Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-11-22 / 94. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 103. szám. Vasárnap, deozemberhó 311-én. KOZL Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: li»lyben házhoz hordva vagy póitin bérmentve külive '. Egész évre Fél évre Évnegyedre 6 frt. 3 „ 1 „ 50 kr. Lap'ink síinvri hirlatése': felvételére fel van jngositva : HAASENSTEIN és VOGLER ezég, Bées, Prás>a. Budapesten; Németország és Svájez minden fővárosaiban is vétetnek fol hirdetések. Szerkesztőség : APPONYI-utoza, 891. számú ház,hová alap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. EOadLó Hivatal: Kishid-utoza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szára ára 10 kr. jKaphatő a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkeresKedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dijában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a póstahivaloknál 5 kros postautalvánnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó összeg helybea fizetendő. Elnöki beszéd, melylyel Göndöcs Benedek a békésmegyei régész-mü velődéstörténelmi egyleti Xl-ik évi közgyűlést B.-(iyulán, 1885. november 15-én megnyitotta. BonyhayBenjámin emlékezete.*) * Eszembe jutnak a régi magyar költő szavai, melyekkel, — az irodalom ujjászületósi korában egyszerűségben oly szépen énekelte: „Boldog, ki életében annyi jót tehete, hogy vele ki nem hal szép emlékezete." . . S eszembe jut a tisztes ősz, szelid arczán az örökös nyájas mosolylyal, jóságos szemeiben az ifjú lelkesedés tüzével, ajkain a letűnt kor gyermekét jellemző magvas, velős szavakkal, melylyel oly meleg védelmére kelt minden szép, jő ós nemes eszmének, minden közügynek, — s ekkor önkéntelenül úgy tetszik előttem, mintha a rég hallgató dalnok egyenesen ö róla irta volna a fentebbi szavait, — mert ő valóban annyi jót tett életében, hogy igen igen soká nem halhat ki szép emióke% ete. Több mint félszázadig járt elő a veterán bajnok a közügyek élén, előharczoskónt lobogtatva minden téren a haladás zászlaját, a ma élő, szereplő nemzedéket, mind megannyi szeretett gyermekeit, mintegy önmaga nevelte, buzdította, lelkesité a közjó előmozdítását czólzó tevékenységre, s a 80 éves agg midőn az örök álomra hunyta le szemeit, miként egy uj Simeon nyugodtan halhatott meg, mert megvalósulni látta ifjúsági tettekben gazdag férfikorának reményeit s látta, hogy szeretett szülővármegyóje a korszerű haladás és művelődés utján bizton előhalad. A ki egy hosszú életet áldozott a megye kőzinüve* Az életrajzi adatokra nézve az ifj. Jeszeuszky Károly által a „Békés "-ben közölt necrologot használtam forrásul. lődósónek előmozdítására, bizonyára megérdemli, hogy a megye közművelődési egylete, melynek szintén lelkes ós munkás tagja volt, egy könnyet áldozzon ós kegyeletének koszorúját letegye az ősz bajnokának fedhetetlen emlékére. * * Bonyhay Benjámin 1805. október ll-ón született Békésvármegyóben, Füzesgyarmaton, hol atyja a ref. egyház lelkésze volt. Elemi tanulmányait szülőhelyén ós Nagy-Szalontán végezte, a középiskolai és jogi tanfolyamot pedig a debreezeni kollógiumban hallgatta, melyek után 1826-ba n Bókós-vármegyóben, a főjegyző mellett gyakornokoskodott, 1827-ben Mező-Beróny község jegyzőjóvá választatott ós e tisztét viselte egósz 1845-ig. A jegyzői állás teljesen megfelelt lelke nemes ideáljának. Meleg szeretettel csüngött a népen, melynek a jobbágyság idejében még elszigetelt, elnyomott helyzetét lehetőleg elviselhetővé tenni, azt könnyíteni, javítani, elmaradt tudatlanságából felemelni, eszét, szivét kiképezni, nemesbiteni: tűzte ki m^asztos czóljául, ennek szentelte minden idejét, minden tehetségét; — atyja, jóltevője, tanácsadója, tapintatos vezóre volt a népnek ós községének, féltve őrizve, védve minden jogait, gondosan ápolva s fejlesztve különösen a népoktatás ügyét. Éz utóbbinak előmozdítása élte alkonyáig legkedvenczebb tevékenysége volt, — melynek érdekében lankadhatatlan hévvel működött ós áldozott. A gyermeknevelés, a kisdedóvodák felkarolása benne valódi apostolra talált; a mezőberónyi virágzó kisdedóvoda az ő nevét hirdeti, az ő elhunytát gyászolja, mint legnagyobb jóltevőjóót, ós mint miniszterileg kinevezett iskolalátogató e tisztében is a legszeretetteljesebb gonddal járt el. Hogy az 1831-ki országos nagy kolerajárvány idejében mily fáradhatatlan tevékenységgel ós önfeláldozó buzgalommal működött, az eléggé kitűnik az általa oly tanuságosan szerkesztett ós gondosan megőrzött „mezőberónyi kolerajárvány" évi jegyzőkönyvéből, mely egyleti évkönyvünk 4-ik kötetében közrebocsáttatván, egyik maradandó emlékét kópezendi jegyzői áldásos működésének. (Vége köv.) — A képviselőház a delegáozió ülésezése miatt félbeszakított üléseit tegnap, szombaton ismét megkezdte. Ez ülésen a miniszterelnök benyújtotta az öt éves mandátumról szóló törvényjavaslatot. — A kiegyezési tárgyalások. A magyar miniszterek hazatértek Bécsből. A kiegyezési tárgyalások nagyban ós egészben befejeztettek a magyar ós osztrák kormány közt. A tárgyalások egyik legfontosabb kérdése a fogyasztási adók kérdése volt. Elhatároztatott, hogy a szesz- ós soradó érintetlenül marad, a czukorra pedig, a magyar kormány kívánatára, uj adó vettetik. A kvóta arányát nem sikerült eddig megállapítani, külön bizottságok fognak e végből kiküldetni. A bank-kérdésnél a magyar kormány kieszközölte, hogy az osztrák-magyar bank 75 millióra emelje Magyarország dotaczióját ós 5 vagy ti uj fiókintézetet állítson. A bank felhatalmaz.tátik, hogy az eddigi 200 millió forint helyett 300 milliót bocsáthasson -ii. — Félhivatalos jelentós szerint ezek volnának a tárgyalások eredményei. — Az erdélyi közművelődési egyesület munka-programmja. Deczember hava 12 ón az erdélyi közművelődési egyesület igazgató-választmánya ülést tart, melyen az egyesület működési programmját, vagyis feladatainak miként való megoldását fogják megállapítani. A javaslat, mely a munkaprogramra körvonalait tartalmazza, előttünk fekszik. A javaslat lehetőleg felöleli a szükséges tennivalókat. Számol az egyesület vagyoni erejével, a viszonyok nehézségeivel ós helyesen választja meg a legaprólókosabb eszközöket is nagy czéljáuak elérésére. A javaslat azt óhajtja, hogy az igazgató vála-ztmány négy bizottságot küldjön ki, ós pedig közművelődésit,közgazdaságit, irodalmit és gyűjtő szakosztályt. Politikai hirek. * A szerb-bolgár háború. Szojiai nov. 19-ki távirat szeriut a szlivniczai bolgár haderő jobb szárnya visszaverte A „BÉKESMEGYEI KÖZLÖM" TÁRCSÁJA. Uyöry Vilmos emlékezete. Felolvastatott a békís megyei régész-müvelődéstörténelmi egyletnek B.-Gyulán, 188>. november 15-én tartott közgyűlésén. II. T. hallgatóim közölt kétségen kivül sokan fognak emlékezni itt Gyulán a szegény Győry családra, mely néhány évig a megyei kórház épületében lakott. AE apa, Győry Endre egyike volt a legjobb apáknak, kit csak az édes anya önfeláldozó szeretete múlhatott felül jóságával. Mikor Vilmos fia 1838. jauuár 7-ón született, akkor ő a győri felsőbb leányiskola tanítója volt. Később a szülék Pestre költöztek, hogy szép reményekre jogosító fiuknak mennél jobb nevelést adhassanak. Majd Gyulára vonultak vissza a legnagyobb szegénységgel küzdve, mig Vilmos az orosházi nagy gyülekezet papjává levén, magához vette őket. Mind a kettő ő töle, a lehető leggyöngédebb fiútól vitetett ki az örök nyugalom helyére. Mikor még Pesten laktak, már-már elhatározták, hogy a fiút — szegénységük miatt —kereskedői pályára adják. A hatodik gymnáziumi osztályból ki akarták venni, midőn Argay Jánós tanár felkeresvén őket rávette, bogy a legnagyobb megerőltetés mellett is tanitassák a kitűnő tehetségű fiut. A hetedik és nyolczadik gymnaziális osztályokat — mivel akkor a pesti ág. hitv. ev. főgymnáziumban még e két osztály nem volt felállítva — a hazafias piaristáknál végezte. Legkedvesebb tanára volt a jó lelkű Horváth Gzirill, aki a bölesészettei és irodalommal foglalkozván, legkitűnőbb tanítványait az irás művészetére figyelmeztetvén, tényleg bevezette az irodalomba. Ilyenek voltak többek között: Dalmady Győző, Szokoly Viktor Ágai Adolf — és Gyóry Vilmos. Ezen időben jelent meg Győry Vilmosoak első irodalmi munkája a „Délibáb*-ban, mi által iskolatársainak figyelmét és becsülését egyszerre magára vonta. Jókai Mór figyelmeztette a közönséget a kiváló tehetségű iróra. Ágai Adolfnak is ekkor jelent meg első kísérlete; és a két ifjú iró azon naptól fogva kebelbeli laráttá vált. Barátságukat csak a sir szakította meg; azaz, hogy az sem, mert Ágai csak nem régen emlékezett meg Vilmos barátjáról a Kisfaludi társaságban oly meleg hangon, mely közvetlenségénél togva a jelenvollakat mélyen meghatotta. A gymnáziumi tanulmányok beiejezése és az érettségi vizsgál at letevése után következett a pályaválasztás nehéz munkája. Eleinte a jogi pályára lépett; legjobb barátai mind az egyetemre siettek; ő is azt hitte, hogy a jogi pályán fogja feltalálni boldogságát. Azonban osakhamar meggyőződött arról, hogy uem született prókátornak. Az első félév elteltével habozni kezdett. Majd végleg szakítván a jogi pályával a kevésbé fényes, de annál magasztosabb papi pályára szánta magát. Elébb azonban nevelői állást vállalt Dessewffy Ottó uri házánál Vonyarczon, hol másfél évet töltött. Nem szükség mondanom, hogy a jeles protestáns család Győryt saját tagjául tekintette, és a Dessewffy leányok mindenkor büszkeséggel emlegették, hogy az ő tanítójuk Győry Vilmos volt. A mig Vilmos nevelősködött, addig Pesten egy uj ós pedig egyesült protestáns theologiai intézet állíttatott fel. A két derék pesti prot. papnak, t. i. Török Páluak ós Székács Józsefnek sikerült legyőzni az akadályokat :ledönteni azon válaszfalakat, melyeket a felekezeti féltékenykedés emelt a két testvér evangyelmi egyház között. Bámulatos kitartással gyűjtöttek alapot, irtak felvilágosító és lelkesítő czikkeket, keresték össze a tanerőket és tanítványokat. Egyszer csak azzal lepték meg a hazai ev. közönséget, hogy a pesti egyesült prot. főiskola, melynek létrehozásán még a negyvenes években oly sok jeles férfiú hiában fáradozott, megvan. Az ige nagynehezen testté lőn. AZ uj intézet tanáraiul az akkor élő legjelesebb protestáns taafórfiak ós irók vállalkoztak. Ott volt Ballagi Mór, a magyar ós héber nyelvek nagy mestere, mint az ó-testamentom magyarázója és a dogmatika tanára , ott volt llunfalvy Pal, Gyulai Pál, Csengery Antal, Pólya József, Göncey Pál, Eaberern Jonathan, Bihari Imre és az intézet két faoszlopa ; Török Pál ós Székács József. Ilyen tanárok keze alá került Győry Vilmos 1856-baa. Itt uj tanuló társai között ismét több jeles barátra tett szert, akik vele minden téren versenyeztek. Ott volt Thaly Káknán, mint hazafias költemények irója és historikus, ott volt Tolnay Lajos, a jeles elbeszélő, ott volt Horváth Sándor ós többen, akik már némi névvel bírtak, és mi alsóbb osztályúak nagy tisztelettel ós büszkeséggel néztünk reájuk, igyekezvén barátságai révén a dicsőség fényében is részesülni. Győry Vilmos igazi lelkesedéssel fogott tanulmányaihoz. Szegénységénél fogva, mint jó magam is, magáatanitássai volt kénytelen foglalkozni, hogy fentarthassa magát, sót hogy szegény szülőit is aegé«