Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám
1886-12-05 / 97. szám
„Békésmegyei Közlöny" 97. szám. 1886. k ű 1, nagy a fájdalom, a váratlan és lesújtó gyászeset miatt. A fővárosi lapok kivétel nélkül mind gyászkeretben jelentek meg, kifejezést adva a nagy veszteségnek, melyet Ipolyi váratlan halála által nemzetünk szenvedett. Hiszen Ipolyi volt a legmagyarabb főpap. A tudományok, cultur-história, archeologia terén tett kutatásai első rangú tudóssá tették Ipolyit. Mint egyházkormányzó Beszterczebányán szerényebb eszközökkel is csodákat müveit. — Legyőzte a panszlavismus hydráját és a hiveket visszahóditotta a magyarság számára. Az ország Ipolyiban egy nagy egyházkormányzót, tudóst, főpapot vesztett, de a nagyváradi egyházmegye benne a felvilágosult, emberbaráti szeretettől áthatott főpásztorát siratja s a fájdalomtól sújtott bivők méltán kérdezték már a megdöbbenés első pillanatában is, lesz-e, ki képes leend a lángeszű főpásztor terveit, eszméit megva lósitani? Épen pár hét előtt Ipolyi ifjúkoráról emlékezett meg e lapunkban Zsilinszky Mihály, midőn a boldogult nagyváradi püspök öcscsének : Terényi Lajos, volt alispánnak emlékét elevenítette fel megyénk olvasói előtt. Ki hitte akkor, hogy az ereje teljében lévő, munkás főpapot is kiragadja a halál hazafias munkálkodása ós egyházi tevékenysége köréből 1 Csak öt hónapja, hogy megyénk egy küldöttsége tisztelgett Ipolyinál, midőn a hivők általános örömnyilvánitásai mellett iktatták a főpapi székbe. Es ma már halott e nagy férfiú. Ma ugyanazon hivők siratják e főpapot, de si ratja az egész nemzet is. Legyen áldott emlékezete annak, ki alkotásai által emléket emelt magának: „monumentum aere perennius !" — Változás a kir. tábla élén. Mihajlcvics Miklós, a kir. tábla elnöke s e főrendiház tagja nyugalmaztatisát kérte. Utódul Yajkay Károly, a kir. tábla alelnöke van kiszemetve' kinek helyét Sárkány József tanácselnök foglalja el. E változások még e hóban következnek be. lPolitilí.»i lii no U.. * A török kormány jelenleg alkudozást folytat Mauzerrel. a német hadsereg ismétlő fegyverének föltalálójával, hogy a török hadsereg is e fegyverrel legyen ellátható. Mauser egyelőre 300,000 puskát fog szállítani még pedig a két milliós kölosön megkötése után azonnal. * A képviselőház f. hó 2 án tartott rövid ülésén a honvédelmi, földmivelési és közlekedési miniszterek terjesztettek elö törvényjavaslatokat, illetőleg jelentéseket; He* gedüs Sándor, Mandel ós Földváry előadók bizottági je lentóseket mutaitak be. Következtek aztán a mentelmi ügyek, melyeket Porubszky referált. A ház vita nélkül e fogadván a mentelmi bizottság véleményét, felfüggesztő két esetben Semnecz Emil, egy esetben Győrffy Gyula s nem függeszté fel Verhovay ós Vadnay Andor képviselők mentelmi jogát. Végül Ábrányi Kornél interpellál!a a belügymisz ert, a nemzeti színház és az opera kiadásai és bevételeinek kimutatása iránt. Ezzel az ülés véget ért, Munkácsi Mihály levele a városi tanácsokhoz. Munkácsi Mihály hazánkfia a párisi magyar egylet ügyében a következő levelet intézte a városi tanácsokhoz: Tekintetes városi tanáos ! Egyletházunk tervezetével ós kivitelével megbízott házügyi bizottság egy felhívást küldött a tekintetes városi tanácsnak, avval a kérelemmel, miszerint kötvényeinkből egy darabot elvállalni méltóztatnék. Midőn a bizottságunk ezen kérelmét a tekintetes városi tanács kegyes figyelmébe ajánlom, nem mulaszthatom el különösen hangsúlyozni, mily rendkívüli horderövel s mily morális hatással birna a többi magyar közönségre azon tény, ha drága hazánk minden városa ezen áldásos vállalatunk elősegítése czéljából kötvényeink aláírásában részt venne. A nemietek felvirágzása, anyagi és szellemi elöhaladása, mindenkor azon működésikor iránya és terjedelmével tart lépést, melyben a nemzeti nagy érdekek, akár közvetett módon, ugy a ma^ánpolgárok mint az ezek által alakított testületek részéről eiösegittetnek. A mely mérvbea nyernek a közczélok támogatást a magánpolgárok ós testületek részéről az elért siker azon arányban nyilvánul ós a nemzeti érdekeink ugy anyagi mint szellemi tekintetben, csak akkor vehetnek folyton emelkedő lendületet, ha a közreműködés nem csupán és egyedül a haza szűk határaiban, hanem azon müveit világ és nemzetek körében törekszik elsajátítani a szép jó és nemes fogalmát, hol az ipar, tudomány ós művészet a kor igényeinek teljesen megfelelő színvonalon áll. Az eredmény, mely ez esetben az egyes állampolgárok ismereteinek gyarapodása nemesülósében nyilvánul, nemzeti érdekekre bizonyára jótékony befolyással lesz. Ezen eszme megvalósítása képezi feladatát; a párisi kölcsönösen sególyzö magyar egyletnek, midőn tagjai, a kölcsönösen sególyzós ós társulás által a magyar nemzetiség hű megőrzése mellett, a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem kitűnő forrásánál — Párisban — önmivetődésüket tökélyesiteni törekednek ós azon szeretve táplált remény emeli keblüket, hogy fejlesztett képességük és képzettségüket majdan a hazában, ennek érdekei mellett, előnyösen érvényesíthetik. Drága hazánkban alig van város, melynek egyik másik fi i nem tartózkodott volna Párizsbau ne élvezte volna az egylet jótéteményeit, ne itt kapta volna a kellő szellemi és anyagi támogatást, útbaigazításokat, söt iparáuak theoratikus oldalát tekintve, todományos kikópe-ítetósét is. Ezen tények által felbátorítva, apellálunk szeretett hazánk városainak hazafias érzületére, midőn ügylink iránti pártfogását kikérjük. Tesszük ezt azon tudatban, hogy ez által hazánk legsürgősebb ügyét, a honi ipar megteremtését, nagy mérvben mozdítják elö. Kelt Parisban, 1886. novemberhóban. Hazafiúi tisztelettel: Munkácsi Mihály, elnök. *J MEGYEI HÍREK. — Ipolyi Arnold utolsó sorai Ipolyi Arnoldnak, az egész orsiág által méltán siratott jeles főpapnak utolsó irata azon levél volt, melyet deoz. 1-jóről keltezve Csaba város országgyűlési képviselőjéhez: Zsilinszky Mihály úrhoz intézett. A levél igy hangzik ! „Nagyságos Uram! Fogadja sziues halamat a megtisztelő szép eoűékbeszedért, melyet boldogult testvéröcsém Lajos felett tartani méltóztatott. A beszédet csak. most •vettem a „Békésmegyei Közlöny'-ben, melyet unokaöcsém : Terényi La*) Nem kételkedünk, hagy a városi tanácsok megyénkbem is helyt fognak adni az e kérvényben foglalt kerelemnek. Megjegyezzük itt, hogy Arad városa már határozott ez ügyben és egy kötvéuyt el is vállalt a hazafias ügy érdekében. Szerk. jos felkérésemre megküldött volt. Ismételt hálás köszönettel becses megemlékezéseért, maradtam rokoni érzettel lekötelezett tisztelő hiue Ipolyi Arnold. E meleghangú levél megérkezésével egyidejűleg érkezett a megdöbbentő gyászhír, hogy annak nagyszerű irója nincs többé. Békésvármegye egyházi kormányzat tekintetében Ipolyi gondos kezére volt bizva. Azt hisszük, nemcsak a katholikus híveknek, hanem valláskülömbség nél kül minden igaz magyarnak hü tolmács i vagyunk, midőn Várad nagynevű püspökének hirtelen és várati n halála felett mi is őszinte fájdalmunkat fejezzük ki, és azzal vigasztaljuk megyénkben levő számos rokonait, hogy drága halottjukat.nemcsak ők, de az egész magyar haza siratja! Ö a hitnek igaz apostola, a tudományoknak és művészeteknek pedig ritka alaposságú felkentje vala. Áldott legyen poraiban is ! — A megyei árvaszéki nyilvántartói állás fizetése fedezésének ügye Csabán. Ismeretes dolog, hogy a megye, tekintve az árvák érdekét s azok ügyeinek minél pontosabb ós szakszerűbb nyilvántartását, a központnál egy nyilvántartói állást rendszeresített, ilietve az arvaszóki iktató munkaköréből a nyilvántartási teendőket a munka halmaz miatt kivette s annak teljesítésére a nyilvántartói hivatalt állította tel. A megyének ezen intézkedése a nagym. m. kir. Belügyminisztériumnál is megerősítésre talált. Minthogy azonban az ez állással egybekötött fizetés ledezésóre a megyének semmi alapja nincsen, iegczélszerübbnek találta a megye t zen kiadásat a községi árvapónatárak tartalék alapja kamataiból fedezni, annal is inkább, minthogy az állás ezek érdekóbén rendszeresítetett. A végből tehát azon megyebeli községekhez, melyeknek árvaügyei nem központilag kezeltetnek, felhívást intézett a mogye a járási szgbirák utján, vájjon hajlandóeaz újonnan rendszeresített állással egybekötött 800 frt évi fizetést, saját gyáuipónztáraik tartalékalap jövedelméből, a tartalék alap arányaban fedezni? Csaba város, mint az emiitett községek egyike ez ügyben szintén képviselő gyűlést tartott, melyen határozatilag kimondatott, miszerint a képviselő gyűlés azon elvből kiindulva, hogy ha ezen állásra, melyre a megye miniszteri jóváhagyással bir, csakugyan közérdekből szűkség van, ugy a vele járó költség, mint a megye egyéb közigazgatási költségei államilag fedezendő lenne — a nyilvántartói állással járó fizetés fedezéséhez a tartalék alapból nem hajlandó járulni. Ha jól vagyunk értesülve az e tárgyban felhívott megyebeli községek mindannyian megszavazták a költség fedezését a mondott alapból, egyedül Csaba varosa vonakodik e költséget fedezni. Egyházi közgyűlés Szarvason. A szarvasi ág. ev. egyház a mult vasárnapon, decz. 29-ikón ismét közgyűlést u. n. „generál konvent u-et tartott melyen a már évek óta huzodó adó-kulcs ügye intéztetett el, ezúttal a szokásos népszónokiatok nélkül szavazással, de — mint halljuk — nem minden botrány nélkül. Ismeretes dolog, hogy a szarvasi egyházban már rég idö óta nem az egyházi elnökség, sem pedig a józanabb, higgadtabb nópeieutlek, hanem a legszélsőbb demagogok a legvagyonoalanabb ós legszenvedélyesebb elemek kormányoznak. A presbyteriumban az intelligencziából ós a jobb módú gazda osztályból nincs senki, hacsak nem tartozik a népvezérek pártjához. Ennek lehet tulajdonítani, hogy a presbyterium idestova már évek óta a legnagyobb zavarokat; csinálja az egyház kormányzatban az adót már évek óta nem hajtja be, ugy hogy ezrea és ezrek vannak kint a híveknél hátralékban. Ezen aztán a kommunista presbyterium ugy akart segíteni, hogy uj adókulcsot akart készíteni nyíltan azzal a czólzattal, hogy a jobb módúakat, de különösen a, houoracziorokat ós iparosokat az eddig egyátaián szokatlan alapon — nem csak szemólyök és vagyonuk, hanem foglalkozásuk után is több adóval terhelje. Minthogy azonban ezt az egyhaztörvóny szerint csak népgyűlésen lehet elvégezni e végett tartatott már az idén összesen 5 ilyen népgyűlés u. n. „generál konGörgey Arthur. — Adalék a szabadságharcz történetéhez. — Irta: Zlinszky István. (Folytatás.) Képzelhető az elkeseredettség a nemzet hű fiai között, kik nem láttak már semmi módot a haza megmentésére; de legalább a szabadság azon hőseit óhajtották a gyalázatos haláltól megmenteni kik vagy nem tudtak, vagy nem akartak a hazán tul keresni menedéket, s inkább a haza szent földjén akartak, martyr halált halni, — miként Csányi mondá, — hogy sem a hazán kiVül mint hontalan bujdosók tengetni a haza sorsán ugy is megtört életet! . . . . Atalános lett tehát a nézet, hogy lekell mondani mindannyioknak, s a legfőbb hatalmat egy ember kezébe tenni le azon megbízással, hogy lehetőleg kedvező feltételeket igyekezzék kieszközölni ugy a magasabb, mint az alsóbb rangú tisztek, söt a közlegénysóg részére is szabad elvonulás, és családi tüzhelyeikhezi való büntetlen visszatérhetést eszközölvén ki. Csányi felszólítására, — melyet Görgey nevében ugy Kossuth, mint az ott levő miniszterek előtt tett, arra in« ditá az úgynevezett béke pártiakat, hogy az alábbi levelet intézzék Kossuth L&joshoz i „Görgey tábornok azt hiszi, hogy feladatát az oro*«okkali alkudosásra nóave sikeresen meg uem oidhatja, ha önnek és a minisztériumnak lemondása, s az Összes, polgári ós katonai hatalomnak reá ruháí.tatása forma szerint ki nem mondatik és hirdettetik. Miután a jelen sürgető körülmények hosszas tanácskozásokat nem engednek, a magunk lemondását ezennel bejelentvén, kérjük önt hogy a maga, s az összes minisztérium n-evében is hiwonlót tenni, s mind ezt, mind a status hatalomnak Görg-öyre ruházását kihirdetni szíveskedjék," Ezen levélre Kossuth Válaszai nem késett s a miniszterek által azonnal ellenjegye/-tetett. Kossuth lemondó levele következő volt; A Nemzethez ! „a szerenosótlen harczok után, melyekké! a közelebbi napokban isten meglátogatta e nemzetet, nincs többé remény, hogy az egyesült osztrák és orosz nagyhatalmasságok ellen, az önvédelmet sikerrel folytathassuk. Ily körülmények között a nemzet életének megmentése, s jövőjének biztosítása, egyedül a hadsereg ólén álló vezértől lévén várható, s lelkem tiszta meggyőződése si serint a mostani kormány további létezése a nemzetre nézve, nemcsak haszontalanná, de károssá is vállván: ezeut.el tudtára adom a nemzetnek hogy azon tiszta hazafiúi érzéstől indíttatva, melylyel minden léptemet s egész életemet egyedül hazámnak szentelém, magam s a miniszter ium nevében a kormányról lelépek, s addig, mig a nemzet, a maga hatósága szerént, másként intézkednék, a legföb b polgári és katonai kormányzati hatalmat Görgey A'fthur tábornok úrra ruházom. Megvárom töle, 8 as^f'S 1 ten, a nemzet s a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerént szegény hazánk nemzeti status életének megmentésére, javára s jövőjének biztosítására forditandja," „Szeresse hazáját oly önzóstclenül, mint ón szere* tem, s legyen a nemzet boldogságának biztosításában szerencsésebb nálamnál." Cselekvéssel többé nem használhatok hazámnak, há halálom valami jót eszközölhet számára örömmel adandóm életemet áldozatul," Az igazság és kegyelem istene legyen a nem 4 zettel I" Arad, augusztus ll. 1849. Kossuth e levelet Vukovicsra bízta, öt kérvén meg hogy nyomassa ki s léptesse életbe, de ne előbb esti 9 óránál, midőn maga — ki nyomban kocsira ült, — már távol lesz Aradtól, távol Q-örgeytöl, kit arra is — ós méltán — képesnek tartott, hogy öt elfogassa s Haynaunak kiadja. Görgey midőn az oly rég és oly sóváran óhajtott legfőbb hatalmat kezei közt órezte> azonnal a következő kiáltványt bocsájtotta ki. „Polgárok! Magyarország eddigi ideiglenes kormánya többé nem létezik. A kormányzó ós a miniszterek hivatalaikról önkényt lemondtak. Ezen körülmény által kényszerítve a kat. főparanosnokság mellett ideiglenesen a polgári főhatalmat is átvettem. Polgárok! A ai súlyos köíUluiéDymk köaött, a haaáórt még teuotö, min i