Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-06-17 / 48. szám

Melléklet. .Békésmegyei Közlöny" 40. szám. 1886. biró, augusztus és szeptemberben, Zilahy julius és októberben Palay albiró élveznek szabadságot, — a szarvasinál juliusi szünet alatt Kontúr József járásbiró, augusztusban pedig Kovács Sándor albiró lett kijelölve. — A szarvasi ovoda f. hó 14-én tánczmulatságot rendezett az Annaligetben, hova az aprók serege a mamák s óvónőjük felügyelete alatt már d. u. 2 órakor kivonult. Alkonyatkor gyűltek a város deli bajadonjai és ifjai is nagy számmal, de alig volt együtt a már teljesnek látszó társaság, midőn villám ós dörgés majd a zápor haza kónysteritó menni a tánczra hevülöket, hogy a „Bárány" vendéglő nagytermében szerezzenek magoknak kárpótlást. Itt Mázor József ügyes rendezése folytán már kész tánczterem fogadta a liget menekültjeit, de vajmi sokan tértek Laza is azok közül, ugy hogy az első négyest a „Bárány"ban csak 34 pár tánczolta, a mi szép szám ugyan, de mégis csaknem fele a mulatság kezdetén megjelenteknek. Az Annaligetben ott voltak a következő tánczosnők: Szenes nővérek (Csabaosűdről), Hutiray Margit (Szt. Andrásról), Zlinszky Ilka (Kondorosról), Szemián nővérek, Szendi nővérek, Pál Nelli, Kuczkay Lujza, Winternitz Hedvig, Ti lessy Jolán, Barts Gizella, Mázor Jolán, Krcsmárik növé;ek, Bretz Barta, Lehr Emma, Molitorisz Zsofika, Grünesz Vilma, Mázor Roza, Róthy Ilka, Káoser Regina, Stirum Róza. Fisbein nővérek, Potoczky nővérek, Siska nővérek, Salacz Etelka, Konc/. nővérek, Mocskonyi Gizella, Marosek Etelka, Medvecsky Anna, Hajnal Jolán kisasszonyok stb. továbbá : Salacz Ferencznó, Dr. Tólessy Józsefné, dr. Fuksz Edóné, dr. Szlovák Palné, Haviár Daniué, Zliuszky Istvánnó, Nyácsik Sománé, Oláh Miklósné, Pál Gáborné, Winternícz Arnoldnó, Moravcsik Gézáué, Kuczkay Jánosnó, Ponyiczky Györgyné, Hutiray Liszlóné, (Szt Andrásról), Tamás Gerőné, Bakai Gézáné, (Dócsröl) Dérczy Péterné, Oó Józsefné, Ur Sinkovics Györgyné (Szt. z^ndrás), Szól Ernőné, Mihálfy Józsefné, Sipós Sománé, özv. Lusztignó, Kollár Lijosnó, Terraynó, özv. Medveczkyné, Benka Gyulánó, Somogyinó, Bozoky Sándorné, (Szt. Márton) Klosznó (Caabacsüdrői) Benczúr Sándornó úrnők stb. A jókedvű tánczolók csak éjfél után kezdtek oszlani hazafelé. = Műkedvelői előadást rendjz a szarvasi nőegylet a helybeli leánytanoda javára. Az előadás f. hó 21-re van kitűzve s előadják „Egy huszárkápiár Bécsben" czimü vigjátókot. A próbák mult hétfőn kezdődtek s az arénában estenként tartatnak. Rendező Sípos Sománé úrhölgy. — A b.-csabai polgári leányiskola vizsgálata junius 19., 2l., 22 és 23-án fognak megtartatni ós pedig a következő sorban: Szombat d. e. 8-tul német I, magyar III, 10-től magyar II, magyar IV; d. u. 2-töl számtan I, történet III, 4-től számtan II, történet IV. — Hétfő 8-tól magyar I, német III, 10-től német H, számtau IV; d. u. 2-tői földrajz I, földrajz III, 4-től természetrajz II, német IV. — Kedd 8-tól természetrajz I, physika III, 10-től földrajz II, vegytan IV j d. u. 2-töl háztartástan IV, számtan III, 4-től ének I—IV. — A kézimunkák rajzok, írásbeliek a vizsgálat egész folyama alatt a II. osztályban nézhetők meg. — A nöképzö társulat tagjainak, a tanügy iránt érdeklődő közönségnek szives látogatását kéri. B.-Csaba, 1886. junius 11 ón Donner La j o s igazgató. — A pünkösdi lóverseny. A bókósmegyei gazdasági egylet által f. hó 14-ón a csabai gyepen rendezett lóverseny a szokottnál élénkebben folyt le. Osak az utolsó napon lett köztudomásu, hogy az urlovar-versenyen kilanczen vesznek részt. Valószínűleg ez vonzotta Csabára nemcsak a megye inteiligencziáját, de a szomszéd megyék sport-kedvelőit is. Kevés fogat van megyénkben, mely pünkösd hétfőjén ne volna látható a csabai gyepen. Az emelvényeket díszes hölgyközönség foglalta el, kiknek érdeklődését szintén lekötötte az élénk verseny A verseny kezdete előtt kis záporeső volt, de a hölgyek azért nem hagyták el helyeiket. A férfiak a gyepen a korláton kivül, látható izgalommal szemlélték a mint a versenylovak a biraló bizottság emelvénye előtt levő czól pont felé vágtatattak. A verseny lefolyása a következő volt: A mezei gazdák első versenyénél osak bókésmegyei gazdák saját nevelésű lovai vetekedtek a dijakért. Elsőnek érkezett be a csabai versenyek régi győztese, Csatlós Pál fekete ménje, másodiknak Zsíros Mihály fekete ménje A mezei gazdák második versenyénél az 5 ara nyat Csatlós Pál pej lova a 2-ik dijat három ara nyat Nagy J. pej lova nyerte el. Általános érdeklődés között kezdődött ezután az urlovarok versenye. Kilen őzen álltak ki a síkra, kik közül az első dijat, 40 aranyat Geist Gáspár csákói nagybirtokos sárga lován Rimler La jos nyerte el, a másodikat Kenezi János h.-m.-vásárhely birtokos lován Aczél János ugyanottani lakos. A nyertes lovak versenyén a kitűzött 4 aranyat ismét Csatlós Pá! kapta pej lovával. A vigasz verseny 3 aranya Csicsely Jánosnak jutott. — Mis Cora Ós egy csabai népünnepély lesz Csabán f. hó 19-én és 20-án a Széchenyi ligetben. Miss Cora az országos kiállítás ismert világhírű állatszeliditője fog 8 oroszlánával előadást trrtani. Mis Cora a budapesti állatkertben valamint a nagyobb városokban, mint Aradon és Temesváron mindenütt bámulatra ragadta a közönséget merész mutatványaival. Ugyanekkor Miss Angelina kígyókkal fog előadást tartaii. Az első mutatvány 4 órakor, azután ismét etetés 5 órakor, hót órakor ismét ujabb mutatvány leend. Ez alatt a csabai első zenekar fog játszani Mis Cora impressariója költségén ós tálczázni egyátalán nem fognak A minden tekintetben érdekes népünnepélyt 9 órakor tűzijáték ,fogja befejezni. A közönség egy része az asztaloknál foglalhat helyet Az oroszlánok kalitkája a körben lesz felállítva, A belépti dij csak 30 ir. leend s igy az előadásnak egész nópünnepólyi jellege . esz ós reméljük, hogy itt a közönség minden rétege képviselve leend. Ételekről és italokról a Széchenyi-liget bérlője Áchim Pál fog gondnoskodni. *A b.-csabai iparos ifjak első általános müciállitása. — Egy igen fontos s az iparos osztály haladását nagyban elősegítő lépést tett a csabai iparosság a lefolyt pünkösdi ünnepek alkalmával rendezett kiállítással. — A anulok munkakiállitásának eszméje egészen eredeti s va lóban tanulságos ez a kiállítás is, a melyen 'nem a mesterek mutatták be műveiket, nem ők versenyeztek egymással szemben, mégis csak az ö versenyük látszik ebben is, mert most közvetve, tanítványaik müvei által mutatlak meg, mily fokban képesek az ö saját szakismereteiket, ügyességüket tanonczaikban is érvényesíteni. — Igaz ugyan, hogy sok rosz tanoncznak — nagyon is jó ós ügyes a mestere, de sajnos, ha megfordítva is igen gyakran áll, hogy egy értelmetlen mester mellett, gyakran a legnagyobb ügyesség ós tehetség öletik el,- a tapintatlan kezelés által. — De a legközelebb lefolyt kiállítás minden tekintetben csak is díszére szolgálhat iparos osztályunknak, s büszkén tekinthettek végig azon szép tárgyakon, melyeknek készítőit saját maguk vezették be az egyes iparágakba. j± kiállításon, a kiállított tárgyak száma, azoknak műértő kivitele arra mutat, hogy ez uj eszmét iparosaink nem vették közönynyel, sőt az iparnak minden ágában látszott a kedv és a kitartó szorgalom gyümölose. S ha ez alkalommal nem lett volna oly rövid pályázati határidő, már most is sokkal nagyobb szabású, s még számosabb tárgy állíttatott volna ki. EA azonban c-ak reményt költ bennünk a jövőre, mert ha most oly rövid idő alatt, ily szép eredményt értünk el, hisszük, hogy jövőben, a midőn elég idő s minden esetre még nagyobb kitartás lesz, — nagyobb sikernek örvendhetünk, mert azt látjuk, hogy tehetség nem hiányzik, osak szorgalom és kellő kitartás szükséges. Le kell hát küzdenie a kezdet nehézségeit, a mestereknek pedig tel kell fogni a tanulók kiállításának fontosságát, s pártolva tanonczaikat, nemcsak hogy ne vonják el azokat a versenytérről, de sőt tanácsaik által oda hassanak, hogy az eredmény óvről-evre fokozatosabb legyen. — Igy a nemes törekvés megtermi méltó gyümölcsét, s a kiállítás rendezése nem togja czólját veszteni. A mily nagy fokú volt az érdeklő dós magában az iparos osztályban a J iállitás iránt, ép oly érdeklődést mutatott & közönség részéről, a latogatók szép száma. — Ugy az első, mint a második napon igen aürü en látogatták a kiállítást. S tekintve azt, hogy az iparostanonczok ingyen látogathatták, a csekély 10 krnyi belépti dij mellett elég szép jövedelem jött be. — Jegyek böl befolyt 33 frt 30 kr. Felüifizetós 2 frt 30 kr., összes jövedelem tehát 55 frt 60 kr. — A kiállított tárgyak száma 159, melyet 119 kiállító adott be. — A kiállított tárgyak megbirálására, s a dijak kiosztására bizottság küldetett ki. A bírálatok eredményeit lapunk jövö számában közöljük. * A bókósmegyei gazdasági egylet f. hó 14-én tartotta közgyűlését, melyen több érdekes tárgy került szőnyegre az elnöki jelentés szerint a tagok száma 83-al szaporodott. Részletesebb tudósítást térszüke miatt jövő számunkban hozunk. * A pünkösdi bál Csabán, ez évben a Széchenyi ligetben tartatott meg. A vigalom rendezője Launer Ká rály szorongva várta e tánczmulatságot, mely a nyár folyamán az egyedüli nagyobb vigalom. Gyanús szemmel nézték szépeink az égen tornyosuló felhőket és szerencsések voltak, a kik még „eső előtt" érkeztek az aréna alá. Sokakat útközben ért a záporeső és többen csak a záporeső után indultak a mulatság színhelyére egy-egy esernyő védő szárnyai alatt. A tánczos urak közül pedig sokan otthon elmélkedtem az esőnek befolyásáról a vigalmakra, többen meg a táncztermeken kivül az asztaloknál gyönyörködtek a megjelent szépeink elegáns tánczában. Azonban daczára annak, hogy az elemek összeesküdtek e mulatság ellen, mégis igen szép társaság gyűlt egybe a nyári színkörben és tekintve a megjelent szépeket ós fényes toiletteket, elegáns elite-bálnak volt tekinthető e vigalom. Az első négyest pár tánozolta és a mulatság, melyben nagyrészt azok vettek részt, a ki k a kaszinó bálokat szokták látogatni, reggeli 4 órakor ért véget. A névsort ez egyszer nem sikerűit összeállítanunk. Pedig ez a névsor a legszebb koszorú lett volna, melynek nem egy virágáról annyiszor szólt már az ének. Közgazdaság. Egy ujabb vetőeszközről. 4 .Budapesti Hírlap" 156. számában egy magyar paraszt ember talaimánya czimen junius 6-án közlött czikkre bátorkodom e lapok hasábjain a Következő észrevételeket tenni. Régóta kivanatosnak bizonyult egy olyan vetésrendszer, mely a kapás növényt fészkenként veti s megjelöli a növény egymástól való távolságát, a szerint a mint azt a talaj és a növény megkívánja, nehogy a távolság meghatározása miattkónyszerüljön a munkás idejet vesztegetni kapálás és ritkítás közben feletti gondolkodássá! és tétovázással, melyik növényt hagyja meg, s a mellett még is káros szabálytalanságokat ós hiányosat idéz elő a növények közt. Különösen fontos a tengeri egymástól való távolságát a szerint állapítani meg, hogy mentül több növény legyen holdanként a talhjban, még se álljon oly sürün, ho'jy a légáramlat meg legyen akadályozva s megrekedjen a növény közt a levegő a termés hátrányara, azt pedig csak ugy lehet elérni, hogy ha két tő tengeri hagyatik egymás mellett, akkor kevesebb feszLet kell vetni, — feltölteni s gondozni, mégis több növény lesz a talajban holdanként ós nagyobb lesz a hézag közöttük. A párosan álló növény a szélnek is jobban ellent áll tövit is jobban beárnyékolja egymás fejlődését mégsem akadályozza: annyi talaj környezi minden oldalról gyökereit. — A vetőmag magtakaritás mellett a nagyjbb KÖZ folytán több talaj jöhet müvelet alá. — A feltűnést okozott vetőgép feltalalójanak tehát legnagyobb érdemet a vetesrendszer czelszerüségének felismeróseben találom, melyszerint ő is két növényt hagy meg egymás mellett. Ha azután még e rendszernek megfelelő vetőgepot is képes feltalálni, még nagyobb elismerést érdemel mindamellett nem lehet említés nélkül hagyni, hogy olyan vetógepek már régóta léteznek, melyek bokronként, vagy fészkenként vetnek es nagy szolgálatot tettek eddig is hazank némely gazdászatában és a külföldön, pedig ott a munkás kéz olcsóbb s a mag b.ztosabban kikél, mint a mi száraz éghajlatunk alatt, még sem mellőzik anuyira az ilyen gépet. De nem kevésbe tontos a kapas növényt vető eszköznek azon tulajdonsága, mely altal a vetőmagot az eke előtt helyezi tetszés szerint egyeukent vagy csoportban barázda oldalba i nyomban ratlirditja ós ranyomja az utanna akasztott eke a nedves es poruanyós földet a vetőmagra, mielőtt a talaj kiszáiadna, vagy valami a magot felszedhetné, mert az nem marad fedetlen, hézagban sem marad gőröny vagy vastag földtakaró alá sem kerülhet. A hengerezós ós fogasolás, mely a gyom kikelését gyor sitja ós a nedves talaj c-erepesedóset idézi elő, mellőzendő as lyeu vetésnel, nem

sugy mint a barázda íenókre pergetett magvetésnél. A mély szántás alól ki nem kelhet a növény, a cseüóly pedig kapaval sem mivelhető meg jól s rosz termest ad. — A kapaval ültetés sem történhet mindig oly porhanyós és nedves talajban, mint a vetötaliga után jaró eke altal megporhanyitott es meguyumott magnazbau. — Sok száraz göröng) is szokott a kapa vagasba gördülni, mely a mag ktkeleset akadályozza. Olyan eketaliga létezik B.-Csabán, mely a barázda olda lába veti a magot. Ezt egy földbirtokos és érdemes iparos 0 S. ur talalta fel és több idő óta bámulatos sikerrel használja — Egy közelebbről elüunyt szegedi lakatos mester gyártott is több olyan vető eszközzel fetszerelt taligat, Csabán ki is voll Hónapokig téve a főtéren egy bolt előtt, de azért meg mostif megkapnaló 20 frtéit, mindennemű magvetésre alkalmazható tészkenkéuti csoportos, vagy egyenkénti maghullatásra átiga^ zitható. Bármely gépgyárnak vagy gazdának mintául szolgálhat nem is lehet félteni, hogy elkapja valaki, az újítások iránt ér deklődő vidékiek elől ;„a feltalálójának tőszomszedjai közül sec követték el azt az udvariatlan kapzsiságot, nogy az évek ótí szemök láttára jónak bizonyult nagy előnyeit, melyet a har inadosok is igazoltak maguk javára fordítsák s a talajt na gyobb termés altal zsarolják, inkább megelégszenek csekelyebl termessel. Pedig a szabályosan ós szabálytalanul ültetett tengeri között 3—40)0 cső külömbsóg van a holdankenti ter mésben, ami 15—20 frt értéket kepvisei; oly mértékben eaök kentik a hiányzó vagy sürün ültetett meddő s/.árak a termést — Gazdáink megvettetnék tehát e hézagpótló, Szegedről iia küldött Csabán feltalált vetőtaligát, mely 2—3 hold ^bevett sénél is kifizeti magát. Ez épen ugy ajáulható az országos gazdasági egyletne ós a gazdaközönseguek mint a „Budapesti Hirlap"-ban ajánlói talalmány, melylyel csak szántás utan lehet vetni s nem egj szerre a szántással. Küzdényi Sándor. Leguj abbak. * A bajor király holtteste már ravatalra van téve a miinchei régi udvari kápolnaban és a közönség reggeli 8 órától esti óráig csoportonkint megtekintheti. A holttest előrelát hatóla szombat délutánig a ravatalon marad és a temetés valószínt leg vasárnap lesz. * A bajor minisztérium az uj regensnek benyújtotta 1< mondását. Duerkkeim gró! szárnysegédet katonai törvónyszé elé vitték. Sok elfogatá9 törtónt. Oly egyéneket tartóztattak 1 kik tiszteletlenül nyilatkoztak a regenssógröl. Főmunkatárs : Dr. Fáy lgaácz. Felelős szerkesztő: Dr. Fáy Samu,