Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-07-18 / 57. szám

B.-Csabán, 1886. Xlli. évfolyam, 57. szám. Vasárnap, juliushó 18-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. JVIegjelen hetenként kétszer* : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bórmentve küldve : Egész évre . • 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOGLER ezég, Bécs, Prága, Budapest, Németország ós bvájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetesek. Erkölcsnemesiío egyesület. Nagy horderejű egyesület alaKult e czimen a fővárosban. ós Békésen Jlesszekiható tevékenységre van az egyesület hivatva szomorú közerkölcsü viszonyaink közepette, midőn ifjuságunk egyenesen ki van szolgáltatva a romlásnak ós tönkretételnek. Csak egy századdal kell vissza mennünk történetünkben, hogy megtaláljuk a legerőteljesebb, legdaliásabb nemzedéket, melyről világságszerte hires volt a magyar. S manapság szomorúan dobban a honfi keble, ha szóttekint a tönkresilányult, összegörnyedt, halavány ifjúság között. Hol van az a hős ifjúság, melynek kebelében egy Kinizsi, Báthory, Toköly növekedett fel; hol van az a nemzedék, mely hazánk véres csatáiban mindig győzelmesen megküzdött három annyi ellenseggel? Nincs sehol! A katonasorozási jegyzőkönyvek nagyon elszomorító kópét nyújtják a testi ós lelki tönkrejutásnak. Az a neuizet, melynek eddig minden fia született katona volt, ma már alig tudja kiállitani a 30%-nyi katonai erőt, sőt vannak vidékek, a hol 100 közül alig találnak tiz katonának való embert. A föld népe, mely már életmódjánál fogva is mindig a legtöbb katonaanyagot szolgáltatta, annyira elgyengült erőben, hogy aránylag mar annyit sem szolgáltat a katonai létszámhoz, miut amennyi az uri intelligens osztályból kikerül. S mi ennek az oka?l Holvanabaj kezdete, mely végveszély felé vezeti a nemzetet? Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza, 98S. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Sokan a kulturát vádolják! Ezek a maradiak, akik jajgatva emlegetik a régi jó időket, melyekben az erkölcstelenségről szó sem lehetett. Nincs igazuk az öregeknek. A kulturának nincs visszaható [ereje, befolyása az erkölcsre, bizonyíték erre az, hogy a magánerkölcs Francziaorszagbau ma erősebb alapon áll ós nagyobb védelemben részesül, mint XVl-ik Lajos ós utódai idejében. Ne bántsák a kulturát, nem az a hibás. Maga a téves útra indult társadalmi élet az eredő oka minden erkölcsi bajnak s itt kell keresnünk kutforrását az elsatnyulásnak. iá mikor a társadalmat vádoljuk, akkor tegyük szivünkre a kezünket, (iondoljuk meg e tény korderejót, nehogy a dolog ódiumát fejünkre vessék vissza. A vád súlyos de igazságos! A társadalom testén rágódik az erkölcstelenség fekólye. A gyermek a zsenge korébaujszivja magába a pestises levegőt, s viszi át az iskolába, az életbe. A szülők eredendő bűne ragad rá a gyermekekre, a hiba ós baj ott születik a hazi szetitelyben es ott ragad örökké. A korrupczió felülről lefelé halad. A franczia udvarok erkölcstelensége átfolyt a nép vérébe is ós a mi társadalmunk intelligencziájanak minden bűne szintén átfolyik a köznép, a földmivelő lakosság körébe. Hova vezet ez ? Hol lesz a megállapodás? Nem fullad belé a következő nemzedék a fertőbe, melyek az elődök könnyelműsége tengerré engedett növekedni? A tiz parancsolat is azt mondja: „megbüntetem Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage 'Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ijgyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postau talványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helybea fizetendő. az apák vétkét harmad ós negyedíziglen" s a nyugvó ősök sirjuit az unokák átka fogja megbolygatni. „Viszsza, visza a lejtőről!" Ezt dörgi elénk az „erkölcsuemesitő egyesület.

8 Sennyey Pál báró, főrendiházunk nagyérdemű elnöke ós Irányi D á n i e 1 orsz. képviselő emelték fel a Cherub pallosát, mely vissza int az örvénytől, az elsülyedóstől. Szívleljük meg az intést ós gondoljunk nagy Lköltőnk szavára, hogy . „Minden nemzetnek támasza s talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, Róma ledőls rabigába görnyed. Az erkölcsnemesítő egyesület kitűzte lobogóját. Induljunk utána, támogassuk ós segítsük. Legyen jelszavunk mindig ós mindenütt: „A tiszta erkölcs!" — Az erdélyi ipar és a kormány. A Romániával szem* ben folyó vámhaboru altal fenyegetett erdélyi ipar ügyében a kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy Brassóban egy hat tagból álló áruközvetitési irodát állit fel. Az óvi 15U0 frt fizetéssel javadalmazott igazgatói állásra legközelebb pályázat íog hirdettetni. Ezen iroda szervezési szabályzatai a minisztérium már jóváhagyta. — Az uj közigazgatási törvények életbeléptetése. Az uj közigazgatási tövények a „Törvénytár" julius 8-iki számában már megjelentek. Ugyanekkor a belügyminiszter terjedelmes rendeleteket intézett valamennyi törvényhatóságokhoz. A községekről szóló ós a közigazgatási tisztviselők a segéd ós kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról szóló törvények f. ó. julius 23-ik napján lépnek életbe. A törvényhatóságokról szóló törvény t. ó. augusztushó lö-ón lép életbe. A „BMÉSMEIM1 ÚilÜXV TÁRMAJA. üeszterczebáiiya és Szliács. — Vidéki táiczalevél. — Felszedtem sátoriamat ós mentem nem épen a világnak, hanem ide jöttem Beszterczebányára a felvidék egyik czentrumába a hol a „stolze Neusohier"-ek laknak. Meg is mondom, hogy kik azok, mert attól tartok, hogy a nyájas olvasó e germán kifejezés megértéséhez valami konveráations-lexikont vesz elő a mitől én a meleg nyári évadban megkimélni szeretném. Hát a „stolze Neusohler'-ek azok a halandók, a kik már legalább 5 évig laknak a hajdani bányavaros patríciusai között. S utóbbiakat a mondott kifejezéssel nem is merném megszólni, hanem azt mondanám legfölebb rájok, hogy hát ők „die stolzesten Neusohler." Jó magam egyik kategóriába sem tartozom, mert én 6 hónapnál nem sokkal több ideig tapostam itt a járdát, jártam a Bing több emeletes hazai mellett, a felső utczából az alsó utczába, megfigyeltem a püspök rezidenczia önmagával megelégedett és theoiogiai kérdések felett sohasem tépelődő kapusának szeretetreméltó gorombáskodásait ós elmélkedtem a püspöki templom mély jelentőségű felirata fölött: „Vemte, adoremus dominum." Azaz, hogy talan egyebet is tettem itt. Behatoltam a törvénykezés mysteriumaiba ós ennek tükrén át megfigyeltem a felvidéki társadalmi életviszonyokat is. Írtam 3 ivnyi felebbezéseket egy úrbéri teleknek ^-ad részeért ós az érvelésben mintha kifejezést adtam volna, a SZÍVÓS szenvedélyes ragaszkodásnak a röghöz, mely az itteni egyszerű embert jellemzi, a ki kimondhatlan fáradsággal és sokszor az anyagi siker kevés reményével tisztítja az anyaföldet kötői, gyökértől . . . És a mikor a püspöki templom mögötti lakásomba vonultam, a hol ablakom előtt a káptalani épületekben egy darab középkort láttam, elgondoltam, hogy majd az én felebbezésem érvei megpuhítják a nagyméltóságú kúriát és meghagyja a Janónak meg a Misonak az atyjuktól öröklött úrbéri teleknek |;-ad részét ós ők tovább is ott fognak dolgozni, izzadni, ott fogják fejni juhaikat teheneiket. Aztán elfognak jönni hozzám „pan velko mozni"hoz, (mert itt a falusiak előtt mindenki „nagyságos ur") hálálaodni a nagy sikerért ós majd kiveszi a szűr ujjából a bugyelláust és kifejezi az „expens nótát". Én meg dúskálok a nagy elegtótelben, az erkölcsi sikerben . . . Ez mind Jgaz ós mind igen szép dolog, hanem azért ón ós önök, kik e sorokat ott lenn az aliöldön olvassák, még sem vagyunk „stolze Neusohler'

1 -ek. Ahhoz 5 óv kell kevesebb nem elég. Hogy miért nevezik a derék beszterczebány

ai

ak

at „stolze Neusohler"-eknek, a selmeczbányaiakat részegeseknek, a körmöczieket meg együgyűeknek, azt ón nem tudnám megmagyarázni. Ennek megfejtését a jövő század részére bizom és nekem egyátalán nincs kedvem ilyen mély psychologiai fejtegetésekbe bocsátkozni és önök sem volnának hajlandók engem ebbeli fejtegetéseimben követni. Hanem ha a selmeczieket ós körmöczieket a nép csintalan szelleme ép oly igazságtalanul gúnyolta, mint pl. a bácsmegyei topolyaiakat, a kiknek fészkébe állítólag még idegen be nem tette lábát a nélkül, hogy el nem szedték volna tőle ingóságait: a beszterczebányaiakra vonatkozó guny óle különösen ma nagyon sokat veszt értékéből. Hogy is ne lehetne büszke a beszterczebányai Epen midőn e sorokat irom ós kelletlenül félre toltam az alkalmatlankodó akták halmazát, kocsirobaj riaszt fel elmélkedéseimből és álmodozásaimból. Kinézek az ablakon. Radvánszky Béla báró főispán fogata hajtott arra. A kocsiban Szerbia ritka szépségű királynéja ült, oldalán a magyar miniszterelnök leányai: Tisza Pauia, Badvánszky Béla báróné. Szerbia királynéjáról, erről'a bájos igéző szépségű fejedeimi megjelenésről, a szép fekete szemekről mindenütt a hol csak megfordult, dythirambokat zengettek ós aző szépségét nem egy ephemer értékű tárczaczikk, hanem egy hivatott festő ecsete, vagy egy Jókai ragyogó tolla és j. hantaziája örökíthetné meg méltóan. Kedves mosolyával batátságos főhajtásával lebilincselt mindenkit, de a szerb királyság vódangyala is sokáig kedvesen fog visszaemlékezni a Zólyómmegyóben töltött napokra, a hol oly igazán benső fogadtatásban részesült, a szliácsi fürdőre, a hol ő ós fia: Sándor trónörökös üdülést és szórakozást keresett. A regényes fekvésű Radvánszky kastélyból Tisza Paula ós udvarhölgyei kíséretében, a kik egy másik kocsiban foglaltak helyet a Stadler Tófor tulajdonát képezi hermáneczi papírgyárba hajtatott a királyné és ide Beszterczebánya föutczáin: az alsó utczán, a Ringen ós vármegye utczán átjutották. A megyeháza előtt, a hol illo tempore Grünwald Béla alispánkodott, hatalmasan megéljenezték a királynét. Hiába, az igazi ovatió csak a megyétől telik ki, a burgerek városrésze nem képes arra, ezek lakói önelégült mosolylyal és mérsékelt stylusban adnak kifejezést az ö lólkesedósüknek ós annak, hogy van mire büszkének lenni,