Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-09-16 / 74. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i A szövetkezeti tagok 12 évre kötik biztosításaikat a szövetkezetnél, de fenn van tartva rószökre azon jog, hogy az évenkint változó termesztési viszonyokhoz képest minden évben módosíthatják a biztosítandó összegeket. A 12 óvi tartam szüksége 29 évi jégstatisztikából merített tapasztalatra van fektetve. A statisztika törvényei szerint kell ezen évsor, hogy az egyes években előfordulható veszteségek más évek nyereményei által ellensulyoztassanak, ós hogy a szövekezeti üzlet eredményében nyereséggel legyen lezárható. A szövetség a jelenleg gyakorlatban álló díjszabálynál jelentékenyen olcsóbb tótelek mellett kezdi .^.meg működését. Minél nagyobb lesz a belépők száma és a biztosítási összeg, annál mérsékeltebb lehet a díjegység, mert a szövetség íőczélja, a magyar gazdákra a jégbiztosítást mindinkább olcsóbbá tenni. MEGYEI KÖZÜGYEK. A törvényhatósági hitelintézet ügyéhez. - Az alapszabály teivezet folytatása, — V. Fejezet. Az igazgatóság- és felügyelő-bizottságról. 18. Az 'gazgütóság, mely 5 tagból áll, elnököt saját kebeléből választ. Az intézet ügyeit fizetéses tisztviselők segé lyével vezeti, a perek vitelére ügyvédet n( vez, a kölcsönadá&oknál határoz, a rendes számvitelről H a szabályok meg tartásáról gondoskodik. Érvényes határozat hozatalához 3 tag jelenléte kívántatik. 19. §. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, úgyszintén a tisztviselők felelősségére nézve, tekintettel ezeD szabályokra a működési rendre s különös utasításokra a keresk. törvóny szolgál zsinórmértékül. 20. §. Az igazgatóságnak kötelességében áll az intézeti könyvek r<mde3 vezetéséről gondoskodni s a felügyeló-bizottság álíal megvizsgált óvi mórlegét a választmány elé terjesztendő jelentessel együtt a választmányi közgyűlést 8 nappal megelőzőleg közzétenni. Ezenfelül az igazgatóság a választmányi ülésen jóváhagyott mérleg egy-egy eredeti példányát a kir. törvényszéknek es a megyei bizottságnak haladéktalanul bemutatni tartozik. 21. §. A mérleg felállításánál a kiresk. törvóny 199. §-nak lendeliezései szolgálnak irányadóul, melynek helyessegeórt az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tagjai egyetem legesen felelősek. 22. §. A felügyelő-bizottság 3 rendes és 2 póttagból áll, tagjai net ni kártérítési igenyeik épségben maradasa mellett a választmány által bármikor elmozditha'ók. 23. §. A felügyelő-bizottság elleuőr/i az intézeti ügyvezetést minden ágaibac, e végből jogaban all az intézeti ügyek menetéről tudomást szerezni, az intézet könyveit és pénztárait bármikor megvizsgálni. Ugy nemkülönben megvizsgálj* az évi számadásokat és mórleget, s eiről a választmányi közgyűlésnek évenként jelentést tesz. E jelenh's nélkül a választmányi közgyűlés érvényes határozatot nem bczhat. 24. §. Ha a felügyelő-bizottság hivatalos működésében a törvénybe vagy a jelen szabályokba ütköző intézked seket, vagy az intézet érdekeit sértő mulasztásokat vagy visszaéléseket tapasztal — a választmányt azonnal összehívni tartozik. 25. §. A felügyelő-bizottság a fentieken kivíil más teendőkkel fel uem ruházható. Tagjai egyetemlegesen kártérítésre kötelezvék, ha a fenti §§-okban megállapított kötelességeik teljesítését elmulasztják. 26. §. A felügyelő-bizottság teendőit gyakorolhatja egyébiránt a megye fő- ós alispánja is, sőt ez utfbbi az üzletvezetést mitden negyed érben egyszer szakközegeinek közbenjőttével megvizsgálni tartozik is. Ugyanezen joga van a kir. kormány bármely tagjának is, a kinek kirendelt szakközeget eme feladata megoldásában az intézeti igazgatók és felügyelök támogatni tartóz ak. 27. §. Az intézet czégét két igazgató együtt jegyzi. 28. §. A vezérigazgató és a tisztviselők kivételével, kik rendes évi fizetésben részesülnek, a többi igazgatók ós felügyelők működési napdijbnn részesülnek, melynek összegét a választmány állapítja meg. 29. §. Minden igazgató ós minden felügyelő, mielőtt működésót megkezdené, a megye alispánjának kezébe 1000 frt értékű teljes hitelű értékpapírt vagy teljes biztosítékot nyújtó jelzáloggal biztosított kötvényt kö etes letenni. VI. Fejezet. A községi elöljárókról. 30. §. A megyebeli községek elöljárói illetve rendezett tanácsú városok tanácsai kötelesek az intézet igazgatóságának hozzájok intézet megkereséseire azonnal válaszolni. Ebbeli jelentéseik hivatalos jellegűek ós így mig azok tartalmáért a községi törvóny értelmében felelősek, addig másrészt azt hivatalos titokként megőrizni tertoznak. Mulasztásaik, eltekintve a köztörvényi felelőségtől, fcgyelmi vétséget képeznek s az intézet igazgatósága által megtorlás végett a megye alispánjához. bejelentendők. 31. §. A községi elöljárók, illetve rendezett tanácsú városok tanácsai, a hozzájok egyesek által az intézet általi leszámítolás czéljából netán átadott vállókat, kereskedelmi utaliványokat stb. továbbá elhelyezés végett átadott s 500 frtnál többet ki nem tevő készpénzeket, vagy zálogkölcsönzós végett átadott értékbapirokat sürgősen és az aláírások valódiságának igazolása mellett beterjeszteni tartoznak, ugy nemkülönben kötelesek az intézet által kézbesítés végett átküldött küldeményeket kézbesitpni. 32. §. Az illető községi közegek ebbeli tevékenységének jutalmazása az igazgatóság javaslatára a választmány altal történik. VII. Fejezet. Az intézet Üzletköréről. 03, §. A) Az intézet elfogad akár egyesektől, akár erkölcsi testületektől betéteket betéti könyvekre kamatozás mellett. B) Kezeli a megye slispánja által bozzá betett összes megyei pénzkészletet kamatozás mellett. 0) Zálogkölcsönt ad az osztrák magyar birodalom mindkét államának papírjaira, valamint az azok által garantirozott vasutak kötvényeire az érték 4/

s ad erejéig. D) Leszámítol és viszleszámitol váltókat, Kereskedelmi utalványokat. E) Vásárol és elad a magyar földhitelintézet, az osztrák-magyar bank s egyéb budapesti föhitelintézetek által kibocsátott zálogleveleket. F) Fedezet mellett nyilt hitelt engedélyez. G) Elvállal folyószámla üzletet. H) Jelzálog kölcsönök közvetítését bizományba veszi. Szabályok az egyes Üzletágakra. A) Betétekről. 34. §. Minden betevőnek könyv adatik, inelyoen a betevő kívánságához képest annak neve, vagy a betét más meg jelölése, a betett összeg mennyisége számmal és betűvel, a betétel napja, a kamatláb valamint a tőke ós kamat fejében tett visszefizetósek feljegyeztetnek. Minden betétel ós visszaír zetós a napibiztos, pénztáros és könyvvivó aláírásával igazoltatik. — A betéti könyvek folyó számm il ós a betéti számlakönyv illető számával láttatűak el. — A betétekórt az intéz-t öt.szes vagyonával kezeskedik. 35. § Az első betétel legkisebb összege forint, toVfbbi betétek azonbau egy forinttól kezdve elfogadtatnak. 36. §. A kamatlábat a választmány állapítja meg. Az igazgatóság azonban fel vau jogosítva, a kamatlábat leszállítani, mely határozata azonban 30 nappal elébb hirlapilag közhirró teendő. 37. §. Kamat kamata a tőke kamatlábbal tőkesiftetik 38. §. Minden betéti könyvhöz az intézet szabályainak kivonata mellékeltetik. 39. §. Felmondás 100 frtig nem kívántatik, [100 frton felől 500-ig 8 nap, 500-1000 frtig 15 nap, 100G —2000 frtig 30 nap, 200J-10,000 frtig 3 hónap 10,000—50,000 frtig 6 hónap, 50,000 írtnál nagyobb betétek kamatlába es a visszafizetés módozatai az igazgatóság által állapittatnak m^g. AZ intézetben elhelyezett megyei forgó tőké F az igazgatósig ós a m. alispánja között létrejött előzetes megállapodás szerint lesznek visszafizetendők. 40. §, Ha a felmondott összeg a felmondási határnapon fel nem vetetiü, kamatozása 30 napig megszűnik, azontúl uj betétnek tekintetik. 41. §. A betétel vagy felfizetós kamatozási a betólelt követő napon veszi kezdetet s tart a kivételt közvetlen m-ígelőzó napig, kamat azonban csak oly betétek utáu fizettetik, melyek legalabb 15 napig elhelyezve voltak. 42. §. A kamatok l/a évenként julius ós január hóban fizettetnek ki, a fel nep vett kamatok félévi zárlatkor atőkehez csatoltatnak és tovább kamatoztatuak. Kamatszámításnál a krajezárok számításba nem vétetnek. 43. §. A betéti könyvek névre vagy más megjelölésre szólnak, de értékük az elómutatónak, mint ,vélelmezett tulajdonosnak kifizettetik, ha csak a betevő a kivitelt magának fen nem tartotta vagy másként nem korlátolta. 44. §. Ha valamely betéti íönyv elvész, s e felől az illető sz intézetnél jelentést tesz, e jelentói a beteti számlakönyvbe bejegyeztetik. E bejegyzés 30 napig órcényes, mely idő alatt az illető félnek kötelessege a törvóuyes, lépések folyamatba tótelét az igazgatságnál igazolni. — A bejelentésnek az a hatálya, hogy ily könyvre sem tóke, sem kamat ki nem fizettetÍK. 45: §. Az elveszett betéti könyvek megsemmisítésének kieszközölhetéee végett egy igazolvauy, sőt számlakönyvi kivonat adatik ki; a birói jogervóuyes megsemmisítés igazolása ütán pedig az elveszett könyvnek értéke elismervény mellett kifizettetik ós annak megtörténte a betéti számlakönyvbe bejegyeztetik. 46. §. Betótelek kamatai a törvényben meghatározott dő alatt évülnek el. Az elévült betétek a tartalék alap javára esnek. B) Zálogkölcsönökről. 47. §. Zilogkölcsönök adatnak arany ós ezüstnemüekre az értek a/

5-ad részéig. Továbbá az osztrák-magyar birodalom mindkét államának papiijaira, valamint az azok által garantirozott vasutak kötvényeire, azonkívül a magyar földhitel intézet, az osztrák-magyar bank 8 egyéb budapesti földhitelintézetek zálogleveleire az érték */j-ad erejéig. A zálogkölcsönt ny^rt /ól köteles egy az igazgatóság által megállapított szövegű nyilatkozatott adni. C) Leszámítolásról 48. §. Váltók, kereskedelmi utalványok bírálatát az ig izgatóság eszKözli, megállapítja a hitel mértéket. 49. §. Leszámítol rendszerint 3, esetleg 2 aláírással elá ott legfeljebb hat havi lejaratu B.-Gyulán fizetendő váltókat és kereskedelmi utalványokat. D) Jelzátog-kölceönökröl. 50. §. Jelzálogkölcsönöket saját alaptőkéjét teihelőleg, tehát öuallolag nem ad, de eg)ík főfeladatának tekintendi az országos jellegű földhitelintézetekkel bizományi szerződésre lépui oly formán, hogy az e megyebeli lakosság által igényelt földhitel az ő közvetítése utján jusson az illető kezeibe. Ez üzletág vitelére nezve a bizományi szerződés tartalma lesz az iranyadó. E) Törvényhatósági és községi kölcsönökről. öl. §. E kölcsönök az intézetnél elhelyezett azon megyei alapok erejéig adhatók, a melyek alapítványi jellegüknél fogva állandóan helyeztetnek el s ilyeneküi a megye alispánja ultid kijelöltettek. VIII. Fejhet. A számadás és mérlegről. 52, §. Aj intézet félévi számadásait junius és deczeoiberhó végével zárja le 8 azokat a törvényhatósági bizottságnak s általa a kir. kormánynak bemulatja. 53. §. A számadások tartalma: a) az intézet összes vagyonának ós hová t orditásának kimutatása; b) a betevők száma, tőke- és kamatköveteléseikkel; c) a kezelési költség; d) a tartalék-tőke kimutatás; e) összehasonlítás a mult óvi, illetve félévi eredménynyel. A választmány által elfogadott, a megyei bizottmány által pedig jóváhagyólag tudomásul vett évi mérleg egy eredeti példánya a kir. törvényszéknek bemutatandó, a mire az igazgatóság köteles. IX. Fejezet. A nyereség illetve tartaléktőkéről. 54. §. Az intézet czélja a nyerészkedés teljes kizárása, a miért is a betét ós kikölcsönzés közötti kamatkülönbözet nagyobb lehotőleg ne legyen, mint a mennyi az intézet megközelítőleg szükséges kezelasi költségeinek fedezésére fordítandó. Miután ezen szükséges kamatkülönbözet s tehát a kamatláb, tekintettel a forgalom bizonytalan voltára, előre egész bizonysággal meg nem határozható — s ekkóp a nyereség valószínűleg nagyobb lesz, mint a mennyit a költségek igényelni fognak — a megmaradó nyereség tartalék-tőke képzésére lesz fordítandó. Ugyan e czélra lesz fordítandó az esetleg befolyt pótadóból befolyó össz-'g kamata is, de csak akkor, ha a netáni veszteségek folytán megcsökiíeut alaptöke elébb tőkéjében belyrepótoltatott. X. Fejezet. Panaszok és sérelmek elintézéséről. 55. §. Egyesek által alapszabályellenes kezelés vagy más visszaélések miatt támasztott panaszok eiső fokú elintézésére az intézet választmánya által saját kebeléből választott 3 tagu fegyelmi választmány, másodfokulag a megye közigazgatási bizottsága hivatott. Ez intézkedés nem zárja ki azt, hogy az illető panaszos a mennyiben kárt szenvedett ebbeli igenyóvel a törvény rendes utján ne keressen orvoslást. XI. Fejezet. Az intézet feloszlásáról. 56. §, Az iuté'et és megszüntetése felett a választmány javaslata alapján a törvényhatósági bizottság határoz. MEGYEI HIKEK. — Szörnyű halál. Mihálik Sámuel szarvasi molnárnak Erzsébet nevű. 19 éves szép hajadon lányát, kitűzött eljegyzése előtt három nappal szörnyű sors érte. Ugyanis elment, h >gy megindítsa a szélmalmot, a mit 12 éves kora óta számta'anszor meg tett minden baj nélkül. Most is — mint rendesen — elvégezve az indítást a malomnak belső szerkezetén kezdett olajozni s ekkor érte a szerencsétlenség, a malomkő orsója bele akadt a nyakán levő kendőbe s borzalmas jelenet következett. A szegény leány ruhájánál igy megragadtatva a korong körül szédítő sebességgel forgattatott mindaddig, mig ruhájának utolsó foszlánya tartott, akkor aztán félre zuhant össze törve, elajulva. Külső sérülések nem látszottak a szerencsétlen áldozaton, de nyak csigolyája össze volt törve. Rövid időn maga beszélte el telies ep elmével a szörnyű balesetet, mely után még két hétig ólt nem érezve, nem mozdíthatva tagjait. Nem lehetett megmenteni mig végre szept. 2-án a baleset utáu két hétre megszánta a halál. Temetése óriási részvét mellett pénteken reggel ment végbe. — Bökósmegyo közigazgatási bizottságának f. óv szeptember havában megtartott rendes havi üléséről rendszerinti közleményünk, lapunk következő számában fog megjelenni. * A bókós-csabai ág. hitv. ev. algymuasium építkezésére ujabban hlairtak sjaz aláirott összeget le is fizették. Horváth János ivón: Nagy Antal lO frt. Donner Lajos 10 frt, mint az aláirt 20 írtnak második fele. — Kulpin Dániel ivón: Povázsay András I frt 50 kr., Lóvy Aron ós fia 50 frt., mint az aláírt 100 frtnak inásodiü tele. Összesen 71 frt 50 kr. A már előbb közöltekkei együtt 1957 frt 21 kr. B.-Csabán, 1886. szeptember 10. Vidovszky János pénztáros. * A bókós-csabai ág. hitv. ev. algymnasiumba beiratkoztak máig összesen 126-an, ós pedig 79 ág. hitv., 15 rom. kath., 2 gör. kel. 30 mózes hitű. Az első osztályban vau 49, a masodikban 39, a harmadakban 17, a negyedikben 21 tanuló. Az évnyitó istenitisztelet f. hó 12 ikén délelőtti 10 órakor lesz a kis templomban. B.-Csabán, 1886. szept. 11. Horváth János igazgató. — Színészet. A szarvasi színkörben Komlósy József színtársulata altal relőadott darabok: szept. 7-ón „A tűzről pattant leány." Énekes életkép 4 felvonásban; irta Co--ta károly; zenéjét Mülöcker. Magyarosította Deróki Antal. — Szept. 8-au „A furcsa háború." Víg opere.te 3 felv. irták Zell és Genee. Fordította Fái J. Béla; zenéjót szerzó Strauss J. — Szept, 9-ón „Fekete gyémántok" színmű 5 felv. 7 képben, lrtu Jókai Mor. — Szept. ll-én „Gasparone." Legújabb nagy , operette 3 felv. írták Zell ós Genée; (ordították Bérezik A. és Ewa. Zenéjét szerzó Milccker. Szept. 12-én. „A csikós." Eredeti népszínmű 3 szakaszban aalokkal ós tánczczal. Irta Szigligeti E. Zenédét Boguár J. — Saept. 13-án „A szabinnók elrablasa." .Bohózat 4 íelvonasban. Irta Schöntau ford. Benedek Gyula. — A színházat folyvást szép szamu közönség látogatja. Nagy volt az érdeklődés a „Fekete gyémántok",