Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-06-17 / 48. szám

„ Békésmegyei Közlöny

u 48. szám. 1886. leteiknek, az uj törvényhez képest leendő átalakítására munkálatoknak a í. évi szeptemberi közgyűlés elé bemutatására utasíttatnának. Annyival inkább indokolt ezen javaslatom mert a f. év végén, a községi elöljárók megbízatása le fog járni. 8. A földmivelós-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur f. évi 4904. sz. rendelkezésével értesíttetvén arról, hogy az oly községeitben befolyt ipardijak, melyekben ipariskola nem létezik, a megyei iparalapba bevételezhetők, s a megye által iparoktatási czólokra felhasználhatók, f. é. 2598. rendelkezésemmel intézkedtem az iránt, hogy az ipariskolává' nem biró községekben az ipartörvény életbelépte óta befolyt összes ipardijak és bűntetés-pénzesj a megyéhez beterjesztessenek. E cnmen a szolgabirák által eddig már 607 frt 14 kr be is küldetett, mely összeget a megyei iparalapba utalványoztam be, 8 egyszersmind utasítottam a szolgabirákat, hogy ezentúl minden ipardij, ós iparügyi büntetés pénznek azonnali beterjesztéséről gondoskodjanak, s remélem, hogy a megyei iparügyi alap az ekként befolyandó dijakból akként nevelkedendií, hogy a megye iparügyi oktatás abban erős támaszát, ós segélyét fogja találhatni. 9. A lefolyt 8 hó alatt két tegyelmi eset merült fel. Az egyik Tóth Zsigmond Füzes-Gyarmat községi közgyám elleni ügyben, ki a megyei közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának 1885. óvi 116. kb. sz. a. hozott s az 1876. óvi V. t. cz. 28. §-ának a.) pontján alapuló másodfokú határozatával nem felebbezhető dorgálásra ítéltetett. A másk esetben Huszár Lajos oroshazai községi volt irnok feljelentése folytán Bézy Balázs orosházai községi jegyző ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben, f. évi áprilishó 1-ón 2136. ikt. szám alatt hozott határozatommal Bézy Balázs községi jegyzőt törvényben és kormányrendeletben megszabott kötelességének megsértése és hanyag teljesítése miatt, az 1876. évi V. t. cz. 18. §-ának a.) pontjában megjelölt vétségben vétkesnek mondottam Ki, s azért, ugyanazon törvényezikk 23. §. a.) pontja értelmében dorgálással büntettem, s 15 frt eljárási költség megtérítésében elmarasztaltam. 10. A megyei szervezési szabályzat 4-ik §-a rendelkezéséhez képest tisztelettel bejelentem, hogy megyei főispán ur hozzájárulásával kél héten tul terjedő szabadságidőben a lefolyt 8 hó alatt csupán Sztraka György rószesittetett, a ki szabadság idejét 1885. óvi november hó 14-től deczember hó 19. 35 napon át vette betegség miatt igénybe. 11. A megyei számvevőség f. óvi május hó 15 ón 919. sz. a kelt jelentése szerint az 1885. évi zárszámadásokat a jelentés kéltéig K.-Tarcsa, Orosháza, P. Szt.-Tornya, KoDdoros, Szabad-Szt.-Tornya, F.-Gyarmat község, Csorvás pedig az 1884. évi közpénztári számadással is, daczára annak, hogy Kis Gyula megyei alszámvevő, a f. évi január hóban ezen számadást a helyszínén elkes/.ifette, ugyan ezen község és a f. óvi költségvetéssel, végül K.-Tarcsa község az 1885. óvi arvagyámpónztári számadással hátralékban vannak: a békési, orosházai, szarvasi é« szeghalmi járási szolgabirákat f. évi május hó 15-én 305. eln. sz. a. utasítottam, hogy ezen mulasztásokra nézve a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot, a nevezett Községek elöljárói ellen tartsák meg, annak eredményéről hozzám f. óvi julius hó l-ig jelentést tegyenek 12. A törvényhatóságok rendezéséről szóló 1886. évi törvényezikk értelmében, a megyei főispánok a megye székhelyeken tartozván lakásokat tartani, ezen törvényhozási intézkedésekből folyik a megye főispánjának, a megyei székházban történendő illő s a méltóságnak megfelelő efszállásolósa. Tudva lévő, hogy a jelenlegi főispáni szállás a megyei székházban, az állás móltóságához mért családi lakhatás követelményeinek meg nem felel; ugyanazért szükségesnek mutatkozik, ttogy a megyei főispán ur számára, a székház épület kibővítésével is, az árvaszék mostani egyes helyiségei mellékhelyiségek gyanánt átengedtessenek. Az árvaszéki helyiségek eltávolítása, valamint a hivatalos helyiséggel nem biró tiszti ügyész tiszti irodájának a szókházban leendő elhelyezése tekintetéből szükséges, hogy a megyeházával szomszédos s megyei tulajdont Képező telekkönyvi épület használati joga a megye számára visszaadassék. Felirat intézendő tehát a m. kir. belügyminiszter úrhoz az iránt, hogy az igazságügyminiszter ur egyetértésével, a Gyula városnak és gyulai járáshoz tartozó községeknek telekkönyvi illetékesség tekintetéből a gyulai járásbíróság hatáskörébe való utalása mellett, B.-Gyula város képviseletét arra felhívni méltóztassék, hogy a járásbíróság hatáskörébe utalandó telekkönyvek elhelyezése végett hivatott alkalmas külön helyiségről gondoskodjék. B.-Gyulán, 1886. május hó 16-án. Jancsovics Pál. alispán. A közigazgatási bizottság ülése. Június 7. Alispáni előadmányok. Az alispán rendszerinti havi jelentése, tudomásul vétetik. Vasas János tótkomlósi, Paulovics Mihály orosházi Hursán György, Tót Pál csabai, Márton Mihály, Földi János uj-kigyósi, Eoosz József m.-berényi ós Tar István gyulai ille tősógű katonák kivételes nősülhetés iránti folyamodványait pártolólag terjesztettek fel a nagyméltóságú m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz; mig Wolf Ádám m.-berényi illetőségű katona hason irányú folyamodványával — a megkívántató külső gazdasági birtok elégtelensége miatt elutasittatott, ugy szinte Kalmár Vineze endrődi illetőségű katoaa kivételes nősülhetés iránti folyamodványa sem volt elfogadható, a inenynyiben folyamodó atyja annyi külső gazdasági birtokkal rendelkezik, hogy a háztartásnál szükséges női munkák teljesité sére felfogadott női cselédeket alkalmazhat. —Ezen két utóbbi elutasított folyamodó, eme közigazgatási bizottsági elutasító határozatok ellen, azok kézbesítésétől számítandó 14 nap alatt felebbezéssel élhetnek. Schőn Adám m.-berényi ós Ficsór János bánfalvi illető ségű katonák, a hadseregből ideiglenes elbocsájtásuk iránt beadott folyamodványukra hozott kedvező határozatok az illaté kes katonai hadparancsnoksághoz hozzájárulás végett megkül dettek. Bankó Pál szarvasi illetőségű, önkényt beállott katona az 1868. évi XL. t. cz. 27. §-a alapján a további tényleges szolgálat alóli felmentés kedvezményeben részesitendőnek határoztatott. A gyomai izraelita anyakönyvi kerület elnöksége azon kérelmének, hogy a jelenleg alkalmazott ideiglenes anyukönyvvezető még 2—3 évig állásában meghagyassák — a közigazgatási bizottság határozata szerint elég nem tehető, — hanem tekintettel az idő rövidségére, ottan az anyakönyvvezetői állás megfelelő képesítéssel biró egyénnel leendő betöltésére kitűzött határidő f. óv novemberhó 10-ig meghosszabbíttatott. Békés községében „az 1885-ik évről hátralékban levé összesen 564 forint 50 kr. közmunkaváltsági tartozás, mint bebajthatlan töröltetni rendeltetik. •Megyei t. ügyész előadmányai. Deutsch Mór b -gyulai regálebérlő b.-gyulai lakosnak, Stefanovics István, língar György, özv. Nagy P. Ferencznó, Prág Antal, Felek Gábor, Gyulai András, Bayer Mik ily, özv. Kiss Mihályné, Kincses Üániel, Kertész György, Kolozsi Jáuos, Kovács András, Lelik János, Mészáros György, Nómedí László, Nyiri Pál, Pintér István, JJavai Gábor, S/abóGyörgy Szilágyi Istvánüé, Szeretesi Imre, Sal József, Sándor Zsuzsánna Tar János, Tokaji András, Tar Mihály, Tokaji György, Tot Pál, Vidó János ós Hajas Mihály mindannyian b.-gyulai lakosok ellen regálejogcsonkitási folyamatban levő ügyében harmadfokulag hozott közigazgatási bizottság ellen beadott felebbe^ései, az 1876. óvi VI. t. cz. 59. §. második bekezdése — s a m. kir. belügyminiszternek 1877. évi 6761. sz. a. kelt rendelete alapján visszautasittattak. Izbéki Bálint és érdektársai öcsödi lakosoknak, hídvám fizetés alól való feimentetósük iránt folyamatban levő ügyükben kelt összes iratok, a közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter úrhoz elbírálás végett felterjesztettek. , Marik András b.-csabai lakosnak, Omazta József szinte b.-csabai lakos ellen folyamatba levő cseléd ügyében — beadott felebbezósre a megye alispánja által hozott másodfokú megfelebbezett határozat indokainál fogva egész terjedelmében helybenhagyatik. Kir. ügyész rendszerinti havi kimutatása f. óv. május haváról, mely szerint a r,ib létszám 95 fi ós 14 nő volt a betegek létszáma pedig 6—8 közt váltakozott és 1356 munka nap után 17 frt 75 kr. keresmény folyt be — tudomásul vétetik. Árvaszéki elnök rendszorinti havi jelentése tudomásulvétetik. Schvsrcz József Géza csabai kiskorút órdeklőleg, magán gyámjának számadásra köteleztetési folyamatban levő ügyében a kb határozat megváltoztatásával, a megyei árvaszéki határozatot helybenhagyó belügyminiszteri leirat illetve legfelsőbb határozat, az összes ügyiratok kapcsán a m. árvaszéknek megküldetik. Tanfelügyelői előadmányok. Mezőberény Község elöljárósága által, népiskolai nyomtatványokért beküldött 6 forint 40 kr. nyugtáztatik. A vallás és Közoktatásügyi m. kir. miniszter ur leirata, mely szerint a b.-gyulai kereskedő tanonezok iskoláztatási költségeinek fedezesére kórt 275 forintnyi államsegélyt, alap hiányabaa ez idő szeriüt nem engedélyezheti s a melyben utasítást ad, hogy a mennyiben a kereskedő tanonezok tanítási tárgyaik közösek, ne elkülönítve, banem az iparos tanulókkal együtt részesittessenek a megfelelő oktatásban, a gyulai ipartanodai bizottság elnökeinek másolatban megküldetik. A szarvasi iparostanoncz-iskola 1884/5. tanévi pénztári számadása a megejtett számvevőségi felülvizsgálat alapján 1074 forint 02 kr. bevétellel, 1086 torint 97 kr. kiadással, es 12 forint 95 kr. tulkiadással helyben hagyatiK, s az intézet számadó igazgatója Mihalfi József a további felelősség terhe alól felmentetik. A gyulai iparos tanoncz iskola 1884/5. tanévi pénztári számadása, a megejtett számvevőségi felülvizsgálat alapján 1785 forint 19 kr. bevétellel ós ugyanaunyi kiadással helyben hagyatik és a nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztetik. A gyulai iparos tanonez iskola fenntartási költségeinek előállítása tárgyában leérkezett vallás miniszteri leirat folytán felhivatik Gyula város polgármestere, hogy ugy a folyó 1885/6. tanévben mutatkozó 660 forintnyi hianynak, valamint azl886/7. tanévre ideje korán elkészítendő költségvetés szerinti szükséglet fedezéséről az 1884. évi XVII. t. cz. 87. §-a értelmében szükség esetén tehát a törvényes pótadó kivetésével, gondoskodni el ne mulassza s ez irányban tett intézkedéseiről f. óvi juniushó 30-ig e bizottsághoz tegyen jelentést. A kir. tanfelügyelő május havi rendszerinti jelentése alapján, Dobozon Szabó Gáber tanító és Vésztőn Gyaui István kántor-tanitó mellé, segéd-tanitók alkalmazása iránt az illetékes egyházi főhatósághoz, egy átirat intézése határoztatik (Vége köv.) megye nagyhírű alispánja, később országos képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja volt, s ezért halálra Ítéltetett, mely" kegyelem utján azért mert ellene szavazott az ápr. 14-ki függetlenség kimondásának, 18 évi várfogságra enyhittetett. — Közel hozzá csibukkozva járkált az én alezredesem Gr. Wartensleben, ki szinte kegyelemből kapott 18 esztendőt, mert ö is halálra lett Ítélve, — engem észre vett, s oda jött a vasrácsozathoz, s beszélgettünk Egyszer szétnézek, s ó fátum! sehol sem látam az ón mentöosapatomat a privadienereket! Egy isten hozzádot mondva szegény alezredesemnek, a mint isten tudnom engedte, futásuak eredtem, s oly bo lond szerencsém volt, hogy az ón embereimet épen a várkapunál értem utói; csak egy fél pereznyi késedelem s én bent szorultam az egérfogóban! Lélegzetem visszafojtva álltam be a legények közé, kiket a hetykén előlhaladó altiszt „frei" szavára az őrök átbocsájtottak, s velök természetesen én is átcsúsztam. A Maros partján kordon volt vonva karabinos Chevaux-legersekből; itt, ugy szinte a Maroson átvezető hidnál ismételve lön a gyönyörűen hangzó „frei" szócska, s én mentve valók! .... Igen mentve, mert a melyik honvéd már a városban őrizet nélkül volt, az már valami okból el volt bocsájtva, s azt többé — hogy az akkori kifejezést használjam, — a kutya sem ugatta meg. - - Igy haladtunk a „Fehórkereszt" fogadóval majdnem átellenben levő oláh templomba, melynek tágas udvara magas falkeritóssel volt és van még ma is körülvéve. Szivdobogva léptem be S tettina legényével a templomba, hová pár száz honvódtiszt volt bezárva. Csakhamar egy helyre mutatott a legény és azt mondja. „Ott van Zliuszky főhadnagy ur

u ... Az én rég nem látott kedves bátyám az oltárral szemben egy oszlophoz támaszkodva nézte társai fárbli játékát, (Máig sem tudom néki megbocsájtani, hogy csak nézte!) ón egyenesen felé tartottam, ö még nem vett észre. Egyszer azonban felém fordult s szinte megütközve nézett nékem mosoly ült ajkaimon, s könnyeim, az öröm könynyei csurogtak végig napsütötte ábrázatomon. Midőn hozzá értem karjaimat felé tárva, akkor ismert fel, s az ö szokott komolyságával ölelt meg, s csak ennyit mondott: „Te vagy Pista ? . . . . hiszen én ugy értesültem, hogy te otthon krumpli csősz vagy." Az volt ugyan is utolsó értesülése boldogult atyámtól, hogy én guerilla lettem, a kit a honvédek krumpli csősz gúnynéven emlegettek csak. Elmondtam azután, miként szabadultam meg, s közbe hahotázva nevettem. Mit nevetsz? kérdó. Hát az öreg huszár az ón Gyuri bátyám jutott eszembe, ki azóta képzelhetlenül szidja a tintanyaló mivoltomat, saját uri kezeivel kellvén ellátni a négy sovány gebét! Képzelem, hogy még most is szid ha él Most még azt mondom el, miként lettem én Varga János. MMYEÍ HIKEK. * Figyelmeztetjük olvasóinkat a lapunk homlokán* olvasható előfizetési felhívásra és tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési dijakat mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a szétküldésben fennakadas történjék. A « bókésmegyel JKLözlöny kiadóhivatala. — Szarvason az országos vásár f. hó )9, 20, 21-ik napján leend. — Eljegyzés. Szarvason Bakay Etelka kisasszonyt f. hó 14-én eljegyezte Marsai Soma kereskedő. — Színészet B.-Gyulán. F. hó 7-ón előadatott „A Sabbin nők elrablása" bohózat 4 felvonásban, mint a bérlet kezdete, — bérlet 2. szám alatt junius 8-án kedden „A csókon szerzett vőlegény" énekes bohózat Ö felvonásban; bérlet 3-ik szám alatt „Rip-Rip" regényes operette 3 felvonásban, junius 9-ón szerdán; bérlet 4-ik szám alato f. hó 10-én csütörtökön „Utolsó szerelem" történeti vígjáték 4 telvonásban, bérlet 5-ik szám alatt f. hó 12-ón „Eleven ördög- vig operette 3 felvonásban; (Pénteken 11-én nem volt előadás,) f. hó 13-án vasárnap bérlet 6-ik szóm alatt „A peleskei nótárius" bohózat 3 szakaszban; bérlet 7-ik szám alatt f. hó 14-ón hétfőn itt elősször: „SáriNóni" népszínmű 3 felvonásban irta Almássy Tihamér zenéjót Erkel Elek; bérlet 8-ik szám alatt t. hó 15 ón kedden, a gyulai színpadon először Jókai Mór regényes színmüve „A fekete gyémántok" 5 felvonásban, bérlet 9-ik szám alatt f. hó 16-án szerdán „A kornevillei harangok" operette 3 felvonásban. A közönség még folyvást nagy közönyt tanúsít e derék színtársulat iránt. fl: Az idei törvónyszünet alatt a b.-gyulai kir. törvényszék fogalmi, segéd ós kezelő személyzete körében, valamint a hat kir. járásbíróságnál, a birói személyzet a következőkép lett megállapítva. Lipóczy István jegyzőt mint pertárnokot Zöldy Géza aljegyző helyettesíti, Jakabffy József kiadót Borza Béla irodaigazgató Balogh János irattárnokot Szabó Jáuos kiadó; Gremsperger József iktatót, Kulcsár Sándor büufeny itö iktató helyettesíti. Misley Mihály telekkönyv vezetőt Tarnay József s Borza Béla irodaigazgatót Balogh János irodatiszt helyetesiti. A b.-gyulai járásbíróságnál a a biróság vezetőjeül Bocz Géza albiró, a osabainál Petrovszky József, — a szeghalminál Sali János albiró, — az orosházainál julius 1 tői augusztushó 8 ig Székács Pál albiró, aug. 9—31-ig Lubinszky Ede járásbiró, — a békésinél juliusi szünet alatt Zilahy János albiró, augusztusi szünet alatt Pallay Jenő albiró, ezek szerint julius és augusztushóbaa Suluoz Ferenoz járásbiró ós Gyukics Viktor al-