Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-02-05 / 11. szám

„ Békésmegyei Közlöny t t 14. szám 1885. felel ennek ama magyar póldaszó: Az a legjobb leány, kiről a világ legkevesebbet beszól. Igy a leányról. De hát kétségtelen dolog, hogy itt az erkölcsiség minősége a dolog bibéje. Ugy de nemcsak erkölcsi szavak vannak ám, hanem szellemi jók is, s vájjon mit mondanának ama szellemi jók birtokosai, a szellemharczosok, ha rá­jok is ruháznók ama példabeszéd igazságát? Hijába itt már fordult világot élünk, ami amott érvényes, itt érvénytelen, mert az a legjobb iró, kinek nevét min­denki ismeri, kiről legtöbbet beszélnek. Nem csupán ez elvtől vezetve, mert költőnk me­gérdemli, hogy beszéljünk róla minden tekintetben, ha­nem azon kötelezettségnél fogva is, hogy midőn köl­tőnk előfizetési felhivása a mult év oktoberhóban meg­jelent: szóllottunk e fiatal költő munkásságáról, illetve munkáiról — felhiva érezzük magunkat, hogy most mi­dőn elmondhatjuk „Itt az irás, forgassátok" lapozgatva ez igen csinos kiállítású (különösen diszkötésben) 102 lapra terjedő kötetben, ha röviden is, de elmondjuk sze­rény véleményünket anuak belbecsét illetőleg. A húrok, melyeket költőnk penget a legközvetle­nebbek, azok, melyek mintegy emberi természetünkben gyökereznek. Családi értelmek: szülék, s testvér iránti önzetlen szeretet; honfiúi igaz érzelem, mely tehát nem az eget ostromló nagyhangú szavak zűrzavarába nyi­latkozik; baráti ragaszkodás; a nép szellemének oly aranyosan naiv zendülése; majd a sivár valónak megaranyozása a költészet örök fényével; férfias ke­bellel való fogadása a sors nyomorának, hit a hitben, remény a jövőben, szeretete a költészetnek s az em bereknek . . . itt, ott a megdöbbentő valónak rajza, amott enyelgése a múzsának, majd kaczagva zoko­gása, örülve sirása, s sirva nevetése: ezek .teszik a:', a költészetének általános jellegét. — De e jellegek között kutatva határozott jellemvonásokat is fedezhetünk fel, melyek a költő egyeniségének, hü kinyomatai. Ilyen az igazság és őszinteség. Nem mond el mindent, nem tart minden tárgyat megéueklósre méltónak, de subjektiv érzelmeit oly őszintén mondja el, hogy őszintébben nála senki más. Ennek tulajdouitható azon közvetlen hatás, melyet szorosan vett lyrai költeményei minden érző ke­belre gyakorolnak. Költeményének gyöngyét képezi „kz én szüleim" czimü verscyklus, mely költemények irodalmunk e nem­beli verseinek nemcsak méltó társai, hanem sok tekin­tetben kimagasló örök szép költeményei is lesznek. Pe­tőfin kivül eddig sernkisem adott szebb hangot a szü­lék iránti érzelemnek: E verscyklusban vau az is, mire költőnk előfizetési felhívásában czólozva szerényen G-rc­gusss uagyuemü aesthetikusuuk jóakaratját említi, melyet különösen e versének méltatásával mutatott meg. A „Húgomhoz u cziinü költemény ez, mely valóban oly szép, oly remek, hogy ugy tetszik mikor ezt olvassuk, mintha arany mesteri lantját hallanánk zengeni. Iiue egy rósz belőle: „Maradj te a mi vagy: a viskó gyermeke; Égesse pirosra arezod a nap heve, Vess szende virágot kis kerted Jölébe, Vagy drága anyánknak bus sirja fölébe : Hadd illatozzanak kedvesi mellette, llis.:en tudod őket menynyire szerette. Dolgozzál serényen : ültess veteményezz, Munkádnak áldásán boldogsígot érzesz Ne szégyeld ha barna napsütött a kezed . . , . A dolog nem szégyen, hogyha jóra vezet. Pellegesd az orsót, pörgesd a rokkádat, S szőjj a szövőszéken szép tiiremlő vásznat; A két végén pedig ha a rend kihozna, Kék s piros tejtővel szód csikós abrosszá. Oly sorok ezek, melyek mindenha szépek s igazak maradnak, melyek nemcsak költői tehetségről, hanem komolyan dolgozó s tanulmányozó főről is bizonyságot tesznek | A vasárnapi újság, mely először szólt költőnk mun­káiról, elismerve a hivatosságot s a helyos utoni műkö­dést, azt jegyzi meg, hogy a költeményeken Arany ha­tása érezhető. Ez igaz, de nem oly értelemben. Hiszen azt költőnk maga mondja, hogy ő Aranynak buzgó ta­nulmányozója, hogy is van csak .... — „Mig ti a sjuzsalyon selyem szöszt fout-vtok, Addig az én lelkem „Toldival"(mulatott." tVége köv). szép és becsülendő, főleg abban öszpontosul, hogy a pohái vagy mindenhol teli vagy mindenhol üresen álljon. Menjünk tovább. Pénztáros ur, mi a tiszta jövedelem ? Lakonikus rövidséggel felelt 34 frt 90 kr. Elég. Nem is kí­vántunk többet, teljesen megvagyunk eléged VP. Különben s „Népkör" jótékonyczélra — saját könyvtára javára — adta a b^lt. A kedélyes mulatságban alig vettük észre, hogy éjfél, azaz szünóra. Örömmel vették ezt Bacchus barátjai; lelkese­déssel fogadták, legalább itt az idő, midőn ki-ki elhuzathatja a maga nótáját. Húznák is a „seginy leigettek" „Cserebogár", „Ősszel száll", „Piczi nyúl" stb. stb. Azután jött — „Közbe­vetett cselekménynek" a czigánykodás nem minden ered­mény nélkül. Fáraó fiai nem panaszkodhatnak; de Krajna szülöttje sem a „kucséber." Szóval teljesen érdek nélkül mondhatjuk: a „Népkör" bálja minden izében sikerült. Resztvettek a többek között: Jáuosik Rudolfné, Schrődernó, ifj. Hunya Mihályné, Szabóné stb. A lányok közül betűrendben: Hornok Rozália, Hunya Veronika, Hunya Rozália, íványi Francziska, Német Eszte>-, Pajor Krisztina, Pintér Anna, Sócó Mariska, Szabó Veronika s még többen. Számborovszky Rezső. ' MEGYEI HÍREK. (r. 1.) Szarvason mult hó 28-án a szörhalmi puszta birtokosai saját földjükön körvadászatot rendeztek, me lyen 26 vad-isz 84 nyulat lőtt. — 31-én vagyis a mult szombaton pedig gróf Bolza Józsefnek halásztelki birto­kán szinte körvadászaton 10 vadász 40 nyulat ejtett el. E vadászatban rósztvett a birtok tulajdonosa gróf Bol­za J. ur is, ki 70 éven felül levő életkora daczára még mindig gyönyört talál az ilyen férfias időtöltésben. (r. 1.) Szarvason mult hó 19-éu meghalt Placskó Ist ván volt szarvasi lelkésznek és bókósmegyei esperesnek özvegye szül: Winterlich. Zsuzsanna asszony, hosszas szen­vedés után, élte 68-ik óvóban Temetésén, mely f. hó 1-ón vasárnap ment végbe, — fényes ós nagy közönség vett részt. Legyen áldott emlékezete. (r. 1) Szarvason mult vasárnap és hétfőn este Sten­ley V. ur bűvészeti és antispiritistikai mutatványokkal gyönyörködtette a közönségnek a „Bárány' vendéglőben megjelent nem nagy számát. Stenley ur igen ügyos szak­jában s nagy hatást tett kivétel nélkül minden mutatvá nya, de különösen az, midőn egy °kendö segódszer hasz­nálatával 3 üveg tányért vett elő, honnan ? azt nem tudjuk; e tányérok szinig voltak vizzel, melyben arany­hal úszkált. Az eltüntetés még szebb s meglepőbb volt, mert a kendövei betakart tányért a mint feldobta a le­vegőbe, azután csak a kendő volt látható. Hol a tányér? (r, 1.) A szarvasi korcsolyakör jégpályáján mult va­sárnap fuvó zenekar mellett nagy számmal korcsolyáztak a kör tagjai, bár a jég már felolvadó félben volt. A nózö közönség is nagy csoportokban hullámzott a jég partján, ezek figyelmét hol az Asztalos Sándor mükorcsolyagya­ko latai, hol Ádám Jenő ós Marsai Pál biztos ós nagy könnyedséggel tett lóczaugrásaik kötötték le. (r. 1.) A szarvasi „Öreg urak báljának" tiszta jöve­delme 163 frt ós 21 kr., mi igen ritka eredmény Szarva­son (r. 1.) Szarvason a „Népkör" által mult szombaton rendezett bál szép számú közönséget vonzott a „Bárány" vendéglő emeleti nagytermébe, hol a mulatság kedélye­sen reggelig tartott, sa kör pénztárának is jövedelmezett. Tánczosnök az iparos és uri osztályból vegyesen voltak *A vésztől kaszinó által febr. 1-ón rendezett táncz­vigalom a legjobban sikerült mind jövede'em, mind ke­délyesség tekintetében, a négyeseket 14 pár táticzolta. A hölgyek közzül Bakacs Lajosné, Kiss Lajosnó, Kiss György­né, Kiss Mihályné, Iványi Lajosnó, Papp Antalnó stb úr­nők, továbbá: Bólteky Róza (Okány) Fazekas Ida, Fülöp Janka (Okány) Forsner Irma, Kiss Roza, Kiss Mariska, Kiss Irma, (Szeghalom), Iványi Erzsike (Kornádi) Linczinger Ilona és Margit (Okány) és Szűcs Emma kisaszonyok sze­rencséltették a bált jelenlétükkel. * A vésztől ev. ref. egyház lelkipásztora Csák Já­nos 3 napi súlyos szenvedés után Debreczenben, hová gyermekei látogatására utazott, elhunyt. Temetése a holt­test hazaszállítása után Vésztőn törtónt meg. * A b.-csabai Iparos ifjak önképző ós betegsególy­zö egylete januárhó 31-ón tartott jótókonyczólu bálján mely Fáskerti István vendéglőjében szép sikerrel folyt le, a bevétel volt: 143 frt 60 kr., a kiadás 106 frt 6 kr, tiszta maradvány 37 frt 54 kr. Felülfizettek: Magyar láb­beli iparos ifjak 3 frt, Páger Pál 2 frt, Füredi Ferencz Kikindáról I frt, Krajner János rézműves 1 frt, N. N. i frt, Petrányi Gyula 50 kr., Torányi Sámuel 50 kr., Szto­dola János 40 kr., Versicz János 20 kr., Versing Pál 20 kr., N. N., 10 kr., telülfizetósi összeg 10 frt 90 kr. \z el­ső négyest 80 pár tánczolta. A bál látogatói ugy a vidé­kiek mint helybeliek teljes megelégedéssel hagyták el az egylet helyiségét ós szivesen vissza fognak gondolni arra, különösen a rendezőség azon tapintatos eljárására, hogy gondoskodott róla miszerint a nagyszámú tánczos­nök daczára — „petrezselyemárulásnak" hire sem volt, amiért a rendezőség dicséretet érdemel. — Békésinegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését f. hó 9-én a szokott helyen fogja megtart ini, mely­re szóló meghivók tagoknak f. l-én szótküldettek * B.-Gyulán öavegy Wiakler Ferenozné gyógyszer­tárában már több évek óta mint gondnok működött Gund­hárdt Albert gyógyszerész ur. f. óv január hó 31-én tar­totta kézfogóját kedves menyasszonyával Winkler Ilonka kisasszonyai, nevezett gyógyszertár tulajdonosnőjónek bá­jos leányával. — Békés Gyulán a nőegylet rendes évi tisztújító közgyűlését az „Árvaházban" f. óv február hól-ón tartot­ta meg, s eddig működött tisztviselőit jövöre is egyhangú felkiáltással megválasztotta. * A. t. hó 2-án reggel Csabáról Gyula felé kiindult személyvonat gözmozdonyán törtónt sérülés következté­ben reggeli 7 óra helyett csak délelőtti tizenegy órakor érkezhetett be Gyulára. * Békésmegye árvaszékónéi egy 360 forintnyi segély dijjal egybekötött közigazgatási fogalmazó gyakornoki ál­lás levén betöltendő, pályázati hirdetmény utján felhivat­tak mindazok, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy az 1883. évi I. t. czikkben előirt képesítést feltüntető bizo­nyítványokkal felszerelt folyamodványaikat, f. évi február 28-dikáig a megye alispánjához terjesszék be. — B. Csaba városának népmozgalmi statisztikai ki­mut.tása az 1885-dik évi januárhóról. Élveszületett össze­sen 128, finemü 59, nőnemű 69, ezek közül törvénytelen 2. Halva született 4, 3 fiu, l leány. Ezek közül törvénytelen 1, meghalt összesen 85, finemü, nőnemű 34. O-tól I évig 23, l —5-ig 24, 5—20-ig 9, 20—30-ig 2, 30 -40-igy 7,40 — 60-ig 60-80-ig II, összesen 85. Kiváló kórnemek vol­tak: kanyargó 9, hártyástorokgyik és roncsoló toroklob 12 bök hurut 2, hagymáz 4, gümökór 8, bólhurut ós bóllob 9, mellhártya, tüdő ós hörglob 9. Rendkívüli esetek voltak : egy agyonlőtte magát, egy megmérgezte magát, egy lövés altali csontzuzodás, egy égési sebek következtében. Az el­haltak ós halva szülöttek számát az ólveszülöttekkel össze­hasonlítva a szaporulat e hónapra 39-et tesz ki, 1885. ja­nuár 31-dikén. Kulpin. * B.-Gyulán a református egyház elemi iskoláiban f. óv I-én 2-án megtartott szokásos félévi vizsgák szép eredménye csak megnyugtathatta a szülőket, az illető ta­nító urak pedig nemeá irányú sikeres és lelkiismeretes mun­kálko dásaikórt az őszinte elismerést ós változatlan bi­zalmat méltán kiérdemelték, a melynek a vizsgálaton el­nöklő nagytiszteletü Papp Mihály gyulai reform, lelkész kifejezést is adott ugy az egyház mint a szülök nevében. — B.-Gyulán a polgári olvasókörnek f. tvi február­hó 1-ón megtartott közgyűlésének eredménye a követke­ző: Zöldi János alelnök d. u. 5 órakor a közgyül ;st meg­nyitván, felolvastatik a igazgatói jelentés, s ezzel kapcso­latban a kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése, me­lyekből kitünöleg a részint elköltözés, résziut elhalálozás, részint beigazolt vagyontalanság czimén behajchatlannak jelzett 243 forint tagsági dij hátralók töröltetni határozta­tott. Mint behajtható hátralöki összeg 6d7 frt 40 krajczár ­ban lett feltüntetve. Eme nagy számban feltüntetett hát­ralöki összegek tárgyalása során egyes indítványozók fel­szólalása folytán fefmerült a hátralékos tagok kizárásá­nak kérdése is, melyre nézve elég tapintatosan járt el a küzgyülós akkor, midőn kimondotta, hogy eme kényes kérdésben az igazgató választmány véleményes előterjesz­tése t után egy rendkívüli közgyűlésen fog érdemleges ha­tározatot hozni. 1885-ik évre bemutatott költségvetés 2690 frt bevétel, 2222 forint kiadás ós 468 irt maradvány nyal elfogadtatott. — Ezek után a kör egész tisztikara lemondott, s Szigeti Lajos ügyvéd ur elnök elnöklete alatt kezdetét vette tisztuj.tása, melynek folyamán egyhangú ,fel­kiálitással lettek megválasztva elnöknek: Göndöcs Bene­dek, alelnöknek: Zöldy János ügyvéd,igazgatónak : Szónási József, pénztárnoknak: Diósy József, jegyzőnek : Finta Ignácz, könyvtárnoknak Domonkos János, ügyésznek Dutt­kai Béla; az igazgató választmányba pedi^, titkos szava­zás utján a következők lettek beválasztva: Basik Elek, Kirileszku Gyula, Szigethy Lajos, Dömóny Lajos, HoiF­tnann Alajrs, Körös Kálmán, SchiifeH A Mátyás, Szieber Nándor, Urbáu Adolf, Moldoványi Gyuia, Sali József, Pi­vár János, Buczke Ferencz, Ferenczi Alajos, Nidermájer Antal, Róth János, Czinczár Andor, Dániel Pál, Fridrich Mihály, Németi Károly, Richter Jenő, Védel Károly, Ha­jóssy Ottó ós Asbóth Kálmán, mint rendes tagok; Rein­hardt József, Dr. Kovács István, Uferbach József, Bródi Adolf, Bauer Lipót és Popovics Gusztáv, mint póttagok; — a számvizsgáló bizottságba felkiáltás utján beválasz­tattak : a kör jegyzője, Bandhauer György, Schmidt József ós Scherer Benedek, AZ alapszabályok értelmében, a ház­vételre kibocsájtott részvények közül beváltás végett ki­sorsoltatott a követ néző 10 drb 32 számú Erkel Ressöé; 26. számú Dobay Jánosé, 49. sz. Erkel Rezsőé, 87. számú 87 Erkel Rezső, 99 számú Sröder Kornélé, 93. számú Sztarill Lajosé, 120 számú Oppenháuser Józsefé, 1. sámu Schrőder Kornélé, 20 Braun Móré és 75 számú ifj. Mogyo­róssy Jánosé. — A b.-csabai kaszinó bálja, mely iránt hetek óta nagy érdeklődés mutatkozott megyeszerte, sőt a me-

Next

/
Thumbnails
Contents