Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-09-23 / 76. szám

,Békésmegyei Közlöny" 76. szám. 1686. részét, melyet rendesen biztosítani szokott, az első magyar általanos biztosítótársaságnál biztosítani, más tár saságnál terményeinek még csak egy részét sem bizto sitbatja. A szövetkezet tagjai kötelesek egy óvi dijöszszeg erejéig készfizetési kezesseget vállalni. A szövetkezet tagjainak kölcsönös szavatossága ezen biztosítéki összegen tul nem terjed. A kárfizetéseket az első magyar biztositó-társaság az óvi dijakból ós a tartalékalapból teljesiti. 11a ezek a károk ós az egyéb költségek fedezetére nem volnának elegendók, egyelőre az első magyar biztosító társaság nem követelhet további díjfizetéseket, hanem köteles a hiányzó összeget a szövetkezetnek 5 százalékos kamat mellett előlegezni. Az előlegezés azonban végét éri, a mint az felemésztette az évi dijakat, a tartaléktőkét ós a szövetségi tagok által nyújtott biztosítékok s/

t részét. Ezen eset bekövetkeztével az első magyar jogosítva vau a felektől a megfelelő összegeket bekóvetelni, illetve biróilag behajtani. A 12 óv leteltével a szövetkezet feloszlik, s a tagok közt felosztatiK a tartaléktőke, illetve a tagok kötelesek az esetleges veszteségeket pótfizetések teljesítése által megtéríteni. A szövetkezet tagjainak kötelezettségei minden kétségen felül állanak. Azon előny ós kedvezmény, mely azonban nekik a nyereségben igórtetik. nagyon is kóies. Mennyire kétes az a nyereség, vagy az olcsó dij, azt a legjobban bizonyítják magának az első magyar biztosító társaságnak a jógbiztositási üzletre vonatkozó zárszámadásai az utolsó hat évre, melyek szerint is volt: Dij bevétele. vesztesége (—) Kiadása nyeresége (+) 1880.: 945,507 frt 26 kr. t.180 531 frt 42 kr. - 235,024 frt 16 fer. 1881.; 1.399,857 „ 01 „ 1.536,771 „ 50 „ — 137,41i „ 49 „ 1882.: 1.671,781 . 70 „ 1.733,444 „ 22 . — 61,662 „ 52 „ 1883.: 1.913,331 „ 71 „ 2.310,278 „ 43 „ — 396,946 „ 72 „ 1884.: 2.138,410 „ 14 „ 1.854,552 „ 37 „ 283,857 „ 77 „ 1885.. 1.347,832 „ 51 „ 1.388,648 » 86 „ — 40,816 „ 35 „ Ossz. 9.461,220 frt 83kr. 10.004,226 frt 80 kr. 588,006 frt 47 kr. Hat esztendő közt öt végződött vesztessóggel a csak egy nyereséggel. A végeredmény az, hogy az első magyar jógbiztositási üzlete a 6 óv alatt 588,006 frt 47 krnyi veszteséget mutat ki. De ez a veszteség meg netn tünteti fel a tulajdonkópi egész veszteséget; melyet a társaság jégtizlete okozott .Nincs számbavóve azon veszteség, melyet a viszontbiztosítók viseltek és mely az egésznek mintegy 40 százalékára emelkedik. Az „első magyar" jógbiztositási üzletének veszteségét tehát a viszontbiztosítók által viselt veszteség beszámításával mintegy 800,000 forintra tehetjük. Ez a műit nem kecsegtető a lövőre s az egész a szövetkezeti tagoknak kilátásba helyezett nyereséget csillámló habbá ós buborékká teszi. — Igen, lehet nyereséget is elővarázsolni, de akkor a dijakat kell jelentékenyen emelni. De alacsony dijak, nagy károk ós mégis nyereség — ez oly valami, mi teljes lehetetlen egymással meg nem fór. De a biztosított felek kötve vannak. Azok izetik az óvi dijakat, szavatolnak a veszteségekórt, fizetnek tehát fix dijakat és ki vannak téve a pót- ós utánfizetóseknek; — vagyis a gazdák soha sincsenek tisztában üzleti költségeikkel ós tulajdonkópi fizetési kötelezettségeikkel. Evről-óvre várhatják az intő levelet, mely őket pótfizetésre szólítja fel. Mi tehát az első magyar biztosító-társaságnak czólja a jógbiztositási szövetkezet alakításával ? Szabadulni szeretne a csak veszteséget hozó jégüzlettől. Felhagyni fel nem hagyhatja, mert akkor tüzbiztositási üzletét koczkáztatja. Latba veti tehát rógi hírnevét, megszólaltatja a hazafiság ós áldozatkészség hangját és ezzel össze akarja toborzani a magyar gazdákat, kik neki megtartsák a jógbiztositási üzletet, de szabadítsák meg aunak veszteségeitől. De hogy ezt a veszteséget gazdáink ne tapasztalják esetleg már a legközelebbi évben s a nyereségben való bizalmat ne válthassa fel már a legközelebbi évben a pótfizetós ós egyszersmind a díjemelés réme, megígérik az előlegezést a legközelebbi év esetleg évek nyereségére. S ha e nyereség elmaradt, mi a multakból következtetve valószínű, jön a pótfizetós, az előlegek ós azok kamatainak ós a kamatok kamatainak megtérítése. Igaz, hogy e pótfizetés csakis az egy óvi dij egyszeres összegóig terjedhet, de ez bekövetkezbetik már a legközelebbi években, esetleg már 2 —3 óv múlva. Ekkor beáll azután az odiósus pótfizetés, melytől minden gazda joggal irtózik, Az első magyar általános biztosítótársaság nem veszt semmit. Megszabadult, habár csak egy pár évre is, nem az üzlettől, melyen nem akarna túladni, hanem a veszteségtől. Mert a társaság haszna bizonyos, — irja dr. Heltai Ferencz a „Nemzet" szeptember 12-iki számában — de a közönségé nem. Ha kedvezők az évek, akkor a fizetendő dij kisebb lehet, mint a jégbiztosítással foglalkozó társaságok díjtétele, de ha sok a jégkár, akkor az utánfizetósek következnek. S tekintve azt, hogy e szövetkezet az első magyar általános biztosító társaság jógüzletót veszi át. a mely az elmúlt 28 óv alatt (1858-1885.) több mint egy millió, de pusztán az utolsó hat óv alatt is több mint fél millió forint veszteséggel végződik, kétségtelen, hogy a szövetkezetben való részvétel nem biztosíthatja a biztosítottakat előnyökkel, de oly kötelezettsége kkel j ár, melyeketóvatos ós számító gazda el nem fogad h a t. J—8. MEGYEI KÖZÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. — Szept. 13. — Jelen voltaii Beliczey István főispán elnöklete alatt Jancsovics Pal alispán, Nagy Károly árvaszéki eluök, Szucsu B., Galacz János kir. folyam mérnök, Haviár Lajos kir. államépitészeii hivatal helyettes fónöke, Tarnoveczky Szilárd kir. adófelügyelői helyettes, Fejér Béla, Mikolay Mihály, Varságh B. Székács István, Kalmár Mihály, Ladics György, Bánhegyi 1. kir. tanfelügyelő, bizottsági tagok ós Fabry Sándor megyei I-ső aljegyző mint bizottsági jegyző. alispáni elóadmanyok: A megye alispánjának rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetett. A megye alispánjának jelentése, melyszerint Baros István banfalvi, Szilvási László b,-gyulai, és Herczeg Józsei gyomai lakosok folyamodvanyara a község jegyzői vizsga letehetésót engedélyezve készükre hataridót tűzött ki, szinte tudomásul vétetett, — Ugyancsak az alispán egy jelentése, melyszerint a megye területén letezó szőlő ültetvényekben a phytloxera rovar fellépésének tünetei sehol sem mutatkoznak, megnyugtató tudomásul szolgál. Hauer Beniamin rabbi helyettesnek a b.-csabai orthodox izraelita hitközség anyaköayvvezetőjeül történi megválasztását a bemutatott okmányok többrendbeli hianyossága miatt — a bizottság tudomásul nem vehette ; mig Bródy Sámuel vallás tanítónak a gyulai izraelita hitközség anyakönyv vezetőjeül történt s bejeleutett megválasztását bizottság minden megjegyzés nélkül tudomásul vette. Kiszely Pál b.-csabai, Meleg János tótkomlósi, Farkas István, Soczó János es Porubsáuszky Imre endrődi nietóségü katonák kivételes nősülés iránti folyamodvauyaik vissza utasíttattak, mely visszautasító hatarozat ellen, annak kézbesitósetöl szamitandó 14 nap alatt nevezettek felebbezess«l elhetnek. Sselecsán György kótegyhízi, Varga Koritar András csabai Bodnár István m.-berényi, ifj. Szabó András ós Szánó Pal orosházi illetőségű katonai kivételes nősülés iránti folyamod vanyaik a nagyméltóságú m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz pártolólag lettek felterjesztve; Benkovits János és Adamik János mezőberónyi illetőségű katonák hason targyu folyamodványaik szinte tpártolásban reszesitendőknek találtattak. Morosán György b-gyulai, Kegyes Ferencz szeghalmi, Mázán Mihály b.-csabai ós Bayer Mtüály m.-berényi valamint Hogyján Mihály tót-komlósi illetősegü katonak folyamodványaikra, melyben a hadsereg kötelékeből ideiglenes elbocsattatásukat kérelmezik, hozott kedvező határozatok az illetékes katonai parancsnokságokhoz hozzájárulás vegetc megfeüldettek. A gőzkazánok időközi próba vizsgalata alkalmaval, a vonatkozatos miniszteri rendelet értelmében, felaivatott az. allamépitészeti hivatal, hogy minden egyes esetben a gép- ós kazán kezeléssel foglalkozó egyének Képesitese felöl is meggyőződést szerezni el ne mulassza. A b.-gyulai, gyulavári ós békési hidak alá épített jégtörők után. a jóváhagyott felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján, a követelésbe vett 5613 írt 25 jkrnyi összeg, Veres Károly, Kerepeczky Mihály és Schriffert József vállalkozók részére kiutalványoztatik. Tekintve, hogy a megyei közmunkaváltság az óv szept. haváig teljesen lefizetendő, s tekintettel a hátralékra vonatkozó pénztári tisztségi jelentésben foglalt körülményekre, jól lehet a megye alispanja által ie tétetett e részben kellő intézkedés, felhívatna* a járási fószolgabirák és Gyulaváros polgármestere hogy a m. közmunka hátralékodnak azonnali behajtása iránt intézkedjenek. Ajrva ügyi felebbviteli küldöttség határozatai. Gombos Péter b.-gyulai nagykorusitasát megtagadó B.-Gyula városi árvaszéki hatarozatot, es üur<ío Imre bekesi oagykorusitását kimondó megyei arvaszeki hataruzat másodfo* kulag is helyben hagyatik, ez utóbbi azon megjegyzéssel, hogy ingatlan birtokainak kézhez vétele és arvatarilag kezelt tömegének kiutalványozasa iránt, csak ezen nagykorúsító végzés kézhez, vétele után folyamodhatik. Megyei Jtiszti Ügyészi előadmányok. Id. Erdödi Ferencz ós órdektársai gyulavári lakosoknak, Bíguly Ferencz gyulavárii lakos ellen, d illő ut elfoglalasa miatt lo lyamatba tett panaszos ügyben hozott alispáui határozat, nem íelebbezett érdemi részében érintetlenül hagyatik, egyéb részében pedig megváltoztatok. Bolla Imréné b.-gyulai lakosnak bordély üzlet áthelyezés, illetve a bordély üzlettől való eltiltása ügyóban nozott m. alispáni határozat elleni feleobezés vissza utasittatik. Osorvás községében szedett husvágási dijak leszállítása iránt Löbl Dávid és társai által benyújtott kérelemre, Osorvás község képviselő testületének 1886. évi május hó 30-án tartott ülésében hozott 21 szám alatii hurotazata, a kórelem figyelmen kivül hagyásaval, az 18ö6. évi XXü ik t. cz. 26. §-a alapján érintetlenül hagyatik. Grósz Ignácz békési italmérési jogbérlőnek, özv. Tóth Ferencznó békési lakos elleni italmórósi jogcsonkitási folyamatban levő ügyében beadott felebbezósre, a megyei alispáni határozat megváltoztatásával, a I-só fokú szolgabírói határozat az abban felhozott indokok alapján helyben hagyatik. Deutsch Mór b.-gyulai regale bórlőnek több b.-gyulai akos ellen regale csonkítás miatt emelt panaszos ügyeiben kelt összes iratok, a belügyminisztertől azzal küldettek le, hogy az előirt illetékes fokosatokban hozott hatarozatokkai elintézett ügyekben felülvizsgálati intézkedés tételére a miniszter magát indíttatva nem találta, mely miniszteri határozat az érdekelt felekkel másolatban közöltetni rendeltetik. Gyulaváros képviselő testületének, N. Szabados Antal gyulai lakos iparos által megfellebbezett hus fogyasztási adóügyi határozata helyben hagyatik. Szarvas város elöljáróinak Kaiser Vilmos, Darabos Gy. Molnár Mihályné, Maglovsski Pal szarvasi lakosok ellenj názaifcuak náddal való szabályellenes- és bejelentés nélküli kijavítása miatt folyamatban levő ügyben hozott megyei alispáni határozat heiyben hagyatik. Hajual József szarvasi lakosnak Waldner Ignácz ós Popják György szarvasi lakosok ellen, előleges,, hatósági szemle megrendelése iránti folyamatban levó ügyben hozott alispáni határozat, a felebbezös elutasításával, helyben hagyatik. (Vége köv.) MEGYEI HlfiEK. — A békósmegyei gazdasági egylet a jógbiztositási szövetkezetről. A bekésmegyei gazdasági egylet váiasztm anyának f. hó 19-én Szucsu Béla elnöklete alatt tartott ülésében a tanácskozás tárgyát az első magyar általanos biztosító társaság átirata képezte, melyben az egyletet felhívja, hogy az általa létesített jógbiztositási szövetkezetet a gazdaközönségnek ajanljö, miután a nevezett társulat súlyt fektet a gazdasagi egylet véleményére. Az ülésen az „Első magyar" részéről jeien voltak K í r j á k vezórtitkár ós Sümegi Kálmán felügyelő, a kik felvilágositásokUal szolgáltak a tagoknak és a felmerülönetaláni uótelyeket kívánták eloszlatni. A társasag áltai kiboosatott alapföltóteiek ós szabalyok beható eszmecsere tárgyat képezték ós egyátaláii nem lehet mondani, hogy azokat valami nagy lelkesedéssel fogadták volna. A tagok bírálat alá vet',ók az egyes pontokat és az alapfeltételek 10. §-át határozottan kifogásolták. E pont ugyanis azt tartalmazza, hogy „a 12 év lejárta után az addig összegyűjtött tartaléktőke a szövetség tagjai közt befizetett d.jaik arauyaban az „Etso magyar aitaianos biztosító- tá/s&oag~ által felosztatik. Ugyaniiy alapon ós arányban tartoznak a szövetségi tagok a törzsbevallás lejáráti idejekor netalán mutatkozó veszteségeket készpénzben kifizetni"; mert az alapfeltételek e szakaszát nem tudták összeegyeztetni a 8. §-al, mely igy szól: „A szövetségi üzletből eredhető veszteségek fedezésére a szövetségi tag az évenkénti átlagos biztosítási értékének megfelelelö egy évi díjösszeg erejéig készfizetési kezességet tartozik vállalni." Az e két szakaszban könnyen felismerhető ellenmondást küiönugdu kiemelték Sztraka György, Vidovszky János és Geiszt Gyula és fejtegetéseiket a választmánnyi tagok nagy része osztotta. M o k r y Sámuel azt vitatta, hogy a szövetkezeti tagokat egyedül a törzsbevallási iv kötelezvén, semmi kétség, hogy a szövetkezeti tagok osak az egy óvi díjösszeg erejéig felelősek. Ez azon b in nem áll egészen, mert a törzs bevallási iv a következő kijelentést is tartalmazza: „az ezen törsssbavallási iv első lapjain nyomtatott jogokat ós kötelezettségeket, melyek a szövetségi tagokat megilletik, egész terjedelműkben ismerem és elfogadom." Tehát világos, hogy az alapfeltételek minden egyes szakasza kötelező a szövetségi tagokra. Ami az alaptételekbea fentebb emiitett ellenmondást illeti, arra nézve a társulat jelen volt képviselői akkép nyilatkoztak, hogy a szövetségi tagok osak évenkénti biztosítási értéküknek megfelelő egy óvi dij ón a szeg erejéig vállalnak készfizetési kezességei, tehát esetleges veszteségek esetén ennél többet fizetni nem kötelesek, a min nem változtat az alapfeltételek 10. §-a. A választmányi tagokat azonban e kijelentés nem nyugtatta meg egészen es hangoztatták annak szükségességét li jgy ily szabályokat alaposabban és világosabban kellene fogalmazni. Aat a következtetést lehetet: a tárgyalás lefolyásából,vonni, hogy a választmány a szövetkezet tervét nem fogja ajánlani, annál meglepőbb volt, midőn az elnöklő: Szucsu Béla kimondta a határozatot, hogy a gazdasági egylet választmánya üdvözli az eisö magyar általános biztosító társulatnak a jógbiztositási szövetség ügyében tett kezr deményezósót, azt magaóvá teszi ós ajánlja a magyar gazdáknak a szövetségbe való belépést. A tarsulat részérói e határozat kieszkőzlésének nem volt és nem lehetett más czólja mint — reklám. A gazdasagi egylet megtette a társulatnak a szívességet, daozára annak, hogy kételyét, aggodalmát fejezte ki az iránt, hogy a biztosítási szövetkezet előnyös-e gazda ara, söt egyes felszólalók élesen k domborították a hátrányokat. Jol tudjuk, hogy a biztosító-társulat egész joggal nagy súlyt fektet a békósmegyei gazdasági egylet véleményére, a melynek áldásos ós sikeres miüödiso a,& egész országban elismerésre talált ; de eme határozatának súlyát, tekintélyét nigyon alászállitja az a majdnem sújtó kritika, melynek a válasítmáuy tagjai az alapfeltételeket alávettették és melyből inkább azt lehetett következtetni, hogy a jógbiztositási szövetkezeteli