Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-11-18 / 92. szám

„Bókésmegyei Közlöny" 92. szám." 1686. az igények emelkedésével lépést nem tartó iparosok ez által a munkásság teréről mind­inkább leszoríttatnak. Ha iparosaink s keres­kedőink azon szellemi magaslatra fognak el­jutni a melyen a müveit nyugat áll: ugy a magyar igényeket nem a küllőid fogja kielé­giteni B. B. — Uj postaigazgató. A nagyváradi póstaigazgatónak dr. Nowotny Károly urnák saját kérelmére történt nyug­dijaitatása következtében Zobel Lipót kir. tanácsos buda­pesti postaigazgató ur, — mint a tövárosi lapokban olvas­suk — Nagyváradra való áthelyezését kérte és e kérelme teljesíttetett is. Helyét Rasska Károly, kassai postaigaz­gató fogja betölteni. Zobel Lipót távozása a főváros szá­mos körében sajnálatot kelt, mint keltett annak idejében Váradon is, mikor onnan Budapestre törtónt kiueveztetóse folytán távozott, mert nyoloz évi ott tartózkodása alatt megnyerő modora és alantas közegeivel való humánus bá­násmódja következtében általános rokonszenvre tett szert. — Az aradi kereskedő ifjak társulata f. hó 12-én tartá első bevonulását saját diszes helyiségébe, bevezetésül igen jó sikerült féríiestélyt rendezve. A tagok, de vendégekis oly szépszámmal jelentek meg az estólyeD, hogy a tágas terem nem volt képes a jelenvoltabat befogadni s kénytelenek valának sokan a mellékhelyiségekbe vonulni s onnan meg­hallgatni az elnöki megnyitó beszédet, melyet Lendvay Sándor társulati alelnök, az I. magy. biztosító társulat titkára mondott » azt egy igen talpra esett a „Kereske­delmünk s a társadalom" ozimü felolvasásával toldotta meg, kimutatva, mily nagy ür tátong még nálunk a kereskede­lem s társadalom között. Az élénk éljenzéssel fogadott meg nyitó beszéd és felolvasás után, következett a programm második pontja, a társulati tagok köréböl alakult dalárdá­nak szabatos dalai, melyeket a közönség szűnni nem akaró tapsokkal hálált meg. Aztán barátságos vaosora követke­zett, fűszerezve számos kitűnő tószttal, melyek közül első sorban Ábray Lajos kereskedelmi akadémiai igazgató pohárköszöntöje említendő. Politikai liir© le. * A bolgár kérdés. Hír szerint Kaulbars tábornok ak ként nyilatkozott, hogy az esetre, ha Bulgária egyhangú­lag Sándor herozeget akarná megválasztani fejedelemmé, az ellen a ozár nem tenne kifogást. Bolgár körökben az a nézet uralkodik, hogy a megoldás ogyodüli módja az volna, hogy Sándor herozeg újra megválasztassék fejedelemmé. * Angol lapok Kálnoky expozéjáról. Az^ összes lapok Kálnoky gr. külügyminiszter expozéjával foglalkoznak, me­lyet csaknem valamennyien békésnek tartanak és ujabb biztositóknak az európai béke fentartására. a Mornmg Post az írja, hogy a berlini szerződés szoros megtartása lénye­ges feltételévé tétetett a béke fentartásának. Hogy Ausz­tria-Magyarország, Németország Olaszország és Anglia közt e kérdésben teljes egyetértés létezik, a fölött nem lehet kétség. Ezen egyetértés fennállása a legszilárdabb biztosi­tékát képezi az európai béke fentartására nézve. MEGYEI KÖZÜGYEK. A megyei közigazgatás október hóban. — Alispáni jelentés. — (Vége.) Dobozon a mttlt bó 5-én Z. Szabó Sándor 2 1/* éves fia Sándor a tűzhelyen levő tálból a forró levest magára öntvén, oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy néhány óra múlva kiadta lelkét. Földomlás áldozata lett Mező-Berétyben a mult hó 4-ón Herter György 4 éves fiacskája, ki a vásártér szólón lévő ho­mok gödrökben játszás közben a reá szakadt földtömb által agyon nyomatott. Okán Miklós orosházi lakos a mult hó 12-ón magát felakasztotta. Ugyancsak Orosházán a mult hó 31-én az ág. evang. egyház százados ünnepélye alkalmával a disz lövöldözésekre használt mozsarak közzül egy szétrepedvén, Antali József fián és Csiszár Pálon súlyos, mig egy ösmeretlen kezén kö­nyebb testi sértést okozott. Tüzeset a mult bó folyamán 3 volt, — Gyulán 1, Csa­bán 1, s Orosházán 1, — Gyulán és Csabán szalmaj kazlak, mig városházán Krausz István háza égtek el. E helyen jegyzem meg, hogy a kémények a járási íö­szolgabirák és B.-Gyula város polgármesterének jelentései szé­riát rendszeresen sepertettek. III Utak, Hidak, Vódtöl tósek. Az állandóan száraz időjárás az ütkaparók kielégítő muu­kálkodásai mellett a megyei közlekedési utak teljesen jó karba hozatalát elősegítette. A békési kőut építése ez óv folyamára berekesztetvén a meglévő szakasz, mely is a vasúti indóháztól a Fekete Körös holtmedrének hidjáig, illetőleg másik irányban az ugy neve­zett cseresznye hídig vonul, a bókésmegyei ui. kir. államépi­tészeti hivatal közbenjöttével átvétetett. A mező-berónyi indulóhází ut alapos javítása folyamat­ban van. i dobozi nagy bid munkálatai kellő erővel folytattatnak s hihető, bogy a hídon való közlekedés e hó végén akadály­talanul megnyilhatik. A vízállás a száraz időjárás mellett eddig alig tapasz­talnatólag alacsony. A vádtöltések teljesen kielégitő állapotban vannak. A Berettyó balpartján folyamatba tett gát erősítési és gátépitési munkálatok teljesen befejeztettek, a Berettyó bal­partjának védgátja az ördög árkától a Sebes Körös egybefolyá­sánál az utóbb jelzett folyó védgátjával összeköttetett: — osupán a zsilipek építése van még folyamatban a társulat azonban ezek befejezésén is kellő tevékenységgel munkálkodik A Kálló vizeinek gyorsabb s lehető károk nélküli lefolyása is jelentékeny s még folyamatban lévő munkálatokkal szán­dékoltatik biztosíttatni. IV. Vegyesek. A megyei pénztáraknak mult havi rendszeres vizsgála­tánál teljes rendet találtam ugyan, a mennyiben azooban a központilag kezelt gyámpénztárban takarékpénztáriig elhe­lyezve csupán 83 frt 23 kr. mutattatott ki, a mennyiben ezen ös8 zpget sokkal kevesebbnek tartom, semhogy abból az időkö­zökben nagykoruva vált, vagy vállható árvák kifizetése akadály nél­kül eszközltethessók, de a mennyiben a megyei árvaügyi sza­bályrendelet 13. §-a szerint a központi árvapénztárba befolyt pénzeknek 10°/ o-tólija mindenkor takarékpénztárba helyezendő, utasíttatni vélném a megyei árvaszéket, bogy e körülmények figyelembe vételével intézkedjék, hogy jövendőben a megyei szabályrendelet jelzett szakaszának mindenekben elég tétessek. A népoktatás a tanulók megnyugtató száma s igyekezete mellett folyamatban van, — s az iskolák ktilső ügyeire vo­natkozólag felemlíthető változás nem történt. A főszolgabirák beterjesztett jelentéseik szerint járásuk­beli községeiket a mult hó folyatná n is beutazván, az ügyke­zelést teljesen rendben levőnek találták. A cs. és kir. 14. számú huszárezred egy századának elhelyezéseül a jövő évi augusztus hava végétől Békés községe lóvén a megye kö zönsógnei is tekintetben hozott határozátá­val kijelölve; az elhelyezés kivánta szükségletek kipuhatolása 8 megállapítása czéljából kiküldött vegyes bizottság Békésen a tolyó hó 10-ón kezdi meg tárgyalásait. B.-Gyulán, 1886. évi novemberhó 6-án. Jancsovics Pál alispán. A közigazgatási bizottság ülése. — November 8. — Alispáni előadmányok: Az alispáni rendszerinti havi jelentós tudomásul vétetett. A békési kőuton a f. óv folyamán házilag épült műtár­gyak u. m. egy boltozott hid, három boltozott áteresz felül­vizsgálati jegyzőkönyve jóváhagyatik s a számadás 5179 frt 33 kr. járulókkal ennek fedezésére már kiutalványozott 4462 frt 03 kr kereseti összeggel ós 717 frt 33 kr. tartozással meg­állapíttatik. A múlt havi közigazgatási bizottsági ülés óta, ülésen kí­vül elintézett 59 darab kb. ügyre vonatkozó kimutatás tudo­másul vétetett. Gabnni Mihály orosházi, Durkó Gábor békési, Faur Tó­gyer, Brindás Ilié és Sztán umicz Kótegyházi illetőségű kato­nák kivételes nősülés iránti folyamodvauyaik pártolólag lettek felterjesztve a nagyméltóságú magyar királyi honvédelmi mi­niszterhez. Schuster Ágoston csabai illetőségű katonának had­sereg kötelékéből leendő elbocsátása iránti folyamodványára hozott kedvező hatarozat, hozzájárulás végett az illetékes had­paranomoksághoz áttétetett. Klaváos András b.-gyulai illetőségű ujoneznak a hadse"­reg kötelékéből ideiglenes elbocsáttatása tárgyában, mielőtt érdemleges határozat hozatnék, megbizatik Gyula város pol­gármestere, hogy nevezettet az állandó sorozó bizottság elé vezettesse. Erlich Mór, a szeghalmi izraelita anyakönyvi kerület anyakönyv vezetőjének lemondása tudomásul vétetvén, felhiva­tik a szeghalmi izraelita anyakönyvi kerület elöljárósága, hogy ezen határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap alatt, az izraeliták anyakönyvének vezetése tárgyában kibocsátott 1924/85. számú miniszteri szabályrendelet 2-ik §-ában meg­szabott kópesitessel biró anyakönyvvezetőt válasszon, s annau okiratait mutassa be; különben az idézett szabályrendelet 5-ik §-ához képest, hivatalból fogház anyakönyvi kerület terhére ezen oizottság által az anyakönyvvezető kireudeltetni. A rendszeres anyakönyvvezető megválasztásáig az anyakönyvek ideiglenes vezetésével megbízott Blever Izidor hitközségi tanítónak meg­bízatása tudomásul vétetik s nevesstt az anyakönyvek vezeté­sével, a szeghalmi izraelita hitközség elnökének felügyelete és felelőssége mellett, ideiglenesen ezen bizottság által is megbi­zatik. Dohár György uj- kigyósi illetőségű katona, kivételes nő­sülés iránti kerelmóvel elatasittatis, mert folyamodó édes aay­jauak, a gazdasszonyi teendők Teljesítését kizáró munkaképte­lensége, orvosi bizonyitványnyal igazolva nem lett. Megbizatik a megyei pénztári tisztség, hogy a békési kőut és mütargyas építőse alkalmából felmerült útiköltségek ós napidijak fejében l'acsocsik Lajos napdijjas építész részére 54 írt 40 krt a m. közmunkavaltsági pénztárból fizessen ki. A szarvasi járás főszolgabirájának földmunkálatokra elő­legezett 296 frt 78 Kr. összegről beterjesztett számadása, ugyan* annyi összegű kiadással jóvánagyatik. Áchim Adámua , mint a szarvasi evangelikus egyház uj templom alapitvanya Kezelőjének tóke&amat adó elleni felszol­lamlása elfogadtatván, a szarvasi evangelikus egyház uj templom alapitvanya terhére kivetett & frt 47 kr. tökekamat es 1 frt 4J kr. általános jövedelmi pótadó töröltetni rendel­tetik. Harsányi Sindor igazgató lelkész, mint az orosházi evan­gelikus egyház képviselője, tőkekamat adó elleni felszólamlá­sának hely adatván, az orosházi evangelikus egyház terhére kivetett 37 frt 90 kr. tőkekamat ós 13 frt 30 kr. általános jö­vedelmi pótadó töröltetik. A törvényhatósági ipartanács tagjaiul az 1884. évi XVIL t. cz. 175. §-a rendelkezéséhez képest ilj. Kohlmann Ferencz kereskedő, ilj. Mogyorósi János iparom rendes, Grósz Márton es Papp György iparos társulati elnökök póttagokul mindannyian b.-gyulai lakosok egy évi időtartamra megválasztatnak. nagy harangok hangjába, melyre egy egész nemzet hallga­tott. Az ékesszólásnak és politikai bölosességnek olyan mesterei között mÍDÖk voltak Deák mellett b. Eötvös Jó­zsef, Szalay László, Lónyay Menyhért, akkor békési kö­vet, Andrássy* Gyula, Kazinczy Gábor, Trefort Ágoston stb. stb. küzdött Tiszával, Jókai, Ivánka Imrével és a későbbi balközép főoszlopaival Terónyi Lajos is. A felirati és határozati vita második napján szólalt fel ápril 17-én. Beszédében kifejté azon meggyőződését, hogy Ma­gyarországot, annyi Vad ellenség fegyverei és annyi mű­Veit ellenség ármányai ellenében egyedül a nemzeti jogai­hoz való szívós ragaszkodás tartotta fenn. Ezen jogérzet annyira áthatotta kebelét, miszerint bátran kimondá, hogy: „inkább csapjon össze fölöttünk a sötét kétségbeesés ár­ja, hogy sem jogainktól egy vonalnyira is ellépjünk; el­lépjünk kivált azok kedvéért, kik háromszáz év óta nem tanítottak meg bennünket arra, hogy őket szeressük; sőt kik ellenkezőleg arra tanitottak, hogy óvakodjunk tőlük." Ilyen elvek alapján ő habár elismeri, hogy Deák F. nézetei helyesek s lényegileg az ő, nézeteivel egyezők — Tisza Kálmán határozati javaslatát pártolta. Egyik fö érve a felirás ellen az volt, hogy Ferencz József ö Felsége nincs megkoronázva; tehát az országgyűlés ö hozzá, mint meg nem koronázott királyhoz közvetlenül fel nem irhát. Ám koronáztassa meg magát; ne játoza a hó­dító szerepét, akkor aztán más hangon fognak beszélni. Nem fél a felelősségtől, melyet egyenesen a bécsi kor­mányra hárit. „Az ón nézetem szerint — úgymond — a fe­lelősség ott van, ahol a bűn; a bűn ott van, ahol a tör­vényszegés; a törvényszegés Bécsben székel; ott székel, f. bün, ott székel a felelősség is!" Nem fél attól sem, hogy a lntaroa&t által a ae tiségek el fognak idegenittetni a magyar nemzettől. „Egye­sítsen minket — monda a közös jog, a közös érdek, a közös szabadság, de ne a közös szolgaság 1" — Attól sem fél, hogy a határozatnak ne Volna hatása felfelé; mert hiszen nem a nemzet kereste a kibékülést, hanem a hatalom. „Mi ott állottunk az ekeszarva mellett, bizo­nyos contemplativ politikát folytatva; nyugodtan tűrtünk, vártunk és reméltünk. Nem kértünk mi semmitse, mert meg valánk győződve, hogy jogunk van követelni; s vár tuk az ídöt, midőn követelésünket érvényesítsük. Felülről zendült meg a varázs sip, mely minket az alkotmányos­ság ezen guny terére csábított ..." s itt rámutat a régi finanezokra, adótisztviselökre ós egyéb hivatalnokokra, a kiket a hatalom még megtartott, T> rényi az őszinteség napvi­lágát követelte Bécstől, mely hasonlóképen őszinteséget szül, de mig ez nem történik, addig ö a bizalmatlanság éj. sötót palástjába burkolózik. Hivatkozik végül Békósvár­megye álláspontjára, mely a január 16-ki leirat alkalmár val se választott. Ezen állásponton maradt ő egész az országgyűlés szétoszlásáig.*) Az e gyűlésen elmondott beszédek nemcsak a poli­tikai ékesen szólás példányai lesznek sokáig, hanem egy­szersmind a magyar államjog alapja gyanánt tekíntethet­nek. A beterjesztett javaslatok és óvások oly közjogi igaz­ságokat tartalmaznak, hogy ha a magyar alkotmány írott emlékezeteiből nem maradna az utókor számára más, mint ezek, a magyar államjog restitűálhatő lenne belőlök. Fáj­dalom, hogy későbben a pártszenvedély azok kisebbítését fegyverei közé fogadta. Pedig az 186 l-ki pártok a leghi­gadtabb fegyverekkel harcaoltak J s az a párt, melyhez Te­rnyi tartozott, többségben ia volt. De a szavazás előtt — Ui»<i orsíiíjgyülési IS»piö illeti kéiyéa. Almássy Pál ós Komáromy György rábeszélése következ tóben átengedte a győzelmet a felirati pártnak, — nem azért, mintha megijedt volna a felelősségtől, mint sokan hivék, hanem azért, mert a hatalomnak nem akart ürügyöt szolgáltatni arra, hogy erőszakos tényeit a határozati párt csekély többségével igazolj i a világ előtt, a következés megmutatta, hogy eljarása helyes volt. Ha csakugyan a határozati párt többsége döntött volna, a becsi kormány, sőt itthon az ellenpártiak is aunak tulajdonították volna az országgyűlés eloszlatását. Igy kétségtelenné vált, hogy Béosben az engesztelékeny felirati párt politikáját éppen ugy gyűlölték, mint a keményebb határozati pártót. A fel­oszlatás bekövetkezett. Egyik párt sem vádolhatta a másikat, hogy miatta törtónt az, ami valóban bekövetkezett. Midőn ezen ország­gyűlés első feliratára merev visszautasító válasz érkezett. Deák egy másodikat szerkesztett, melyet a határozati párt is vita nélkül elfogadott. Ez által is azt akarta bebizonyí­tani, hogy nem a határozati párt, hanem a bécsi hatalom csö­könyössége miatt vált lehetetlenné a nemzet és jfejedelme közötti béke. Aug. 22-én szótoszlattatott az 1861-ki országgyűlés, miután a kormány erőszakosságai ellen szóló méltóságteljes óvást elfogadta volna. Hogy mi következett azután, azt mindnyájan tudjuk. Ismét szomorú időszak, mely ép oly sötét volt, mint a for­radalom utáni 12 éves absolutismus. De a felébredt nem­zet küzdelme ezúttal diadalmas volt. A király kibé­kült nemzetével. Fájdalom, hogy azt Terónyi már meg nem érhette. 0 — miként előre kijelenté — mélyen ós ső' téten halgatott magányában; várva a bizonyosnak hitt uj fordulatot, sem ő, sem barátai nem hitték volna, hogy az i iSQl ki országgyűlés -a vió rövil srn-epiósével befeja^

Next

/
Thumbnails
Contents