Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-12-20 / 102. szám

" „Békésmegyei Közlöny" 85 . szám. 1885. De hát az ellenzők az ő fegyverét, az izgatást, igó­rettevést, áinitást, hitegetést, rágalmazást, sít. alkotmá­nyos fegyvereknek, a „gerundiumot" pedig a kapaczitá­lás eszközének kereszteli, s ha pénze nincs, hát van „alkotmányos eszköze." Nagyon természetes, hogy a sok­kal vagyonosabb többség, az ellenzék alkotmányos esz­közei iránt valami hazafias pietást ne/n képes érezni, s az ellenzék alkotmányos eszközeivel szembehelyezi a maga alkotmányos eszközeit. Az ellenzék ugyan itt se tágit, csak haragszik ós azt mondja: ez már nem alkotmá­nyos eszköz, hanem tessék győzni szóval. Hát bizony, ez az állapot valami nagy épülésünkre uem szolgálhat s oda kell hatni mindenesetre, hogy a visszaélések kölcsönösen korlátozva legyenek: csak em­ber legyen a gáton, aki ezt a törvényt kitalálja. Mert, hogy az egyoldalú visszaélései korlátozására akadna törvénythozó bölcs, azt minden további szabadkozás nél­kül elhisszük, de hogy mindkét oldalra egyenlő mérték­kel mérjen, olyant nem ismerünk. Ugronék talán segíthetnének a dolgon azzal, ha az öregeket lehetetlenekké teunék. Hogy ós mi uton ? Azt már ők gondoljak ki, de arról az egyről biztosak lehetnek, hogy a párt többsége velük megy. A vidéken is csak az öregek támogatjuk még e passiv el­lentállást, a mult idők emlékeiből táplálkozván, mig a fiatalja maga előtt látván a jövőt, szívesen lépne akczió­oa a kormányképesség reménye mellett. Ekkor aztan lehet hozni választási törvényeket ami­lyeneket tetszik. Amint az országra nézve egy forradalmi párt veszélye megszűnt, mindjárt lehet szabadon lélek­zeni, de addig a körülményekhez kell alkalmazni min­dent. — A honatyák oszlása. A képviselőház csütörtökön : ártotta ez évben utolsó érdemleges ülését. Körülbelöl há­rom hónapig v lt együtt a képviselőház, ezalatt két lénye­gesebb törvényt készített: a közjegyzői novellát ós az öt­éves mandátumról szólót. Ezen időből a delegáczió ülései is 4 hetet vettek igénybe. ; — Az osztrák magyar vámkonferenczia hétfőn f. hó 21-ón — a mint értesülünk — összeül Budapesten, hogy az általános vámtarifa revíziójára vonatkozó tanáoskozásait megkezdje. A konferenozia üléseire a közös külügyminisz­térium, valamint az osztrák kormány képviselői jövő va­sárnap fővárosunkba érkeznek. lr >'oJLLtiis.al íiirok, * A lázadó Szudán. Londonban minisztertanács volt a a szudáni lázadás ügyében. Anglia katojai intézkedései csupán védelmi jellegűek lesznek. Dongola meg-zállása nincs tervben. A mahdi utódja, Abdullab, Ki a kalifa ozi­inet vette fel, minden 16 éven felüli szudáni férfit beso­roztak Hadserege 30 ejer főnyi. * Gladstone és Irorszáj. Lmdonból jelentik: Hír sze­rint Gladstone, ha ismét korináuyelnökkó neveztetik ki, az ir kórdóst ugy fogja megoldani, hogy Írországi parla mentet létesít, kellő garanoziákról gondoskodva arra nézve, uogy az egység fen fog tartatni. * A szerb bolgár háború, A nemzetközi katonai bizott­ság megállapodásai ellen a bolgárok mir eleve aggályukat fejezik ki. Ez azórt érdemel figyelmet, mert Szerbia kor­mánya el vau szánva uiegujitani a háborút, ha Bulgária el nem fogadja a katonai bizottság határozatait. Híre jár, hogy Bécsben európai értekezlet fog összeülni a berlini szerződós revíziója czéljából. Békésmegye törvényhatóságának közgyűlé­séről. ( - y) Kég volt Békésmegyének oly látogatott é­élénk közgyűlése, mint f. hó 17-én. A tárgysorozat első pontja — bejelentett indítvány a miniszterelnökhöz inté­zendő felirat tárgyában — egész parlamentáris diskusziót keltett, melyben Irányi Dánielen kivül, a ki nem tagja a törvényhatósági bizotlságuak, résztvettek a megyei országgyűlési képviselők mind. Apponyi Albert gróf is megjelent ós felszólalt a közgyűlésen. Az eredmény az volt, hogy a megye megszavazta a feliratot daczára aunak, hogy az országgyűlési Képviselők közül c^ak Zsilinszky Mihály beszólt mellette a nála megszokott alapossággal. Ugy látszik tehát, hogy az elleuzéki képviselőknek nem sikerült választóikat meggyőzni ez ügyben nyilvánított nézeteik csalhatatlauságáról. — Tudósítónk a gyűlés le­folyásáról a következőket irja : A folyó hó 17. tartott megyebizottsági gyűlésnek elsó tárgya a Nagy Károly által annak idejében Írásban beadott indítvány volt Tisza Kálmán miniszterelnökhöz tiz évi kormányzása alkalmából, a törvényhatóság részé­ről iutézendő üdvözlő felirat tárgyában. A beadott in­dítványt Nagy Károly szép beszéddel indokolta. Utána felszólalt Haviár Dániel a ki az indítvány ellen szava­zott, azt azzal indokolván, hogy statisztikai adatokkal, rideg számokkal igyekezett bebizonyítani, mennyire arány­talan az országban a szántóföldek tiszta jövedelmének kiszámítása ós ennek alapján az adókivetés, ugy hogy a csabaiak és szarvasiak sokkal jobban meg vannak adóztatva, mint a hódmezővásárhelyiek. Az elnöklő főispán a szónokot e kataszteri ügy vi­tatása alkalmával figyelmeztette, hogy lehetőleg a tárgy­nál maradjon. A következő szónok Beliczey Rezső volt, ki meg­jegyzi, hogy ő nem tartozik a szabadelvű párthoz, de az indítványhoz hozzájárul, mert csak rövid idő előtt ugyan e teremben indítványozta a Kossuth Lajoshoz intézendő fel­iratot s azt a törvényhatósági bizottság pártkülönbség nélkül elfogadta. Az udvariasság ós lovagiasság azt kö­veteli, hogy a Tisza Kálmánhoz intézendő felirat se Ítél­tessék meg pártszempontból s hogy ahhoz az ország­ban létező valamennyi párt hozzájáruljon. Utána szólott Apponyi Albert gróf nagy szónoki vervevel. Felsorolta a kormány eddigi alkotásait, elismeri Tisza Kálmánnak szellemi nagyságát, szeplőtlen jellemét ós mint magán embernek megszavazná neki az üdvözlő feliratot, de politikájában nem talált megnyugvást, mert az elmúlt tiz esztendőt nem használta fel ugy, hogy a nemzetre rótt nagy terhekkel szemben — melye­ket különben nem sokai — politikai tekintetben ezekkel arányban álló, kedvező eredményeket mutathatna fel. Veres József szakadozott összefüggés nélküli és anti­szemitaságát hirdető beszéde után, melyet a megyebizott­sági tagok „eláll" felkiáltásokkal szakítottak félbe, dr. Kovács István szólalt fel. Beszéde díszére vált volna bár­mely parlamentnek. Szónoklatában kifejtette, mennyire igazságtalan azok támadása, a kik a miniszterelnököt elvtagadással vádolják. Hivatkozott a történelemből vett példákra, a nagy államférfiakra, a kiket a kortársak szintén elvtagadás­sal vádoltak, de a kikről a történelem csak azt jegyezte fel, hogy alkalmazkodtak a változó körülményekhez ós tetterejüket a megváltozott viszonyok közt is érvényesít­tették az emberiség javára. Hatásos beszédet tartott móg Zsilinszky Mihály, Csaba város országgyűlési képviselője is, ki hangsúlyozta a kormány demokratikus irányát, a melynek a főrendi­ház reformjában is kifejezést adott, midőn a főrendiház­ban helyet adott a tudomány, kereskedelem ós ipar ki­válóbb embereinek is. Az indítvány mellett emelt szót Tatay János is. Ezzel a vita be lett fejezve és Nagy Károly in­dítványa 3 2 ellenében 117 szavazattal elfogadtatott. Az idő előrehaladottsága miatt a következő tár­gyak csak másnap kerültek sorra. A f. hó 18-án folytatólag tartott közgyűlésen a megyei közigazgatási bizottságból ez óv végén kilépő négy közül három: Kalmár Mihály, Szucsu Béla ós Keller Imre újra megvalasztattak, a szintén kilépő Ha­viár Dani helyett Mikolay Mihály választatott meg. Az igazolási választmányba valamint a megyei tiszti nyugdij-intézeti igazgató választmányba Hoffmann Mihály lett bevalasztva. A csabai katonai hadszer kész let raktár ügyében, — mely szintén e napon került sorra — a közgyűlés egy szakértőkből álló bizottságot küldött ki ez ügynek megvizsgálására oly szempontból, hogy mennyiben ter­heli felelősség az ezen ügyben eljárt tiszti ügyészt ás alispánt ós javasolja-e ez ügyből kifolyó perek folytatását vagy ha nem, minő egyezséget tart helyesnek. E küldött­ség jelentése bevaratik ós a mint munkálataival elké­szül, rendkívüli gyűlés hivatik össze ez ügy gyors le­bonyolítása végett. MEGYEI HIREK. # Figyelmeztetjük megyénk t. olvasóközön­ségét a lapunk ha.nlokán olvashato előfizetési felhí­vásra, es kerjuk az eiófizetesnek minél előbbi meg­újítását, nehoyy a szetküldesben fennakadas tör­ténjék. — Színészet M.-üerónyben. F. hó 10-ón kerül szinte „ A fekete gyémántok." Jókainak ez ösinert, regény­ből gyúrt színmüve szép közönséget vonzott az arénába, daczára annak, hogy sem költöi szépséggel, sem cselek­vény-gazdagságával, nem üti meg az „ Arany ember" mér­tékét. A czimszer pben kitűnő alakítást nyújtott minden változaton keresztül Veressné, ki nem méltatlanul birja a Közönség meleg rokonszenvét. Jól játszottak móg : Szabó, Polgár és Lomniczi, ki a helyzet nehézségeit szokott köny­nyedsóg^el győzte le. — Mint előre is jeleztem, 13-án ke­rült színre „A betyár szerelme­1, Baranyai népszínműve ozimszerepóben magával a szerzővel. Ha a népszínművet az teszi jóvá, hogy oselekvónye könnyen folyó, alakjai természethüek, irálya a bombasztoktól ment s ezek mel­let komikuma egészséges, költői igazságszolgáltatása nem csap ki medréből ós mindvégig érdeket gerjeszt : akkor eléggé jellemeztem Baranyainak e népszínművét. Alakjait a nópéletből veszi az újdonság szerencséjével, mely leg­újabb nópszinmüveinknól rendesen hiányzik s ennélfogva abczugolták. Beszélt még igazi hazafiúi tűzzel Tatay I. bizott­sági tag ÍB, ki megyei közéletünknek egyik kiváló tevékeny tagja. A sok hazasiető biz. tag azonban kezdé már unni az elnyúlni kezdő vitát, s szavazást sürgetett, (persze az ellenzék azt mondja, hogy „ma meluk* tempó) mire azok, kikben kissé ineggyülemlett a szó, jónak látták «elállni", mire elnöklő fő­ispán ur a mindkét párt részéről írásban kért nóvszerinti.szava­zást elrendelte. Az eredmény tndvs van már a t. olvasók előtt, tudva van, hogy a szabadelvű párt fényes győzelmet aratott, mi ál­ul most is igazolta azon ismert tényt, miszerint Békésmegye 'i'Uelligencziájának tulnyomi része szabadeloű párti, s csak a könnyebben félre vezethető szegény nép vallja — öntudatlan — ezen ellenzéki urak hangzatos elveit. Valaki. Apróságok. — Haviár Lajos mérnök urnák üdvözletet. — Nagy Károlytól. (Folytatás.) < A nagycsapó utczára is tehetünk egy pillantást. Ugy kózepetáján van egy nagy szivattyús kut ós sét kaszárnya. K iloufele jelenetek képzeiüelűk ott is, kivált *8te leié. Sza­dorgó bakak és kutrajóvó lányok. Teremtenek ezek helyzetet sokszor olyat, hogy a gor­diuszi csomot a gonstábler kénytelen megoldani. — Ugyan lelkem, segítsen ezt a kantát teli húzni. — Miért ne ? egy csókért! mond a baka. — Kettőt is, ha másodszor fordulok ; kell a vÍ7, aiosni akarunk. Es a baka hűségesen rángatja a szivattyút; meg­van Ígérve a jutalom. — Minden kanta viz egy csókért. — Bánja manó 1 de hát hanyadik is már ? — Negyedik, mond a lány. — Hatodik, erősiti a baka. — Nem annyi l szabódik amaz nagyszerényen. — Annyi! Mig igy osztoznak mindkét részről nyerendő jutalmon, előáll a vetélytárs is, ki nem akarja engedni az 6 jogát a csókban. Ebből lesz a haddelhadd. A ki birja, az marja. S épen midőn egyik egyfelől, másik másfelöl ralolná a csók tiltott álmait: dulakodás közben leütik a leány Két kövér karjáról a két kantát s a földön darabokra törve ontja szét a fáradsággal föllopózot vizet. — No terem a lelke, kiállt az egyik hős. — Ejnye aki áldója van 1 nyögi ijedten a másik. — Fizessék meg a kantáim árát; máskép hogy szá­moljak ón otthon ? — Nekem egy si°im nincs! — Nekem annyi se! ke\és a lénung; otthonról meg uem küldenek — Ejnye bitang léhütfi! majd adok én ... , ezzel fölemeli izmos karjai a hadfiakra a szitkozódó leány, hogy odasújt ahol talál, ámde közbelép a csend és rend Míüasz­nája 8 a viszálkodós neveit hivea följegyezve szétválasztja őket. A többiek pedig sokáig nevetve mulatoznak a történ­teken. * Most szólok már egy igazi speczialitásról, mely ily alak* ban csakis Debreczenben látható. És ez a talyigás l Bajusza összeragacsolva a mindennap használt kenőtől, mereven áll s tnl nyúlik a fülén, ugy hogy kevés kópzelő­déssel, czimeres örökszarvakat vélsz fölfedezni ragyogó kót ágában. A talyigások könnyen felismerhetők kétkerekű mozgó járművökről s az elébe fogott gebékről. Mindamellettt olcsó fuvarosok. A városból a vasútra, onnan a városba s a gőz­malomba rendes szállítók ők. S mert üres idejökben a város­tláza tájékán álldogálnak s el-elolvasgatják az oszlopokra ki­ragasztott plakátokat: politizálni is szoktak, sőt a hivatalos körök nyelvét is ajkaikra veszik néha. Történt egyszer, hogy egy talyigásnak lovait a tilosban ogták és váltságdíj uólkül nem akarták kiadni. 0 tehát eu« nek ellenében a magas minisztériumnál keresett orvoslást alabb közlött folyamodványában. E folyamodvány nem régiben jelent me^, ha jól emlék*

Next

/
Thumbnails
Contents