Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-01-31 / 9. szám

A nazarénizmusnak szülőföldje és hazája Oroszország. Onnan kapja minden egyes gyülekezet ismeretlen egyénektől és titokzatos módon a maga utasításait. Bár az állam által nincsenek elismerve, szervezetük tökéletesebben működik, mint a legfegyelmezettebb bürokrácia. Liptó-Szent Miklóson, Bácskában, Nagylakon, Orosházán, Nagy Szalontán egyidőben ugyanazok az eszmék, tervek, óhajok és remények merültek fel a „hi vők" körében. Ezt ők a szentléleknek tu lajdonitják, pedig ez az öszhang és céltudatosság csak ama rendkívül furfangot és kópmutatásuk következtében felismerhetetlen közegek működésének az eredménye, melyek mint idegszálak kötik össze az egyes tagokat a központtal. Most, hogy az uj törvények a történelmi alapon létesült egyházakból való kilépést lehetővé teszik a nélkül, hogy az illető valamely más, hasonló alapon szervezett egyház kötelékébe belépni tartoznék : a nazarénusok elérkezettnek látták az időt, hogy az uj helyzetet a maguk előnyére kizsákmányolják. Ország szerte, mint valamely kiadott jelszóra, a „felekezeten kivüliség" czime alatt kilépés czéljából jelentkeznek az illetékes lelkészi hivataloknál. Vagyis egyfelől kijelentik azt, hogy ők semmiféle vallási felekezethez tartozni nem akarnak, másfelől pedig a népet azzal hitegetik, hogy ha kilépnek a régi egyház kötelékeiből, mint nazarénusok uj vallásfelekezetet fognak alkothatni. Tehát ők, a kik a törvény előtt esküdni nem akarnak, mert egy nazarénust hazugságra képtelennek tartanak : most a törvényes fórumok előtt való hazugságra csábítják ós oktatják az embereket, csakhogy „hivöik" számát szaporítsák. Ily módon a mezőberónyi II ik kerületi ág. hitv. evang. egyház kötelékéhez tartozó 9 férfi és 7 nő jelentkezett a lelkészi hivatal előtt oly czélból, hogymint felekezeten kívüliek ezen egyház köte lékéből való kilépésüket jelentsék be. Ezen jelenségnek kulturális ós egy háztársadalmi jelentőségét kellőképpen megvilágítja az alább következő „indítvány", melyet ifj. J e s z e n s z k y Károly lelkész a fentebbi eseményből kifolyólag a községi képviselőtestülethez adott be s mely annak legközelebbi ülésén fog tárgyaltatni. Az indítvány igy hangzik: Tekintettel arra, hogy alulirt lelkészi hivatal előtt 16 ágost. hitv. evang. egyén jelentette ki két ízben azon szán der-indák közt, fülelve pihen a nyalka őz-bak, minden legkisebb neszre figyel, hogy a veszélyt még elég korán tudtul adja szomszédjának s egy szökéssel eliramodjék . . . Az öreg tapsi-füles a szálas erdőségben hónvoszolyán összegubbaszkodva fek szik. Hatalmas bátorságot színlel a vén kópé, pedig jól tudjuk, hogy még a szive is reszket a félelemtől. Füleit hátra szegezi, nehogy kilátszék a hó ágyból s elárulják a nappali pihenőhelyet. Am a legkisebb zajra elfeledkezik magáról ós előretolja a hangtogó vitorlákat, megmozdul ; kirúgja lábait s fejét fölemeli; majd felül s bak-ágast áll . . . Nem jön senki; újra visszafekszik ... A róka sunyi szemeivel jobbra-balra sandítva baktat az árokban, az erdei tisztások körül. Ila nincs friss nyul-nyom : megszimatolja az erdei cziczkányok földi barlangjainak kijáróját s elgondolkozi k : beh jó volna egy falat; elég is volna ebédre! . . . A telhetetlen, hogy teszi magát 1 ... A vadsertés a völgy-szaka dékban össze vissza fonódott bokorveszszők között alszik és nem álmodik — makkal. Hisz tele van hintve az erdő talaja mindenütt, jóllakott már korán, i alig tud mozdulni . . . Ilallana csak egy i kopó-vonitást, egy fegyverdörrenést, ha i mindjárt a bihari hegyekről csapódnék is az át: majd meglátnád, milyen fürge, milyen villámgyors az az otromba nagy állat ! Mint egy fekete villámlás cziká zik át árkon bokron ; alig éri utol a sí < vitó golyó . . . A mig a rengeteg erdőben némán ballagva igy gondolkozom az állat élet titkos nyilvánulásairól, a vadászok pajzán kis-órője, a mátyás, rám kiált indu latosan, fölborzolja tarka tollait s kíváncsian kukucskál felém a bükkfa-ágak közül. Ő az erdő pletykája és a szarka. Szájas népség, egyet sem mozdulhat tő lük az ember, hogy észre ne vegyék, el ne beszéljék, a merre csak járnak Ezekre biznák hát a szerelmetesek — féltett litdékát, hogy ők felekezeten kívüliek óhaj tanak lenni; tekintettel arra, hogy nevezettek ugyanazon alkalommal azt is kinyilatkoztatták, hogy ők a magyar haza tör vényeinek csak annyiban hajlandók engedelmeskedni, a mennyiben azok a nazarénus hitelvekkel összeegyeztethetők, — máskülönben pedig azoknak ellenszegülni vallásbeli kötelességüknek ismerik ; tekintettel arra, hogy nevezetteknek szónoka valamennyiük lelki meggyőző dóséként vallotta, hogy ők az ág. hitv. evangelisukkal, valamint az összes törvényesen elismert vallásfelekezetek híveivel semmiféle közösségben nem állhatnak azért, mert ők ez utóbbiakat „disznők"-nak és „kutyák" nak tartják, a kiknek fertőjétől, illetve okádatától a szent irás szerint távol kell magukat tar taniok ; Tekintve, hogy a vallásszabadság biztosítására hozott legújabb országos törvényeknek sem szószerinti szövegével, sem szelleme és irányával nem egyeztethető össze az, hogy a felekezetenkivüliség czége alatt oly vallási szövetkeze tek létesüljenek, melyek a haza hü polgárai és a törvényesen bevett vallásfelekezetek hivei ellen, a legsórtőbb jelszavak hangoztatása mellett, a gyűlöletet szitják és terjesztik a haza békés pol gárai között, a törvényesen bevett vallásfelekezetek hivei, a kegyeletes érzelmek ápolására hivatott és ily czélra felszentelt saját sírkertjeiket meg nem oszthatják azokkal, a kik a keresztyénség legfőbb elvét megtagadó tanaiknál fogva, a velük nem egy hiten levő embertársaikat oktasson, barmoknak tekintik őket, lealacsonyítják s velük minden szellemi ós erkölcsi érdekközösséget megtagadnak; mindezeknél fogva indítványozom : Mondja ki közönségünk képviselő testülete, hogy a felekezeten kívüliek számára külön temetkezési helyet fog kijelölni, melynek fentartási költségeit az azt igénybevevők tartoznak, minden egyes sírhely után meg állapítandó öszszegnek a községi közpénztárba leendő befizetése utján viselni. Mezőberényben, 1897. jan. 27. ifj. Jeszenszky Károly, községi képviselőtestületi tag. Mikor lesznek a sorozások? — Békésmegvében. — kaikat I Tudom Istenem, hogy nem lenne regénybe való ritkaság „a megzavart szerelmi találka 1" O felséges szép erdő, kihalt férfiszivek édes szerelme, te ! hogy szeretlek, hogy imádlak bolyongó szellemeiddel, csöndes nyugalmadban. Hopp 1 Az ábrándozásnak vége van ! Az Ursoj-tetőn tul, a biharmegyei oldalról fölnyivant a kopó. Eles, sivitó hanja elárulja, hogy nagy vadra talált... Szétoszlott újra a vadász társaság s én egyedül maradtam a Rézhegység kellős köze pén. Ott állottam az imbolygó, sugár, magas fák alatt; körültem minden oldalról mintha megelevenedett volna az erdő; mozgást, dübörgést véltem hallani s hol balra, hol jobbra vetett tekintetem előtt, ugy képzeltem, óriásrinocero.-ok, mammu tliok tűnnek tova s olvadnak be nyomtalanul a mélységes erdő mindent elnyelő feötetsógóbe. Izgalmam a tetőpontra há gott. Féltem .. . A kopók nagy csahogással anyu^oti hegyoldalon lefelé ügettek. — Lefelé tarts ! Hallatszott a kiáltás távolról. Elindultam. Lépteim alatt ropogott a hó. Mind mélyebben ereszkedtem az idegen területen a Kőrös-völgyére simuló erdőségbe. Ki tudja, hogy hol kóvályogtam a rengetegben ? Amikor egyszerre mély völgyszakadók állotta utamat. A kopók elnémultak, vagy talán egy hatalmas domb ól, mely tőlük elválasztott, fogta fel ékes hangzenójüket; de annyi tény, hogy a kutya konczertnek egyetlenegy hangfoszlánya sem jutott el hozzám . .. A nap már ereszkedett le a bihari hűgyekre, hogy aztán a Kőrös völgyén ke resztül a szilágysági Réz-tetőig, hidat fonjon arany sugarakból. Ezen a hido i illannak át a tündérek éjjeli találkozói

1,i. A közelgő alkonyat hűvös szellője megindult; előfutárja megérkezett a gyalui havasokról s? csintalanul tépászta a fák zuzmorabokrótáit. En is éreztem paj-l hagyta. E szerint a megyében a sorozás következő sorrendben fog megtartatni. Kezdődik márczius tizedikén és végződik ápril 20-án, tart tehát 41 napig. Az összes megvizsgálandók száma, kikből elviszik a legények elejét, 4636 katonaköteles. A porozás a gyulai járással veszi kezdetét. Polgári elnök dr. F á b r y Sán dor, polgári orvos dr. Berkes Sándor, tb. főorvos. A sorozás kezdődik március 10-én s két nap alatt befejezést nyer. Összesen 227 hadköteles kerül a bizott ság elé. Gyulavárosában a polgári bizottság ugyanazon tagokból áll s két napon be löl márczius 12, 13-kán szintén befejeztetik. Megvizsgálnak 396 hadkötelest. JI szeghalmi járás négy községében 11, 12, 13, 15 ón folyik, a sorozási polg. elnök dr. B a r t ó k y József, polgári orvos dr. Zöldi János megyei főorvos, összesen 611 sárréti megtermett legény bői válogatják ki a véradót. J1 csabai járásban a sorozás márczius 14, 15, 16, 17, 18 ós 19-én, tehát hat napon át folyik. Polgári elnök dr. Fábry Sándor, polg. orvos dr. Z ö 1 d y János. Itt 807 hadfit vizsgálnak meg, van-e meg felelő egészségük a haza szolgálatára. JI békési járásban szintén hat napig folyik a modern verbung. Polg. elnök dr. Hajnal István törvényhatósági bizottsági tag, polg. orvos dr. Frey Gáza járási orvos. Itt 901 hadköteles áll mérce alá. A sorozás márczius 21, 22, 23, 24, 26 és 27-ón tart. JI gyomai járásban már négy nap alatt, marcz. 28, 29, 30 és 31 én befejezik. Elővezetnek 415 hadkötelest. Polg. elnök dr. Fábry Sándor a'ispán, polg. orvos dr. Z ö 1 d y főorvos. JI szarvasi járás négy községében ápril 1-én kezdődik a sorozás s tart hat napig 2, 3, 5, 6 ós 7 én. Polgári elnök Kontúr József törv. bizotts. tag, polg. orvos dr. Z ö 1 d y János. 822 hadkötelest vizsgálnak meg. Jlz orosházi járásban április 8, 9, 10, lá, 13, 14 és 20-án tartatnak meg a sorozások. Polg. elnök dr. B a r t ó k y József, polg. orvos dr. Z ö 1 d y János. 957 en fognak a bizottság előtt meg jelenni. „Békésmegyei Közlöny" távirata. Nagy tüntetés Prágában. Budapest, január 30 (Saját tud. iáv.) A prágaiak ma délelőtt polgármestert választottak, melyet fölhasználtak lelkes tüntetésre a király mellett, a császár ellen. A rendőrség a tüntetők közül soka kat elfogott. A kir .ly fia sírjánál. rályfi sírboltját ma a halálozás évfordulója alkalmából a király a kapucinusok templomában meglátogatta s hosszabban imádkozott. Az országgyűlésből. Budapest, jan. 30. (Saját tud. táv.) Abelügyi tárcza tárgyalását elhalasztották s a kérvények folytatólagos tárgyalását kezdték meg. A hajdudorogi gör. kath. magyar nyelvi szertartása ügyét kiadták a közoktatási miniszternek. Wlassics közoktatási minisztert erősen megéljenezték, mert megígérte, hogy teljes erővel rajta lesz, hogy a hajdudorogiak kérelme teljesíttessék, habár e lisztán egyházi kérdésben a döntés a szentszéket illeti meg. JI tanítók azon kérelmét, mely szerint a millenniumi óv nyugdijuknál háromszorosan számittassék be, szintén pártolólag kiadatott a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Legnagyobb vitát keltette az önálló vámterület ügyében befolyt többrendbeli kérvény tárgyalása. Heves vita után a többség egyszerűen irattárba teszi a kérelmet. A pápáról. Budapest, január 30. (Saj. tud. táv.) Rómából jelentik, hogy a pápát egy hi res orvos megvizsgálván, agyvérszegénységet konstatált. ÚJDONSÁGOK. — A megye áthelyezésre megszavazott 400.Ü00 frt. Mindenkitudja, hogy Csaba városa a megye áthelyezés költségeire 400000 frtot megszavazott, de ezt Nóvák Camill megfelebbezvén, a megye a felebbezést elfogadta, Csaba községét uj határozatra utasította. Csaba községe a törvényhatóság határozatát mint sérelmeset megfelebbezvén, az ügy most a belügyminiszter döntése előtt van. Ez ügyben a következőkről értesülünk : Békés-Csaba képviseletének a szókhelykérdésben hozott 400.C00 frtos határozata ügyében a belügyminiszter elrendelte, hogy az iratok a képviselőtestületi közgyűlés közhirrétételének módját magában foglaló bizonylattal a képviselőtestület szavazattal biró tagjainak névjegyzékével Csaba község vagyonleltárával ós legutóbb jóváhagyott költségvetésével kiegészíttessenek. — Felebbezések vég nélkül. A dobozi ut építése tekintetében a felebbezéseknek A honvédelmi miniszter az ujonczo zásról készítet működési tervezetet jóváBudapest, jan 30. (Saját tud. távirata.) Bécsből telefonon jelentik : Rudolf ki kos csókolódisát s mind gyakrabban nyúltam a melegítőhöz ... Iit ninc

j, mit várjak tovább — gondoltam — és visz szaindultam, nehogy az est ott érjen ... A jelző kiáltások, melyeket egy egy öblös „hoppal" útnak indítottam többi társaimhoz, belecsapódtak egy távoli domb sziklás oldalába s visszatérek sór tetlenül . . . Mentem tehát czéltalanul a rengeteg sűrűjében, arra számítva, hogy valahol csak falura találok. Szürke al kony volt már, amikor nagy örömömre közlekedési útra találtam. Mellette egy kis tisztáson barátságos külsejű erdei lak s az előtt csinos uri fogat, elegáns szánka állott . . . Meg vagyok mentve — gondoltam — s vidáman köze'edtem a kis zsindelyes házhoz. — Korcsma-ó ez? Kérdeztem ászán bakján ülő libériás kocsistól. — Nem az, istálom ; erdőőri lakás. — Köszönöm . . . Azzal bátran ko czogtam be az udvarra s a tornáczon leverve magamról a havat, kopogtatás nélkül nyitottam be a szobába. Az első pillanatban zavarba hozott a környezet ; alig tudtam a meglepetés tői jó estét kívánni. Egy gyönyörű nő ült egy lázas beteg egyszerű, tiszta ágya előtt. Kezét, a forró kezet, akkor eresztette el, amikor ón betoppantam. Zavartan állott fel az ágy mellett lévő lóczáról s szomorúan, bágyadtan fogadta köszöntésemet. Bocsánat — szólék — eltévedtem, e vidéken először vadászom. Most nem tudom azt sem, hogy hol járok ? Ha nem találok véletlenül e kis lakásra, az iszo nyatos éjszakát a rengeteg közepén kell eltöltenem. — Amíg ezeket elhadartam, szemügyre vettem a lóczáról felállott s felém közeledő felséges alakot. Fején elegáns kis sapka ékeskedett, mely alól kaczér fürtökben omlott a fe hér homlokra a holló-fekete frou frou. Sugár alakját drága prémes bársony bunda fedte; aczól kék posztó köntöse alól ingerlően kandikáltak elő a lakktopános piczi lábad. Egész alakjáról mámorító, izgató rezede-illat áradt szét, mely a kis szoba rekedtlevegőjében fölvegyülve, nem mondhatnám, hogy valami kellemes hatást gyakorolt a tüdőmre. Olyan kábitó hatása volt, mint a mübornak. — Honnan jött ön ide vadászni ? — Kérdezó nyájasan. — En tévedtem és nem készakarva jöttem ide, a szilágysági Rézhegysógből, — válaszoltam. — Es hova akar menni ? — Haza Hármas-Patakra. — Ott lakik ? — Nem ; csak vadászom itt. — Szabad-e tudnom a nevét? — En Ritonyi Miklós vagyok — hazudtam vadászhoz illően. — Mi a foglalkozása ? — Földbirtokos ós nagy marhakereskedő. — Igy tán nyomósabb leszek a szép asszony előtt, — gondolám. — Örvendek, válaszolt s kezét nyújtván, méltóságosan meghajtotta gyönyörű fejét. En — folytatta tovább — rendesen idáig szoktam szánkózni s itt "fölmele gedvén visszatérek. Jót tesz nekem a szabad levegő. Már két hete nem jártam erre; fen voltam a fővárosban s az én megszokott melegedő helyem most egy szomorú kórház.. . Itt fekszik ez a szegény fiatal ember s már az utolsó perceken van; ott öreg édes anyja, akinek egyetlen támassza ő volt . . . Az egyik beteg — a férfi — lázasan nyöszörgött; felemelte jobb karját s majd ismét leejtette. A szép asszony a fájdalmas nyögésre félbehagyta beszédét; izgatottan futott az ágyhoz és hirtelen lehúzván kesztyűjét, kezét a beteg komiokára nyomta. — Hideg, jég hideg 1 .. . Pintye ! Kiáltott'fel rémülten. Aztán gyorsan lefosztván a betegről a pokrócz- takarót, szivét tapogatta meg. — Haldoklik . . . Vége ... meghalt; (s azzal a fejéhez (t. i. a saját fejéhez) kapott s egy sóhajtással hátratántorogva,