Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám
1886-03-14 / 21. szám
„Békésmegyei Közlöny" 21. szám. 1886. tása iránt intézkedjék. Ezen irányban a legbehatóbb intézkedések megtétele a törvényhatóság részéről annál is inkább mulhatlanul szükséges, mivel közelebb a veszett ebek által megm&rt s a vagyontalanabb osztályhoz tartozó lakosok közül egyre számosan fordu'nak a belügyminiszter úrhoz, oly kéréssel, hogy őket Pasteur tanárhoz, a ki a veszettség ellen védő oltásokat eszközöl, Párisba államköltségen küldené ki, mely kéréseknek, ha azok mindinkább több oldalról tétetnének annál kevésbé állana a miniszter urnák — legjobb szándéka mellett is módjában eleget tenni, mert egy részt az állami költségvetésben oly javadalmazás melyből i'y költségek fedezhetők lennének fölvéve nincsen, más részt pedig tudományok búvárlatok, a Pasteur féle védoltások körül még teljesen befejezve ninosenek, és igy Pasteur felfedezése ez idő szerint még azon pontra nem jutott, hogy az a közigazgatás részéről biztossikerrel értékesíthető legyen. * Halálozás. A gyulai intelligentia egyik régi ós köztiszteletben álló tagja tért örök nyugalomra. Tormássy Károly, a kedves „Károly bácsi", ki hosszú időn át Gyulaváros árvas :ékének ülnöke volt, nincs többé, meghalt. Bit lapesten, hol utóbbi éveit, már a nyugalom Dapiait kedves húga Szakái Jolán férjezett Farkas Autalné családi körében töltötte — A megszomorodott bánatos család részéről a kövftkező gyászjelentés adatott ki: Szakái Jolán férjezett Farkas Autalné a saját, valamint férje Farkas Antal m. kir. állami számvevő JZÓÍÍ számvizsgáló ós gyermekei Ilona és László; továbbá sógora dr. 0isikovszky József kir. egyetemi tanár ós gyermekei Margit és Béla; u?y szintén számos rokonai nevében mély fájdalommal tudatja feledhetlen szeretett jó nagybátyjának, illetve sógora és rokonuknak Tormássy Károly magánzónak, hites ügyvéd és a B.-Gyula városi árvaszék ülnökének hosszas szenvedés utáu éltének 68-ik óvóben, folyó hó 10-én este 8 órakor, vógkimerülés folytán bekövetsezett gyászos elhunytát A megboldogultnak hűlt tetem ji f. hí. 12-ón délután 4 órakor fognak a gyász házban VIII ker. zerge-utoza 17 sz., a helv. hitvallás szartartása szerint megáldatni és a kerepesi út mellerti sírkertben örök nyugalomra tétetni. — Kelt Budapesten, 1886. évi mároziu hő 11-ón. A'dis és béke poraira! — A Böszörményi esethez. A szerencsé len véget ért Böszörményi Sándor volt öcsödi lakos gyilkosai, kik duhajkodásbil felmerült veszekedés ós verekedés közben Böszörményit annyira és ugy meg verték, hogy nem sokára meghalt, szám szerint tizen voltak, kiket B.-Gyulára az állami fogházba f. hó 12-én délután kisértek be. — A b.-csabai ipartestület elöljárósága ós jegyzői irodája a napokban küldte szét terjedelmes jelentésót mult évi működéséről valamint a testületi pénztár és vagyon állásáról A jelentésből kitűnik, hogy a csabai ipartestület elöljárósága teljes mértékben megfelelt a-on kötelmeknek, melyeket az uj ipartörvóny hatáskörébe utalt. A békéltető bizottság, mely még mult évi aug. 30-án alakult meg és meg is kezdte a mükölését, a 4 ülésen 9 esetet intézett el, kettőt barátságos egyezség utjá i 7 esetet szabályszerű határozat utján, melybe a felek mind belenyugodtak. A jegyzői jelentésből k ;tüüik. hogy Csabán 731 iparos mint testületi tag van. Az ipartestület l rendkívüli közgyűlést, 6 rendes ós 1. rendkívüli elöljárósági gyűlést és több bizottsági ülést tartott. A zárszámadás adatai szerint az ipartestület bevétele 1801 frt 83 krt, kiadása 1658 frt 99 krt, a pónztási m iradvány 142 frt 84 krt tesz ki. Megjegyezzük, hogy a jelentések Áchim János, az ipartestület derék jegyzője tollából erednek, ós ha lapunk tere meg fo^ja engedni, közgazdasági rovatunkban egész terjedelmükben fogjuk azokat közölni. — Baleset Gyom in. E hó 12-én virradóra meg agyva találták a csudaballai düllőben Oroszi Sándor, Csudaballa pusztai nóptinitó tetemoc. — Eddig annyi köztudomású, hogy ö vasárnap bejött gya'og Gyomára, s innét estefelé indult, sziutón gyalog, vissza oda, s ez útban kell, hogy érte öt a szerencsétlenség, mivel vasárnapi eltávozta után ott többé nem látták. * Drága a ínarhaliúi Csabin. A csabai előkelő gazdák belátva azt, hogy a hus ára sehogy sincs arányban az illető jószág értékével, azon tanakodnak, hogy egy közös ti) ót zárszóiét állitanak fel, s napi szükségleteiket itt fogják beszerezni. A vágómarha mos ani értékét számítva kilóját 35 krjával mórhetik, s. miuden költségek levonása után még mindig marad haszon. De ha mindjárt 40 krért kapják is a húst, akkor is elérték a czélt most, a midőn a csabai mé-zárosok 48 krjával ; mérik azt. Békésen is így törtónt s a íövállalkozónak szép haszna is van e mellett Logczólszerübb volna, ha a csabai mészárosok a hús árának leszállítása által ezen concurentiát megelőznék. — B.-Gyulau Krembser lovardatársula" igazgatója, minde:it elkövetni akarván, hogy részint a közönséget mulatassa, részint pedig saját lapos zsebin valamikópen enyhítsen, mindenféle eszközhöz folyamodik, s igy e hó 9-ón is, egy álarczosbáit hirdetett, mely a „korona" vendéglő termében lett volna megtartand). — E; azonban oly szerencsétlenül ütött ki, hogy 4 gavalléron és másfél szóbacz czuson kívül, nem hogy egy ál — de egy valódi arcz sem volt, s így este 8 óra&or meggyújtotta ugyan a csillárok gyertyáit de 10 órakor azonkópen el is oltá. Krembser igazgató pechje, mint Gyulán mondjác határtalan nagy. ft Egy szórakozott vógrehijtó. Gy . . . n törtónt még pedig e hó 10-ón, hogy egy adó végrehajtó beállít egy tisztes uri emberhez, leiszoliitván öt, hogy fizesse be az adóját, különoea exeüuc-uó alá kerül. Az uri ember megüézi a,nevet, s látja, hogy ez nem ö, mert a név Megye,i Istvánt mutat, ö ped g Gerendási Péter. „Na igen, mentegeti magát a végrehajtó, a két név hasonlít egymáshoz, s azért tevosztettem el." „Igaza van — szólt az uri ember, mert mind a kettő tórfi név." * A csabai alarczos üalnaií voltak jókedvű adakozói is, kik a C,aban iótesitaudő óvoda javára önkéntesen felszólítás nélkül adtak adományaikat részint özv. M úczer Kálmánnó úrhölgy, részint Buksz Linka k. a. kezéhez A befolyt adományokat nevezett úrhölgyek hozzánk küldték be, nevezet-sen öav- Meicser Kámannó u h. 5 frt 16 kr krt, Buksz Linka k. a. 5 frtot, a mit ezennel nyugtázunk azm megjegyzéssel, hogy ez öszegeket átadtuk a rendező bizottsaguak, mely azokat az óvoda alaphoz fogja csatolni. ff Eljegyzés. B -Gyuüu a mult héten tartá eljegyzósót Pager Bál csabai iparos Ambrus Ró.sa kisasszoanyal Amb rua József Kis-oroszi Kath. plébános nővérével ff Az endrödi tiszti orvosi állásra a pályázat határ i leje, e hó 12-eu j irt le, s igy az ezután beadandó kérvények figyeiemb) uern vetetnek. A valasztas uapja e hó 22-én leeui Endrőd község názáaál. PdlyazóK, mint ertesülünk, igea ke vesen vannak, s igy nem lesz nagy a verseuy sem lesz va lami érdekes. Mint bennünket ertesiteuek, eddig legtöbb kilátása vau, dr. Császár Fereuoz g/ulai liital gyakorló orvosnak. * Márczius 15. A holnapi nap dátuma ez. De a mi kor ezt leírjuk, azt egészen inas érzelmek k)zt tesszük, mint más alkalommai szoktuk tenni napi foglalkozásunk körében, 1818 márczius 15. óta e nap nem c?ak azt a világtörténelmi eseményt hozza emlékezetünkbe, hogy már czius Idusán a szabadsag szerető Bnitus tőrét döfte Caesar míllóbe, mert el akarta nyomni a szabadságot; hanem azóta a nap Migyarumban a szabadság, testvériség és egyenlőség ünnepe. S e napon eszünkbe jut, üogy 38 óv előtt vér nélkül vivtrk ki a szabadságot ós egy lángeszű költő a régi kor vateseinek látnoki tehetségével hirdette: „A magyarok istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk*. Mikor Jókai és Petőfi kinyomatták azt a 12 pontot, azzal kivívták a sajtószabadságot. Méltán ünneplik e napot hazaszerte, mert a 1848. márczius 15-iki vórnólküli forradalomhoz hasonló nincs a világtörténelemben. E'evenitsük fel e nap emlékét, hadd lelkesüljön az ifjú nemzedék ama nagy napok embereinek példáján ós hadd merítsenek buzdítást e nip eseményeiből azok, kiknek munkásságát és tevékenységét ma is a márcziusi napok liberális traditiói irányozzák. Örömmel jelezzük, hogy megyénkben mindenütt ünnepelnek e napon. Így Gyulán, Békésen, ós M.-Berényen. Csabán a polgári körben e nagy nap megünneplésére bankettet rendeznek, melyen részt vesz a polgári kör tagjain kivül a város egész intelligentiája. LogoJ abbak. * Bismark és a pápa. Egy különfutár Bísmapk herczeghez a pápa köszönő levelét viszi azért a szép nyilatkozatokért, melyeket a herczeg a legutóbbi parlamenti ebéd alkalmával a pápa személyét illetőleg tett. * Londoni nirek szerint Anglia nagy események előestéjén áll, melyek a parlament feloszlását fogják már közelebb maguk után vonni. Még ha sikerülne is Gladstonenak, a parlament szankczióját messzemenő ir terveire megnyerni, az ország Ítélete alá bocsátás nélkül meg nem valósíthatja. Főmunkatárs : Dr. Fáy Ignácz. Felelős szerkesztő: Dr. Fáy Sa nu. irverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó'az 1881. évi LX. t. czikk 102. § •a értelmében ezennel Közhírré teszi, hogy a békési kir. járásbíróság 320, 321 óa 453. számú végzése által Weisz László, Kotin Simuel ós Buner B. ós Laszky végrehajtatok u^y több felül foglaltatók jav.ira Czigler József ellen 409 frt 53 kr. 1150 frt ós 141 frt 14 kr. tőke erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmival bíróilag la ós felül foglalt ós 1726 frt 70 krra becsült bolti szerelvények vegyes áru czikkek ugy názibútorból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladaluag. Mjly árverésnek a helyszínén, vagyis Mazőberányban ilperea lakás ín leendő eszközlésére 1886-iik év uírczius üó 17-ik napján délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik ós ahhoz i venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognag. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-\baa megállapított feltételek szerint lesz Kifizetendő. Kelt Békésen, 1886-ik évi márcziushó 8-ik napján. Kalmár Aurél 44. ( 1-* ) kir. bírósági végreh ajtó. M AX Hirdetmény. AX AX AX AX B.-Csabán a Szóc'ióayi u czában levő ós özv. llies Dividué tulajdouát képező ház több évre haszonbérbe vehető. Tudakozódhatni' 44. (2-1) Fisciier Antakúl (Benkő-utcza.) AX M XX XX & M M JK XX XX Szegény Nikoláj! Ártatlan volt a dologban. Igaz, hogy szörnyű bosszú ólt keblében, de izgitottsiga, fijlilma sokkal erősebb volt, sem hogy még tervet gondolt volna ki arra, hogy miként álljon bosszút. Elhagyta a házat, ki ment a falu mellet elterülő erdőoe, s ott kóborolt egész éjjel. Lázban égett agya, szivét kimondhatatlan fájdalom marta. Nem tudott mit csinálni, akart gondolkozni, nem tudott. Majd elhatározta, hogy véget vet életének. Ott folyt az erdőbe a Tána vize. Csak egy pár lépés aztán vége mindennek. Már a p írtján volt, már imádkozott a Domnyezeuhoz, de mégis vissza tartotta valami. Hát ha nem igaz? gondolta hátha nem igaz, hát ha csak a dráku (ördög) incselkedi i vele ? 4 remény biztatta. Elgondolta magában milyen boldog volt 6. Látta maga előtt azt a kis házat, benae az 5 drága kis feleségével, érezte ajkain az ő ajkait, s érezte az 5 forró öleléseit . . . De hirtelen feleszmélt merengéséből. — Az ördög játszik velem, szólt babonás rémülettel s keresztet vetett magára. Aztán elkezdett tutni az erdőből ki, ugy gondolta, mintha láthatatlan szellemek kergetnék, ütnék, s csapkodnák tüzes ostoraikkal. Csak viradóra érkezett haza. R aggel pedig, mikor a zsandárok vallatni kezdték, hogy tool töltötte az éjszakát, biz ö beösmerte, hogy az erdőben kóborolt. A fehsége is azt vallotta, hogy nem volt odahaza egész ^jjel. Eanyi n igyon elég volt. Megvasalták s bevitték a törvényszékhez. Nem volt szerencséje. Minden ellene bizonyított s a törvényszék elítélte 15 esztendőre. Hasztalan volt minden esküvése, hogy ő ártatlan. Még az anyja ós felesége is azt hitték, hogy ő gyilkolta meg az árendást. „Vaj gye iniuye" — szólt az öreg siránkozva, megmondtam ón ezt előre, hej Nikulíj, Nikuláj, nem hallgattál reám. Rivid Két esztendő mult el. Rövid két esztendő csak. A rabnak két hosszú élet. Már belenyugodott sorsába. Előbb sirt, ordított, fejével verte az ajtót, s kiabált, ő ártatlan, ereszszék szabadon. Később be látta hogy minden hasztalan. — Nincs Isten l szólt önmagában egyszer, mert ha volna, ilyen igazságtalanságot nem engedne. Híj mosu — sóhajtott aztán — jól mondtad te nekem, hogy az ördög száll az ón testembe. Két hosszú óv alatt pedig az erős ifjú ember megtört, meggörnyedt aggastyán lett. Nem csinált naponta semmit csak ült a földön, ós bámult. Gondolkodni nem tudott. Egyszer aztán felvezették ismét abba a nagy terembe, hol a domnuk (urak) ültek. 0 megismerte őket mind: ugyanazon birák voltak, dk őt eli fólték, de őt nem ismerte meg senki. Az a szelíd arcz, mely annyi részvétet keltet, egy buta értelmetlen torz alakká változott. Bambán tekintett a bírákra, nem bánta, akármit csinálnak vele. Hallgatta, mit beszélnek hozzá, de nem értett semmit se, csak akkor villant fel szemében egy sugár, az értelem egy visszatérő sugara, midőn azt mondták neki: „Mehetsz szabad vagy! " Aztán ismét visszaesett a tompa közönyösségbe, lelke ismét visszatért abba a rideg világba, mit csöndes tébolynak neveznek. Két év hoszu idő, az alatt sok minden történik. A másik árendást is megölték s kirabolták. A zsandárok pedig rövid időn elcsípték a föbűnöst: Lupuczot. Beismerte, s nem tagadta azt sem, hogy a másikat is ők ölték m9g. Igy derült ki a Nikoláj ártatlansága, de hej későn. * » • Két év hosszú idö. Az öreg biró is, meg a bába is ott nyugosznak kint a falu végén. A Marié eltűnt a faluból; azt beszélik a faluban, hogy Nikoláj után való bánatában beleölte magát a Tanába, S az avasi erdőknek van egy másik réme is, a szegény csendés bolond Nikuláj. Nem bánt senkit, kerüli az embereket, ott kóborol mindég a Tána partján s beszél a locsogó haboknak a szerelemről s a boldogságról. Szegény Nikuláj 1 Ifj. Rákóczy Mihály. I