Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-12-05 / 97. szám

„Békésmegyei Közlöny" 97. szám. 1886. k ű 1, nagy a fájdalom, a váratlan és lesújtó gyász­eset miatt. A fővárosi lapok kivétel nélkül mind gyászkeretben jelentek meg, kifejezést adva a nagy veszteségnek, melyet Ipolyi váratlan halála által nemzetünk szenvedett. Hiszen Ipolyi volt a legma­gyarabb főpap. A tudományok, cultur-história, archeologia te­rén tett kutatásai első rangú tudóssá tették Ipolyit. Mint egyházkormányzó Beszterczebányán szerényebb eszközökkel is csodákat müveit. — Legyőzte a pan­szlavismus hydráját és a hiveket visszahóditotta a magyarság számára. Az ország Ipolyiban egy nagy egyházkormányzót, tudóst, főpapot vesztett, de a nagyváradi egyházmegye benne a felvilágosult, em­berbaráti szeretettől áthatott főpásztorát siratja s a fájdalomtól sújtott bivők méltán kérdezték már a megdöbbenés első pillanatában is, lesz-e, ki képes leend a lángeszű főpásztor terveit, eszméit megva lósitani? Épen pár hét előtt Ipolyi ifjúkoráról em­lékezett meg e lapunkban Zsilinszky Mihály, midőn a boldogult nagyváradi püspök öcscsének : Terényi Lajos, volt alispánnak emlékét elevenítette fel me­gyénk olvasói előtt. Ki hitte akkor, hogy az ereje teljében lévő, munkás főpapot is kiragadja a halál hazafias munkálkodása ós egyházi tevékenysége kö­réből 1 Csak öt hónapja, hogy megyénk egy kül­döttsége tisztelgett Ipolyinál, midőn a hivők álta­lános örömnyilvánitásai mellett iktatták a főpapi székbe. Es ma már halott e nagy férfiú. Ma ugyanazon hivők siratják e főpapot, de si ratja az egész nemzet is. Legyen áldott emlékezete annak, ki alkotásai által emléket emelt magának: „monumentum aere perennius !" — Változás a kir. tábla élén. Mihajlcvics Miklós, a kir. tábla elnöke s e főrendiház tagja nyugalmaztatisát kérte. Utódul Yajkay Károly, a kir. tábla alelnöke van kisze­metve' kinek helyét Sárkány József tanácselnök foglalja el. E változások még e hóban következnek be. lPolitilí.»i lii no U.. * A török kormány jelenleg alkudozást folytat Mau­zerrel. a német hadsereg ismétlő fegyverének föltalálójá­val, hogy a török hadsereg is e fegyverrel legyen ellátha­tó. Mauser egyelőre 300,000 puskát fog szállítani még pedig a két milliós kölosön megkötése után azonnal. * A képviselőház f. hó 2 án tartott rövid ülésén a honvédelmi, földmivelési és közlekedési miniszterek terjesz­tettek elö törvényjavaslatokat, illetőleg jelentéseket; He* gedüs Sándor, Mandel ós Földváry előadók bizottági je lentóseket mutaitak be. Következtek aztán a mentelmi ügyek, melyeket Porubszky referált. A ház vita nélkül e fogadván a mentelmi bizottság véleményét, felfüggesztő két esetben Semnecz Emil, egy esetben Győrffy Gyula s nem függeszté fel Verhovay ós Vadnay Andor képviselők mentelmi jogát. Végül Ábrányi Kornél interpellál!a a bel­ügymisz ert, a nemzeti színház és az opera kiadásai és be­vételeinek kimutatása iránt. Ezzel az ülés véget ért, Munkácsi Mihály levele a városi tanácsokhoz. Munkácsi Mihály hazánkfia a párisi magyar egylet ügyében a következő levelet intézte a városi tanácsokhoz: Tekintetes városi tanáos ! Egyletházunk tervezetével ós kivitelével megbízott házügyi bizottság egy felhívást küldött a tekintetes váro­si tanácsnak, avval a kérelemmel, miszerint kötvényeink­ből egy darabot elvállalni méltóztatnék. Midőn a bizottságunk ezen kérelmét a tekintetes vá­rosi tanács kegyes figyelmébe ajánlom, nem mulaszthatom el különösen hangsúlyozni, mily rendkívüli horderövel s mily morális hatással birna a többi magyar közönségre azon tény, ha drága hazánk minden városa ezen áldásos vállalatunk elősegítése czéljából kötvényeink aláírásában részt venne. A nemietek felvirágzása, anyagi és szellemi elöhala­dása, mindenkor azon működésikor iránya és terjedelmé­vel tart lépést, melyben a nemzeti nagy érdekek, akár köz­vetett módon, ugy a ma^ánpolgárok mint az ezek által alakított testületek részéről eiösegittetnek. A mely mérvbea nyernek a közczélok támogatást a magánpolgárok ós testületek részéről az elért siker azon arányban nyilvánul ós a nemzeti érdekeink ugy anyagi mint szellemi tekintetben, csak akkor vehetnek folyton emelkedő lendületet, ha a közreműködés nem csupán és egyedül a haza szűk határaiban, hanem azon müveit világ és nemzetek körében törekszik elsajátítani a szép jó és ne­mes fogalmát, hol az ipar, tudomány ós művészet a kor igényeinek teljesen megfelelő színvonalon áll. Az eredmény, mely ez esetben az egyes állampolgá­rok ismereteinek gyarapodása nemesülósében nyilvánul, nemzeti érdekekre bizonyára jótékony befolyással lesz. Ezen eszme megvalósítása képezi feladatát; a párisi kölcsönösen sególyzö magyar egyletnek, midőn tagjai, a kölcsönösen sególyzós ós társulás által a magyar nemzeti­ség hű megőrzése mellett, a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem kitűnő forrásánál — Párisban — önmivető­désüket tökélyesiteni törekednek ós azon szeretve táplált remény emeli keblüket, hogy fejlesztett képességük és kép­zettségüket majdan a hazában, ennek érdekei mellett, elő­nyösen érvényesíthetik. Drága hazánkban alig van város, melynek egyik má­sik fi i nem tartózkodott volna Párizsbau ne élvezte volna az egylet jótéteményeit, ne itt kapta volna a kellő szel­lemi és anyagi támogatást, útbaigazításokat, söt iparáuak theoratikus oldalát tekintve, todományos kikópe-ítetósét is. Ezen tények által felbátorítva, apellálunk szeretett ha­zánk városainak hazafias érzületére, midőn ügylink iránti pártfogását kikérjük. Tesszük ezt azon tudatban, hogy ez által hazánk legsürgősebb ügyét, a honi ipar megteremté­sét, nagy mérvben mozdítják elö. Kelt Parisban, 1886. novemberhóban. Hazafiúi tisztelettel: Munkácsi Mihály, elnök. *J MEGYEI HÍREK. — Ipolyi Arnold utolsó sorai Ipolyi Ar­noldnak, az egész orsiág által méltán siratott jeles fő­papnak utolsó irata azon levél volt, melyet deoz. 1-jóről keltezve Csaba város országgyűlési képviselőjéhez: Zsi­linszky Mihály úrhoz intézett. A levél igy hangzik ! „Nagyságos Uram! Fogadja sziues halamat a megtisz­telő szép eoűékbeszedért, melyet boldogult testvéröcsém Lajos felett tartani méltóztatott. A beszédet csak. most •vettem a „Békésmegyei Közlöny'-ben, melyet unokaöcsém : Terényi La­*) Nem kételkedünk, hagy a városi tanácsok megyénkbem is helyt fognak adni az e kérvényben foglalt kerelemnek. Megjegyezzük itt, hogy Arad városa már határozott ez ügyben és egy kötvéuyt el is vállalt a hazafias ügy érdekében. Szerk. jos felkérésemre megküldött volt. Ismételt hálás köszönettel be­cses megemlékezéseért, maradtam rokoni érzettel lekötelezett tisztelő hiue Ipolyi Arnold. E meleghangú levél megérkezésével egyidejűleg ér­kezett a megdöbbentő gyászhír, hogy annak nagyszerű irója nincs többé. Békésvármegye egyházi kormányzat tekinte­tében Ipolyi gondos kezére volt bizva. Azt hisszük, nem­csak a katholikus híveknek, hanem valláskülömbség nél kül minden igaz magyarnak hü tolmács i vagyunk, midőn Várad nagynevű püspökének hirtelen és várati n halála felett mi is őszinte fájdalmunkat fejezzük ki, és azzal vigasz­taljuk megyénkben levő számos rokonait, hogy drága ha­lottjukat.nemcsak ők, de az egész magyar haza siratja! Ö a hitnek igaz apostola, a tudományoknak és művészeteknek pedig ritka alaposságú felkentje vala. Ál­dott legyen poraiban is ! — A megyei árvaszéki nyilvántartói állás fizetése fedezésének ügye Csabán. Ismeretes dolog, hogy a me­gye, tekintve az árvák érdekét s azok ügyeinek minél pontosabb ós szakszerűbb nyilvántartását, a központnál egy nyilvántartói állást rendszeresített, ilietve az arvaszó­ki iktató munkaköréből a nyilvántartási teendőket a mun­ka halmaz miatt kivette s annak teljesítésére a nyilván­tartói hivatalt állította tel. A megyének ezen intézkedése a nagym. m. kir. Belügyminisztériumnál is megerősítés­re talált. Minthogy azonban az ez állással egybekötött fizetés ledezésóre a megyének semmi alapja nincsen, ieg­czélszerübbnek találta a megye t zen kiadásat a községi árvapónatárak tartalék alapja kamataiból fedezni, annal is inkább, minthogy az állás ezek érdekóbén rendszere­sítetett. A végből tehát azon megyebeli községekhez, melyeknek árvaügyei nem központilag kezeltetnek, fel­hívást intézett a mogye a járási szgbirák utján, vájjon haj­landóeaz újonnan rendszeresített állással egybekötött 800 frt évi fizetést, saját gyáuipónztáraik tartalékalap jövedelmé­ből, a tartalék alap arányaban fedezni? Csaba város, mint az emiitett községek egyike ez ügyben szintén kép­viselő gyűlést tartott, melyen határozatilag kimondatott, miszerint a képviselő gyűlés azon elvből kiindulva, hogy ha ezen állásra, melyre a megye miniszteri jóváhagyással bir, csakugyan közérdekből szűkség van, ugy a vele járó költség, mint a megye egyéb közigazgatási költségei ál­lamilag fedezendő lenne — a nyilvántartói állással járó fizetés fedezéséhez a tartalék alapból nem hajlandó já­rulni. Ha jól vagyunk értesülve az e tárgyban felhívott megyebeli községek mindannyian megszavazták a költ­ség fedezését a mondott alapból, egyedül Csaba varosa vonakodik e költséget fedezni. Egyházi közgyűlés Szarvason. A szarvasi ág. ev. egyház a mult vasárnapon, decz. 29-ikón ismét köz­gyűlést u. n. „generál konvent u-et tartott melyen a már évek óta huzodó adó-kulcs ügye intéztetett el, ezúttal a szokásos népszónokiatok nélkül szavazással, de — mint halljuk — nem minden botrány nélkül. Ismeretes dolog, hogy a szarvasi egyházban már rég idö óta nem az egy­házi elnökség, sem pedig a józanabb, higgadtabb nópeie­utlek, hanem a legszélsőbb demagogok a legvagyonoala­nabb ós legszenvedélyesebb elemek kormányoznak. A presbyteriumban az intelligencziából ós a jobb módú gaz­da osztályból nincs senki, hacsak nem tartozik a népve­zérek pártjához. Ennek lehet tulajdonítani, hogy a pres­byterium idestova már évek óta a legnagyobb zavarokat; csinálja az egyház kormányzatban az adót már évek óta nem hajtja be, ugy hogy ezrea és ezrek vannak kint a híveknél hátralékban. Ezen aztán a kommunista presby­terium ugy akart segíteni, hogy uj adókulcsot akart ké­szíteni nyíltan azzal a czólzattal, hogy a jobb módúa­kat, de különösen a, houoracziorokat ós iparosokat az ed­dig egyátaián szokatlan alapon — nem csak szemólyök és vagyonuk, hanem foglalkozásuk után is több adóval terhelje. Minthogy azonban ezt az egyhaztörvóny szerint csak népgyűlésen lehet elvégezni e végett tartatott már az idén összesen 5 ilyen népgyűlés u. n. „generál kon­Görgey Arthur. — Adalék a szabadságharcz történetéhez. — Irta: Zlinszky István. (Folytatás.) Képzelhető az elkeseredettség a nemzet hű fiai kö­zött, kik nem láttak már semmi módot a haza megmen­tésére; de legalább a szabadság azon hőseit óhajtották a gyalázatos haláltól megmenteni kik vagy nem tudtak, vagy nem akartak a hazán tul keresni menedéket, s inkább a haza szent földjén akartak, martyr halált halni, — mi­ként Csányi mondá, — hogy sem a hazán kiVül mint hontalan bujdosók tengetni a haza sorsán ugy is megtört életet! . . . . Atalános lett tehát a nézet, hogy le­kell mondani mindannyioknak, s a legfőbb hatalmat egy ember kezébe tenni le azon megbízással, hogy lehetőleg kedvező feltételeket igyekezzék kieszközölni ugy a maga­sabb, mint az alsóbb rangú tisztek, söt a közlegénysóg részére is szabad elvonulás, és családi tüzhelyeikhezi való büntetlen visszatérhetést eszközölvén ki. Csányi felszólítására, — melyet Görgey nevében ugy Kossuth, mint az ott levő miniszterek előtt tett, arra in« ditá az úgynevezett béke pártiakat, hogy az alábbi leve­let intézzék Kossuth L&joshoz i „Görgey tábornok azt hiszi, hogy feladatát az oro­*«okkali alkudosásra nóave sikeresen meg uem oidhatja, ha önnek és a minisztériumnak lemondása, s az Összes, polgári ós katonai hatalomnak reá ruháí.tatása forma szerint ki nem mondatik és hirdettetik. Miután a jelen sürgető körülmények hosszas tanácskozásokat nem enged­nek, a magunk lemondását ezennel bejelentvén, kérjük önt hogy a maga, s az összes minisztérium n-evében is hiwon­lót tenni, s mind ezt, mind a status hatalomnak Görg-öyre ruházását kihirdetni szíveskedjék," Ezen levélre Kossuth Válaszai nem késett s a minisz­terek által azonnal ellenjegye/-tetett. Kossuth lemondó levele következő volt; A Nemzethez ! „a szerenosótlen harczok után, melyekké! a közeleb­bi napokban isten meglátogatta e nemzetet, nincs többé remény, hogy az egyesült osztrák és orosz nagyhatalmas­ságok ellen, az önvédelmet sikerrel folytathassuk. Ily kö­rülmények között a nemzet életének megmentése, s jövő­jének biztosítása, egyedül a hadsereg ólén álló vezértől lévén várható, s lelkem tiszta meggyőződése si serint a mostani kormány további létezése a nemzetre nézve, nem­csak haszontalanná, de károssá is vállván: ezeut.el tud­tára adom a nemzetnek hogy azon tiszta hazafiúi érzéstől indíttatva, melylyel minden léptemet s egész életemet egyedül hazámnak szentelém, magam s a miniszter ium ne­vében a kormányról lelépek, s addig, mig a nemzet, a ma­ga hatósága szerént, másként intézkednék, a legföb b pol­gári és katonai kormányzati hatalmat Görgey A'fthur tábornok úrra ruházom. Megvárom töle, 8 as^f'S 1 ten, a nemzet s a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerént szegény hazánk nemzeti status életének megmentésére, javára s jövőjének biztosítására forditandja," „Szeresse hazáját oly önzóstclenül, mint ón szere* tem, s legyen a nemzet boldogságának biztosításában szerencsésebb nálamnál." Cselekvéssel többé nem használhatok hazámnak, há halálom valami jót eszközölhet számára örömmel adan­dóm életemet áldozatul," Az igazság és kegyelem istene legyen a nem 4 zettel I" Arad, augusztus ll. 1849. Kossuth e levelet Vukovicsra bízta, öt kérvén meg hogy nyomassa ki s léptesse életbe, de ne előbb esti 9 óránál, midőn maga — ki nyomban kocsira ült, — már távol lesz Aradtól, távol Q-örgeytöl, kit arra is — ós méltán — képesnek tartott, hogy öt elfogassa s Haynaunak ki­adja. Görgey midőn az oly rég és oly sóváran óhajtott legfőbb hatalmat kezei közt órezte> azonnal a következő kiáltványt bocsájtotta ki. „Polgárok! Magyarország eddigi ideiglenes kormá­nya többé nem létezik. A kormányzó ós a miniszterek hi­vatalaikról önkényt lemondtak. Ezen körülmény által kényszerítve a kat. főparanosnokság mellett ideiglenesen a polgári főhatalmat is átvettem. Polgárok! A ai súlyos kö­íUluiéDymk köaött, a haaáórt még teuotö, min i

Next

/
Thumbnails
Contents