Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-02-15 / 14. szám

„ Békésmegyei Közlöny t t 14. szám 1885. — A kereskedelmi minisztérium palotája. A kereske­delmiminiszter törvényjavaslatot terjesztett a képviselő­ház elé, melyben fölhatalmazást kér, hogy a vezetésére bi­zott minisztérium ós az ahhoz tartozó hivatalok elhelye­zésére Budapesten, az Y. kerületben az ópitendö uj ország­házzal szemben, a Nádor utczában állami épületet emelhes­sen, s az e czólra szükséges összes költségek fedezésére — a pénzügyminiszterrel egyetórtöleg — egy millió egy százezer (1.100,000) forintnyi effektív külön kölcsönt ve­hessen föl. A felveendő kölcsön tökéje ós kamatai évenként 68,603 forintot meg nem halailó s előleges félévi részle­tekben fizetendő járulók által 50 év alatt teljesen törlesz­tendők s az óvi szükséglet a földmivelós-, ipar- ós keres­kedelemügyi tárcaa költségvetésében veendő fel. — A képviselőház vezórszónoki közül legutoljára ma­radt Apponyi Albert gróf, ki pénteki ülésén mondta el nézeteit a főrendiház reformjáról, pártolván a mérsékelt ellenzék határozatai javaslatát. O is, mint a többi ellen­zéki szónok, fényes tehetsegeinek, összes erejével a válasz, tási elv mellett ós a kinevezés ellen foglalt állást. Beszél­tek még Vadnai Károly, Földvári Miklós ós Vadnay An­dor. Vadnay Károly ezúttal mondta első beszédét. Jr*olitil$.ai hir-els.. * Berlin, febr. 12 A szövetségtanács beleegyezését nyivánitotta a német-orosz kiszolgáltatási szerződésnek azon az alapon való megkötéséhez, a mint annak idején a po­rosz-orosz szerződés létesült. * Párizs, tebr. ] 2. A Havas ügynökség jelenti: Briere de 1' Isle tábornok e hó 9-ón kisebb ütközetet vivott a khinaiakkal, mely alkalommal a francziák két halottat ós hat sebesültet vesztettek. A khinaiak vereséget szenvedtek ós Tha-Noi felé vonultak vissza. Brióre de 1' Isle tábornok másnap folytatta az elönyomulást. Megerősítést nyer az a hir, hogy a franczia hajóraj Gutczlaff sziget előtt van. Göndöcs Benedek ur indítványa a Panthe­ont illetőleg (Vége.) A Gellérthegyen felállítandó magyar Paatheonra már meglevő szép kész tervünk is vau, melyet Czigler G-yőző jeles fiatal műépítész készített, s a magyar mérnök­és építészeti-egylet által 1000 frt ntazási önsztöudij és egyleti aranyérem pályadíjjal lett kitüntetve. Ezen terv­rajzot az ./• alatt tisztelettel mellékelt „Pusztaszer ós az ezredéves ünnepély" czimü müvemben vau cserencsém bemutatni. Az a kifogás, hogy mi magyarok szegéuy ós kis nemzet vagyunk, melynek nincs ereje ós tehetsége ily nagyszerű műalkotásra, ne tántorítson el, ne verjen le, ne riasszon vissza bennünket, mert ha a nemzet együtt érez, egyet akar: úgy bámulatos nagy tettekre, cso­dákra lesz képes, a nélkül, hogy auuak terhét óreznó. Nem kell ezt az ország népére terhes adóban ki­vetni, — a hazafiság szent oltára lesz ez, melyre a honnak minden hü fia, minden igaz magyar szívesen hozandja csekólyáldozatát s bizonyára a legszegényebb is oda adja a fil­lérét, ha szájától kellene is megvonui a falatot, csak hogy elmondhassa, hogy egy porszemmel ő is járult a nemzet dicsőség-templomának felállításához. Tehát csak akarni ós tenni kell s nemcsak lelke­sülni, de erőnkhöz képest áldozni is, akkor czólt érünk bizonyosan ! . . , A törvényhatóságok mindenkor meleg ápolói ós hat­hatós szószólói voltak a hazafiság ós a magyar nem­zetiség szent ügyének s leghűbb és leghivatottabb ki­fejezői a nemzet közvéleményének; ugyanazért teljes bi­zodalommal fordulok a tekintetes törvényhatósághoz, kérve — hogy közgyülósón ezen indítványomat tárgyalni, el­fogadni, ós a törvényhatóság óhajának kifejezéseid : az országgyűléshez ós a magas kormányhoz feliratot in­tézni móltóztassók az iránt, — hogy a kormány vegye kezébe az ügyet, álljon élére egy országosan megindí­tandó mozgalomnak, kezdje meg ez ügyben a szüksé­ges előtanulmányokat, szervezzen szaktudósok, művészek és a legkiválóbb hazafiakból alakítandó országos végre­hajtó bizottságot s ennek tegye feladatává, hogy az ez­redéves ünnepélynek megörökítésére a Gellérthegyen fel­állítandó magyar Pantheon s a honszervező első nemzet­gyűlés helyének, alkotmányuk bölcsője: „Pusztaszer" megdicsőitósóre, dolgozza ki ós terjessze be a végleges terveket, hogy mindezek kivitele ós megvalósithatása mielőbb megkezdhető legyen. Meg vagyok győződve, hogy ha minden törvényha­tóság felemeli szavát s támogatja az ón csekély erőm­től kitelhető kezdeményezésemet s ennek pártolására fel­kéri a megyebeli orsz. gyűl. képviselőket is, a mai or­szággyűlés az ezer óv előtti első országgyűlés helyének ós emlékének megörökítésére s a magyar Pantheon felállítására a törvényhozástól kívánt erkölcsi támogatást ós anyagi áldozatot bizonyára nem fogjamegtagadni. Az indítványomban előadottaknak elfogadását ós pár­tolását a tekintetes tönóuyhatóságuak újólag kegyességé­be ajánlja :van szerencsém legmélyebb hazafiúi tisztele­temet nyilvánítani. B.-Gyulan 1884. szeptember 8-án. A tekintetes törvényhatóságnak alázatos szolgája Göndöcs Benedek. apát és lelkész. Uyulavárosa orsz. gyűl. képviselője­Tárgyaltatott Gőndöcs Benedek megye bizottsági tag, apát ós lelkész s B.-Gyula város orsz. gyűl. kép­viselőjének indítványa, hazánk ezredéves fenállása méltó megörökítése térgyában. A megye közönsíge teljesen osztván az iuditváuy azon alapeszméjét, meyuek czólja hazánk ezredéves fen­állása emlékének bizoiyos nagyobbszeru műalkotás által való megörökítése, akkóit, hogy a létrehozandó mű, hazánk ez­redéves múltja minden nagyságának dicsőségének s kima­gasló mozzanatainak Fii ós méltó kifejezője legyen : az előterjesztett indítvány azon részét, mely a hazfiság, vitézség, tudomány, nüvószet, irodalom, ipar, gazdászat kereskedelem, szóval a honfierónyek bármely ágában je­leskedett nagyjaink enlókónek egy nemzeti Pantheon­ban való fentartására Tonatkozik, hazafiúi kézséggel ma­gáévá teszi s az orsíággyülós képviselőházához felira­tot intéz azon kórelemnel, hogy a királyi kormányt az ily irányban szükséges országos mozgalom megindítására s a további teendők tdjesitósóre utasítani móltóztassók. A küldendő felirat tanogatás vógett az összes testvér törvényhatóságokkal és a megyebeli orsz. gyűl. képvise­lőkkel is közleudő. Kuft. Kiadta Márky Lajos m. fő­jegyző. MEGTO HÍREK. — A képviselőház lan a felsőházi vitának harmadik napján, csütörtökön Zsilinzky Mihály csibai képviselő ur nagy figyelemmel hallgatott, rövid de tartalomdus beszédet mondott. Védelmébe véve az arisztokrácziát az elkorcsoso­dás vádje ellen, kimutatja, hogy a nevezetes nemzeti in­tézmények kezdeményezésében ós támogatásában az arisz­tokraták voltak az elsők. Az élethossziglani kinevezés ál­tal nem látja a függetlenséget veszélyeztetve; például hi­vatkozik Szilágyi Dezsőre, kit a kormány élethossziglan nevezett ki egyetemi tanárnak, ós mégis független, sőt ép­pen ellenzéki állást foglal .el. Kifejtve, hogy a magyar felsőház szervezésénél ő nem az ideális jót, hanem a mi viszonyainknak megfelelő jót akarja, minthogy a tör­vényjavaslatban biztosisva látja a nemzet jogfejlődése mel­lett az újkor követelményeit, s minthogy ezen törvényjavas­latban a magyar állameszme biztosítása mellett a további fejlődés fenn van tartva: a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. — Az aradi evang. hitközség vasárnap tartott évi rendes közgyűlésének első tárgyasa szarvasi fögymnázium ügye volt, mely élénk eszmecserére szolgáltatott okot. A békési esperessógnek legutóbbi, Tót-Komlóson tartott gyű­lésén ugyanis indítvány tétetett arra nézve, hogy a szar­vasi fögymnázium részére állami segély kórelmeztessók. AZ esperessóg ez indítványra minden egyházától véleményt kórt. Az aradi hitközség presbyteriuma már f. óvi január hó 6-án tartott gyűlésében nyomós érvekkel ellenezte ez indítványt, nem csupán a felekezeti függetlenségnek megóvása tekintetéből, de magának a hazai tanügynek ér­dekében is. A presbyteriumnak ezen határozatát a vasár­napi közgyűlés teljesen jóváhagyta. (r. 1.) A szarvasi kasiinó f. hó 22-ón d. u. rendes közgyűlést tart saját helyiségében. A gyűlés tárgyát gond­nok ós ügyész választás, továbbá a mult óvi számadás elő­terjesztése képezi. * .V b.-csabai polgári kör által folyó hó 7-ón ren­dezett tánczmulatság számadása. Bevétel belépti jegyek­ből : 198 frt 11 kr., felülfizetósböl: 28 frt 50 kr. Összes bevétel 226 frt 66 kr., kiadás 198 frb 11 kr. maradt tiszta jövedelem 28 frt 50 kr. Felülfizettek a következők : Va­lent Sámuel 50 kr. Páger Pál 2 frt, N. N. 50 kr. Singer Gyula 2 frt, Spitzer N. 1 frt, Molnár Soma 1 frt, Hor­nyácsek J. 1 frt, Bugyinszky János 1 frt, Bodár Márton l frt, Vidovszky János 1 frt, Murányi Gusztáv 1 frt, Ro­senthal Ignácz 5 frt, üosenthal Zsigmond 1 frt, Klein Jó­zsef 1 frt, tíztampa Bertalan 1 frt, Fáskerti István 1 frt, Jeney Mihály 1 frt, Valkó Soma 1 frt, Beliczey István 1 frt, Remenyiczky N. 2 frt, Beliczey N. 1 frt, Kapta Já­nos, 50 kr., Michnay János 1 frt. — Körösladauj i levelezőnk irja: „A közeli napok farsangi eseményeként kell nyilvánosságra hoznom, hogy január 28-ikán a k.-ladányi ifjúság tartott a községünk­ben felállítandó kisdedovoda javára, febr. 8-án a tanítói testület a „tanítók országos árvaháza J javára táuczmulat­ságot, itt is, ott is lehettem szerencsés részt venni, itt is, ott is tapasztalni a kedélyes jó kedvet, mert hiszen far­sang van, kinek kinek mulatni kell, alkalmam volt bete­kinteni a kasszába is, s,ezt inkább örömmel írhatom, hogy ugy a kisdedovoda, mint az árvaház javára szép marad­vány — adatott, az előbbire természetesen több, de ugy is illik, mert hiszen a kisdedovoda e község ügye, az ár­vaház egy országé, nem lehet elhallgatnom, hogy a két nemes ügy iránti buzgólkodás mily két táborra osztotta a közönséget, kölcsönösen nem támogatták egymást, tehát az ügyet, a kisdedovoda javára tömörültek nagyobb ál­talánosságban az izraeliták — azt is megsúghatom, hogy ez ütembe varázsolva a régi, sokszor rendetlen, vad és még is oly andalítóan hízelgő ós szenvedélyesen felvillanyozó magyar nóta. — Ma már nemcsak napbarnított kezek vesetik a czimbalom verőjét, hanem gyakran finom arisztokratikus met­szésű kezecskéit is. — Ma már nem rajong e hangszer, mint ezelőtt, hogy a játszó nem értette meg saját játékát; mert a hangfogó akár egy zongoránál, s ugy fékezi a másitó hango­kat. — Ma már nemcsak kurta kocsmákban ós kávéházak­ban járja a czimbalom, hanem a legelőkelőbb főúri szalonok és az első rangú színházak nyilnak meg csábos hangjai előtt. És midőn egy Liszt, egy Erkel, Huber, Alaga stb. fog­lalkoznak a czimbaLmmal és hordják szivükön jövőjét, mikor nemcsak hazánk, hanem a müveit külföld is mindjobban meg­ismerő kedves specziális hangszerünket: mily jövőt jósolhatunk neki akkor? A czimbalomnak Ázsia volt szülőhazája, a mit az is bizonyít, hogy a czimbalomhoz ^hasonló hangszerek eredeti régi kezdetleges alakjukban, primitív szerkezetükben, melyből később a mi czimbalmunk fejlődött, Ázsia Különféle népei Dél igy különösen Judiában és Chinában még ma is használatban vannak. A velenczei dogé palotának egyik legrégibb festményén más, akkor dívott hangszerek mellett, egy a czimbalomhoz teljesen hasonló hangszer is látható. A londoni „Brittísch nuutium u-bau uyolcz aaiutcu cim­balmunkhoz hasonló sokkal isebb, rendkívül művészi, keleti­modorban, pazar diszkessel észült ós Indiából behozott régi hangsaer látható; míg a párisi Luczenburg palota múzeumá­ban egy XV. Lajos idejében szintén Judiából hozott ily régi hangszer van kiállítva. A magyaroknál honosaltmeg ós fejlődött ki e hangszer leginkább, sőt Mátyás király iojíben még udvarképes is volt. Mint Karpfner Ferencznek Muchenben, megjelent ,Egyete­mes zenetörtónetó"-ből kitűnt eg Willimen Tamás nevű az idő­beli velenczei követ Mátyás udxránál már elragadtatással nyi­latkozott ezen hangszerről, melyt egy Márton mester jnevű királyi művész kezelt. — Azóta nindjobban terjedt, de a va­lódi polgárjogot, a nagyobb elteredést ós tökélietessóget, mely által szalonképessé lett, mindössa néhány óve hogy elérte. Egy idegen hangzatu névvej de hazafias magyar érzelmű szívvel biró derék iparos SchundaV, S. budapesti udvari hang­szerész volt az első, aki ez, addig^lhanyagolt ós a külföldön teljesen ismeretlen ós akkor még Magyarországban is lenézett hangszerben lelismerte a benne reji erőt ós szalonképességet. Ő volt az első, a ki ujjitásaival ói javításaival lassan-lassau a magasabb körök és a külföld elő is kedveltté tette e hang­szert. — Elősször a bécsi azután apánsi világtárlaton oko?.ott javított pedálczimbalmaival feltűnés, majd Alaga Géza jeles zenei szaktekintélyünkkel szövetkeae, áldozatok aran egy czimbalom iskolát adott ki, mely mam^r több javított ós bő­vített kiadást «rt meg, melynek Súgii^gdvel a cimbalom ke­zelését bárki is könnyen elsajátíthatja, mely körülmény a czimbalom terjedését ugy hazánkban, mint a külföldön is lé­nyegesen előmozdította. Ma már nemcsak nazánkban vau kevés főúri szalon, ahol a pedalczimbalom hiányoznék, de Ausztriában is nagyon el van teijedve, sőt Schunda már Angliába, Franeziaországba Orosz, Olasz, Spanyol ós Tőrökországba sőt Amerikába is szál­lított számos ily pedalczimbalmot. Ha magyar-utcza 26. sz. alatti üzletébe nyitunk, alig tu­dunk mozogni a suk elkészült és szállításra való cimbalom­tól ós egyéb fuvó, vonó ós verőüangszerektól. — Nagy tágas műhelyében egy egész gárda munkás dolgozik, de még több is elkélne, ha nálunk o szakmabeli elég ügyes muukás találkoz­nék, mert alig győzi a különféle hangszerekre, de Különösen a czimbalomra érkező megrendeléseket effektuálni. Ma a pedalczimbalom már oly tökéletes, hogy alig van rajta mit javítani és bizton hisszük, hogy a májusban meg­nyitandó orsz. kiállítás után, melyen Schunda bizonyára méltán lesz képviselve és melyen mint értesülünk ismét egy kitűnő újítást fog bemutatni, ugy nálunk, mint a külföldön még job­ban fog terjedni ós lassan lassan elfogja foglálni a többi nagy zenekari és zeneköltészetí hangszerek közt az őt méltán meg­illető helyét. Orplicus.

Next

/
Thumbnails
Contents