Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-09-19 / 75. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i ur nem is volt ismeretségben. — Röviden mutatta be magát, mondván: „én itteni igazgató, vagyok s mivel más városba kell mennem, a nagyságos úrtól buosut venni óhajtottam volna." — „Igen?" — kérdé a vén kisaszony érdeklődéssel — ugy tudom pedig, hogy igen látogatott volt a művészet temploma, s még is ily korán távozik igazgató ur ?" —A kötelesség kényszerít, felel az igazgató — mit sem sejtvén a félreértésből. „Hát átadom a tiszteletet majd nagysagos urnák, s egy úttal mivel ón betegségem miatt a színházba nem járhattam, fogadja igazgató ur a társulat nevében e osekóly összeget," S ezzel a kisasszyony az igazgató markába egy 5 frtot akar nyomni .. . „Bocsánat, felel nagy zavarral az igazgató, ón nem színi, de iskola-direktor vagyok" s ezzel mind kettő köszönés nélkül hagyta el a termet. — Hogy az egész megtörtént, azt kész be is bizonyítani e sorok irója. — Szüret. B.-Gyulán a szüret már megkezdődött, s mint nekúnk irják nem nagyon bő szüretre van kilátás. — Esküvő. B. Gyulai regálebérlö Dautsch Mór fogadott lnánya Emma kisasszony és máosai kereskedő Sohwartz Zsigmond f. ho 14-én délután tartották esküMijüket a b.-gyulai izraelita imaházban fényes ós nagy s^amu uri közönség jelenlétében. Az esketósi szertartás után a Korona vendéglő elegánsan feldíszített nagy termében egy 120 terítékes lakoma következett a melyet kivilágos kiviradtig tartott, fesztelen kedélyű tánoz rekesz tett be. — Rablógyilkossági kisórlet fényes nappal.*) A K Ladáuyboi Uyoinara jövő poátuüocsis f. ho iá-ón délelőtt lü orakor egy gyanús magaviseletű egyént látott szekere előtt ballagni s sejtelemtől ösztönözve, elökészité forgópisztolyát, S valóban, a mint az embert utói érte, ez a lo zab.ajat megkapva forgópisztolyt szegzett neki, s annak daczára, hogy — mint a postakocsis beszéli — igen meglepte azon varatlan körülmény, miszerint az ö részéről is felvont fegyverrel találkozott, kétszer lőtt rá egymásután mit ugyanannyiszor viszonzott a póstalegéuy is. Erre a tamado megugrott, illetve a közeli kukoácsás közé menekült. A négy lövés közül egy sem talált, mi elég különös, alig egy lóhosszunyi distanozia medett. A 11 órakor tett följelentés következtében a gyomai csendőrség rögtön nyomozáshoz fogott. — ündrődi hirek. Az iskolaszók e hó 16 án megtartott gyűlésen S z e b e n y László eddigi segédtanító önálló tanítok közé soroztatott s végleges megerősítése az egyházmegyei hivatainal kórvenyeztetik. — Az endrödi tanítótestület szintén gyűlést tartott. A taneszközökre vonatkozólag Schiefner azon önmagát d csérö nemes indítván át tette, hogy írassanak össze az iskolákban hiányzó taneszközök s ö ítkintve a lakosság megterheitetósét e kiadásokat fedezi és saját pénztárából rendeli meg a szükségeltető tárgyakat. — Endrödöu egy nyilvántartó jtgyzói alias rendszeresít tetik, ki egyúttal az adószedésnél ez ellenőri tisztet is viseli. — Endiödön ez iskolákban e hó 20-ikán a rendes előadások megkezdetnek, előtte va io n8p ünnepélyes „Veni Sancte" leend. r. 1. % Megyei rövid hirek. Szeghalmon egy jómódú gazda egy kovácsmühelyben kalapálás közben kiugró szikrától megvakult. — Szekeres Sándor k.-ladányi biró meghalt. Megyebizottsági tag is volt, a községnek pedig 11 éven át buzgó bírája. — 0 r o s h á z á n a Thalia színész-szövetkezet czim alatt működő társulat szombaton kezdette meg előadásai sorát a „S •.binnők elrablása" czimü 4 felvonásos bohózattal. gató helyettese, Boser János a Róser-féle intézet igazgatója. Schmeller Alajos a pesti hazai elsó takarékpénztár főkönyv vezetője. Ajánljuk ezen a szakirodalmunkban egymagában álló nagy becsű munkát az érdekelt körök figyelmébe. — Mutatvány szám a sz°rkesztőhőz (Zichár Gyula Budapest Albrecht ut 8. sz.) intézőt megkeresésre, bérmentve és ingyen küldetik. Irodalom és művészet. * Egyről másról azim alatt adja ki beszélyeit s rajzait Baudisz Jenő, a „Szatmárinegyei Közlöny" szerkesztője. — A kötet 16—18 rajzot fog tartalmazni s ara 1 frt. Ajánjuk ol vasóink figyelmébe a csinos tollú irot, kinek neve nem ismeret len a vidéki írók nevei között. * Kereskedelmi tudományok czimü folyó irat indult meg Budapesten a tudományos egyetem, a keresk. akadémia és a főváros első kereskedelmi iskoláinak irodalmi működéséről régen ismert szaktanárai köréből. A folyó irat két hetenkint 3 íven jelenik meg, melyek egy egy ive önálló keresk. tudomány-ágat tanit, narmadik ív pedig mint „keresk. és pénzügyi szemle" azoknak, kik a kereskedelmi ós ipar terén mozognak nemcsak érdeke?, de a pénzintézetek s egyébb,kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek valamint a keresk. ügyekkel foglalkozó jogaszoknak kiuaeredhetlen ós nagy becsű olvasmányt nyu t. A most hozzánk beküldött elsó füzet az ü 11 e t i könyvvezetést ós váltó-ismét tanítja s minthogy a folyó irat a szerkesztői üzenetekben a tanulás tekintetében is útmutatást ad, az egyís tudomány ágak mint könyvvitel, váltóisme, keresk. és politikai számtan, nemzetgazdaság, pénzintézeti üzletvitel stb. magán uton is megtanulhatók. A folyóirat Zacbár Gyula tanár és ismert közgazdasági hó szerkesztésében jelenik meg s munkatársai dr. Bochkor Károly egyetemi tanár, dr. Uööz József tanár, dr. Kenedi Géza ügyvéd, a „Pesti hírlap szerkesztője Lengyel Sándor és Roller Mátyás keresk. iskolai igazgatók, dr. Matyasovszky László tanár Nevy László a budapesti keresk. akademi igazgató helyettese *jl Mult számuukból tévődéiből maradt ki. Közgazdaság. Néhány szó az üszögről és a csávázásról. Irta : Reek Géza. (Vége.) Az első módszernél meglehetős konczentrált rézgálicz oldattal addig öntözik a gabonat, mig mindem szem megnedvesedik, azután megszántva elvetik, a második eljárás szerint nagy kádakban 1/

n—1 százalékos rézgálicz oldatba bele önti* a gabonát s 12—16 óráig abban állni hagyjak, azután kiveszik megszárítják s igy vetik el. Lássuk tehát melyik csávázási mód helyesebb ? Ismerve a különféle üszögök attelelési helyet könnyen beláthatjuk, hogy csak az utóbbi lehet helyes, mert ha meggondoljuk, miszerint a Tiletia (kóüszög) spórái a magoan belül telelnek át, ha most mar egyszerűen leontjük csávával a gubouát, hogy az csak megnedvesedjék s azutau megszárítjuk, hogy hatolhassou a mag belsejebe a csava? Ba )edig nem hatolhat be, hogy ölhesse meg a spórát, a mikor udjuk azt, miszerint '/a 1 óra kell a rézgaliczuak míg meg öli a spórát. Igy tehát, ha a mag belsejébe nem hatolhat a csáva, meg sem ölheti a t-pórát, mibil magától következik, nogy ezen csávázási mód a kőüszögnél abszolúte semmit sem ér. Egészen másként áll a dolog az Ustillago (porüszög) póráivül, melyről tudjuk, nogy a vetőmagra csak kívülről ta)ad, azokhoz könnyen oda jutnat, a csáva es megölheti. Igy mig a Tiletia (kőüszög) ellen semmit sem használ, addig az Ustillago üszögnél hatásos lehet, tehát ezen csávázási mod csak egyoldalú. A második módszer szerint Vj—1 százalékos oldatba öntik a magot es benne hagyják 12—16 óráig. Itt az oldatuak van ideje a magba beszivárogni s igy azun oldat, mely a gabona hajszal rppodésein behatolt, megölheti a kóüszög spóráit, mig az oldat többi része a porüszög spóráit öli meg. Igy mig az első csávázási mód igen egyoldalú, addig ezen utóbbi módszernél, minden spóra elpusztíttatik s kívánatos volna, hogy minden gazda, ki még az elsó módszer szerint csáváz áttérne az utóbbi, egyedüli helyes csávázási módra. .azonban mivel ezen utóbbi csávázási módnál is kölönbözőképen járnak el gazdaink, vagyok bátor egy kísérletezés altal leghelyesebbnek bizonyult módját leírni. Vegyünk 1 kig. rézgaliczot, oldjuk fel egy liter vízben s ezen oldatot ontsuk bele 199 liter vízbe, mely víz 700 liternd valamivel nagyobb térfogatú kádban legyen. Ezen kádja a 200 hter vizie számítva 5U0 liter búzát oly módon öntsünk, hogy a szem megoszolva jusson a vízbe, hogy a gabona szemek közt légbuborekok ne maradhassanak. Az 500 liter buzat a viz kezdetben 5—6 ujnyira fogja ellepni, azonban később csak egy legfeljebb kőt ujuyira, mivel a buza vizet szíván magába, megdagad. Ezen oldatba hagyjuk 12—16 óra hosszat, mely idő alatt a búzát többször megkeverjük, hogy a légbuborekok kiszabaduljanak. A 12—16 óra letelte után a buzat kivesszük s megszaradás végett vékonyan elterege.jük, hogy a vető géppel akadalytalunul dolgozhassunk. Azonban ezen csávázási módnál két fontos körülményre kell ügyelnünk, elsó a mag csira képességének csökkenése, második a mag térfogatának növekedése. , Ugyanis a magon, különösen a cséplőgéppel csépelt magon apró repedések vannak, melyeken a csava a magba behatolhat. Ba már most 8 repedeseíien a csava a gabona csiráig Hatolt azt okvetetlenül megöli. Átlagban 30%-ot vehetünk fel mint oly magot, mely csira kepességét veszítette, igy tehát az 500 hter búzából atlagban 160 liter csira képességét elveszítette, a miért is ennyivel többet kell a csávázott magDÓl vetnünk, mint a csávázatlanból. Magától értetődik, hogy ezen csira képesség csökkenest külön-külön minden gazdának csiráztatás által meg kell határozni. A másik fontos körülmeny, melyet a vetéskor a csávázott magnál tekintetbe kell vennünk: amagtórfogat növekedése. Átlagban ugyanis 600 liter mag csávázás után 24 óráig szárítva 150 liter tei lógat nagyobbodást fog mutatni, mire a vetőgép beállításánál kell szamitanuuk, mert ha gépünk csávázatlan magból 100 literre van beállítva a csávázottból ezen 100 liter csak 70 liternek felel meg s igy vetésünk ritka lesz. Egy oly területre tehát, melyre a csávázatlan búzából 500 litert számítunk, a osavázottból nem 500, hanem 800 litert vessünk, mert az 500 literből 150 liter csira kepességét vesztette, ezt tehát pótolnunk kell, 150 litert pedig térfogat növekedésre kell szamitanuuk. Azonban az itt felsorolt példák csak átlagban állanak, s minden gazdának, ha okszerűen akar eljárni, próba csávázási kell végezni, mely után a mag csira képessegének vesztességét ós a térfogat növekedést külön-külön kell megállapítani. A térfogat növekedési próbát ugy eszközölhetjük, hogy veszünk egy méter skálával ellátott hengerüveget, abban csávázunk egy liter búzát 14 óráig, azután 24 óráig szárítjuk s a már megszárított magot a henger üvegbe visszatöltve a méterskálán pontosan latjuk a magtérfogat növekadósét. A csiráztatásra pedig veszünk ki 100 szemet a csávázott magból, ezt tegyük egy 30—40-szeresen összehajtott fehér itatós papir közepére (mely itatós papír jól átitatandó tiszta vizzeJ) s ott állni hagyjuk 10 napig, mely idő alatt az itatós papirt többször megöntözzük, magunk pedig minden nap megvizsgáljuk, hány mag csírázott. Tíz nap alatt minden magnak, mely a csávázás álta sira képességét el nem veszítette, csírázni kell, s mivel a szabályszerű csiráztatási idö gabona magvaknal 10 nap, ezen csávázási es csiráztatási probat 10 nappal a vetés elölt eszközöljük. Igy tudva a csira képesség veszteséget s a magtérfogat nagyobbodasat, vetógépünket helyeseu allituatjuk be. Ezekbíl láthatjuk, hogy bar az utóbbi csávázási módnál több figyelemre melto körülményre kell vigyáznunk, tehát az eljárás sokkal komplikáltabb, mint az elsőnel, mindazakal ezen utóbbi módszer mégis praktikusabb, mert mint fenntebb láttuk, mig az elsó csávázási módnál a Tiletia (kőüszög) ellen semmit sem tettünk, addig a masodikkai azt is megöltük s i

Ky ha az egész vidék csáváz, ezen utóbbi csávázás által veteseiuket mindennemű üszög pusztításától megmenthetjük Szerkesztői posta. * Z—ö. Versében vaunak hangzatos szavak, de nincs poézis, ninos verselésl forma, tékát nein közölhető. * V. lieregszasa, A. küldött tarczaczikket alkalmilag közöljük., * S. S. Szarvas. Magán level ment. * Ny. a. Verse nem üti meg a közölhetőség mértéket. * S. M. London. Köszönjük. Varjuk a ioiytatásat is. Magán lev. irtunk. * S. £. Budapest. Hauguiattoljes „apro versei

J aiüalmilag sorra kerülnek. Prózai közleményeket szívesebben veszünk. * K. F. „tísküvó". Kezdetleges alkalmi vers, mely ninos hivatva arra, hogy hazai költeszotúnket „gazdagítsa.'' Legújabbak. * A bolgár kérdés. A nemzetgyűlés még csak két hónap múlva fog ösozeülni fejedelem-választasra. Tegnap a valas^fölirat eltogadasa utan a kiinara a kölcsön foiveteiéröl szóló törvényjavaslatot vette tárgyaias ala. A 15 milionyi kölcsön kincstári utalványok utjau, vagy inas uton fog beszereztetni. * A német császár. A nemet, csaszér egeszsegi állapotáról itt végzetes hírek keringenek. Állítólag Siraszburgban Vilmos császár egó=zsegi állapota igeu roszra lordult. Bismarck kanczellár a franczia kémkedési törvény miatt oly goiomba jegyzeket küldött a franczia kormányhoz, hogy esetleg a dipioaiacziai viszony megszakitasa is varüató a jket nagyhatalom közt. Főmunkatárs : Dr. Fáy lsrnáca. Felelős szerkesztő: Dr. Fáy Samu. üres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb szer, mint a FOGTAPASZ. Popp J. G. os k udvari fogorvos Bécsben, találmánya, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkül helyezhet odvas ftgaiba, mely aztan a fogrészekkel és foghussal teljesen egyesül s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja, Ára 1 frt. Anatherin-szájviz dr. Popp J. G. os. kir. udvari fogorvostól Bécsben. Stadt Boguergasse xN'r. 2. A legkitűnőbb szer csúzos fájdalmakban, gyuladásoknál a foghus dagauatai és sebeinél; fölolvasztja a létező fogkövet és megakadályozza annak uj képződését; az ingó fogakat a foghus erósitése által szilarditja ; s midőn a fogakat és foghust minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kellemes frlsseséget kölcsönöz és mar rórid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. I nagy palaozk 1 Irt 40 kr. 1 közép 1 Irt es 1 kicsi 50 kr. Anatherin-fogpaszta dr. Popp J. G. os. kir. udv. fogorvostól Bécsben. Ezen készítmény a lehelet frísseségét és tisztaságát fentartja, azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsönöz, azok romlását megakadályozza és a foghust erósbiti. Ára 1 frt 22 kr Dr. Popp nóvény-fogpora. Rövid használat után a fogakat vakitó fehérekké teszi, a nélkül, hogy azok ártalmára volna Ára dobozonkínt 63 kr. Dr. Popp illatos fogpasztája. Kövid használat utan vakitó fehér fogak, a természetes és müfogak apolásara és a, fogfájás megszüntetesére drbja 35 kr. Popp orvosi növényszappana kitünó pipereszer a sömör, küteg, a májfolt, szeplő ellen, a tiszta üde arezbőr elömozditasa es fentartására, az atka, pörsenés, tisztatalan arezbö:-kelések ellen. Ara 30 kr. Szives tudomásul! A/ámítástól oltalmazás cz. közönség miszerint az Anathenn-szajviz minden paiaczkjauak a nyaka vedjegygyei van eliatva, (Hygea és az anatherin-készitmények ezegej, valamint azonfelül még minden paiaezk egy külboritékkai van ellátva, mely világos vlznyomatban a birodalmi sast és a czéget tartalmazza. btdapesten, tíéosben és fnsbruckban legutóbb is több utánzó és elárusító igen érzékeny pénzbirsagra lett a törvény által elítélve. 153 (3-2) Kapható B.-Csabán Badics Klek, Varságh Béla, Südy Istv. urak gyógyszertaraiban és Oá tner A. Siiberstein ig. urakkereskedesében. — Békésen Benediüty J, és Debreczeni K. urak gyógyszertáraiban és Sperlinger J. ur kereskedéseben. — tfyuian liundhardt B., Oriei 11. és VVinkler Ferencz urak gyógyszertaraiban és i>eutsch S. ur keresk. — M-Berenyban Uszinyi ur gyógysz. — Orosházán Medveozky ti., Paiaczi L. urak gyogysz. és Harsanyi S. ur keresk. — tiyomán Máday A. ur gyogysz. — Szarvason Medveczky J. és Bartscu ti. urak gyogysz. — K.-Szt.-Mártonban Jeszenszky L. Szántó J. urak gyógysz. — Sarkadon Trajanovits A. ur gyógysz. — N.-Szaiontán ilovács L. ur gyógysz.