Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-11-18 / 92. szám

B-Cfeabán, 1886. XÍXJ. évfolyam, 92 szám. Csütörtök novemberhó 18-án BÉKÉSMEGYEI KÖZ LÖN r. Politikai, társadalmi, közg-azdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen hetenként kétszer : vasárnap ós osiltörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve ; Egész évre . . 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENSTE1N és VOGLER czég, Bécs, Prága, Budapest, Németország és bvájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. fteveljiiuk kereskedőket és iparosokat. „Magyarország nyugattól keletre fekszik." Amily egyszerűen hangzik, oly mély jelentőséggel bir ez a körülmény hazánk kulturális viszonyai tekintetében. .Nyugat a műveltség czentral vonala, a sokíéle felfedezések és találmányok gőczpontja, virágzó kereskedelemnek és kifejlett iparnak — szóval a haladásnak hona. Kelet az elmaradottság bélyegét hordja magán, mivel az európai konczertben még nem vivta ki magának ama sikereket, melyek az egységes államéletnek beléletét emelik s kifelé való fölényét elősegítik; melyek a nemzeteket a politikai érettség azon magaslatára juttatják, hol a polgári szabadság a független nemzeti önérzet diadalát üli; és amelyek segélyével a sikeres versenyre képes lenne. Magyarország nyugot és kelet középpontját képezi, s épp ezért már geographiai helyzeténél lógva is fontos missióra van hivatva, t. i. a nyugati eszméket népszerűsíteni a keleten. Nyugat hivatása nem lehet más, mint kelet czivilizálása. Elmaradott népekre semmivel sem hathatni jobban, mint virágzó kereskedelem és kifejlett iparral. Njugat az uj világrészeknek lakóit kereskedelmével hódította meg, és kivivott magának ezáltal oly anyagi előnyöket, amelyek segélyével lehetséges volt az ország kozgazdadasági és íinancziális viszonyait legkedvezőbb mederbe terelni. A hódítás ezen neme amily fáradságosnak s messzire terjedőnek mutatkozik, annyira biztos sikerében. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak viasza. Nekünk nem lehet más feladatunk az internatonalis küzdelemben, mint a nyugati vívmányokat magunkévá tenni és azokat keleten gyakorlatilag érvényesíteni. Emelkedni fog ezáltal a kelet, gazdagodui fogunk mi. Vájjon állunk e már a műveltségnek ama fokán, melyet missiónk teljesítése megkövetel? Bizony még nem 1 Vájjon kereskedelmünk és iparunk jelenlegi stadiuma képesít e bennünket már arra, hogy szellemi győzelmet biztosítsunk magunknak keleten! Uizony még nem ! Nem pedig azért, mivel még nem vivtuk ki kereskedelmünk és iparunknak amaz önállóságát, mely diadalra juttathatná törekvésünket; mivel még mindig legfőbb foglalkozásunk a szántás-vetés és szeretjük azt mondani magunkról, hogy mi kiválóan agrikultur állam vagyunk. A kormánynak az országszerte keletkező kereskedelmi s ipariskolára fordított törekvésének nem más a czélja, mint az országban elméletileg s gyakorlatilag egyaránt képzett kereskedelmi és iparos osztályt megteremteni. Csakis e két osztály emelése fogja megteremni közgazdasági eletünk egyensúlyát, a mely egyensúly kutforrását képezi nemzeti jólétünknek s versenyképességünknek. A kormány nemes intenczióit támogatni kell. Küldjük a tudományos pályára alkalmatlan ifjakat a kereskedelmi és ipariskolába. Kereskedőink s iparosaink elméleti s Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. gyakorlati képzettségével egyenes arányban fog növekedni versenyképességünk; fogyni fog a külföldi ügynökök száma s mindinkább nagyobb volument fog nyerni a honi gyártmányok kontingense. Az igények ezerféle neme s már a jelenlegi korszellemben kiirthatlanul meghonosult fényűzési mánia a kereskedelmi s ipari termékek oly sokféleségét feltételezik, a melyeknek csakis nagy szakismerettel lehet eleget tenni. Külföld e tekintetben tulleleményes s gyártmányaival oly tökélyt ért el, hogy az emberiség millióinak vágyát képes kielégíteni. Sok millió forint vándorol ki évenkint oly czikkekért, a melyeknek előállítására szakismereteink hiányában képtelenek vaSyUa

k* A czipészek, csizmadiák s még akárhány mesterséget űzők feljajdulását hallhatjuk e tekintetben, hogy a külföldről behozott gyártmányok kelendősége őket egészen leszorítja a munkásság teréről és a megélhetési gondokkal telt helyzetbe juttatják. Amily jogos e panaszhangok feljajdulása, annyira bizonyos az is, hogy a külföldi iparos éppen szakképzettségénél fogva képes az igények minden árnyalatát a maga előnyére s a fogyasztók kényelmére kiszimatolni, miáltal kedveltté válnak gyártmányai ós meggazdagodik ő. Ami áll egyesekre, az jellemzi egyszersmind a testületeket is, és igy a külföldi iparosok összesége jól felfogott érdekeinek szemmeltartása mellett gyártmányainak oly nagy terjedelmű kontingenst tudott biztosítani, hogy elvek küzdöttek egymással; a pártok nem a fenforgókérdés lényegére, hanem inkább csak a formára nézve külőmböztek egymástól. Önkénytelenül érezték a követek, hogy válságosabb körülmények között sohasem nyílott meg országgyűlés, mint most. A király megnyitó beszéde mély hatást tesz a nemzetre és midőn annak képviselői arra válaázolni készültek, nem a teendő válasz tartalma, hanem osak a felett vitatkoztak, hogy az felirat, vagy határozat alakjában közöltessék-e a koronázatlan fejedelemmel ? A nemzet ós a bécsi kormány feszült figyelemmel várta, hogy 12 évi kónyszeritett hallgatás után, mit fog mondani az ország törvényes képviselete! A legfőbb és leglényegesebb alkotmánykórdósben egy értelem uralkodott. Egyetlen egy vélemény uralkodott e hazában arra. nézve, hogy az ország a koronázási egyezkedésbe bele nem ereszkedhetik, mig Magyarország törvényes függetlensége területi ós politikai épsége biztosítva nem lesz, mig az 1848-iki törvények vissza nem állíttatnak, mig V. Ferdinánd lemondásában azon hiány, hogy a külön kormányzattal biró Magyarországhoz külön oklevél intézve nincs, utólagosan helyre nem hozatik, — ós amíg végre hazátlan vagy börtönben sinylő hazánkfiai eiőtt a haza — s illletöleg a börtön ajtai meg nem nyílnak. Ilyen féle eszmék voltak fejtegetve Deák Ferencz azon korszakalkotó beszédében, melyben felirati javaslatát indokolá és ilyenek voltak Tisza Kálmán azon beszédében is, melyben Teleki Lászlónak közbejött halála után a határozati javaslatot elöterjeszté. Terényi a határozati párt egyik kiváló tagjaként szere* pelt.Résat vette párt programra jánakjszerkesztésében é« részt vett annak védalmezéséban is, h»las hangja bele vegyült % A „BÉkÍMEíiYEI MLimr TÁRCÁiM. Terényi Lajos emlékezete. Irta: Zsilinszky Mihály. IV. Nem szükség mondanom, hogy az események láttára Terényi Lajos is remóleni kezdett. Utt hagyta az eke szarvát, midőn 1860. óv őszén újra megnyílni látszottak a sorompok a hazafiúi tevékenység előtt. A vármegyék szervezése országszerte megindult,és az újonnan kinevezett, de már az 1848 ki dicső események idején is főispáni hivatalt viselt |,b. "Wenkcheim Bélát Terényi üdvözölte a reformátusok gyulai templomában .Gyula városa talán sohasem volt .nagyobb lelkesedésnek színhelye, mint mikor 1860. év végén b. Wenkheim Béla, körül össze sereglett a vármegyének színe java azon termekben, melyek 1849. óta nem láttak alkotmányos tanáoskozást. Hát mikor dec. 11-én a tisztválasztásra került a dolog! Szebbnél-szebb beszédek hangzottak el, melyekbeú a múltnak keservei mellett a jelennek nehéz küzdelmei s a jövőnek reményei ós aggodalmai vegjesen nyertek sokszor erős színezetű kifejezést. Megható jelenet volt együtt látni a megye azon fiait, akik a hazáért küzdöttek, börtönt szenvedtek, és látni a választó közönség azon őszinte ragaszkodását és lelkesedését melylyel azokat mintegy jutalmul a megye tiszti állásaira helyezte. Terényit a mostam kultus-miniszterrel Trefort Ágostonnal együtt az alispáni székbe ülteté a közbizalom; tehát azon székbe, melyből 1849-ben az osztrák hatalom elöl már egyszer menekülnie kellett. A vármegye kormányzatában azonban kevés ideig vehetett részt. A következő év tavaszán a nemzettel kibékülni óhajtó fejedelem országgyűlésre hivta össze az ország fórendeit és képviselőit, — s Terényi az orosházi választó kerület által nagy lelkesedéssel egyhangúlag országgyűlési képviselővé választatott azon nagy ev. templomban, melyneii száz esztendős emlékét éppen ma üli Orosháza népe. Talán te ég sokan emlékeznek arra a páiatlan jelenetre, arra a megható egyetértésre, melylyel akkor a választás törtónt. A mostani pártokat még névről sem ismerték. Az elnöklő Justh Istváü háromszor ismételt azou kérdésére, van-e valaki a választók között a ki Terényi Lajoson kivüllmást akarna országgyűlési követnek? óriási ielkesedésse viszhangzott mindónfelöl: Senki,senki! Nem akarunk szavazni! Éljen Terényi! A nép ősi szokás szerint vállaira emelte és körülhordozta öt. Talán arra is emlékeznek többen, mit válaszolt az öt követül üdvözlő Torkos Károly szavaira, midőn a bizalmat megköszönve utalt az összehívott országgyűlésnek korszakalkotó voltára. „En — úgymond — igyekezni fogok hazám javára tehetségem szerint közreműködni; s ha nem leheteknagy harang, mely az irányt jelzi, leszek legalább kis harang, mely éles szavával keresztül hat a harmónián, melyet az együttes működés feltételez." És valóban ott találják öt a nagy férfiak sorában, — osztozni azokn ak aggodalmaiban, s harozolni azoknak küzdelmeiben. Tudjuk, hogy akkor még nem állottak egymással szemben szervezett pártok Aa 1861 -ki országgyűlésen nem