Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-02-15 / 14. szám

JB.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 14. szám. Vasárnap, íebrüárhó 15-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY: Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hegenként kétszer: vasárnap és osiitörtököii. ELŐFIZETÉSI DIJ nelyben házhcz hordva vagy postán bementve küldve : Egész évre . • • 6 fí > Kél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ &0 kr. Lapunk számára hiidetése ; felvételére fel van jogositva : HAASENSTEIN é3 VOŰLliR czég, Bécs, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYl-utcza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Kiadóliivatal: Kishid-utcza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. kapható a nyomdájában és Lepage Lajos" Hirdetések jutányos áron vétetnek "fel. „N y i f 11 é r"-ben egy sor közlési dija 25 Kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, Ugyanitt nirdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros poítautalvannyal. A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő Meg kell menteni a magyar gazdát. ii. Nem egy kereskedőt ismerek, kinek semmi kimutatható vagyona és nagy a hitele, s számos gazdát szolid alappal és semmi hitellel, ha csak valami ismert pénzember avagy kereskedő nem ajánlja. Szóval hitel dolgában annyira abnormis helyzetben vagyuDk, miszerint csoda, hogy exisztáluuk, igen is, ily gyámoltalansági ós szegénységi bizonyítvány mellett, mint a milyent magáról a magyar gazda kiállít, csoda hogy még el nem söpörtetett a föld színéről. Mert hát nem tudna ő magának állítani bankot, éppen ugy mint a kereskedő? Ha élelmesség volna benne, nem tudna magán épen ugy segíteni mint a kereskedő ? Mert hiszen meg kell csak nézni azt a kereskedőt, kinek fekvő birtoka van, oly hitelt teremt magának, a milyent tízszer oly vagyonos gazda sem képes felmutatni. Miután hogy övék a bank ós a pénzintézet mindenütt. De menjünk tovább ós fejtsük ki, hogy sem a gazdaközönség hitelót tagadó „Lloyd"-nak, sem a vaskalapos pénzügyi szakértelemnek nincs igaza, s hogy a gazdaközönségnek hitele nemcsak hogy éppen olyan lehet mint a kereskedőé, hanem lehet különb, s csak ő maga akarja, hát meg kell lenni. Kezdjük pedig mindjárt azon hogy: Mi képezi a kereskedő hitelének alapját. Bizonnyal semmi ördögi mesterség, semmi kiváltság és semmi emberfölöttisóg, hanem egyszerűen az: hogy igyekszik pontos lenni. A földbirtoknál biztosabb alapja nincs, sőt bizonytalanabb, s habár a bukás eshetőségének is inkább kivannak téve, annyi tény, hogy a mig a kereskedő meg nem bukik, addig fizet, mig ellenben a magyar gazda — ezelőtt legalább — rosz fizető szokott leuui, s ez után biráltatik meg ma is, noha ma már egészen más szempontból bírálandó. Mert hát mint mindenféle osztálynak a gazdák osztályának is két faja van: az egyik igyekező, szorgalA „BEKESMEGYEI KÖZLÖNY" T ARCÚJA. H, I. tanitványomaak. Hosszú emlékéül a két rövid évnek, Melyet szived, telked vezérlése végett Eltöltöttem veled kedves tanítványom, Vedd szívesen tőlem e pár-sor Írásom. Tudom, hogy nem éri fel lelted értelme, Amit lelkem itt-ott e sorokba rejte ; De ha majd megnyílik köre eszméidnek, Vedd elő s higyj e lap fakult betűinek! Élted tavaszkora tartson még sonáig, Szedjed a gondtalan életnek virágit ; Kergesd a pillangót, amig kergetheted, A madár kedvével versenyezzen kedved. Ne játszd komoly képét a komoly életnek, Maradj még sokáig vig, eleven gyermek. Elröpül az öröm, korán tova repül, S a boldog gyermekkor vissza sohse kerül. Ha majdan lángra kél kebledben az erő, S mint a bérez patakja buzogfa tör elő; Egész világ üdve kebledbe lesz zárva, S az élet előtted legszebb szinpompába Tűnik föl, a melyért nem lesz dij életed, S majd egy virágszálért is koezkára teszed ; Ha a lellesedés ragad majd mámorba : Decsüld a kort, mert ez élted aranykora. mas, előre törekvő ós takarókos, a másik léha, könnyelmű és pazar. — Ma a hitelt már az a gazda is igónybevészi, a ki gyarapodni akar, mig azelőtt többnyire olyanok vették igénybe kik jövedelmeiken felül költöttek. Éppen ezért az adósság csiuálást—vagy a hitel élvezését megkell különböztetni egymástól, mert a mig ezelőtt a magyar gazdák leg többje csakis adósságot csinált, addig a mai gazdák más téren kezdenek mozogni, s hitelüket gyarapodásukra használják fel. De hát hol a hitel? A pén:világ a gazdákat ma is a régi szemmel tekinti, s legkivált annak a gazdának szeretne kőlesönt adni, a melyikník nem kell. A ki a régi példákon okulva s azoktól visszariadva azt tartja ma is: hogy csak az első váltót íehéz aláirni, s hogy a ki az elsőt aláirta, eladta magst az ördögnek s meg kell bukuia okvetetlen. Az e fajtü régi sztbásu gazdák minden üzletet szent borzalomnak nózuek és keresztet hánynak magukra. Minden tudommyus a rémséges fukarság önmegtagadás ÓS mindentő való tartózkodás. Kattogás az ujitástól és a haladástól Es mert a fukarság mindenesetre biztos szere a gyarapodásnak, a minthogy a fukarok többnyire gazdagokká is lesznek: hát ez a példa a gazdasági téren mai napság is, ós a mely gazda vállalkozni mer s hitelét igyekszk igóuybe venni, arra mindjárt gyanús szemmel tekintmei, mig a kereskedőnél ez napi szokás ievóu, nemcsak h>gy fel se tüuik, de hogy hitelót igénybe ne vegye, najduem a lehetetlenséggel határos. Miért ? Mert vállalkozik. Mert üzleeket csiuál. Mert néha kitűnő üzletre kinálkozk alkalon, melyet ügyes kereskedőnek nem szabad eiszalasztaiia, habár pénze más üzletekbe vau fektetve, azért meg kell lenni ennek is. Ott vannak és arra valók a péuzinézetek. Azokat bizonnyal nem a prédaság előmozdítására Alították föl, hanem arra, hogy a társadalom hasznukat vejye. És ha a hitel igónybeAz ifjúság sindus kor leszen e kor, Melyre, hogy nyugodan nézz vissza mindenkor, Óh becsüld meg nagon és használd okosan, Mert jövöd alapja leéve ebben van ; Ne keress erdőket pinpázó rózsákból ; Az erős illattól lék és test kábul : Vágyadnak határa e az égig.érjen : Van illatos s virág van a völgy ölében. Vigyázz el ne ves:tsd lelkednek hatalmát, Na kövesd vakon .z érzékek hajlamát. Szivednek szerelte, lelked szent érzelme Leg',en minden >tted zománcza, vezére. Tul ne beesüld rőd, hogy ne kelljen bánnod A korán eltűnő .rany ifjúságot. Egy ember bár i nag;- szelleménok lángja Fényt sohasem'ethet az egész világra. Az ifjúság lap.n szerénység a gyémánt, Mely fény nélül fényt vet bárkire egyeránt E kettőt ineg.gyezd, soha el ne feledd: Szeresd süleidet a mig szeretheted. Csak két szret adott Isten, mely önzetlen Lesz hozzád, sirig bubán s örömökben, Szülőid szív ez, óh ha elveszíted : Többé nemilálhatsz olyan drága kincset 1 Ott álljon őtted a hazának képe, Zárd be ez is mélyen szived szentélyébe. Mert e g yizivet adott a végzet egy hazát. Szenteld eaazának férfikorod nyarát, De nem aöpke szó, a becsületos tett Az, a ui"

1 nagygyá t

esz egyest és nemzetet. vétele esakugyan oly veszélyes volna, mint egynémelyek hiszik ós elhitetni akarják, akkor a pénzintézeteket nem tűrhetné meg az állam, s a helyett, hogy szaporítani igyekeznék, bezáratná valamennyit. De mert bebizonyított tény, hogy a helyes vállalkozás államnak és társadalomnak egyaránt hasznára vau, ós hogy a vállalkozáshoz pónz kell, hát hogy legyen, a pénzintézetek arra valók. De nézzük most már a gazdát, mennyire veheti az igénybe a pénzintézetek segélyét. Es pedig ugy beszéljünk a mint a dolgok valódiságban léteznek. Hát először is, ma már ritka földbirtok, melyen betáblázott tartozás ne legyen, azaz : Ha a gazda pénzt vesz föl, aztjinindjárt az egész világnak meg kell tudni, holott a kereskedő tartozasát csak a jó isten tudja. De hát legyen. Egy 50 ezer Irtot érő birtokra be van kebelezve 20 ezer forint. Csinálta pedig azt az adósságot a nagyapam, vagy az apám, de ón ki akarom fizetni. Miből? A jövedelemből. De mikor niucs jövedelem. Mikor a birtok nem jó karban vau, ós kevés rajta az instrukczió. Miután pedig a betáblázott 20 ezer forint a hitel megrontására tökéletesen elég, hát tessék most már boldogulni: hátrafelé. Avagy vettem egy birtokot 30 ezer forintért, de

áha vízmentesítem, megér hatvanat, ámde a tízezer forintnyi betáblázott adósság rajta maradt, a mi pénzem, volt, a vételárba fizettem: hát tesaók most boldogolni. Tessék instruálni, tessék az adósságot fizetni. A mai körülmények közt lehetetlen. Ha terem ezer mázsa búzád, s ára pöcsét, de ha fizetéseid vannak, elkeli aduod a hogy veszik. Ha aratás előtt fizetésed vau, terményed el kell adnod előre, a mi rendesen pocsókolás, —• de más ut nincs. A gyémánt nem fénylik olyan tiszta fénynyel Mint munkád, ha hűség hinté rá fényét el. Ha majd az életnek vásári zajában Gátat találsz néha lelkednek útjában : Ne csüggedj, légy erós, az erős akarat Előbb avagy utóbb, de borostyánt arat. Becsület és munka legyen a jelszavad, Tedd meg amit tehetsz, mert az idő halad. Soha oly gondolat ne férjen agyadba Minek jobb érzelmed ellent is mondhatna. Csak jót gondolj mindig roszat soha se tégy, Tetted amit gondolsz azzal megegyezzék. Az egyenes lélek, a nyiit őszintesség Magasra emeli a férfiú becsét. Ha fáj szived, lelked, fordulj a valláshoz, A vallás sebedre balzsam cseppeket hoz, Igy lesz nemes élted . . . s a nemesnek porán Örökké zöldéi az örökzöld borostyán. Csapö Péter A czimbalom múltja, jelene és jövője. Egy évezreddel ezelőtt Áz«ia síkjain verték a czimbalmct puszta vasbotocskákkal azon idők naiv „zeueórtői." Még csak tizenöt évvel ezelőtt kizárólag barna zenészeink szabadalmát képezte, a keskeny testű ezimbalom zengő-bongó hangjával édes bámulásra fakasztani a vigadót. Ma már kótába van szedve és b.ztos alakba, határozott