Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám
1886-09-23 / 76. szám
B'-Csabán, 1886. XlLL évfolyam, 76. szám. Csütörtök, szeptemberhó 23-án Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjolon hetenként kétszer: vasárnap és osiitörtökön, Elei fizetési dij : helyben háthoz hordva vagy postán bérmentve küld»e Egész évre . • írt Fél évre S „ Évnegyedre . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOGLER ezég, Bécs, Prága, Budapest, Németország és Svájez minden fővárosaibán is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi atoza, 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-uteza, 988. gz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyo íjdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedéséber Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Ny i Itt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben akiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom. . dájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivatalokná 5 kros postautalványnyal lehet elófintni. A hirdetésekért jaró összeg helyben flzUendő. A helyzet. (***) Vájjon a mai körülmények közt, melyik pártnak adhatná át a kormányt Tisza Kálmán? Azt csak nem képzeli senki, hogy a mérsékelt ellenzéknek adja át, mely a szabadelvű párt mellett törpe kissebbséget képez, annálkevésbbé a szélsőbalnak, mely alkotmányos alapon nem áll, s illetőleg a fejedelmet az ő esküje az 1867-iki alkotmány megvédésére és fenntartására kötelezi. Esküszegést követne tehát el a fejedelem, ha a kormányt, amig az 1867-iki alkotmány törvényesen megváltoztatva nincs, oly elemeknek adná, a mely elemeknek határozott alkotmány-ellenessógüknek nemcsak minden lépten-nyomon jelét adják, de azt minden feliratukban kijelentik. Párt tehát, melynek Tisza a kormányt átadhatná, nincs. Annál a kormány éhes zsivajnál tehát: „Igy ugy mondjon le Tisza." „ Görcsösen ragaszkodik a kormányhoz" stb. éppenséggel semmi értelme, mert Tisza abban az értelemben, amely értelemben tőle a lemondást követelik, akár ragaszkodik görcsösen a kormányhoz, akár nem, avagy akár akarna attól megszabadulni, akár nem, de le nem mondhat. Egy törpe kissebbségnek, mely a nemzet többségét nem képviseli, a kormányt át nem adhatja, egy olyan kissebbségnek pedig, mely a mai alkotmányt perhorreszkálja, épen nem. Értjük különben mi, hogy az úgynevezett „mérsékelt ellenzék" hova czéloz? A mérsékelt ellenzék azt a furcsa áldozatot követeli Tiszától, hogy pártját ereszszej szélnek. Hatalmas, eddig bevehetetlennek mutatkozó poziczióját a mérsékeltek szép szemeiért hagyja el, a hozzá hű pártot pedig, a ragaszkodásában tántoríthatatlan, de diadalhoz szokott tábort pedig a kicsiny ós folytonosan vert ellenségnek kezére játsza, — Nos hát ilyent móg nem látott a világ, s hogy a mérsékelt ellenzék ezen követelésével mily belátást árul el, aligha elképzeli. Én legalább nem tudok esetet a világtörténelemben, hogy egy győzhetetlen vezér, amilyen Tisza, táborától egyszerre csak elszökjék, s legyőzhetlen táborát a győzelemre még csak nem is számitható ellenség kegyelmére bizza. Az az van ilyen eset, csakhogy az árulás. Árulás lenne ez értelemben a Tisza lemondása is. A mérsékelt ellenzék tehát sem többet sem kevesebbet nem követel Tiszától, mint egy oly árulást, melynek okát még csak elgondolni sem lehet. Mert ha már árulást akar valaki elkövetni, legalább jutalomra számit, de vájjon ez árulásért mivel jutalmazhatná meg a mérsékelt ellenzék Tiszát? Szóval, ez a lemondás a mérsékelt ellenzék érdekeben oly Követelés, melynek se füle, se farka. Igen is. Tisza lemondhatna, ha akarna, de ugy, hogy abból a mérsékelteknek ugyan nem lenne semmi hasznuk. Lemondhatna például ugy, hogy a kormányzás terheit megunván, azt egy bizalmas barátjának vállaira teszi, ki még ép erős arra, < hogy a terhet viselhesse, de ezt is csak ugy, hogy a teherviselésében a Tisza támogatása reá nézve biztosítva lenne. Na már pedig, hogy ez esetben egyik ellenzék sem nyerne semmit, az bizonyos. Lehet azonban egy másik kombinaczió, melyre a mérsékelt ellenzék számit, az az: a Tisza utódával luziónálni. Tiszával nem, de utódával igen. A legegyszerűbb lenne ugyan azt az utódot megbuktatni, mire azonban a lisza támogatása mellett nem lehetne kilátás s igy a Tisza leköszönéséből a mérsékelt ellenzékre nézve nem lehetne egyéb haszon, mint a fusió ! De hát akkor is mit érnének vele a mérsékeltek? Abban a pártban, melyben a kormány csakis Tisza támogatása mellett állhatna lenn, Tisza még hatalmasabb tényező lenne mint amilyen jelenleg. Olyan lenne mint Deák Ferencz volt, kinek a kormányok egy-egy szemhunyoritását lesték. Na de hát egy dolog eléretnék mégis, ami nem lenne más, mint a mérsékelt ellenzéki pártvezérek kormányba jutása, ami ugyan, ha Tisza Kálmán akarná megtörténhetnék most is. Ez a mai helyzet képe, s e szerint a Tisza Kálmán lemondását követelő egész heje-huja, értelmetlen beszéd, mert akár mond le Tisza akár nem, amig valami véletlen ós beláthatlan eset a körülmenyeket meg nem változtatja, a helyzet ura ő marad; s a mig a helyzet ura akár mint kormányelnök, akár mint pártvezér ő marad, addig a mérsékelt ellenzék nem fog az ő saját szakállára működhetni. — Az országgyűlés, mint a „Pol. Oor. u- nek Budapestről jelentik, október vegéig fog ülésezni, mivel a kormány az „Adria" szubvenozióján&k fölemelése, a vám ós kereskedelmi egyesség, s az osztrák-magyar bank ügyét a képviselöhHzban a delegáoziók összeilléséig le akarja tárgy altatni. A budgetvitára január vége vagy február ftleje előtt aligha kerül a sor, a miért is bulget-provízóriumra van szükség. Az 1887-iki budgetb^n még pót hitelt fognak kérni 1886-ra az igazságügyi, közoktatásügyi éa belügyi tározák számára, s bogy hasonló eset többé elö ne álljon, jövőre eme tározák szükségleteire nagyobb fedezetet állapítanak meg. — A magyar államvasutak bérbeadása. A „Bud.Corr.* jelenti: Külföldi, nevezetesen franczia lapok ismételten is azt jelentették, hogy ez osztrák magyar államvaspálya igazgatója Joubórt legközelebb OsUendében Tisza Kálmán miniszterelnökkel a rnngyar államvasút k bérbeadása terve felöl értékazett volna. Ennek ellenében illetékes informáczió alapján mondhatjuk, hogy Tisza Kálmánnak Jouberttel folytatott beszélgetésében a magyar államvasutak bérbeadásának kérdése egyetlen szóval sem érintetett. A magyar kormány a legtávolabbról sem gondol a magyar államvasút hálózat, avagy osak egy részletének is bérbeadására, i Politikai liire k. * A bolgár-Ugy. A porta Angol-, Osztrák-Magyar- és Németország tanácsára minden intézkedést megtesz, hogy azon esetre, ha az oroszok Bulgáriába bevonulnának, Kelet-Ruméliát azonnal megszállhassa. * Az országgyűlés szombaton megnyilt. Az első ülésre a képviselők szokatlan nagy számban jelentek meg és az is szokatlan volt, hogy a ház mindjárt érdemleges tanácskozást is folytatott. Szőnyegre kerültek : a Janszki-ügy és a bolgár események. A bolgár ügyben Horváth Boldizsár és Irányi Dániel interpelláltak, Horváth az önálló balká.n-félszigeti államok átalakulásának szükségét ós Sándor fejedelemnek a közép európai hatalmak beleegyezésével történt letételét erkölostelennek nev-zte. Ugy Horváth, mint Irányi interpellácziójának lényege a következő: Igaz-e, hogy külügyi hivatalunk Sándor fejedelem eitávolitásába beleegyezett ? A köztünk ó i a német birodalom közt fennállott szövetséghez hozzájárult-e az orosz birodalom ? Nyujtott-e Oroszország arra nézve biztosítékot;, hogy a Balkán-félszigeti dolgokba nem fog beleavatkozni ? Végül, hogy a német birodalom micsoda álláspontot foglai tl ? t Magyar gazdák jógbiztositó szövetkezete, Az ö?szes elemi biztositások közt kétségtelenül a legelhanyagoltabb ós a legelmaradottabb a jégbiztosítás, mely pedig a gazdák jövőjére ép oly fontos és nélkülözhetlen, mint az elemi biztosítás akármely más ága. A jég által elvert terményben nemcsak a gazda jövedelme, hanem beruházott s a jövő termeléshez ujabban szükséges tőkéje is veszendőbe megy. Az első magyar általános biztosító-társaság, mely gyors felvirágzását vezórférfiai ügyessége mellett kétségtelenül hazánkban létezett, de csak tengéletet élt két biztosítási szövetkezet beolvasztásának köszönheti, a jégbiztositási ágban hirtelen a szövetkezeti elvet kezdi vallani. Hazaszerte körleveleket ós programmokat bocsát szét, melyekben a gazdákat felhívja ós buzdítja, hogy vezérlete alatt szövetséggé alakuljanak. A ki ismeri azon elkeseredett harezot, melyet egyfelől a külföldi komolyan számbavehető, másfelöl pedig a legkisebb figyelmét sem érdemlő, puszta haszonlesésből élősködő biztosítási irodalomban a részvény-elv a kölcsönösség elvével s viszont folytat, azt bizonynyal meglepi, hogy honnan ered egyszerre a részvénynek e bajnokoskodása a kölcsönösség Inellett. A részvény akarja életbe hivní a kölcsönösséget, tnely hazánkban eddig nem tudott zöld ágra vergődni. Végre ehez nekünk semmi közünk. Minket csak az érdekel, hogy mit ígérnek ós mit követelnek azok a szétküldött programmok s a közügy érdekében teljesen tárgyilagosan akarjuk azokat fejtegetni. E programmok első pontja azt mondja, hogy az első magyar általános biztosító-társaság azon czélból, hogy a magyar gazdaközönség érdekében, terheinek megkönyebbitése végett a dijak fokozatosan leszállitassanak s ennek folytán minden gazdának lehetővé tétessék terményeinek biztosítása, biztosított felei körében, Magyar gazdák jégbiztositási szövetsége czim alatt egyletet alakit. — A jégüzlet eredményezte tiszta jövedelem a szövetség tagjait illeti. — Ennek fele tartalékalap alakítására fordittatik, a másik fele ellenben, a mennyiben ez az óvi díjbevételnek 5%-át eléri vagy meghaladja, a tagok közt befizetett dijak arányában, az üzletóvót követő évben megosztja, illetve ezen nyeressógrószt azok díjfizetéseinek leszállítására fordítja. A tartaléktőkéből fedeztetnek első sorban az üzleti veszteségek. Ha a tagok közt felosztandó nyereség valamely évben nem éri el a díjbevétel 5°/ 0-át, az nem osztatik fel azonnal a tagok közt, hanem átvitetik a következő évre. Ezek az ígéretek; lássuk a kötelezettségeket. A tag éven át tartozik Összes terményeit illetve azok azoa