Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-10-31 / 87. szám

B.-Csabán, IÖÖÖ. evfolyai ÍM. Vasárnap, októberhó 31-ér KQZL Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelon. hetenként kétszer : vasárnap és osütörtökon. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Egész évre . . 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOGLER ozég, Bécs, Prága, Budapest, Németország és bvájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi-utoza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Ny i Itt é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fii tendő. Németország álláspontja (%.*) Mikor Tisza Kálmán világszerte feltűnő válaszát a magyar parlamentben elmondta, bizonynyal nem saját akaratát ós véleményét tolmácsolta, hanem abba bele folyt a birodalom másik felének irányt adó köre, sőt maga a német kanczellár, és merjük hinni, még maga az orosz diploraáczia is, mely biztosította monarchiánkat, hogy nem fogja megszállui Bulgáriát. Csakhogy a mióta ez a válasz elmondatott, sok víz lefolyt a Dunán, csillapodott a vérkeringés, a láz, mely a bolgár merényletek következtében egész Európát megkapta, elmúlt s elég idő volt arra, hogy az érdekelt hatalmak jól meggondoljanak mindent s valahogy európai háborút ne kezdjenek oly dologért, mely tulajdonképpen nem változtat az eddigi állapotokon de semmit, A háború mindössze is Bulgáriának érdekében történnék, mely elég merész volt a berlini szerződéssel szemben terjeszkedni, s most quasi magától Európától követeli, hogy az ő szerződés szegésót, ha a dolog ugy hozná magával, még egy világháború árán is szentesítse. Kérem alássan: Méltóztassanak egy kis türelemmel lenni. Tudom ón, hogy amit most itt mondok, az nem jól hangzik, sőt pár héttel ez előtt magam is meg haraptam volna, aki nekem igy beszól vala. De amint mondtam, pár héttel ez előtt még ajegkomolyabb diplomaták is lázban voltak, ma azonban kezdik a dolgot higgadtabban meggoudolni ós belátni, hogy ezt az egész rendkívüli nagy bolgár rokonszenvet koránt sem a bolgárok törvényes cselekedete keltette fel Európában, mert hiszen az mindennek inkább mondható, mint törvényesnek, hanem felkeltette: Szlivniczal Ha Szlivnicza nincs ós a szerbek Sophiába bevonulnak, még. csak azt sem tudja Európa, hogy vájjon miért rokonszenvezzen egy oly nemzettel, mely önhatalmú fellépésénél fogva egész Európát megsértette ós megérdemelte sorsát. Szlivnicza azonban, mert Európa nemzeteinek rokonszenvét a bolgárok fele hajtotta, ergo a nézeteket is megváltozA „ttÉKÉSMEGVD Útim" TARCZAJA. A. világ-idő. A Párisban megtartott nemzetközi csilagászati kongresszus elhatározta, hogy ezentúl a helyi idők helyett egyetemes általános világ-idö lépjen életbe. A határozás már évek óta készül és sok vitára adott alkalmat csillagászok közt. De hát tulajdonképen mi az a világ-idö ? Hogy erre a feleletet megadhassuk, lássuk ez idö mértékét, a napnak fejlődése tükrében. üzok az emberek, kik az idő számítás szükségét legelőszőr érezték, csupán két időpont megjelölését ismerték: a nap felkeltét s a nap lementét. A napórák föltalálásával esik össze a nap részletesebb beosztása. A rómaiak voltak talán az elsők, kik az időt napfelkeltétől napnyugtáig 12 órára osztották, Csak miután a napórák helyébe az óramüvek léptek, volt lehetséges az éjt is órákra osztani ; a beosztásnál azonban kezdetben nagy volt a konfúzió. A föld tudvalevőleg nemcsak tengelye körül, hanem a nap körül is forog, még pedig változó sebességgel, mitek következménye a napok kűlönbözö hossza egy év le folyása alatt. — A rómaiaknál a naphossza 9 ós 15 óra tatta, de korántsem a tényt és az ügyeknek törvényes avagy törvénytelen állását. Hogy pedig ez a rokonszenv Bulgária iránt lázas legyen, nem kellett hozzá egyéb mint amaz undorító ós aljas cselszövóny, mely az orosz diplomacziát minden lépten nyomon jellemzi, s amely diplomacziát már régen ebrudon kellett volna kidobni Európából, ha nem a^ülönböző hatalmi érdekek, hanem az igazságot szerető nemzetek diktálnának. Ezek a gyalázatos merényletek még inkább megnyerték Bulgária számára Európa népeinek rokonszenvét ós pedig annyira, miként egészen feledve lőn, hogy az események hullámzását tulajdonképpen ama merénylet hozta mozgásba, melyet Bulgária követett el Euméliával, s hogy mindez nem egyéb, mint ama merényletek kifolyása. És ha Bulgária Ruméliától, amint az a merénylet előtt volt, elválasztatnék, Sándor fedelem helyére egy, az orosz által kegyelt egyéniség választatnék s az orosz befolyás amint volt vissza helyezné magát, hát mind ezzel nem történnék egyéb, mint visszásaintása amaz állapotoknak, melyeket a berlini szerződés preczisirozott vala. Es ha ezt ezenképpen elgondoljuk, a dolog egyszerre más világításban áll előttünk, sőt önkénytelenül merül fel előttünk ama kérdés: Vájjon jogosult lenne-e Európa arra, hogy a bulgáriai viszonyokat a berlini szerződés értelmében újra visszahelyezni törekvő hatalom ellen fellépjen, pláne világháborút kezdjen; ós pedig: a szerző dóst szegő Bulgária érdekében? Ez a tényállás uraim! Bármely oldalról tekintsük is a dolgot, de a tényállás ez. A rokonszenvet megváltoztathatta Szlivnicza, megbotránykozásunkat felkelthette a sophiai aljas merénylet, de nem változtathatta meg a tények állását, melyek ime, amint a felháborodás köde oszlani kezd, egész valóságában tűnik föl előttünk. A kérdés tehát nem az: vájjon a bolgárokkal rokonszenvezünk-e jobban mint az oroszokkal, hanem: 1. Joga van-e Oroszországnak ahoz, hogy Bulgáriában a berlini szerződés által meghatározott helyzetet visszakövetelje ? közt ingadozott ós a különbségeket akként egyenlítették ki, hogy egyszer hosszabbak, másszor rövidebbek voltak óráik, számításuk mindig a valódi nap tartamának felelt meg. tíz a valódi nap a számitásnál nem sokáig szerepelhetett, sok bajjal járt a folytonos pótlás, a miért egységes nap megállapítása volt kívánatos. A mai úgynevezett k özepes nap felel meg legjobban a ozólnak. Az évet anynyi egyenlő részre osztották, a hány valódi nap van benne ós minden ilyen időrósz egy-egy közepes nap. Kétségkívül nagy haladás ez a régi beosztáshoz képest, de egy hátrány, mely a gyakorlati életben sokszor nyilvánul, általa el nem hárittatott. Az idö különféleségót értjük változó szélességi fokok alatt. Nevezetes, hogy a föld különböző vidékein a nap időpontja közt egészen 12 órai különbség lehetséges. Keletfeló előbbre vannak, nyugaton késnek. Ha például a nap Budapest meridiánjában delel, akkor azon hely meridiánjában, mely Budapesttől keletre 15 foknyi (1 fok—15 mfd) távolságra van, már egy órával az előtt delelt, mig ugyan oly távolságnyira nyugat felé osak egy óra múlva fog delelni. Két hely idökülünbsége tehát egy óra, ha a távolságuk egymástói 15 geogr. hosszúsági fok, vagyis Ily értelemben mindig helyi időről bjjíé'u prágairól, párisiről stb. 77 > 8? 2. Joga van-e Európának, hogy ezen állapotok viszszahozását megakadályozza ? 3 Melyik nemzet kormánya vállalhatná el balvégzetű események bekövetkezésének esetében a felelősséget azért, hogy Bulgária érdekében, saját nemzete vérét, pénzét és saját hazája sorsát tette koczkára ? Magára merné ezt vállalni egy mérsékelt ellenzéki, vagy egy szélsőbali kormány? Erre a kérdésre méltóztassanak megfelelni. Egy ilyen háború magán hordozná amaz esküszegés jellegét, melyet Várnánál ért utói a nemezis. Török ellen vagy orosz ellen az mindegy, de szerződésszegés szerződésszegés. Más okot kell keresnünk arra, hogy az orosszal összevesszünk ós mindenek felett biztosítékot arra, hogy a siker valószínűsége a mi részünkön leend. Ezt beszéli Németország is. Németország is csak azt mondja, hogy az érdeklett nagy hatalmak részéről, egy Bulgária érdekében kezdett bizonytalan kimenetelű háború esztelenség lenne. És az lenne 1 — A herczegprimás jubileuma. A herczegprimás f. hó 28-án a püspöki kar után még az egyházi rendek főnökeit fogadta ós azonkívül Pozsony város küldöttségét Mergl polgármester vezetése alatt. Folyó hó 29-én már korán talpon volt az egész város s mindenki a bazilikába készült. A vendégek felvonulása már 8 órakor kezdődött. 9 órakor érkezett Klotild főherczegnö gyermekeivel és a főudvarmesterrel saját négyes fogatán, utána Koburg Nándor herczeg. Pont 9 órakor az orgona hangjai mellett belépett a herczegprimás a közép oldalajtón, teljes bíbornoki uszályos bíborpalástban, herczegprimás hermelingallérral. Az öltöztetés után megkezdődött a primás arany miséje a megillető egyházi nagy segédlettel, melyhez foghatót a katholikus világ csakis Kómában láthat. Megható iinnepelyes hatást gyakorolt a „Sanctum" alatt megzendült Szózat, melyet a kar orgona kiséret mellett igen szépen énekelt. — Mise után a herczegprimás a szószékre lépve, erőteljes hangon tartott egyházi szent beszédet a katholikus vallás isteni eredetéről. A szent beszéd végezte után fényes ornátusban, kezében a főváros közönsége által ajándékozott pásztorbottal, a pápa nevében általános bűnbocsánatot adott. Azután áldást osztott a k irály ő Felségére, a felséges ur alko dó h ázr a, hazánkra, a nemHa például Budapesten delet harangoznak, akkor, Brassóban 12 óra 20 p. talán mán meg'is ebeitek. Szt.-Péterváron (1 óra) már a fekete kávén is tul vannak, Boinbayban (4 óra) uzsonáznak, Pekingben pedig (7 óra') vacsorához készülődnek. Londonban ellenben.,11 óra levóna javában foly a munka, New-Yorkban (6 óra reggel) még csak a felkelésre gondolnak, San-Francziscóban (3 óra éjjel) még javában alszanak, a déli tenger szigetlakóinak pedig mint ellenlábasainknak, éjjeli 12 órát fu a bakterjuk. Kelet Európa ós Ázsia tehát az időben előbbre vannak. Nyugot Európa ós Amerika késnek. A helyi idő ennél fogva szoros összefüggésben áll a meridiánokkal. Valamint számtalan meridián képzelhető a földgömbön, ugy számtalan a helyi idö. Minden idö megjelölésénél ki kell emelni, minő helyi időre lett az vonatkoztatva. Szomszédos helyek közt a különbség oly csekély hogy tekintetbe nem jön, de nagyobh távolságnál a különbségek mindig szerepet játszanak. A vaspályáknál hol pereznyi pontosságra van berendezve a forgalom, mindig egy irányos idővel számítanak. De miután az a Inlyi idö, egyes országok vaspályai szerint változó, (uálunk budapesti idő, Ausztriában prágai idö) mindenkor zavarra ad okot, ha az uta'ó nagyobb útra indul. Az idö ós a meridián közű összefüggés magyam