruló esztetikai érzékét felüdíti az aradi színtársulat, talán mondanunk sem kell, és hogy — miként a nyári eső megtisztítja a levegőt — ez a nyobz napos szezon is megtisztított a lézengő színész trup póktól, azt se kell bővebben szóvá ten nem. Leszkayék a tavalyihoz képest nagyon megerősödtek. Tagadhatatlan, a vígszínház nagyon eret vágott Leszkayn, de az öreg Szatyó, a kinek a debreczeni czivis természetéhez erős müvészlélek fér kőzött, valóságos felfedező útra kelt, a magyar színészet Saharáján majdnem fáradtságosabb útra, minő Stanleynek felfedező utja volt ama legsötétebb Afrikában. S a Szatyó u'jának eredménye egy pár „földönjáró csillag", hogy már Jó kaitól is plagizáljak. Rontay Boriskát a balletből portyázta ki s bízvást* lehet előlegezni, hogy a Szem-László városabeli habituek taps-tipjeinek favorizáltja ez a balettből primadonnává vedlett ked vessé lesz. Székely Irén egy görög márvány szobor klassicitásával (csak az óira nincs eléggé szabályosan foimázva) olyan hang gal. mely előtt eiőre, bájra a vidéki koloraturák egyszerűen elbújhatnak. Déry Jenő hangja is ismeretlenül csöng a vidéki színpadon, hol vagy a kórista elnyűtt hangja kapaszkodik föltoló tenorrá, vagy a műhelyből rekvirált vadzseni óbégat. Iskolázott hang, de iskolázatlan játék. Mikor a karmester vezénypálczája fölpattan akkor megkönnyebbül Déri is, meg a közönség is. Emez élvezve,énekel, amaz gyönyörködve hallgat. Á m o n Margit is csillag, de még most a szin padi iskolák kavargó felhőzete takarja, hanem harmadénekesnőnek teszi, már csak az összehasonlitás kedvért is. Vegyük ehhez, hogy az öreg Szatyó (már mint Leszkay) eljátszotta a vígszínházzal szemben Kisfaludy Károly darabját, a „Szemet-szemórt, fogat fog ért" czimü vígjátékot és lecsalta P i n t ó r Sándort, a ki egyszerűen Atlasza színtársulatának, nem jelképes értelem ben, de — tessék elhinni — a valóság szerint is. Ilyen lehetett a gibraltári szo rosnál serénykedő Atlasz. Annak ^ öreg cseh muzsikusnak, aki becsvágyóan és irigylendő tüdővel fújja a bombardót, egyet köhint és rágyújtván nótára, a működésben levő bombardó hangját elsikkasztja. Hangjának érce és kelleme van. A csabai vikszos skatulyán (rekte : szin pad, melyet genialis tervezője ugy ópi tett, hogy a fele hang azon mód ott rekedjen és csak ötven százalék jusson belőle a hallgatónak,) — a baritonisták Herkulese nem érvényesülhet, de majd fujhatja kedve szerint néhány nap múlva azzal az eszeveszett utánpótlással, amire az egy évi pihentető (a vígszínháznál) művész lelkét sarkalja. Csak rajta ! Ketté törném azonban a kenyérszerző tollamat, ha minden színházlátogatóval együtt fennen nem hangoztatnám azt, hogy a társulat üdvöskéje az a ragyogó szemű szép asszony, a ki az ország első müintézetétől szívesen jött le Csabára : P a u 1 a y n ó. Egy ízben Ujházy azt mon dotta (lehet egyébként, hogy Zárkány Napoleoni idézet.) — Csak onnan tudom, hogy művész vagyok, mert velem játszva, a környezetem is megpedzi az alakítás természetességét. Méltán elmondhatja ezt a szép aszszony, kinek szemében az anya szeretete, a fájdalom, a művészi becsvágy, komoly életbölcselet ós mindenek felett az okosság sugárzik elő. Leszkaynak csapata szeret vele játszani és Szendrey titkár, aki ujabban irigylésre méltó sikerrel egy angol hidegvérét volt szerencsés örökölni, midőn meghallotta, hogy Adorján Berta jön, a csabai vasúttól polka-iramban ügetett be a színházhoz, (valami másfél kileméter az egész tur) és ott a diszletfestőtől Hegyesi Gyuláig végigcsókolt mindenkit. Mindezeket elolvasván L e szk a y, ha ugyan veszi magának a fáradsáágot, ma a vidék leggavallórabb igazgatója, amúgy debreczeniesen sunyit: „Nem az eddigiek az ón felfedezéseim 1" Legbüszkébb az öreg társulatának legmutatósabb alakjára : Kesztlerre. Önök ugyebár ismerik a mesét, mely szól arról, hogy Újházi Ede ama bizonyos tanítványát homlokon csókolta. Mintha nem is először hallották volna. Nem is feszegetem Ujházynak ezt a csókját. As azonban bizonyos, hogy Leszkay valahányszor Kesztlernek jelenése van, ott söndörög a kulisszák mögött. Meg is rohantam egyszer. — Mi baja direktor ? — Szeretném azt a kölyköt megcsókolni I Megfenyegettem. — No, no ! Maga is ? Gyönyörű fej, kiválóan alkalmas a mai házasságtörő dámákba. Szivet reszkettető hang, melylyel azonban még bánni kell tudni. Hiszen tud festeni vele, de ugy van, mint a kezdő festő : a beállítás nem jó. Aztán ott dolgozik az érzelmek karminjával, a hol egy árnyalat a rózsaszínjeié hatásosabb. No, de ha hiba nélkül való lenne, az ekkora tehetség nem Csabán játszanék, hanem a Nem zeliben. Szeressük művészeinket a vidéken hibákkal, mert azok nélkül éppenséggel nem szerethetnők. Nagy ereje Thaliáéknak a vígságos elem : K ö v e s s y Albert, H e g y e s s i Gyula, T o 1 n a y n é, hogy másokat ne emlitsek megannyi régi ós kiváló tagja a vidéknek. Kövessynól egyhamar jobb ember aligha kerül vagy tizennégy zónán belől. Mert van-e jobb ember annál, ki e kesernyés világban megkaczagtat? B a 1 1 a Kálmánt az elegánczia, Szendrey Miskát a szeretetreméltóság, Bácsnót a művészi egyéniség a társulat elejére állítják. De ott iparkodik B á c s Károly a drámai rendező, Tompa Kálmán, a poetalelkü kiváló színész, Horváth Paula, a ki subretté játszotta át magát sikerrel, kiket e helyre azért teszek, mert már régi ismerősök. A csillagot azért raktam föl előbbi mondókáim fölé, mert most következnék a két napról a kritika. De, kritika-e az, mely dicsér mindenkit ? És lehetne-e, szabadna-e az aradi színtársulatot nem dicsérni ? A pajzán „Durand és Durand" a csapongó jókedv birodalmává varázsolta a nézőteret. Hétfőn Fran esek Istvánnal ólén az egész közönség kaczagott, minek előidézésében nagy mesterek voltak : Kövess y, Hegyesi Gyula, Tompa. — Valóságos mintája a jellemzésnek B á c 8 n ó mesteri játéka ; korrekt és Ízléses B a 1 1 a ügyvédje, pikáns a H o rv á t h Paula tánczosnője, legfölebb a kis K ö v y t szerettük volna, ha véletlenül más társulathoz szerződik, az ensemble miatt. A ház telve. A „Czigánybáró" — a mi igazán sajnálatos — azon a czimen, mert nem uj darab, már jó félház előtt ment. Pedig a Czigánybáró operette azok közül való, mely zenei üdeségóvel sokáig uj marad és hihetőleg unokáink is dúdolják dallamait. Déry Barinkayban a legszebb lyrai tenorral brillírozott; óriási sikert aratott Székely Irón, a ki oly szépen énekelte Saffit, mint előtte még senki a csabai színpadon. Minden számát megtapsolták. Tetszést keltett A m o n Margit, az üdehangu énekesnő. K ö v e s s y jókedvű alakításával és kupiéival állandó