Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-12-05 / 97. szám

B.-Csabún, 1886. XIII. évíolyam, 97. szám. ^-Vasárna

p deczemberhó 5-én. KÖZLÖNY Politikai társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalma lap. JVIegjelen hetenként kétszer: vasárnap és ostitörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve ; Egész évre . . 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENS'ÍEiN és VOGLER czég, Bécs, Prága, Budapest, Németország és ísvájez minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. & i-Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedtiT ^ Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. \ s ' [ „Nyiltt ér

u-ben egy sor közlési dija 25 kr. ;V O * Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. * Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fist tendő. E. M. K. E. (—) Szellemi központ tűzhelyét megalkotni, az anyavárostól a nemzeti központ tűzhelyétől kapott tüzet szitani, kialudni nem hagyni, de sőt világló fénynyé gyújtani, hogy ujabb apróbb telepek tűzhelyei számára váljanak kitett központi tűzhelyekké : ez a valódi kulturát terjesztő mód. Kölcsey Fereucz a magyar játókszin érdekében tartott remek beszédében mondja : Vajmi másképen gondolkoztak ama számkivetett francziák, kik Amerikának pusztáin előbb épitettek franczia játékszínt, mint lakóházat maguknak! nevessük ki őket, ha bátrak vagyunk, ha mellettük saját kicsinységünk érzetében kínosan el nem pirulunk ! Nevessük ki e lélekkel telt bujdosó csoportot, mely az Óceánon keresztül kebelébe viszi hazáját, s az uj világ még eddig lakatlan síkjaira plántálja által ! — Mog van-e ma is a lélek: a magyar haza e lelke az anyagi küzdelmek kellős közepébe dobott és ez idegen elemek pusztájára számkivetett Magyarországban ? Ehez e lélek növelése, gyarapítása kellene : a szellemet megteremteni hivatott, a valódi irodalom. Es mi büszkén mondhatjuk el, hogy a magyar költői- és nópirodalom tele meleg hazaszeretettei, nemes lángolással, tiszta, salaktalan eszményi rajongással a világ minden nemes gondolata iránt. — Eg ez irodalmat a magyar nagy közönség áluio

8 közönynyel fogadja. A nagy közönség vágya colportage zsákmány tárgya vagy egyáltalán meg nem közelíthető. Ezért volnának szükségesek a vidéki olvasó körök minél nagyobb számmal ! Nem csak azért, hogy az irodalom pártolás ujabb körökre terjedjen ki, de azért is, hogy találkozási pontja legyen az intelligens elemeknek, hogy a közös szellem hatásából ujabb erőt merítve, el ne vesszen a közöny és anyagi küzdelem durva világában. A hazaszeretetnek nem frázisokban a levegőbe épített légváraira, a malom alatti politika bodor füstöt eregető nagy pipáju, kevés dohányu köreire van szüksége, hanem valódi intelligens központra, hova a magyar szellem áldozni megy, honnan a magyar szellem megerősödve tér meg. Nekünk a hazaszeretfeí! nem egy fictóban elő-ábiánd, melyet titkos conciabulumok dédelgetnek ; nekünk a hazaszeretet örökség, reális, valódi, szivünkbe szakadt örökség, de ha nem növeljük : elkallódik, elpusztul, elvész. A jól szervezett irodalmi pártolás, melynek hatalmas tényezőivó válhatnak az olvasó körök mindenkibe beleviszi a nemzeti öntudatot, a fajszeretet, melegét a hazafias szellem delejes áramát. Ezért az E. M. K. E. hivatásához híven, égető szükségesre, sajgó sebekre kelletvén enyhítő balzsa'not hoznia, az erkölcsi, a szellemi, é-i az anyagi támogatás erejével jön az irodalom pártolás segélyére is. Az E. M. K. E. épen az egységes nemzeti szellem terjesztője kiván lenni : ennek pedig az irodalom a főtényezője, főeszköze. Alakulnának tehát, a vidéki olvasó egyletek minél nagyobb számmal, fejleszszenek minél egészségesebb szellemet, ós éleszszék, táplálják a hazaszeretet tüzét. — Egy nagy szellemi lánczolat jöjjön egybe a hazaszeretet nevében. Az E. M. K. E. szivesen járul összes rendelkezésére álló eszközökkel és móddal a vidéki olvasó-egy letek kezdeményezéséhez és alkotásához. &m I f Ipolyi Arnold. J A nagyváradi egyházmegye nagynevű kormányzója : Ipolyi Arnold nincs többé.... Csütörtökön délutáa egy óra tájban szívszélhűdés érte és az hirtelen halálát okozta. Titokban lopódzott be hozzá a halál épen. akkor, mikor dolgozó szobájában karácsonyi predikácziójához tett előtanulmányokat. Midőn titkára félkettokor érte ment, hogy a dolgozó főpapot az ebéd idejére figyelmeztesse, a hirneves tudóst már halva találta. Nagyvárad városában, az egyházmegyében, melyhez megyénk katholikusai is tartoznak, az egész országban, mindenütt, a hol egy jó magyar él, felekezeti különbség nél* JMWKWI KÖZLÖNY" TARCZÁJA. A kávéházak korszaka. —- Furcsa éposz. — IV. A kihez most érek, megvallom előre, Respektussal tölt el, kissé félek tőle. Nagyobb kozák nálam, akár minő téren — Az esze járását én utol nem érem. Fondor diplomata, csiszolt, edzett jellem, Kitűnő barátnak, veszedelmes ellen . . . Hímet ha faragna, csúffá tenne engem — Azért róla dalom, hej — vigyázva zengem. Megyénk legelsője: Beliczey István Kinek rangja, ríme egyaránt főispán. A szerénység maszkja igaz lángészt takar, Diadalra juttat, bármily ügyet akar. A megyei bankot leszavazták bárha — De zseni-eszméje nem veszett még kárba. (A megyei bankból kölcsönt kapok még tán, Ha zsiránsom leszen jó Szemián Kálmán.) Népszerű alakja könnyen hajlik bókra, Mint a szép leánynak orczája a csókra. Csókban nem jó bízni, akárminő édes Vágyat ébreszt bennünk, s a vágy mindig éhes Finom szőke arczán örök mosoly terül — Nem találod azt ki, hogy mi lakik belül, E mosoly csak áleza, taktikáját rejti, S legyőz vele ki-kit, mielőtt az sejti. Sok ily győzedelmet vivott a megyének, Mit elősorolni nem akar ez ének, Nem akarván lépni a hízelgő karba, Nem is értek hozzá sem próza, sem dalba. Erényeit zengje már verselő lantja (Tudom, hogy az okost a tömjén bosszantja) Sőt kimondom kurtán, van egy nagy hibája Nem emel fel senkit, de leszáll hozzája. S bátor sokan mondják: nem eléggé nagy ur, Kissé talán nagy is, nekem szemet az szur. Kékvérrel keverve demokrasága, Bárha nem Parisban készült a nadrága, . . Bár viselkedése egyszerű, puritán, Nem vélek csalódln: átlátok a szitán. S bár a „pan szuszed"-nek nagyot üt markába, Hogy erről Ítéljek, nem vagyok oly kába. A megyei közügy néki sakk-játszma: Egy sincs, aki nála ügyesebben játszna. A lármás ellenfélt, mely kiabál egyre, Néhány jó húzással — parasztokkal ver le. * # * Bőszült indulattal az irigység sárga Téntájába vagyon a tollam bemártva, Miért is tagadnám,: irigygyé avatnak, Kiknek több eszük van, mint szegény magamnak; Kik az élet árnyát kikerülték szépen És nem ragadtak meg „hymen"-nek a lépen. Anyóst nem ösmérve úsznak gyönyörárba, Egyetlen íöpke perez sem vész náluk kárba. Nem fizetnek adót, már mint bábaadót, Fumigálva néziü a sok női szabót. Csipke-kontó réme álmuk nem kisérti, Kukiiprédikálás a fülök nem sérti. Csak nékiek ragyog a szabadság napja, Mig a maguuk fajta zivatarral kapja, Mert a férjt védeni a törvény is gyenge, Ha megtámadja azt a nő szelid nyelve, Mely keiepelésben ritkitja a párját, Inkább nyelnénk néha egy vasnyelíí dárdát : Gyomrunkat még az sem járná jobban által, Mint mikor az asszony perelni nem átall. Irigységem tárgyi óh ti agglegények! Irigylem nagysagát mindegyik eszének. Bár kering rólatok elég monda-mende, Van-e boldogabb lény, mint doktor a B e n d e ? Vagy ki kalandot üz a közelben és távol — Gondűző kulacsot hajtó Launer Károly., A nagy ezermester, a nőknek bálványa, Felé de sok szép lány a csókjait hányja. Pedig ő már viselt karmincz éves hadat Csoda, hogy dereka ketté még nem szakadt. Annyi szép nő lejtett graciőz karjába, Nincsen annyi csép viz a széles Dunába, Bokros érdemeit máskor szedem ránezba — Ha hevülni látom a tomboló tánezba! —- — — Vidor agglegények egyikük sem méla Varság h, Szűcs u, Fehér és a többi Béla. Be nem jegyzett czégi a házas életnek, Kik tiltott utakon csempészetet űznek — De jól vigyázzatok —- fináncz rátok les, Lakoma után jön a fekete leves . . A sok „m a m a" szeme függesztve van rátok, Es utóiérend még a keserű átok, A miért leányuk ott maradt a suton — Megbosszulandják azt akárminő uton — Reátok zúditva p 1 e t y k a-fergeteget — Résen legyetek hát, nagy veszély fenyeget. Nem marad egy hajszál — bátran jósolhatom — Ámbátor kevés van most is tarkótokon . . S késő vénségtekre csúz és köszvény lep el, Ugy boruland rátok a halotti lepel. » * * Látom miként mosolyg a gunyoros szátok, Ez a vers csak „bliktri" — nem hat ti reátok . . Sőt még mást is csábit a vonzó példátok. Ettől tartva, inkább más rajz után látok. Zöldi Márton.