Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-08-23 / 68. szám
B.-Csabán, 1885 . XÍL évfolyam, 68. szuin . Vasárnap, au^usztushó 23-án BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer*: vasárnap és osiltörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : 6 írt Egész évre Fél évre Évnegyedre 60 kr. Lapunk számára hirdetése!: felvételére fel van jogosítva : HAASEMSTEIN és VOGrLKR czég, Bées, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Kiadó hivatal: Kishid-uteza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak: vidéken a póstahivaloknál 5 kros postautalvánnyal A hirdetésekért járó összeg helybea fizetendő. A pálinkáról. Mire a költők ós phautasták a legborzalmasabb elnevezéseket találták ki: mindaz igen csekély és szelid a tizenkilenczedik század legnagyobb szörnyének megjelölésére. A modern czivilizáczió fényes cziinerén fekete folt az. Rettenetesebb minden epideimánál, kiirthatatlanabb minden ragályanyagnál. Pálinkának hivják prózai nyelven. Assomoir-nak, einberirtónak nevezi Zola a maga jellegzetes nyelvén. Magyarországon eddig kevés pusztitást vitt véghez. Oroszországban, Angliában és Amerikában ütötte fel tanyáját, mint tanyáz a Granges vidékén a fekete, az Oroniko, Missisipi és Amazon partjain a sárga halál. De ujabban hozzánk is betört. És nemcsak a zordabb északi vidékekre, hol szőlő nem terem, a bor tehát drága. Ragáiyköre kiterjed már az Alföldre s a jó borvidéket képező Dunántulra is. Még azonban nem oly általános a rombolás, amit véghez visz, hogy útját ne lehetne állni. Gyökereit a baj még nem eresztette oly mélyre, hogy ki ne lehetne irtani. Az iszákos embert egyáltalán nehéz kigyógyítani. Aki pedig pálinkaiváshoz szokott hozzá, szinte lehetetlen. Amerikában, Angliában a mértékletességi egyletek mégis nagy hatással működnek. Oroszországban ellenben a pusztitás mindig nagyobb mérvet ölt, mert ott csak a kormánynak van hatalma, a társadalomnak ellenben nincs semmi ereje, s mert a kormánynak érdekében van, hogy a szeszfogyasztás minél nagyobb mérveket öltsön. A szeszadó nélkül az orosz állam egy óv alatt csódöt mondana. Ez az állam tehát polgárainak bűneiből él. Nemcsak erkölcsileg, hanem egyszersmind fizikailag megeszi saját fiait. Mert a pálinkánál, — hivják bár vizes spiritusnak, rumnak, wutkinak, ginnek — semmi egyéb alkoholikus ital sem rombolóbb az emberi szervezetre. A lelket ós A „BfiKESMEfiYEl KÖZLÖNY" TÁKMAJA Ulirinyi I atyán halálára. A halál bevégzé borzasztó munkáját, Nincs már mit aratni végzetes kezének, Előbb letárolván öt testvér életét, István felett pedig most zeng a gyászének. Es e hat fitestvér mint megannyi csillag, Ragyogott egykor a boldog család egén : Mi' degyiknek szép, ifjú életéhez Tűzve a legszebb jövő — a legszebb remény! És a sok szép jövő — és annyi szép remény, Csillagként letűntek a család egéről; Az elaggott szülék fájó érzetükben, Roskadnak a végzet ennyi sok terhétől. Szivük fájdalmára elaggott szüléknek S szerető testvérnek, — mi ad vigasztalást ? Az — hogy fenn az égben, Isten zsámolyánál Nem sokára ismét látni fogják egymást. Kállay Alajos. „Melyik a legnagyobb bolond?" — Rajz. — Irta Nagy Géza. (Folytatás) III. Eltelt egy félév Egy reggel az adjutáns ur csak beállít az irodába 8 haptákba vágva magat ezredese előtt igy szól: a testet egyszerre öli meg. Sőt ennél is rettenesebb hatása. Megöli nemcsak az élőket, hanem a jövendőbeli nemzedéket is. Az erkölcsi világ nem ösmeri a barbár törvényt, mely az apák bűneiért a fiakat: ós unokákat is lakoltatja. Mily erkölcsi felelősség terhelhetné a jelen nemzedék valamely tagját őseinek cselekedetéért. A természet törvényei azonban vad, zsarnok, barbár törvények. Heted, sőt századiziglen büntetnek. Igy meg lehet érteni az eredmdő bűn rettenetes tanát. Az apák bűnének megtorlását érzik a külső unokák is. Amely országban a pálinkaifás elterjed, a nemzedékek egymás után satnyábbak lesznek. Hogy nálunk, a v'téz magyar népnél, mely a legszebb ezredeket szolgáltatta a hajdani osztrák s jelenleg a közös osztrákmagyar hadseregnek, most már táltalánossá kezd lenni a panasz, mikép alig lehet a kellő szimú legénységet fegyver alá állitaui, ennek alkalmasint első sorban a pálinka-ivás terjedése képezi okát. Virágzó szesziparunk ellen természetesen nem akarunk felszólalni. Ennek semmi köze az elbutító ós sorvasztó pálinka-ittassággal. A német szeszipar az ujabb időben nagy emelkedést mutathatott, sőt a magyar szesziparnak félelmes versenytársává lehetett a nélkül, hogy Németországban a pálinkáivás aggasztó mérveket öltött volna. A baj terjedése ellen tehát harczolhatunk a nélkül, hogy a szeszipar ellen harczolnánk. A küzdelem igy annál könynyebb, mert nem támadunk meg egy máris nagy jövedelmű adó-alapot. De miként lehet a terjedő bajjal megküzdeni 1 A törvényhozásnak is van e tekintetben teendője. Nem ittasok ós korcsmázók elleu hozandó törvényekkel. Ezek mit sem, vagy csak keveset segíthetnének. Meg kell váltani a regalet, mihelyt lehet. Ha jó ós olcsó a bcr, „Jelentem alásan ezredes ur, kegyeskedjék engem a mai naptól kezdve felmenteni segédtiszti hivatalomtól ós kegyeskedjék áthelyezni valami messze „Mit mond? Hova? kérdi csodálkozva az ezredes, miközben megütődve szemlélte a hadnagy halvány szomorú arczát. „Aria kérem ezredes urat, legyen kegyes engem áthelyezni valami távol fekvő ezredhez." „Megbolondult ön haduagy ur?* „Igenis, vagy közel állok hozzá," felelt az adjutáns rettentő lehangoltan. „De hát miért ? Millió kalucsni, csak van rá valami oka?" „Nagyon szeretem az ezredes urat." „Ttybü teriogetót! magának csakugyan elment az esze. azért hagy itt, mert nagyon szeret. Még ilyet nem hallottam." „De jelentem alásan ezredes ur" — itt csaknem susogás-ba m^nt hangja — „a feleségét is nagyon szeretem" s mintha e szavakkal egy nagy teher esett volna le lelkéről, megkönnyebiilten sóhajtott fel és tekintett ezredesére; mégzavarodás nélkül állván ki annak tekintetét, mely első pillanatban rémületet, irtóztató csodálkozást fejezett ki. Arra is elvolt készülve, hogy most az igy megsértett katona rögtön összeaprítja mint egy csirkét. De az nem tette ezt, csak annyit mormogott maga elé, hogy: „ez már ok" s szinte beleroskadt a nagy karos szókbe. Azután újra felugrott és nagy sietve kérdezte, mintha nem ez volna a fődolog: „És ő?. ... No ki vele! Hadd menjek ón is a Fidzsi szigetekre, vagy hova a pokolba.* akkor a magyar ember inkább bort, mint pálinkát iszik. A regáie mellett lehet ugyan a korcsmákban olcsó bor, bár ez sem mindig; de jó bor csak kivételesen lehetséges. Legalább részben mindenesetre ez az oka, hogy a magyar ember is, kinek annyi jó bor állhatna rendelkezésére ) lassankint kezd pálinkaivóvá átalakulni. A főszerepe azonbau a pálinkaivás terjedésének meggátlásában más tényezőknek van. Az iskola ós a templom első sorban hivatvák a ragály megfékezésére. A hol azonban már ez szélesebb körökben el van terjedve, ott a társadalmi afcczió elkerülhetetlen. Ott a társadalomnak szervezkednie s egyletek alakitása által kell hatnia a vész elnyomására. A mértékletességi egyletek nem oly nevetségesei és hatástalanok, mint sokan feltüntetni igyekeznek. Es nálunk — ismételjük — csak egy keletkező nyavalya terjedésének megakadályozásáról, nem pedig egy megrögzöttnek kiirtásáról, vau szó. Nálunk tehát a sikernek még biztos esélyei fannak. E sikertől nagy dolog függ: a magyar faj szellemi és fizikai erejének megmentése. Ha már ugy is kevesen vagyunk, legyünk legalább szellemileg ós testileg épek, erősek. — A kremsieri találkozás alkalmából az orosz czár neje : Mária Feodorovna továbbá két legidősebb fia : Miklós trónörökös ós György nagyherozeg togják kisérni. Vele lesznek ezenkívül Wladimir nagyherozeg s neje ós Mária Pavlowna nagyherczegnő. Fürstenberg herozeg-órsek ós Hohenlohe herczeg, főudvarmester holnap érkeznek oda Taaffe gróf az osztrák miniszterelnök vasárnap, 1. hó 23-án érkezik Kremsierbe. F, hó 25-ón reggel Kremsierben nagy katonai szemle lesz. — A modus vivendit monarchiánk ós Németország vámés kereskedelmi viszonyainak szabályozására, mint külügyminiszterünk budapesti szócsője jelenti, megtalálták Yarzinban. Első sorban megerősítést nyer az a hir, hogy ü.ndrássy Gyula gróf ma ép oly befolyást gyakorol a külügyi politikára, mint mikor még aktiv külügyminiszter volt. Az ifjú egy szemrehányásteljes tekintetet vetett ezredesére, — nem kevésbé bámulva a felett hogy ezt a hirt ugy fogadta — és felelt: „Ezredes ur 1 Ő nagysága sejtelemmel sem bir — tudtommal — az én szerencsétlen, megszégyenítő érzelmem felől. — Az Isten, a becsület és az ezredes ur iránti szeretet ós hála adott nekem erőt azt mindeddig eltitkolni. — D? már nem bízom magamban. Hangomnak és tekintetemnek nem birnék már parancsolni közelében ; pedig ha meggondoljuk azt, hogy ő becsül engem s azt hogy ezredes ur már tul van az ötvenen; attól is lehet félni, hogy viszonozni fogja érzelmemet, ba észre veszi azt." „Furcsa" gondolja az ezredes. Még ő fél : nehogy megtalálja szeretni az, a kit imád. Még ilyen bolond embert nem láttam, s eüt nekem mondja el, imádottja férjének : ez még a legbolondabb. Vagy talán rá akar szedni? Ezt nem tehetem fel róla." És rátekint a szegény adjutáns fájdalomdulta, becsületes arczára, melynek bánatos vonásai mindent kifejeznek, csak azt nem, hogy viszontszerettetik. Nózi-nézi hosszan, bizonyos fájdalmas büszkeséggel a deli fiút, aki lecsüggesztett fővel áll előtte. (Folyt, köv.)
