Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-09-19 / 75. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i ,-gyalások ujabb fordulata alkalmából az osztrák sajtó isítelve azt állítja, hogy az osztrák pénzügyi kiücstár a agyar petróleum ipar által igen jelentékeny, milliókra anö összegekig rövidül meg. Az országos statisztikai hittalnak kiváltképen a petróleumra nézve pontos statiszkai kimutatásai azonban nem bizonyítják, hogy az oszt,k iogyasztási adó bevételek ezen megrövidítése arányig igen csekély ós egybe sem hasonlítható azon összegekel, melyeket a fennálló v szonyoknál fogva Magyarország öradó fejében ad Ausztriának. IPolitiltai hlr-e hL. * A bolgár események. A nemzetgyűlés elfogadta a izárhoz intézendő üdvözlő feliratot, mely azt a meggyösödést fejezi ki, hogy a bolgár kormány ós az orosz ozár közti feszült viszony meg fog szűnni ós az orosz ozár ujbcl védelmébe veszi a bolgár nép szabadságát, függetlenségét ós jóllétét. — A nemzetgyűlés 100 ezer trankot szavazott meg útiköltségül Battenberg Sándornak és hót milliót a jövő évi kiadásokra. Ausztria-Magyarország, Olaszország és Anglia már elismerték a kormányzóságot. * Anglia állása. A „Standard4 Angolország állását taglalván a keleti kórdóst illetőleg kifejti, hogy azért, mert Ausztria-Magyarország nyilatkozatai ós tettei határozatlanok ós a szultán orosz sugalmakra hallgat, Angolországnak nem kell föladnia azt az eszmét, hogy Törökországot védje ós nem kell lemondania minden reményről, hogy Oroszországot távol tarthatja Konstantinápoiytól. Angolország elpusztíthatná Konstantinápolyt ugy, hogy Oroszország azt nem tarthatná meg. Az azonban nagyon valószínűtlen, vájjon csupán Törökország segélyével megakadályozhatná e, hogy az orosz bevonuljon Konstantinapolyba. A fönlörgó körülmények között legokosabb türelemmel lenni, és mitsem tenni. Még eddig semmi sincs elveszve és valószínűleg nem is változott meg semmi. Az bizonyos hogy semmi sem történt, ami az angol politikát arra bírhatná, hogy letérjen régi útjáról. * Kossuth Lajos a bolgárországi tragédiáról hosszabb nyílt levelet intézett Hetfy I^Dácz képviselőhöz. Hazánk nagy íla fejtegetéseinek eredményét abban foglalja össze, hogy a keleti kérdés orosz terjeszkedés kérdése pánszlávizmussal kombinálva, sz osztrák-magyar monarchia létérdeke tehát azt nem csak tanáosolja, hanem parancsolja, hogy az orosz hatalmi terjeszkedésnek útjába kell állni, az önállátukban az orosz által fenyegetett szláv nemzeteket pedid függetlenségük a nemzeti individualitásuk megóvásában minden erővel támogatni keli. A csabai városi árvaszék ügye. A f. hóban tartott városi képviselő téstületi gyűlésen Vidovszky János képviselő indítványt terjesztett elő Csabán városi árvaszék feláliitasa iránt. Tekintettel az évenként szaporodó számos árvaügyekre a lakosság érdekében felette kívánatos volna egy városi árvaszék felállítása, miután annak fenntartása az adózók ujabb megferheltetése nélkül volna eszközölhető. A képviselőtestület egy 3 tagú küldöttséget bízott meg, a mely az árvaszék előnyére, szervezetére, óvi fenntartási költségére s a ezói mikénti elérésére nézve a jövő közgyűlésen előterjesztést teend. E küldöttség tagjaiul Bogár Dániel közgyám, Vidoszky János képviselő s Urszinyi János v. ügyész választattak. Az 1877. óvi XX. t. cz. 174. §-a órteimóben oly községek, melyek elegendő szellemi ós anyagi képessógAh ez a jelenet még a köszivüeket is meghatott volna ! Szegény ! még akkor is tudott örülni. Pedig már ott várt reá a türelmetlen halál . . . Csütörtökön temettük el. Rokonai ós jó barátai vették körül a szebbnél szebb koszorúkkal borított koporsót, melyneu minden egyes virágszála küzdés ós szétzúzott reményről beszólt. Mostoha anyja, a ki édes anyai szeretettel csüggött fián, fuldokolva zokogott a fájdalom súlya alatt. Nem csoda, hisz benne szemefényót s jövendőbeli reménységét vesztette el. Ki is kisértük a temetőbe. Ott leeresztették egy hideg, mély sírgödörbe s a nemes szívre dübörögve hullottak alá a nehéz rögök ... Az egyik koszorú füzérjéből ón is téptem egy nefelejts szálat, mely emlékeztetni fog e törekvő, nagyreményű ifjúra, ki oly fiatalan szállott sirba. Megőrzöm emlékét. Ugy is oly kevesen ismerték, ö is keveseket. De mi, kik ismertük, szerettük szivünkből. * * * A vasút melletti temetőben egy nem régen hánjt sírhant felett van egy fejfa, az van ráírva : Krecsmárik Elek III-ad éves joghallgató. 1*66-1886. Legyen neki könnyű a föld! . . . Lukács Endre. gel birnak, a közigazgatási bizottság meghallgatásával a belügyminiszter által felruházhatók a gyarnhatósági jog gyakorlásával. Ily esetben a községi árvaszók a rendezett tanácsú városok árvaszókeinek mogfelelőleg szerveztetik. Csaba városa már a gyámi törvény életbe lépte alkalmával 1878-ban érezte hiányát a városi árvaszóknek s felterjesztést is tett ez ügyben a belügyminisztériumhoz, azonban eredménytelenül. Nevezetesen kifogásoltatott, hogy az árvaszók óvi ienutartási költsége felemészti az összes tartalék alap kamatjait s igy hiányzik az anyagi képesség annak fenntartásához. Most azonban elesik a kifogás, mert összes kamatozó tőke mintegy 230,000 frt, mely után l°/o> & uem kamatozó tőke óvi átlaga 20,000 frt, melytől 1%, az óvi pénztári felesleg 600 frt s a tartalék tőke 32,000 frt, mely után a fennálló kamatláb szedhető, oly tekintélyes óvi jövedelmet biztosit, a mely létesítendő árvaszék kiadásait eléggé fedezi ós azon kivül a tartalék alapot is szépen gyarapítja. Hogy a külön árvaszóket abbau az időben nem engedélyezte a belügyminiszter, annak oka másodsorban az is volt, hogy a város nem mutatkozott hajlandónak az árvaszóket akkóp szervezui, hogy a gyámhatósági jog gyakorlására a belügyminiszter a várost elegendő „szellemi kepessóggel" felruházottnak tarthatta volna, mert az árvaszék elnökéül a biró jelezte tett, a második ülnökül pedig oly egyén, ki az ülnöki teendők ellátására szükséges képességgel nem birt. Ez a praecedens tehát csak figyelmeztetésül szolgálhata bizottságuakarra nézve, hogy a létesítendő árvaszók szervezetének meghatározásánál két jogtudományi államvizsgával biró üluököt hozzon javaslatba, anuál is inkább, mert e qualificacziót, miut minimumot ma már maga a törvény követeli. CsaK örömmel üdvözölheti a közönség ez üdvös mozgalmat, mely egy kisebb osztály órdekebeu indult meg, de éppen azon osztály érdekében, mely 1 iginkább igényelheti a közhat-óságok vódelmót. Kiállítás Békésén A békésmegyei gazdasági egylet Békésen f. é. oki. 3. és 4-ÓQ állat-, termény ós iparkiállitást r e t) d ez. E kiállítás az 1881—6. megallapitoit rendszerben sz 5-ik ós a sor a kitűzött egymásután szerint most Békésre került. Gazdasági egyletünk ugyanis, a mondott ízben egy 9 éves eyclust állapított meg az egész megyére, a megtartás lelyének járásont ónt váltakozó sorrendjével, mely cycluscak alaptervül az szolgál, hogy a gazdasági állatoknak minden fonlosabb válfaja összehasonlítás ós abból nyerendő tanusag okáért kiállittassék. A. lovak kivül esnek e cyclus tervén, mert azoknak tentósztósi irányát az egész országban tervszerüleg az állam vezeti s ezért csupán uaóuek állíthatók ki, váijajok megkülömbeztetése nélkül. De már a többinek, a szarvasmarha, juh és sertéstenyésztésnek iránya a gazdaközönségnek korlátlan tetszé fóré van bizva. Pedig ezek közül n.óg nagy táiókozatlanság uralkodik nálunk. Nemcsak hogy keiés gazdának van megállapodott nézete az iránt, melyik válfaja a szarvasmarhának, a iszta, a magyar keresztezett, vagy a külföldi ós ezek közül mf lyik (pinzgani, kulhandi, bern', hollandi stb.), a juhfajták kőül a ficom vagy a fésűs, a gyapjú vagy a husfaj, a sertések közül a hus vagy a zsirfaj, hajt-e alföldi viszonyaink között nagyobb anyagi hasznot ; — de sokan még a külömbsfg'

,t nem ismerik e válfajok között, annál kevésbé képesek teháf magukat egyik vagy másik faj javára elhatározni. Az ősi szokásnak, hagyománynak uódolnak tehát, midőn azt a fajt tenyésztik, mely apáikról reájuk maradt, de hogy miért tenyésztik azt és nem a másikat, arról a haszon szempontjából számot adni kevesen tudnak. A kérdés semmi esetre sem könnyű, mert sok viszonynak, körülménynek és tapasztalásnak tekintetbe rételét kívánja. Gazdasági egyletünk nem is akar ezen kiállításaival egyik vagy másik faj javára irányt szabni, mert az még sorai volna, hanem csupán ismertetni akárja e külön fajokat a gazdaközönséggel, hogy az lássa, miféle fajok minő czólra léteznek. Ezért módot nyújt mindenféle faj kiállítására és nem díjazza egyik fajt sem a másik felett, mert ezzel azt tüntetőleg ajánlaná, hanem minden f-j számára egyenlő dijakat szabott és csak a fajou belül levő egyedekneknyit versenyt egymás között. Az állatckon kivül még a békésieknek óhajtása felytán tetmóny-, gyümölcs s a házi ós gazdasági iparnak czikkei is kifognak állíttatni, a mint az a több hónappal ezelőtt közzétett 8 a megye minden községében kifüggesztett programmban közölve van. Miután a rendezést a Békésen lakó egyleti tagok elvállalták s rendezőnek Einperl Ernő számtartó urat, szakértelméről és erélyes buzgalmáról ismert gazdatár.,unkát megválasztották, az egylet részéről nem csak az alkalom van megnyitva, de minden czelszerü intézkedés is meglőve arra, hogy a kiállítás rendezése sikerüljön. A siker azonban teljes akkor hsz, ha ahhoz a másik fél, a közönség is hozzájáru

1, még pedig ketféleképen: ha minél több tárgyat kiállít ós ha a kialilást miuel tömegesebben látogatia. T.igadhatlar, boey ázsiai fajunk a kiállításban nehézkes, megnézni megnézi ugyan, a mi látni v'aió, de maga kiállítani vonakodik, pedig gyaüran volna mit kiállítania. Az egyik közönyből nem állit ki, a másik meg resleli, hogy majd a szomszfdia dicsekvésnek veszi, a harmadika költségei sajnálja. Pedig mindezen gyarió értelmeken felül kel emelkednünk, ha mezőgazdaságunkat ós iparunkat a jelen tespedésból, hazatiség és jogos haszonkeretós által ösztönöztetve, kiragadni és az okszeiű haladás utján fejleszteni akarjuk. Amiveit külföldön a kiállítás ünnepe a gazdának. Mindenki igyekszik kiállítani ós azt megtekinteni, mert az a gazdasági haladásnak hatalmas iskolája. Vajha nálunk is nyilatkoznék e szellem ós mutatna fel a békési kiállításon oly sikert, hogy azt gazdasági egyletünk kiváló érdemei közé sorozhatná. Mokry Sámuel. MMYM HÍREK. — Csaba-Jamina. A belügyminiszter Csaba-Jamina külvárosnak ós postaállomásnak Csaba-Szöllösre leendő átváltoztatását nem engedélyezte. — Egy uj vasút ügye. A Déva-Ványától Gyomáig vezetendő vasút ügyében az engedélyes megkereste a megyét, hogy 760 drb 100 frt névértékű törzsrészvény jegyzése ós átvétele által az e vasút létesítésére alakulandó részvónytársulatba a megyei törvényhatóság is belépjen. * A gyulai népkerti mulatságok ügyében tekintélyes gyulai polgárok kérvényt intéztek Göndöcs Benedek orsz. képviselőhöz, hogy eszközölhetné ki, miszerint szemben a városi tanáoshatározatával a [népkerti mulat, ság vasárnap ezután is megtartassák. * Eljegyzés. Dr. Krecsmárik János, kiváló linguista, a török ügyek kormánybiztosa a szerajevói országos kormáuynál f. hó 14-óu Szarvason tartá eljegyzését B á c s k a i Jakab, szarvasi birtokos, a megyei törvényhatósági bizottság virilis tagjának kedves ós szellemeleányaval: Emma kisasszonnyal, ki a szarvasi társas élet egyik legkedveltebb alakja. A menyasszony e frigy következtében a mózes vallásáról vőlegénye vallására : az ág. ev. hitre log áttérni. A legjobb kivánataink fűződnek a megkötendő frigyhez. — A cholera. Dr. Löwy Lajos lapunkban közölt teóriája alapján azt következteti, hogy csütörtökön rgraz napon át péntekig tartott északi szól következtében a cholera egy néhány nap alatt meg fog szűnni, ott a hol fellépett, nem fog terjedni. Nevezett orvos a lapunkban közölt cholara-czikkében ugyanis azt állítja, hogy a cholera tényezői több napig tartó stagnáló levegő, szokatlan nagyobb hőség ós nagyobb terimójü növényzet nélküli íöld felület, mely tényezők hatását fokozza. Mivel az erős északi szél &z első két tényezőt megsemmisítette a harmadik ez által lóriyegtelan marad s ebből kifolyólag a cholera és tényezői mind megsemmisültek ott, hol ezen északi szél 24 óráig tartott. Éppen igy törtónt tz az 1866. 1872. s 187á. évi járványok idejében is, azon különbséggel, hogy akkor a szél esővel is össze volt kötve ; — pedig Koch szerint az eső kedvező volna a bacillusok szaporodására. Ajánlja czikkiró a t. közönségnek a szobák különösen a hálószobák szellőztetését, A hol többen laknak egy szobában, ott inkább háljanak a szabadban, de nem a földön, hanem egy magaslaton. Iparkodjék mindenki oly jó levegőt szivni, a minő jót csak lehetséges és akkor felesleges félni a bacillustól, a tiszta levegőben árthatatlan ellenségtől. Az immunitással biró helységek, melyeket a cholera következetesen elkerült, ezt csakis jó levegőjüknek köszönhetik. A bacillus itt olyan tehetetlen, mint a miiyen törpe. — Tűz B.-Csabán. Tegnap reggel 8 órakor felre verték a harangokat. A felső végen Hugyecz György, földmives gazda házában ütött ki a tűz, mely nevezettnek házfedelét egészen elhamvasztotta. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. — Hymen. Havas Mór magyar államvasuti tisztviselő Kétegyházán f. hó 15-ón jegyezte el B.-Csabán a bájos és kedves Kulpin Fanni kisaszonyt, Kulpiu Dániel városi alorvos leányát, a csabai hölgykoszorú egyik legszebb virágát. Állandó boldogságot kívánunk a megkötendő frigyhez. 5 Pusztai tüz. A szarvasi határban a gróf Mitrovszky-tóle décsi pusztán f. hó 15-ón délután leégett két kazal szalma. A tüz gyermekek gondatlanságából keletkezett. ££ Csőd. Ifj. Schwaroz Simon b.-gyulai kereskedő ellen a ősöd, a tszék C3öd b rósága által saját kórelmére e hó 15-én 6328. sz. alatt elrendeltetett. — Tömeggondnokul : Loeffier János, helyetteséül: Keller Imre gyulai ügyvédek neveztettek ki. — E csőd e tszék területén az idón már 21 ik. * Az igazgató búcsúja. — Megyénkben s a környéken annyi szintarculat bolyongott a közeli hónapokban hogy nem csuda, ha a sok igazgató között megtörténhetett a következő tévedés. — Egy iskolai igagatót elhelyeznek más városba, s mielőtt uj helyét elfoglalná, több uri családnál illedelmesen bucsuiátogatást tesz. Igy a többek közt egy uri házhoz megybe, hol az ur (ki nőt len volt) épen ekkor nem is volt honn, hanem helyette i házi öreg „kisasszony" fogadja, kivel pedig az igazgati