Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-09-16 / 74. szám

B.-Csabán, 1886. XIII, évfolyam, 72. szám.lfCsütörtök, szeptemberhó 10-én Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen hetenként kétszer: vasárnap és otütörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve Egész évre € trt Fél évre 3 „ Évnegy«dre . 1 „ &0 kr. Lapunk számára hirdetések fölvételére fel vau jogo«itva : HAASENSTEIN és VOGLER ezég, öées, Prága, Budapest, Németország és bvájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi utcza, 891. számú ház, hová a lap Kellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-uteza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Efje» szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér

u-hen egy sor közlési dija SS kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben finttendő. M Áiarcz lehullt! („*) Miért kiabálnak olyan nagyon ezek a pánszláv lapok, mikor a szláv nemzeteknek sem érzelmeit sem nézeteit nem képviselik, hanem valamennyin megérzik az orosz rubel. Mutassanak hát neküak szláv nemzetet, mely orosz kancsuka alá vágyik. Csak addig esenkednek szent Oroszországhoz, mig azt hiszik, hogy a szabadságukat akarja, de amint arról győződnek meg, hogy a szláv nemzetek szabadságánál az orosznak kisebb goudja is nagyobb, hanem saját igás í-ze\eróbe akarja őket befogni ós kiizzasztaui belőlük a rubelt, amit rájok költött, hát nem az orosz nemzetbe, hanem az orosz igába való beolvadástól minden szláv nemzet irtózni fog. Miután pedig a bolgár állapotok félremagyarázhatom bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy az orosz a nemzetek felszabadításának ürügye alatt csak hatalmát terjeszteni, ós rabszolgáinak számát szaporítani igyekszik, hát amely szláv nemzetnek a szeme még most sem nyílt föl, azt csakis a bőrencz hírlapírók seregének köszönheti. Ember nem követhet el nagyobb árulást nemzete és hazája ellen, mintha nemzetét ós hazáját az orosz nagykereskedőnek, mely az összes szláv népeket saját aklába igyekszik terelni, kezére játszik. Hiszen amit most az orosz a szláv nemzetekkel elkövet, az egy valóságos vásár, ós a kik az orosz kezére játszanak, hajhászók és kupeczek. A zaj, mely Battenberg Sándor ellen a kupecz és ós hajhász lapokban felhangzott a féle hajcsár zaj volt, mint mikor valamely ínészárszékszagot érző gulya a mészáros aklából kitör. És nosza rajta talpon vau az egész hajcsár sereg, ós p ttog a karikás meg az ostor. Az a nemzeteket gulyáknak néző förmedezós, mely az orosz elótt leborulni nem akaró minden szlávra halált kiált, oly rettentőn magán viseli a szegődött bórért ordítozó hajcsár tipuszt, hogy azt az önálló és szabad vóleinónynyel összetéveszteni nem lehet. Mi legalább kik szabad véleményhez vagyunk szokva, nem képzelhetünk magunknak írni tudó embert, ki az oroszt, a szláv nemzetek szabaditójáuak meggyőződéséből vallaná. Az olyan buta ember, kinek efféle meggyőződése lehet, az csak bőgni tudhat de irni nem. Éppen azért, az a nagy énekelés, melyet most a szláv sajtó, az orosz rubelekben markolászva elkövet, nagyon hasonlít a „Cornevilli harangokéban a Gáspár apó énekéhez, de mikor majd a számadás harangja fejük felett megkondul, akkor fog megzavarodni az ő eszilK. Nem számolnak azok a közvélemény hatalmával, akik azt hiszik, hogy az orosz hatalmak Bulgáriában most viselt dolgai az orosz prestigeuek emelésére szolgálnak. Az orosz erőszak felismerésének igen, de hogy azt a reményt ós rokonszenvet, melylyel eddig a szláv fajok az orosz szabadító képén csüggtek, nagyon lefogja szállítani, kétségtelen. Az a fellépés, melyet az orosz önkény a bolgár nemzet érzelmével szemben elkövetett, lehetetlen, hogy józanitólag ne hasson mind azon rövidlátókra, kik eddig a szabadító orosz p litika köpönyege alól kilógó lólábakat nem voltak képesek felismerni. Az a fel sem vevós, melyet egy egész . einzet lelkületére! szemben tanúsított a czár, nagyon de nagyon mtgy iskola volt ós ez a láthatatlan kéz fogja Megverni, ezen, csak az erőszakot respektáló G-oliáthot, a mely láthatatlan kezet a fegyverek hatalmával ellensúlyozni nem lehet. Az orosz politika nagyobb tórt vesztett mosta szláv fajok lelkületében, mint vesztett tóuyieg Szebasztopolnal vagy Szt-Stefanóuál, ellenségeivel szemben, mert a szláv nepek akkor a szabadítót látták beuue, mig most a tehetetlen zsarnokot látják, Ki egy pillauatbau megfeledkezve magáról, annyira feltátotta mosolygó száját, hogy minden szláv felismerheti most már benne a szörnyeteget. — A vasárnapi munkaszünet kérdése. A Bud. Corr. irja: Egyes lapok ami híre, mintha a kereskedelmi miuiszt-ir javaslatot készíttetne e'ö a varárnapi munkaszünet törvényes szabályozásáról Magyarorszagbau — mint azt teljes bizonyossággal állíthatjuk • - rnindeu tényleges alapot nélkülöz. Beható tanulmányozás tárgyát képezheti ugyan a vasárnapi munkaszünet törvényes s/.abályozasának kérdése, de a kormány törvényhozási intézkedést semmi esetre sem szándékozik javaslatba hozui. — Az igazságügyininiszff%M,,

n részére ópitendő külön palota kérdése, mely évek óta foglalkoztatta az érdekelt köröket, hir szerint most minden tekintetben kedvező ós megtelelő, a kincstár érdekeit kiválóan magóvó megoldást nyert. A kereskedelmi minisztérium részére az uj országházzal szemben a üíador-utozaoaa épülő nagy pa-. iota ugyauis oly módon lett egy fél emelettel kibővítve és átalakitva, hogy a kereskedelmi minisztérium a statisztikai hivatallal ós a földtani intézettel együtt, valamiut az igazságügyi minisztérium is a legozóiiranyosabban elhelyezhető benne. A két minisztérium már a jövő óv aug. havában beköltözhetik az uj épületbe. IPolitikai liii*ok. * Az Í887. évi közös költségvetést a közös hadügyminisztérium már elküldte a magyar kormánynak, mihelyt ennek tanulmáuyozasa be lesz fejezve, a költségvetés végleges megállapítása végett közös minisztertanácsok fognak tartatni, ugy, hogy a Uelegáoziókat már október vegére vagy november elejére össze lehet hivai. * A bolgár Ugy. Gradbau efendi taviratilag jeleuti, hogy a helyzet BuJgáriaban lááudor elutazása utáu nagyon válságos lett, az ideigleues kormány a porta oltalmat keresi. * A bolgár államcsíny következmenyei. A „Morning Post" irja: Az angol kormány válasza Törökország jegyzékére az európai béke érdekeinek ós Angolorszag hagyományainak megtelelő lesz. Az angol politikának nem az a ozelja, hogy osupán ideiglenes béke alkottassák, mely elháritsa a bonyodalmakat bizonyos időre. Augolorszag az állandó béke biztosítására törekszik, mely megszabadítsa az egész kontinenst azoktól bz aggodalmaktól ós terhektől, melyeket a jelenlegi állapotok rónak reá. Jégbiztositási szövetkezet.*) Azon sok teher mellett, melyek a gazdaközönságre neüezeduek a vetéseknek jégkar elleni biztosítása jelentékeny szerepet játszik, mert a gazdára nezve majdnem elodazhatlau szükségét képez. A gazdasagi egy«silletek ezen általános erdeknéi fogva mar régóta loglaikoznak azon fszmével, miként lehetne a löldmivelés ezen terhén is könnyiteui. *) Az első magyar biztosító társulat a biztositási ügy terén a közelebbi napokban újítással lépett fel, mely a jégbiztosítás olosobbá tételét ezelozza. Kkérdesben a napi- ésszakiapokbau egész irodalmi haroz fejlődött ki s el kell ismerni, hogy ez ujitas ellen igen erős tamadasok intéztettek g igen tekintélyes oldalról tiltakoztak az ellen, hogy a jégbiztosítással járó nagy rjsico a szövetkezet létesítése altal a magyar gazda vállaira nehezedjék. Kiváló figyelmet érdemel a szövetkezet ellen irányuló ozikkek höziil a „Nemzőt" közgazdasági részének szerkesztője: d r Heltai Ferenc z, e jeles közgazdasagi iró tollából eredő közlemény, mely tárgyilagosságánál ós elfogulatlan felfogásánál fogva bizonyára nagyban hoz/a fog járulni e uerdes tisztázásához, Hogy e mozga lom felöl a megyei ga/.daközónség kellőleg tajékozva legyen, azt figyelemmel fogjuk kisírni es mindenek elótt e ozikkbeu Ismertetjük a jeg. biztositási szövetkezetet, megjegyezvén, hogy ez ismertetés a szövetke. zetet feltétlenül pártoló oldalról küldetett be hozzáüti. S z e r k, A gazdakörben és a vidéken is több gazdasági egyesület kebelében gyakori megvitatás tárgyát képezte a biztosi iási ügy. Miután a tüzbiztositási dijak a jégdijakkal arányosítva, csekélyek és a gazda évi kiadását nem terüelik érzékenyen, első sorban a jégbiztosítás olcsóbbá tétele felett tanácskoztak, oly eszközt keresvóu, mellyel a jégbiztosítás olcsóbbá tetetve, általánosítható, mindenkire nézve könnyen hozzáférhető legyen. Beszéltek a kényszerrel ós kényszer nélküli allamositasról a kölcsönösségről, de az első számos akadályba es alig leküzdhető nehézségekbe ütközik; a másik pedig az egyesekre nagy anyagi koczkázattal vau összekötve, melyneK előre határt szabni nem is lehet, ugy hogy ezen érvelések folytán az ügy a tanácskozások stádiumán tul nem haladt. Egy középutat, egy minden igóoyt kielégítő eszközt kelle találni ós végre a f. évi május havaban az „Országos gazdasági egyesületekének a szövetkezeti ügyben tartott ülése alkalmával megszülemlett azon eszme, mely az általános kívánalmakat leginkább kielégíteni van hivatva. És ez a szövetkezeti forma, mely olcsó dijak mellett a szövetség tagjainak a teljes üzleti nyereményt átengedi és a tagoktol egy, előre meglutárjzott csekélyaeii moudható kezességen ki-ul (12 évi biztositási tartamra csakis -egy évi díjösszegnek megtelelő készfizető kezesség) még a legnagyobb vesztessógek esetére sem követelhet dijutánfizetést, díjemelést vagy bármily formában veszsess-'g megtérítést : miután a magyar biztosító társaság valialja magara a kezességi összegeden tul előfordulható vesztességek fizetését. Az üzleti nyeremény kizárólag a szövetséget fogja illetni. A nyeremény fele része egy a szövetkezeti tagok tulajdonát képező kamatozólag kezelendő tartaléktőkére tog fordittatni, mely 12 óv után kerül felosztásra a szövetkezeti tagok közt, befizetett biztositási dijaik arányában. Ha a tartaléktőke a szövetkezet egy évi dijbevételeuek összegére emelkedik, a szövetkezeti tagok kezessági kötelezettségének ereje és érvénye megszüaik, miután azt az ilyképau kiegészített tartaléktőke pótolja. A nyeremény másít fele, minden üzletév lezártával, osztalék gyauáut fog felosztatni a szövetség tagjai közt olylormám, hogy a reá következő évben az osztaléknak megfelelő összeggel kevesebb dij tog általuk fizettetni. á szövetkezeti tagokuak a kezesség viselése által elvállalt koczkázata nem képez komoly áldozatot, mert a jelentékenyen leszállított dijakból eredő megtakaritás, mely részükre 1*2 éven át biztosítva van, többszörösen fölülmúlja a kezességi összeget, t. i. az egy évi dijjat. A kezességi biztosíték, habár nincs készpénzbeu befizetve, az alaptőkét helyettesíti, ós hogy ezen alap elegendő lesz mert bizton várható, hogy a szövetség egy milliót jóval túlhaladó évi dijjal fogja működését megkezdhetni, bizonyság rá sok biztosító társasag, mely ennél jóval csekélyebb alaptőke mellett, többtéle biztositási ágat kultivál, igaz, hogy a veszte3ség nagyobb alaptőke mellett sincs kizarva és ezt tanúsítja sok eltűnt biztosító társaság sorsa. De az ily társasagokat nagy részben nem az '-üzleti veszteségek, hanem a hiányos kezelés sodorta el. A szövetség kezelése csekély jutalók mellett az első magyar általános biztosító társaságra bizatik. Bátran állitható, uogy jobb, avatottabb kezekbe nem tétethetett volna le a jégbiztosítási szövetség ügyvezetése, mert ezen társaság 29 évi fennállása óta bebizonyította, hogy nala az értelem ós kifogástalanság egyaránt meg vaunak, és a takarékosságot is mindig szem előtt tudta tartani. Ezen elvek a szövetségnél is meg leszneK honosítva. A. magyar tarsaság hosszú évi tapasztalatával, a 4000 tagbói álló jeles ügynöki karral ós egész nagy apparátusával fog a szövetség érdekében közreműködni. Üi szövetségi tagak közül egy elnök, két alelnök és 42 tagból álló „vizsgáló és felügyelő bizottmány" fog valaszcatui. Ezen testület fog a szövetseg érdekei felett őrködui, ez fogja az ügykezelést es könyvezést barmikor, a mérleget ós a zarszámadásjkat mindeu üzletév végén megvizsgálni ós vizsgálatának etedményét a szövetségi tagok tudomasára hozni., És miután a károk rendezése a szövetségi tagok vitális érdekét képezi, azou sorából minden megye területéhez képest megfelelő számú „bizalmi férfiak" fognak választatni. A bizalmi férfiak, számra körülbelül 200-au, miut tapasztalt gazdák, hivatva leszuek a károk felvételénél közreműködni. Ezenkívül a gazdasági egyesületek elnökségei vagy választmányi tagjsi közül az országban körülbelül 60 szakbizottsági elnökül fognak felkeretní, A szakbizottsági elnökök, kiknek szintén a szövetség tagjainak kell lenui vitás kárügyekben a szakbizottság elnöki tisztjét végzeudik. Ezen férfiak legiobban ismervén megyéjük gazdasági ós termesztési viszonyait, a károsult szövetségi tag jogos igényeit méltányosan fogják kielégíteni, de megfogják védeni a szövetkezetet is túlzott követelésektől*