Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám
1886-11-28 / 95. szám
B.-Geabán, 18(S6. X1IL évfolyam, 95 . Vasárnap novembe rh6128-án BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, táisadálmi, közg-azdászati és vegyes tartalmú lap. XJLegjelon. hetenként hétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési d.ij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Egész évre . 6 írt Fél évre 3 „ Évnegyedre l „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENSTE1N és VOGLER ezég, Bé e 8, Prága, Budapest, Németország és bvájcz minden fővárosaiban ig vetetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház, hová a lap szellem' részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-uteza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fii. tendő. A pboHa kivitel, (z) Mindazon tényezők között, melyek egy nemzet anyagi emelkedését és gyarapodását előmozdítják, kétségtelenül első helyen áll a kereskedelem, mely sok tekintetben a testi szervezet érverésékez hasonlít, mert az utóbbinak rendes, normális voltától függ a testi saervezet egészsége. Közlekedési eszközeink folytonos fejlődése és gyarapodása kétségtelenül kiváló inódou élénkítette kereskedelmi forgalmunkat is. — Statisztikai kimutatások kételyt kizáró módon bizonyítják, hogy kivitelünk évről évre élénkebb lesz, s ha az egyik másik évben az áruhullámzás csekélyebb emelkedést, vagy éppen apadást tüntet fel, ezt nem visszaesésnek szabad tekinteni, hanem az oly jelenségnek, mely a nemzetgazdasági életbeu elmaradhatatlan és külső befolyástól függ: a termés minőségétől ós mennyiségétől, az egyes országokkal fenállo vámszerződésektől, a külföld termésének mennyiségétől és minőségétől, egyáltalán oly tényezőktől, melyek nemcsak befolyással vannak a forgalom élénkségére, hanem általában irányt adnak a piacznak, a kivitelnek és befolyásolják az ár emelkedését vagy esését. Gazdaközönségünk, mely a viszonyok nehézségével akkor is küzd, mikor jó termés van, mert a külföld ós Amerika gakonatermelése mód nélkül nyomja az árakat, — és még jobban küzd, mikor a termése silányabb, rosszabb, mert a netaláni áremelkedés daczára A JKKihlEGVEI ÚLimr TÁI1 CjtAJl. A kávéházak korszaka. — Furcsa éposz. — 111. Kemény diót török, a fogamat féltem, Érzem, hogy egy vékony hajszálon függ éltem, Látom Damoclesnek kardja miként villan . . Ember legyen talpán, ki hogy el nem illan, Ki a sárt megállja e veszélylyel szembe . . Reszket kopott lantom — megvallom kezembe. Mert, a kikről mostan szóland ez az ének, De genere Botond, de genere Huba, Szájukban a szivar nem rövid, de k ú b a — — Igaz hetyke gentry, mokányok egészen, Bárha származásuk a homályba vészen. S a nemesi levélt bár ősük nem kapta Forogván kezében nem kard, de a kapta . . Tyúkszemükre hágni én még se merészlek, Tudván, hogy ökölre kelni mindig készek. Páros viadal lesz, érzem, ennek vége Ijeszt szörnyű látvány: az elmetszett gége . . S már is érzi mellem a pisztolynak ónját, Ha el nem találom szájuk ize tónját De nini . . hiszen ez mind csak üres látszat, Minővel a tarka képzelem eljátszhat . Jó szemügyre véve látok mást egészen, És halál-félelmem bátorságba vészen. Persze a sok „katppen," a toll diszes kalap . . a megélhetés gondjai aggasztják, mert hisz kevesebbet adhat el, — régóta sínyli a gonosz helyzetet. Amint az idei aratási eredmények mutatják, kilátásai az időjárás változékonysága folytán rendesen kiszámithatlanok, s igen sokszor, mikor vórmes ( reményeknek engedte át magát, keserű csatlalsfezásnak volt kitéve. Az idén is sok vidéken kapuzárás előtt jött az elemi csapás, ós hiúsította meg a gazda biztos reményét, tönkre tevén a dus termést igérö vetéseket. Hogy micsoda szerepet játszik ez évben Magyarország a világ kereskedelmi forgalmában, azt igen szépen és számokkal bizonyítva jutatja ki a „Magy. Kersk. Lapja" ez óvi 38. számában. Az „Aratás és Kivitel" czime alatt összeállítván Magyarország ós Ausztria ez idei gabonatermelósi eredményét, sajnosnak találja a képet, mely szemei elé tárul s azon eredményre jut, hogy habár az európai országoknak is kedvezőtlen aratási eredményei voltak (a tavalyi aratáshoz képest 25% a deficit) ós ez által lényegesen emelkedtek a gabonaárak, csak igen kevés szolgálatot tettek kivitelünknek, mert gabonakereskedelmünk nemcsak Magyarország, Jianem Ausztria csökkent termelése folytán, csak szerény szerepet játszhatik és különösen búzából ós rozsból csak abban az esetben fogunk exportálhatni, ha a belföld fogyasztás részben megelégszik szurrogátumokkal. összeállítván Magyarország és Ausztria utolsó öt évi termését buza, rozs árpa ós zabNem is gondolhattam más lehet ez alatt. Mint meg annyi gentry, szilajak, kemények — —• Holott, ha megnézem: csak botos legények, Vagy a kik búzával kereskedést űznek, És bókokat vágnak kávéházi szűznek. Szelid érzésekben áradozó dal'ják — Ezek biz az ellent soaa fel nem falják . . A ki feltalálta, süsse meg a párbajt — Nem vesznek ők soha nyakukra olyan bajt. * Ámde azért akad, bátor nagy elvétve, Kasszakerülö is kávéházi légbe. Kaszakerülöknek két féle a neme, Különbség közöttük csak ruhájuk kelme, Paraszté halina, a ripőké posztó — Én nem tudok lenni különbséget osztó. Kávéházi kassza a ki téged kerül, Bár ruhája uri, ripők biz az beiül. Jó Csabának földjén ilyenek is nőnek, De erről olvasni nem való ám nőnek — — Hagyjuk tehát őket kávéház füstjébe, Mulatozzon vélük emancipált Hébe. * De eddig csak folyton a korom szinnel festék És a gyulaiak kárörömmel lesték, Hogy Csaba jó népét én miként szapulom, Miként eresztem át forró vizén, lúgon. Irigy szomszéd város örömed elvágom És bár milyen kinnal a tollamat rágom, — Más képet varázslók, verőfényes szépet, Hogy szájtátva bámuld a ragyogó képet. Sőt kimoudom kurtán ma-holnapra kelve ban, kitűnik, (mi itt Magyarországot tartjuk szem előtt) hogy a magyar aratás az utolsó öt esztendőben az idén volt a leggyengébb, a mi annál nagyobb baj, mert Magyarország pénzügyi helyzete jelenleg nem a legjobb s mint általában tudva van, folyton a deficittel küzd. Különösen silány volt az iaón a rozs és árpatermós, mig a buza csak 1883-ban nyújtott kisebb eredményt. Kétszeresen sajnos az eredmény különösen azért, mert a vetésterü^ let az 18ö5. évinél nagyobb volt s számokkal kifejezve, az eredmény az idén a tavalyinál ennyivel kisebb : Buza: 2.559,081 métermázsával. Rozs: 883,000 Árpa: 3.562,62(3 Éppen ebben a czikkben oly nagy a hiány, a mely kiviteli árut szokott képezni: ezt a pénzbeli hiányt máshonnan fogja-e ledőlhetni az ország az más kérdés. A szóban levő czikk arra a conclusióía jut, hogy még a többiek mellett tekintetbe véve a vasúti tarifák felemelését is, az idei gyenge termés nagy csapásnak tekinthető. Bizony nagynak, mert azt már évek óta előre látó gazdáink tudták, hogy a világpiacz gabonaforgalmiban a mi kivitelünk kevés sikerrel léphet versenyre az Éjszak-Amerika, Kalifornia, Angol-India, Oroszország óriási exportjával, tekintve szállitási mizériánkat is. Egy kitüaő gazda évek előtt a következőket irja egyik elégikus czikkében: A rablógazdálkodás folytán a föld kimerül s többé Torzalakjaiddal te is le léssz festve Klasszikus lumpokban bővelkedő város, Ki örömmel nézed, hogy ha Csaba kápos. — Isten veled múzsám, tündér szárnyú szellem Nincs reád szükségem költői képzelem ! A sivár prózának józan Ítélete Lehet csak e képnek alkalmas ecsetje. Kemény pasasirok jönnek most a szinre Drukkolva vigyáznom kellend most a szinre, Hogy jó legyen a kép háttere, kontúrja S gixert ne csináljon lantomnak a húrja . . . Legelőbb is kezdem Csaba parlamentjén, A kupak tanácson megtartani szemlém, Hol lordmayor Zsiros, Koritár a másik, Mind a kettő ritka méltósággal ásit. Kezelik a gyeplüt józan okos kézzel, Kukoriczát esznek tört mákkal és mézzel. Nemzeti menünek ez egyik f o g á s a, Mellé sorakozik a krumpli és kása. A többi csak g i b i c z, bár esküdtnek hijják A rossz kapadohányt j ó kedvvel elszijják. Bölcse3séges követ soha nem kerestek Nem is éppen frissek, nem is éppen restek. „Len iák po malicsku" haladnak előre, Megisszák a jó bort, ha vinkó, ha lőre. Hirt és dics;sséget hírből sem ismernek Es ha veszély nincsen, támadni is mernek — Jámborok, szelidek a kedélyük puha, Még a légynek se nem ártottak ök soha. Szemián Sámuel huszonhét év óta Kénye-kedve szerint őket ugy forgatja Mint ujján a gyűrűt, a hogy ép akarja, Abszolút uralja tapintatos karja. Ismerte még őket szolga jobbágyokként.
