Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-11-18 / 92. szám

B-Cfeabán, 1886. XÍXJ. évfolyam, 92 szám. Csütörtök novemberhó 18-án BÉKÉSMEGYEI KÖZ LÖN r. Politikai, társadalmi, közg-azdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen hetenként kétszer : vasárnap ós osiltörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve ; Egész évre . . 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENSTE1N és VOGLER czég, Bécs, Prága, Budapest, Né­metország és bvájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. fteveljiiuk kereskedőket és iparosokat. „Magyarország nyugattól keletre fekszik." Amily egyszerűen hangzik, oly mély jelentő­séggel bir ez a körülmény hazánk kulturális viszonyai tekintetében. .Nyugat a műveltség czentral vonala, a sokíéle felfedezések és ta­lálmányok gőczpontja, virágzó kereskedelem­nek és kifejlett iparnak — szóval a haladás­nak hona. Kelet az elmaradottság bélyegét hordja magán, mivel az európai konczertben még nem vivta ki magának ama sikereket, melyek az egységes államéletnek beléletét emelik s kifelé való fölényét elősegítik; me­lyek a nemzeteket a politikai érettség azon magaslatára juttatják, hol a polgári szabad­ság a független nemzeti önérzet diadalát üli; és amelyek segélyével a sikeres versenyre képes lenne. Magyarország nyugot és kelet középpontját képezi, s épp ezért már geogra­phiai helyzeténél lógva is fontos missióra van hivatva, t. i. a nyugati eszméket népszerűsí­teni a keleten. Nyugat hivatása nem lehet más, mint kelet czivilizálása. Elmaradott népekre sem­mivel sem hathatni jobban, mint virágzó ke­reskedelem és kifejlett iparral. Njugat az uj világrészeknek lakóit keres­kedelmével hódította meg, és kivivott magá­nak ezáltal oly anyagi előnyöket, amelyek se­gélyével lehetséges volt az ország kozgazda­dasági és íinancziális viszonyait legkedvezőbb mederbe terelni. A hódítás ezen neme amily fáradságosnak s messzire terjedőnek mutatkozik, annyira biz­tos sikerében. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak viasza. Nekünk nem lehet más feladatunk az in­ternatonalis küzdelemben, mint a nyugati vív­mányokat magunkévá tenni és azokat kele­ten gyakorlatilag érvényesíteni. Emelkedni fog ezáltal a kelet, gazdagodui fogunk mi. Vájjon állunk e már a műveltségnek ama fokán, melyet missiónk teljesítése megkö­vetel? Bizony még nem 1 Vájjon kereskedelmünk és iparunk jelen­legi stadiuma képesít e bennünket már arra, hogy szellemi győzelmet biztosítsunk magunk­nak keleten! Uizony még nem ! Nem pedig azért, mivel még nem vivtuk ki kereskedelmünk és iparunknak amaz ön­állóságát, mely diadalra juttathatná törekvé­sünket; mivel még mindig legfőbb foglalko­zásunk a szántás-vetés és szeretjük azt mon­dani magunkról, hogy mi kiválóan agrikultur állam vagyunk. A kormánynak az országszerte keletkező kereskedelmi s ipariskolára fordított törekvé­sének nem más a czélja, mint az országban elméletileg s gyakorlatilag egyaránt képzett kereskedelmi és iparos osztályt megteremteni. Csakis e két osztály emelése fogja megteremni közgazdasági eletünk egyensúlyát, a mely egyensúly kutforrását képezi nemzeti jólétünk­nek s versenyképességünknek. A kormány nemes intenczióit támogatni kell. Küldjük a tudományos pályára alkal­matlan ifjakat a kereskedelmi és iparisko­lába. Kereskedőink s iparosaink elméleti s Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom­dájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. gyakorlati képzettségével egyenes arányban fog növekedni versenyképességünk; fogyni fog a külföldi ügynökök száma s mindinkább nagyobb volument fog nyerni a honi gyárt­mányok kontingense. Az igények ezerféle neme s már a je­lenlegi korszellemben kiirthatlanul meghono­sult fényűzési mánia a kereskedelmi s ipari termékek oly sokféleségét feltételezik, a me­lyeknek csakis nagy szakismerettel lehet eleget tenni. Külföld e tekintetben tullele­ményes s gyártmányaival oly tökélyt ért el, hogy az emberiség millióinak vágyát képes kielégíteni. Sok millió forint vándorol ki évenkint oly czikkekért, a melyeknek előállítására szakismereteink hiányában képtelenek va­SyUa k* A czipészek, csizmadiák s még akárhány mesterséget űzők feljajdulását hallhatjuk e tekintetben, hogy a külföldről behozott gyártmányok kelendősége őket egészen le­szorítja a munkásság teréről és a megélheté­si gondokkal telt helyzetbe juttatják. Amily jogos e panaszhangok feljajdulása, annyira bizonyos az is, hogy a külföldi iparos éppen szakképzettségénél fogva képes az igények minden árnyalatát a maga előnyére s a fo­gyasztók kényelmére kiszimatolni, miáltal kedveltté válnak gyártmányai ós meggazda­godik ő. Ami áll egyesekre, az jellemzi egyszers­mind a testületeket is, és igy a külföldi ipa­rosok összesége jól felfogott érdekeinek szem­meltartása mellett gyártmányainak oly nagy terjedelmű kontingenst tudott biztosítani, hogy elvek küzdöttek egymással; a pártok nem a fenforgókér­dés lényegére, hanem inkább csak a formára nézve kü­lőmböztek egymástól. Önkénytelenül érezték a követek, hogy válságosabb körülmények között sohasem nyílott meg országgyűlés, mint most. A király megnyitó beszéde mély hatást tesz a nemzetre és midőn annak képviselői arra válaázolni készültek, nem a teendő válasz tartalma, ha­nem osak a felett vitatkoztak, hogy az felirat, vagy határozat alakjában közöltessék-e a koronázatlan feje­delemmel ? A nemzet ós a bécsi kormány feszült figye­lemmel várta, hogy 12 évi kónyszeritett hallgatás után, mit fog mondani az ország törvényes képviselete! A leg­főbb és leglényegesebb alkotmánykórdósben egy értelem uralkodott. Egyetlen egy vélemény uralkodott e hazában arra. nézve, hogy az ország a koronázási egyezkedésbe bele nem ereszkedhetik, mig Magyarország törvényes füg­getlensége területi ós politikai épsége biztosítva nem lesz, mig az 1848-iki törvények vissza nem állíttatnak, mig V. Ferdinánd lemondásában azon hiány, hogy a külön kor­mányzattal biró Magyarországhoz külön oklevél intézve nincs, utólagosan helyre nem hozatik, — ós amíg végre hazátlan vagy börtönben sinylő hazánkfiai eiőtt a haza — s illletöleg a börtön ajtai meg nem nyílnak. Ilyen féle eszmék voltak fejtegetve Deák Ferencz azon korszakalkotó beszédében, melyben felirati ja­vaslatát indokolá és ilyenek voltak Tisza Kálmán azon beszédében is, melyben Teleki Lászlónak közbejött halála után a határozati javaslatot elöterjeszté. Terényi a határozati párt egyik kiváló tagjaként szere* pelt.Résat vette párt programra jánakjszerkesztésében é« részt vett annak védalmezéséban is, h»las hangja bele vegyült % A „BÉkÍMEíiYEI MLimr TÁRCÁiM. Terényi Lajos emlékezete. Irta: Zsilinszky Mihály. IV. Nem szükség mondanom, hogy az események láttára Terényi Lajos is remóleni kezdett. Utt hagyta az eke szarvát, midőn 1860. óv őszén újra megnyílni látszottak a sorompok a hazafiúi tevékenység előtt. A vármegyék szervezése országszerte megindult,és az újonnan kinevezett, de már az 1848 ki dicső események idején is főispáni hi­vatalt viselt |,b. "Wenkcheim Bélát Terényi üdvözölte a reformátusok gyulai templomában .Gyula városa talán soha­sem volt .nagyobb lelkesedésnek színhelye, mint mikor 1860. év végén b. Wenkheim Béla, körül össze sereglett a vármegyének színe java azon termekben, melyek 1849. óta nem láttak alkotmányos tanáoskozást. Hát mikor dec. 11-én a tisztválasztásra került a dolog! Szebbnél-szebb beszédek hangzottak el, melyekbeú a múltnak keservei mellett a jelennek nehéz küzdelmei s a jövőnek reményei ós aggodalmai vegjesen nyertek sokszor erős színezetű kifejezést. Megható jelenet volt együtt látni a megye azon fiait, akik a hazáért küzdöttek, börtönt szenvedtek, és látni a választó közönség azon őszinte ragaszkodását és lelkesedését melylyel azokat mint­egy jutalmul a megye tiszti állásaira helyezte. Terényit a mostam kultus-miniszterrel Trefort Ágos­tonnal együtt az alispáni székbe ülteté a közbizalom; te­hát azon székbe, melyből 1849-ben az osztrák hatalom elöl már egyszer menekülnie kellett. A vármegye kormányza­tában azonban kevés ideig vehetett részt. A következő év tavaszán a nemzettel kibékülni óhajtó fejedelem ország­gyűlésre hivta össze az ország fórendeit és képviselőit, — s Terényi az orosházi választó kerület által nagy lelkese­déssel egyhangúlag országgyűlési képviselővé választatott azon nagy ev. templomban, melyneii száz esztendős em­lékét éppen ma üli Orosháza népe. Talán te ég sokan em­lékeznek arra a páiatlan jelenetre, arra a megható egyet­értésre, melylyel akkor a választás törtónt. A mostani pár­tokat még névről sem ismerték. Az elnöklő Justh Istváü háromszor ismételt azou kérdésére, van-e valaki a válasz­tók között a ki Terényi Lajoson kivüllmást akarna ország­gyűlési követnek? óriási ielkesedésse viszhangzott min­dónfelöl: Senki,senki! Nem akarunk szavazni! Éljen Terényi! A nép ősi szokás szerint vállaira emelte és körülhordozta öt. Talán arra is emlékeznek többen, mit válaszolt az öt követül üdvözlő Torkos Károly szavaira, midőn a bizal­mat megköszönve utalt az összehívott országgyűlésnek kor­szakalkotó voltára. „En — úgymond — igyekezni fogok hazám javára tehetségem szerint közreműködni; s ha nem leheteknagy harang, mely az irányt jelzi, leszek legalább kis harang, mely éles szavával keresztül hat a harmónián, melyet az együttes működés feltételez." És valóban ott találják öt a nagy férfiak sorában, — osztozni azokn ak aggodalmaiban, s harozolni azoknak küzdelmeiben. Tudjuk, hogy akkor még nem állottak egymással szemben szervezett pártok Aa 1861 -ki országgyűlésen nem

Next

/
Thumbnails
Contents