Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-12-20 / 102. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam,' 102. szám. Vasárnap, deczemberhó 20-án. KOZL 0$ f Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, heteukéut kétszer: vasárnap éa csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ lulynn !ú«W. horlvi v**y póitvi bénueitve kiillve : 6 frt. 3 „ 1 „ 50 kr. Egész évre Fél évre Évnegyedre Lapnak v.ini-i iirl9téjV: felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEfN és VOGLER ezég, Bécs. Prása, Budao««t»n; Németország és Svájci minden főviroiaibaa is vétetnek fel hirdetések. Szerkesziiőáiés : APPONYI-utoza, 891. száma aáz,hová alap szellemi részét illető Jimden közieméayt ozimezni kérünk. iiiadó Hivatal: íishi l-utoza, 988. sí. ház, Pová'.say Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. |K*phatő a nyomiában és Lepage Lajos ur könyvkeressedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ban egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a aadőhivataioan, Povázsay Testvérek nyom dájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a póstahivaloknál 5 kros poitautalvánnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó ősszeg helyben fizetendő. Előfizetési felhívás a politikai, társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap 18^6. évi Xlll-ik évfolyamára. Előfizetési dij : Egész évre . . 6 frt. Félévre ... 3 frt. Évnegyedre . . 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénz a kiadóhivatal, Povázsay testvérek könyvnyomdájához kéretik czimeztetni. B.-Csabán, 1885. deczemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. BÚCSÚSZÓ. Miután a f. hó 20-ától fogva Aradon megjelenő szabadelvű párti politikai napilap, az „Aradi Közlöny'

1 szerkesztőségébe léptem be s ügyvédi irodámat is január hó elsejével Aradra helyezem által : a „Békésmegyei Közlöny* szerkesztésétől ugyanekkor visszalép k ós a lap t. olvasóitól ezennel biíesút veszek. Igénytelen munkálkodásom megitólóse nem reám tartozik, de annyit nyugodt lelkiismerettel mondhatok, hogy mindig csak a jót, az igazat iparkodtam előmozdítani. A lap szerkesztését dr. Fdy Samu ügyvéd urnák adtam által, ki azt az eddigi politikai irányban fogjatovább vezetüi. Fogadják a t. olvasók és munkatársaim, kik tizenkét évig ritka .önzetlenséggel, az ügy ós személyem iránti rokonszenv bői támogatták a „Békósmegyei Közlöny "-t, őszinte és mélyen érzett hálám kifejezését, tartsanak meg jó emlékezetükben s ajándékozzák meg jó akaratukkal utódomat, dr. Fdy Samu urat. Is;úen önökkel ! B.-Csaba. 1885. évi deczemberhó 15-ón. Dr. Bi|ttaszéki Lajos. A választási törvények. A mig Magyarországban bzálső-bal lesz, a mig Magyarországban egy oly párt lesz, mely az alkotmány ellen izgat, addig a választási njizeriák meg nem szűnnek. Az ország tőnkretételóbe J nem lehet beleegyezni semmi áron, s amig a szélső-bal engesztelhetetlenek a. régiek, a politikai küzdtérröl le nem tűnnek, küzdünk ellenük oly fegyverekkel, a milyenekkel győznünk lehet, a mely fegyverekkel ellensúlyozhatjuk ama bóditó izgatást, mely a nemzeti józan gondolkodás tönkretételére van hivatva. A mi alkotmányos küzdelmeink nem normálisak. Ne hasonlítsuk magunkat a külföld egy országához sem. Magyarország ma uem lenne képes kiállni egy forradalmat a nélkül, hogy vagy fel " daraboltassék. vagy földig ne igáztassék, s mert a szélsőbal elveinek keresztül erőltetése minden valószínűség mellett forradalomba menne át: egy ilyen lehetőségnek nem tehetjük ki az országot semmi áron. 1 szélső-bal öregei, a megátalkodottak, kik a modern fiatal elemet is kötve tartják, bizony nem áldásai az országnak. Lehet őket tisztelni miut igaz hazafiakat, mint embereket, ámde megcsököuösódött eszméikkel éppenséggel azt akadályozzák meg, a mit kiküzdeui akarnak. Alert ugyau, hogy képzelhetnek addig egy mindon tekintetben önálló pénz ós hadügyet, mig az 1849, habár be nem vallva is, de az országgyűlési padokon kisórt, s folyton ama harangot kongatja, melyet hogy döntő Körökben vésztjelzőül ne vegyenek, azt hiába akarjak 1 elhitetni magukkal. A míg tehát politikai küzdelmeink fölszinéről ez az elem le nem tűnik, a mig többségre vergődésétől remegni lehet, mert be nem látható szomorú következményekkel van összekötve, addig ez országban a tökéletesen normális helyzet be nem áll. Ez ellen lehet dühöngeni, káromkodni, kiabálni, de az e dolgon nem változtat, mert szélső-hali többség esetén a forradalomtóli félelmet nem képes eloszlatni. Ezt, a mit itt mondunk, bizonnyal nem fogja beismerni a kormány, de hogy a választási küzdtért a pártok számára egyenlőtlenné tegye, abba azért nem fog bele ineuni. Egyenlőtlen lenne pedig a küzdtér, ha például az ellenzéknek minden szabad <^nne, a kormánynak pedig semmi; ha a titkos szavazá^utján a kormány még saját hivatalnokait is az ellenzék karjai köze engedné. Arra az egyre el lehetne készülve, hogy az ellenzék rögtön a fizetések emelésének Ígéretével állna elö, és a kormánynak összetett kezekkel kellene nézíii amint ez Ígéretet fütyülő hívó madarak, a hivatalnokok nagy számát ellenzéki lépre csalnák. Semmi se lenne könnyebb, mint egy oly törvényt készíteni, mely a kormány kezéből minden fegyvert kivenne, az ellenzék kezéből padig semmit; s noha ezen törvénynek nagyon meglehetne adni az igazságos színezetet, egy évtized alatt tönkre tenné az országot, mert nem lehet kormányt képzelni, mely a szélső-bal kábito ígéretével szemben fennállhatna. A félig czivilizált tudákos ember a milyen pedig legtöbb van, s a politiuus csizmadiák különféle neme, a szélső-báli kolbaszgatak és uoktír folyók jövendőbeli paradicsoma mellett fanatikus lelkesedésbe csapua át, s azonképpen terrorizálná a választók zömét, hogy azok a hazaárulást hangoztató uagy szajuak ellen még csak piszegni se mernének. Ugy, a hogy a váhsztások ma folynak, a fegyver körülbelül egyenlő, s abból az egyik fél mindent engedjen a másik pedig sem nit, abba az a fél, uiely mindent vesztene, nem egyezhet. A „BfiKESSMfiGYEI MlLÖNY" TARMAJA. A jubiláló ttékősiuogyo. •kép a 17-iki közgyűlésből. Mint a méhköptt munkás lakói a tavasz közeledtével elkezdenek zsibongni, ösztönszerűleg érezvén a tavasz közeledtét, mely nékiek a virágok nyilását s ezzel a szabad röpkedés boldog idejét jelenti; akként zsibongtam a megyenáz nagygyűlés-termében gyorsan szaporodó megyebizottsági tagok változatos alakjai. A ki nem tudta volna is, kitalálhatja vala, bogy. itt most valami választás, vagy politikai tüntetés készül, mert hiszen más, holmi csekély (?) pénzbeli ügy vagy köeigazgatási kérdés miatt soha sem láttunk még ennyi tisztes ós nem tisztes hon — pardon vármegye atyát összegyűlni. Szeberenyi István ügyvéd a terem ajtónál kezeit dörrsölve, gyanús mosolylyal üdvözölte áz érkezőket, jahlmár ez igy dukál egy vendégszerető házigazdától, — a házigazda pedig jelenleg ő, mert hiszen a megye őshazára reá tette már kezeit, s jószerencse lesz, ha azt dobra is nem ütteti 1 Bátorságot vettünk ki itt, ki ott helyet foglalni; a szerényebbek hátrább, azok azonban kik szólni akartak, — vagy biket a feltfinési viszketog bántott, — közel az elnöki asztal kőiül foglaluk helyet. Oit iattuk megyénk egyik nagy ellenzéki alakját gr. Apponyi Albertet, a ki nem t ulaszt el egyetlen alkalmat som, ahol nagy ós győztes ellenének jTisza Kálmánnak borsot remél törhetni orra alá; — ott volt Zsilinszky Mihály ki védni volt hivatva azt, ki ha jelen van, bizonnyal Jupiterként villámaival sújtja nagy és apró elleneit; ott klaviruzott tisztes embon poiut.ján a szelid Göndöcs, — a kiről feljegyzem a történelem részére, hogy ez alkalommal nem aludt, — csak szundikáltI . . . Kiásó hátrább foglalt helyet Haviár Dani a szélsőbal s mellette, Veres Jőzsi az antiszemiták részéről. Emlitsem-e még gr. Wenckheim Gézit, ki csak azért jött el kivételképen most az egyszer, hogy az egyetlen „nem" szócskát elszónokolhassa a szavazás alkalmával; vagy Keller Imrét, ki nem tűrheti, ha valami olyat mondanak, a mi vagy az igazság, vagy a józan okosság ellen van, s kérlelhetlenül közbe szól s teszi meg csipős észrevételeit; vagy azt mondjam el, hogy dr. Szemián Kálmán a legszembetűnőbb helyen izeg-mozog minta sajtkuiacz, és gesztikulál kézzel-lábbal mint egy sanművósz a kutya-bagosi sziupadon .. nem, ezekről nem szólok, hanem átterek a dolfg meritumára. Alig helyezkedtünk el, megjelent .és „sljen

a-zésel fogadtatott a közszeretetű főispán, ki elfoglalván az elnöki széket, a gyűlést rövid bevezetéssel uyitá meg, mire Márky Lajos a megye intelligens főjegyzője az aranygombos attilában izgó-mozgó Nagy Károly — a szabadelvű párt elnökének indítványát olvasá fel, melyben ft m. kormány elnöke Ti

cza Kálmán tiz éves miniszterkedése jubileuma alkalmából a megye közönsége által üdvözöltetDi indítványozza. Pilíacatnyi csend után mint árbócz .nyúlt fölfelé a szélsőbal egyik kimagasló alakja a szarvasi választó-kerület országgyűlési képviselője Haviar Dani, s az átkos kormány s anaak elnökétől elakart minden érdemet disputáloi s ama párt részéről megszokott érveléssel ellent mondott minden ilyféle czéltalan tüntetésnek, mely itt inditványoztatik. (Ellentmondani nem volt nehéz, de annak érvényt szerezni azzal a három szál bundás elvtárssal kissé nagyobb feladat leendett!) Dr. Kovács István állt fel erre s a tőle megszokott verve-el — a történet néhány nagy alakját hozta elő a pókhálók közül s ezek példájával czáfolta meg a Gsanyády bácsi hitehagy ási elméletét, mely nékie a hivők szemeiben teljesen sikerült is. Beszólt azután gr. Apponyi. Hogy szépen beszélt azt hiába tagadnám, mert hiszen egyike ő az ország legjelesebb szónokainak, de azért mégis hidegen hagyta hallgatóit, mert nem osztoznak az ő ellenzéki nézeteiben, de annál inkább megérdemelte az éljenzést, melyet néhány csabai hive, s a szólta! mintegy 30 nemese közbe zengett. Zsilinszky M. emelkedett utána fel, 8 mondhatom, hogy ezen beszédje valódi gyöngye volt a polemikus szócoklatokuak, de sikerült is neki gr. .Apponyi állításait spróra összetörni. Valóban büszke lelet, B.-Csaba e jeles szülöttjére, ki napról-napra szaporítja babérait s maholnap egyik disze leend a parlamentnek. Veres J ozsef is beszélt nosszasan s kissé vontatva, s csak akkor kezdett elemébe jönni, midőn zsidó polgártársainknak adott egy döfést, de nem ismételhette, mert biz a szemú >k 1í>