Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-03-14 / 21. szám

,'Békésmegyei Közlöny14 74. szám. 1886. czy min. tanácsos elnöklete alatt. Az értekezleten a mi­nisztérium részéről még Markusovszky inin. tanácsos vett részt, jelenvoltak ezenkívül a budapesti és kolozsvári egyetemek részéről a rektorok ós egyetemek által képvi­selőkké megválasztott tanárok. Tárgyalási alapul az a dolgozat szolgált, melyet B rzeviczy min. tanácsos szerkesz­tett, mely a képviselőházban a költségvetés tárgyalása előtt kioszlatott. JPolitl^eiai tilroteL, * A képviselőház folytatta a törvényhatóságokról szóló javaslat fölött az általanos vitát. • Felszólaltak a javaslat ellen : Almássy Sándor, Szalay Károly, Zay Adolf Németh Lipót; a javaslat mellett : Török Zoltán ós Bus­bach Péter. Még 16 szónok van szólásba felirva s azonkívül vagy négy képviselőről beszélik, hogy bár még nem irat­koztak fel, szintén ró-zt fognak venni az általános vitában. * A szerb viszonyok. Szerbiában a jelenlegi népkép­viselet megbízatása már a mult évben lejárt, mindazáltal — mint Belgiádból jelentik — a kormány nem szándé­kozik uj választásokat elrendelni, hanem a jelenlegi nép­képviseletet rendkividi ülésszakra hivja egybe, hogy szen­tesítse a háború alatt tett kormányintézkedéseken és uj javaslatokat fogadjon el. Az ellenzék e tervet nem pártol­ja. Szerbia képviselője a bukaresti tárgyalásokban a bóke­okmánynyal tegnap Belgrádba érkezett. * A bolgár-török megegyezés tárgyában az értekezlet valószínűleg szombaton ül össze. Megelőzőleg a nagykő vetek a diplomáciai testület legidősebb tagjánál, Oalibc b. osztrák-magyar nagykövetnél fognak tanácskozásra össze­ülni. Angolországot az értekezleten White fogja képviselni. A b.-gyulai izraelita hitközség elnöke Deutsch Mórnak, a gyulai izraelita any«könyvi kerület anyaíönyvvezetöjéül megválasztott Bródy Sámuel megválasztása érdekében beadott felebbezése, felterjesztetik, a nagyméltóságú vallás és közok­tatásügyi m. kir. miniszter úrhoz. Fisc'her Hermán dóvaványni rabbi a szeghalmi izraelita anyakönyvi kerületnek, a dévaváoyaiba való beosztása iránti folyamodványának hely nem adatott, illetve az e részbeni in­tézkedésre illetékes m. kir. vallás és közoktatásügyi minisz­ter úrhoz leendő felterjesztés tót létől megtagadtatott. A b.-gyulai kir. ügyész reudszerinti havi jelentése, il­letve kimutatása, mely szerint a kezelése alatt álló állami fogházakban 125 fi ós 12 nő volt a rab létszám az elmúlt február havában, 8 hogy 1656 munkanap után 87 frt 50 kr munka keresmény folyt be, tudomá.-ul vétetik. Árvaszéki elnök előadmányai: A m. kir. belügyminiszter urnák körrendelete, mely szerint a gyámok és gondnokok részére árvaszékileg magállapitott dijjakról szó­ló végzéseket minden esetben, az illeték kiszabási hivatalok­kal is közölni rendeli, kellő alkalmazkodás végett a megyei és a Gyula városi árvaszék kel közöltetni rendeltetik. xLiibel János b.-gyulai lakos, mint Rotzer József gond­noka, a közigazgatási bizottságnak 1574+1575/885 számú határozatai ellen kellő időben beadott felebbezóse, felterjesz­tetik a bdügyminiszter úrhoz. Tiszti ügyészi előadmányok: 30 gyulai lakod­nak regále csoukitási folyamatban levő ügyökben beadott fe­lebbezéseikre, e bizottság mind harmadfokú biróság, a Il-od foknlag hozott alispáui határozat megváltoztatásával, az első fokú határozatot hagyta helybe, mely szerint a regale bérlő Deutsch Mór kereseteivel el lett utasítva. (Folyt köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. — Márczius 8. — Az ülésben elintézett ügyekről a következőkben refe­rálunk : Alispáni előadmányok: Az alispáni rendszerinti havi jelentés felolvastatván, tudomásul vétetett. Csáki Balázs gyomai illetőségű katona kivételes nősülés iránti folyamodványa pártolólag felterjesztetik a nagyméltóságú m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz. Orosháza községében az 1885. évi a megyei közmii ka váltsógi járulékból, részint tévedésből kétszeres felvétel, ré­szint elszegényedés és elhalálozás, rósziut pedig ismeretlen helyre lett eltávozás alapján 163 írt 50 kr. mint b-shajthatlan összeg töröltetik, — ugyszinte töröltetni rendeltetik 03orvás községében az 1885. évi megyei közmunka váltsági járulók­ból 51 frt 50 kr. Kétegyháza községében az 1884. ós 1885. évekről fent levő, összesen 511 frt 75 krnyi m. közmunka váltsági tarto­zás mint szinte behajthatlan, illetőleg természetben lpszojgá­lással már pótolt követelési összeg, a megyei közmunka alap nyilvántartásából töröltetni rendeltetik. Hirschler Dávid gyomai lakos izraelita hitközségi met­szőnek Hartenstein Vilmos gyomai lakos, ottani izraelita hit­községi elnök ellen folyamatban levő panaszos ügyében bea­dott felebbezése eluttasittatik. A gyomai izraelita anyakönyvi kerület megalakulása tu­domásul vétele mellett, felhív itik a kerület elöljárósága, hogy a megválasztott Lichter Vilmos helyett legalább félév alatt megfelelő képesítéssel biró anyakönyvvezető választásáról gon­doskodjék. A vallás ós közoktatásügyi m. kir. miniszter ur ren­delete, mely szerint a szentandrási izraelita hitközség elöljá­rósága az önálló anyakönyv vezetés jogával leendő felruházás iránti kérelmével elutasittatik, a járás szolgabirájánau megfe­lelő további eljárás végett kiadatik. A m.-berényi izraelita anyakönyvi kerület, a leérkezett vonatkozatos miniszteri rendelet értelmében utasittatik, hogy f. évi juniushó végéig kellő képesítéssel biró auyakönyv ve­zetőről gondoskodni kötelességének ismerje. A közigazgatási bizottság jelentése a megyei közigazgatás ös'zes ágainak állapotáról az 18S5. év második felében. (Folytatás.) A községek 1886. évi költségelőirányzatai, kivétel nélkül törvényhatóeági jóváhagyásban részesültek. 5. A szegónyügy állapotára vonatkoznak a következő adatok. a) a megye területéu dologházak nincsenek; b) az 1885. évi második felében oly elemi csapások nem fordultak elő, a melyek által okozott károk eltiáritása czéljá­ból hatósági intézkedések szüksége merült volna fel; c) a tolonczozási ügy, a m.kir. belügyminiszter ur 1885. évi februárhó J4-én 9389. II. szám alatt kelt rendszabálya ér­telmében kezeltetik s a szabályzat 37. §-a szerint, a toíoucz­számadások, a belügyministeri számvevőséghez évnegyedenkint felterjesztetnes s a költségen: szokás szerint utalványoztatnak. d) községeink az 1871. évi XVIII. t. cz. 131. §-áboz képest, dologképtelen szegény lakosaik fentartásáról, a jelenté­keny tőkéjű közalapok jövedelmeból ós a községek közpénz­tárai által nyújtott segélyből kitelhetöleg gondoskolnak s e tekintetben a községek törvényhatósági ós állami segélyre nem szorultak. A megye felügyelete alatt álló jótékony alapokról és az egyes községek szegény-alapjairól szóló kimutatások az 1875 — 1882-ik évekre a m. kir. belügyminiszter ur 1885 évioktóbernó 2-an 41,590. V. a) szám alatt kelt rendelete értelmében ösz­szeállittatván, e kimutatások a megye alispánja által, fel fog­nak terjesztetni. 6. Az előfordult tüzesetek száma 16 volt; nevezete­sen: Csabán 2, Oroshízáu 3, B.-Gyuláu 3, Gyomáu 3, Gyu­fa-Vári, Sámson, Puszta-Poldvar, Tot-Komlós ós Nagy-Szénás községben 1—1 esetben. A tüzesetekről szóló jelentések, az 1870. évi augusztus hó 24-óa 3339. sz. a. kelt belügyminis­teri körrendelet értelmében külön-külön felterjesztve lettek. A megye területén engedélyezett lőporárulási he­lyiségek száma a mult félév alatt neai változott; s a tizenhárom helyiség a teljesített vizsgálatok eredménye szerint a közbiztonság igényeit kielégítő és megnyugtató biztos álla­potban van. 7. A közbiztonság állapota a lefolyt félév alatt kedvezőtlenebb jelleget öltött, akár az esetek számát, akár az elkövetett büntettek minőségét- tekiötjük. A személy biztonság ellen elkövetett bűnesetek ezek: Babos Sándor békési lakos a házában lakó Balog Mihálylyal dulakodásba keveredett s ezt a kezében Wő asztal késsel oly végzetesen szúrta czombon, hogy a sérült néhány perez múlva elvérzés következtében meghalt. Ugyancsak Békésen Bakos Sámuel ittas állapotban fele­ségét megtámadván, az ennek segélyére sietett Balog Mihá­lyon késsel oly súlyos sértéseket okozott, hogy azok folytán Balog Mihály meghalt. Gyula-Vári községben Szilágyi Józsefet Pallagi István és Tót G-ibor az utczán orvul megtámadták, s rajta kósszu­rással tödb rendbdi sebet ejtettek. Eay di Lukács öcrödí gazdát, kipuhatolt tettesek életve­szélyesen megsebezték. (Folyt, köv.) MEGYEI HIBEK — Hymen. Szarvason Boros Pál gazdálkodó f. hó 11-én eljegyezte Bartóky Ilka kisasszonyt, néhai Bartóky József volt uradalmi tis/t kedves leányát. — Az állategészségügy érdekében. Némely tör­vényhatóságok ós állami állatorvosok egyes takonykór és börféreg eseteiben még mindég a lő napi megfigyelő idő­szakot (rendőri felügyeletet) alkalmazzák, miért is a főld­mivelós-ipar ós ^kereskedelemügyi magyar királyi mi­niszter ur f. év február hó 28-án 8700 sz. a. kelt körren­deletében elrendeli, hogy egyes takonykór ós börféreg megbetegedési esetekben is a fertőzéstől gyanús lovtik és istállók 60 napi rendőri felügyelet alá helyeztessenek. * Kinevezések. Tekin tettel a szarvasi szclgabiróság­nál és a megyei árvaszéknél felszaporodott nagyobb ügy­forgalomra, Práznovszky Feranoz szarvnsijárásbeli szolgabírói segédet tiszteletbeli .szolgabírónak, Chrisztó Miklós megyei árvaszéki jegyzőt pedg tiszteletbeli m. árvaszéki ülnöknek nevezte ki a megye főispánja. * ü.z árvaszókböl. Bókésmegye árvaszékónéi a f. 1886 évben márczius 10 ón a beérkezett ügydarabok ik­tatói f-záma épen 200J. mely eredmény a mult évi hason időszakhoz képest 350 számmal több. * Belügyminiszteri körrendelet. CJjabb időben gyak­rabban fordulnak elő oly elszomorító esetek, hogy veszett ebek több egyéneket megmarnak, a kik közül már többen a rajtuk időközben kitört viziszmy folytán a szörnyű be­tegségnek áldozatául estek. — Ily „szerencsétlenségeknek a jövőben elhárítása czóljábol rendeli a belügyminiszter ur, hogy a törvényhatóság intézkedjék, miszerint a házi-, úgyszintén a ragadoz) állatok áital előidézhető veszélyek ellen ozólszerü óvszabályok alkalmaztassanak, melyeket az 1876 évi XIV. t. cz. 18. §-a rendel; felhivja tehát a belügyminiszter a törvényhatóságot, hogy a fenálló ebtartási szabályoknak legszigorúbb végrehajtása felett minden­kor ugyan, de különösen a jeleu hidegebb évszakban, midőn t. i. az ebek a viz befagyása miatt italhoz, ugy szintén az idő zordsága következtében táplálékhoz oly könnyen, mint egyébkor nem juthatnak, teljes erélylyel s a leggondo­sabb utánnézóssel a legéberebben ellenőrködjék, a tör­vényhatóság e részbeni statútumának minden irányban ha iadéktalanul érvényt ós figamtot szerezzen, valamint a veszettség meggátlása iránt fennálló óvó rendszabályok kellő közzétételéről, a 1 -kosságnak a veszélynagyságára való figyelmeztetéséről tapintatos ós czólszerü módon gondos­kodjék. A mennyiben pedig ily statutummal a törvényható­ság netán még nem birna, ilyennek haladéktalan megalko­Egy estve megszólítja az öreg biró Nikulájt. — Fiam, meg kellene neked házasodni. Öreg ember va­gyok, a „bába" sem birja már a dolgot. Menyecske kellene e házhoz. — Ej „mosu" ráérünk arra még, — válaszolt a fiu. — Jó, jó, de még is nem gondolkodtál e már arról, váljon melyik „fáta" tetszik a faluban? — Hiszen „mosu", a mi azt illeti, ha már kiveszed a szót belőlem, választottam volna biz én, —- felelt Nikoláj —• meg is mondanám, de félek, hátha ellenedre lesz. — Üm, — morgott az öreg — hát választottál volna már? Hát aztán kit? — Hát a „Mariét" 1 — Marié, Marié, — dörmögött az öreg — az van a fa­luban sok. — A Sohán Mariét talán? — Nem „mo8u", hiszen az sánta. — Jó, jó, de tudod van legalább kétszer annyia mint nekünk. Hát, — talán biz a Dragos Mariét ? — Dehogy a Dragos Mariét, hisz az a Lupusz jegyesse — szólt Nikoláj kedvetlenül. — Hát ki a pokol Mariét? — tört ki dühösen az öreg, restelte, hogy nem tudja kitalálni. No mosu hát megmondom, tudom nem haragszol meg reám, biz ón a „pakurar" (juhász) lányát Mariét választottam. — »Váj gye minye" — kiáltott az öreg felugorva, — fotók a paphoz, hogy szabadítson meg a gouosstól. — Meg vagy babonázva, „oh váj gye minye kapu" meg vagy bibo­názva, siránkozott az öreg s futott a paphoz, hogy a Nikolájt szabadítsa meg a gonosztól, űzze ki belőle a Bdraku"-t (ör­dögöt.) * * * Hát biz az öreg hiába futott, biz a pap sem űzte ki Ni­kolájból az ördögöt. Két hóoap mnlva Marié a Nikoláj felesége lett. Ott laktak kint a talu végén egyszerű faházikóbau. Vál­tig ellenezte az öreg, de hiába követett el mindent biz az meg­történt Azt azonban, hogy miért ellenezte, arról nem szólt senkinek. A fiatalok pedig éltek boldogan. Szerették egymást, leg­alább Nikoláj igy gondolta. Csak az öreg sopánkodott mindég, s mondogatta: „Hej Nikoláj, nem fogadtál szót apádnak. Meg­bánod te még azt." — Nem én apám, felelt boldogan Nikoláj, s megölelte. Mariét, össze-vissza csókolva annak rózsapiros arczát. De azért mégis gyakran megütődött azon, hogy mikor ő hazamegy, haza hajtja juhait, az ő drága kis felesége nem szalad ki elébe, mint más fiatal asszonyok szoktak hazatérő uraik elé. .Pedig szeret" — mondogatta magában Nikoláj. Egy csendes estve midőn hazatérőben e felett gondolko­dott Nikuláj, valaki hátulról vállára üt. — Te vagy a Lupucz? kérdó midőn viss<afordult, s megismerte kenyeres pajtását. — Igen. Hanem azt akarom kérdeni, hogy vagy a me­ayecskóvel ? — Nagyon jól, megáldott vele a „Domuyezeó" (isten,) válaszolt Nikoláj boldogan. — Megáldott! kacsagott Lupusz gúnyosan, — megvert megvett Nikuláj. — Bizonyosan megrontott, hogy olyan vak vagy. Fekete tyúkot étetett a feleséged veled, hogy sem­mitse láss. — Bolond vagy te Lupuoz, elment az eszed, s végig tekintett Lupuczon szánakozva. Ha más mondaná ezt, keserve­sen meglakolna, de neked megbocsátom. No jó ón megmondtam neked, amit az egész falu beszél. Apád is tudja, hogy megesalt a feleséged, de nem mert szólani. — Az árendás zsidót szereti Marié. Szerette már akkor is, mikor még nem volt a feleséged, — Bolond vagy te Lupucz, felelt Nikoláj nevetve. De ez a nevetés már nagyon erőltetett volt. Olyan mint a téli napsugár: megfagyasztja benuüak a vért. Szótlanul ballagtak egymás mellett, AZ eleget beszélt, ez pedig eleget hallott. Beértek a faluba, Lupucz betért a zsidóhoz egy kis sziv­erősitőre, Nikoláj pedig lecsüggesztett fővel hajtotta juhait az udvarára. * * Másnap az egész falut egy szörnyű hír járta be, Mózsit az árendás zsidót meggyilkolva találták az udvaron, a szobája pedig feltörve és kirabolva. Ki tette, nem tudta senki, hanem a zsandárok igen. Egyenesen a Nikoláj házába mentek, s val­latták, hol töltötte az éjszakát?

Next

/
Thumbnails
Contents