Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-08-23 / 68. szám

"B<%é8megyei Közlöny" 67. szám. 1885. Ugyanis Andrássy gróf volt az, ki Reusz herczeg, Né­metország bécsi nagykövetével az e muit tavaszszal közölte, hogy Bismarck herczeg vámrendszabályai Magyarorszá­gon a legkedvezőtlenebb benyomást gyakorolták. Olvasó­ink talán még emlékezni fognak Bismarck herczeg nyi­latkozatára, melyben sajnálatát fejezte ki, hogy a vám­rendszabályok nemcsak Amerika ós Oroszorság, hanem Ma­gyarország ellen is irányulnak. Ez volt a német kanozel­lár válasza Andrássy g. ot megjegyzésére Ugyancsak az emiitett beszélgetésnél hangsúlyozta Andrássy gruf, hogy a kölcsönös benső politikai összeköttetés folytán lehetsé­ges, sőt kivánatos, hogy a két állam gondoskodjék közös vódvámrendszabalyokrol mások ellen, de egymás iránt a legnagyobb előzékenységgel járjan >k el. Reusz herczeg oly fontosnak találta e nyilatkozatot, hogy arról jegyzék­ben értesítette Bismarck herozeget, ki erre azonnal vála­szolt, kiemelve abbeli hajlandóságot, hogy alkalom adtán szívesen bocsátkozik az indítvány felett tárgyalásokba. Andrássy gróf közölte Bismarck herczeg válaszát a ma­magyar kormánnyal ós ennek alapján készítette ez terve­zetét, melyet a Bécsben tartott közös miniszteri értekez­let elé terjesztett.Móg csak azt említjük meg, hogy a Var­zinban folytatott tárgyalások nem ígérnek ugyan nagy és gyors eredményeket, de annyit konstatál a félhivatalos lap, hogy a kölcsönös merevség szünőfólben van ós a további tárgyalásukra találtak egy modus vivendit. F»olitiitai hirek. * Anarchisták és szoczial sták. A német szoczialista párt körében szakadás állott be. Az anarchisták feltámad­tak a párt parlamenti képviselői ellen. Az anarchisták lap­ja, a müncheni „Soczialdemokrat" megtámadta a szoczia­lista képviselőket, azt vetvén szemökre, hogy akcziójuk igen lassú, túlságosan óvatos. Erre az összes szoczialista képviselők együttes nyilatkozatban felelnek, melyben j ­lentik, hogy a szocziál-demokráczia Németországon, a par­lamenten kivül, meg levén fosztva minden nyilatkozási módtól, a parlamenti szószéket sértetlenül akarják neki fentartani. A szoczializmus, az általános nópszavazat se­gélyével, Németországon a törvényes formák között is mindinkább érvényesül. Hogy ez továbbra is sikeresen történhessék, a szoczialista képviselők határozottan azt követelik, hogy az összes szoczialista párt nekik aláren­delje magát, s hogy ök a szoczializmus egyetemes kép­viselőiül tekintessenek. Szóval, a szocziáldemokr iczia Né­metországon parlamentáris jelleget kezd ölteni s tiltako­zik a dinamit ellen. * A török elégtétel. Athén, aug. 20. A porta sajnála­tát fejezte ki Görögországnak a Szt.-Gryörgy ünnepély al­kalmából Filippopolban történtek miatt. Ezzel ez az ügy el van intézve. Simis szigetét még folyton körülzárolva tartják a török hajók. * Miért n^m megy Tisza Kremsierbe ? Erről egyik félhivatalos igy ir: Tisza Kálmán jelenléte az uralkodók kremsieri találkozásinál általában nem szükséges. Krem­sierben az eddig követett politikai irányt megváltoztató határozatokat hozni nem fognak. Ha ez történnék, akkor Tisza kötelességének tartaná, hogy a találkozásnál jelen legyen. Mielőtt Ostendóbe utazott, mérvadó helyen bizto­sították, hogy Kremsierben nagy politikai kórdóseket nem fognak érinteni. Elutazása előtt Kálnoky gróffal találko­zott, mely alkalommal miudeut megbeszéltek, amit meg­beszélni szükséges volt. Iparos mozgalmak. A békési ipartestület a hazai ipari szaktestületek­hez a következő hírlevelet intézte: Tisztelt rokontestület! Folyo óv május hó 3-án tartott rendkívüli közgyűlésünk határozata folytán tisz­telettel értesítjük a t. rokontestületet, mely szeriut a békési „Ipartestület" magalakult. Midőn csatolva alapszabályainkat megküldjük, ide­igtatjuk tisztikarunk ós előljárósági tagjaink névjegy­zékét : Elnök: Benczúr Samu. ,.. Alelnök: id. Kerepeczki Mihály. Jegyző : Mucsi Mihály. Pénztárnok: Breuer József. Ügyész: Konkoly Jenő. Elöljárók : Brecz Ferencz, Csató Gábor, Hencz An­tal, Indi János, Kotván Sámuel, Komáromi József, Ka­tona Károly, Kovács Lajos, Mikó János, Mucsi János, Nagy István, R. Nagy Gábor, Sal József, Sós István, Szabó Gábor, Száméi György, Szilágyi Lajos, Szűcs La­jos, Yáradi Sándor, Weil Sándor, Vógh Mihály, Fábián Gábor. Póttagok: Mucsi Sándor, Lipcsei Gábor. Számvevők; Pesly Ignácz, Kendrella János ós Kraller János. Egyúttal van szerencsénk egy, az iparosokat mé­lyen sértő visszaélésre felhívni becses figyelmét; neve­zetesen : A kis iparnak igen nagy kárára vau az, sőt vég­veszólylyel fenyegeti, hogy mai nap már alig találhatni kereskedést, hol a helyben is készített iparczikkek kap­hatók ne volnának. Kiteszik czógtáblájukat, mely sze­rint fűszer, rőfös, vasárus, vegyes vagy rövidáru keres­kedés s e mellett árusítanak a saját szakosztályukhoz aem tartozó czipósz, kalapos, szíjgyártó, bádogos, üveges, lakatos, kelmefestő stb. iparczikkeket, sőt szalonnát is, s a fogyasztó közönség igen nagy részét kész — a gyá­rakból mint ismét elárusítók olcsón — jó haszonnal ka­pott — iparczikkekkel ők látják el a nélkül, hogy — mint az iparosok, ha többféle ipart folytatnak, vagy kü­lönféle szakosztályhoz tartozó iparczikkeket árusítanak — mindegyikre külön iparigazolváuyt váltanának, szak­képzett üzletvezetőt tartanának s mindegyik iparczikk árusítása után külön adót fizetnének. Ha a kereskedésekben az orvosi s más egyéb a gyógyszertárban kapható szerek árusítása betiltatott egész­ségi szempontból, ugy méltányos volna betiltani a kü­lönféle iparczikkek árusítását is a kisiparos tönkrejutá­lának megakadályozása szempontjából. Vagy ha a szabad iparra való tekintetből be nem tiltható kereskedésekben a kész iparczikkek elárusitása, szorittassók meg az épen úgy, mint a kisiparosra megszorittatott, t. i. legyenek kötelezve minden iparczikkre külön iparigazolványt vál­tani ; külön szakképzett üzletvezetőt tartani s minde­gyiktől külön adót fizetni. Most nem az iparosok, hanem a fűszer, rövidárú vagy vegyes stb. kereskedők látják el a helybeli fo­gyasztó közönséget czipővel, kalappal vagy több ha­sonló iparczikkekkel, s hogy mily zsibbasztólag hat ezen aránytalan és határt nem ismerő verseny a kisiparra, legalább nálunk, azt naponta sajnosan tapasztaljuk. Hiszen ha nem elógiti ki a fogyasztó közönséget bármely városban vagy községben a helybeli készítmény, azt a mai gyors közlekedési eszközök mellett bármikor, bármely városból vagy gyárból könnyen beszerezheti a saját részére ; — vagy miután alig múlik el csak egy hét is, hogy csak környékünkön is országos vásár ne volna, — a mi már magában szintén káros a kis­iparra, miután dolgozni nincs ideje s csak a sok fuvart fizeti hasztalanul — azokon is beszerezheti. Lehet, hogy más helyeken ezen visszaélés nem ha­rapódzott móg el annyira, mint nálunk, de bizonyosan be fog következni s a kisipart tönkre teszi, ha az ipar­testületek ennek megakadályozására nem tömörülnek, s a jelzett bajnak akár törvényhozási, akár rendeleti uton leendő orvoslását nem sürgetik. Midőn azért maguukat baráti szívességükbe aján­lanánk, kérjük ezen ügyben becses véleményüket tudo­másunkra hozni s ha célszerűnek találják, a veszély elhárítása végett együttesen eljárni. Békés 1885. junius hó 14. Békési Ipartestület Mucsi Mihály, Benczúr Samu, jegyző. elnök. MEGYEI KÖZÜGYEK. liékésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 10-én tartott üléséről. (Folytatás.) 3.[Rir. tanfelügyelői előadinányok. A vallás és közoktatás flgyi m. kir. miniszter urnák rendelete alapján határoztatott miszerint oly helyeken, hol kereskedelmi iskola nincs, a tan­köteles korban levő kereskedőtanulók, tartoznak a fennálló iparos-tanoncz-oskolába járui, a szakmájokba vágó tantár­gyak hallgatása végett, melykb. határozatról az illető hatósá­gok értesíttetni rendeltettek. A csabai ágostai h. ev. egyház-községnek, a tanyai isko­lák bezáratását elrendelő kb. határozat ellen közbevetett fe­lebbezése a nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztetett. A miniszteri jóváhagyás nélkül állomásaiktól elmozdított gör. kath. és gör. keleti tanítóknak állomásaikba a járási szolga­birák s illetőleg polgármesterek által leendő visszahelyezését elrendelő miniszteri rendelet a járási szolgabiráknak és Gyula vóros polgármesterének miheztartás végett másolatban meg­küldetik. A szentandrási izraelita hitközségnek, a felállítandó fele­kezeti iskolájának segédforrásait kimutató beadványa hiányos levén, a polgári község előljárójáróságánas oly nyilatkozatával, melyszerint az izraelita hitközséget e czélra évi 100 forintnyi iskolai segélyben fogja részesíteni, pótoltan felszerelés végett visszaadatik. Gzernik Róza BZ iránti jeleútése, mely szerint nőwpar­iskoláját Bánfalváról Tótkomlósra tette át, helybenhagyás vé­gett a vallás ós közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz fel­terjesztetett. A dobozmegyeri községi iskola 1883/4. tanévi számadása 279 forint 68 kr. bevétellel, 276 forint 09 kr. kiadással, 3 frt 59 kr. maradványnyal, 7 forint 15 kr. beazedetlen hátralókkal, 159 forint 41 kr. kifizetlen tartozással, ós 148 forint 67 kr. fedezetlen hiánynyal helyben hagyatik saz illető miniszterhez felterjesztetik. 4. A királyi adófelügyelő előadmányai: A királyi adófelügyelő rendszerinti havi jelentése, mely­szerint a folyó évi julius havában egyenes adóban 65,377 frt 30.kr., hadmentességi díjban 842 frt 41 kr. folyt be, mely eredmény a mult évi hasonhavi időszakhoz képest az egyenes adónál 12,809 frt 18 krral kedvezőbb, mig a hadmentességi díjnál 277 frt 37 krral kedvezőtlenebb eredményt tüntet fel, — tudomátul vétetik. Lukár-S József gyomai lakosnak, tőkekanut adója űgyé­beni kérelme, az ügy beba'ó megvizsgálása s annak idején! leendő előterjesztése végett a királyi adófelügyelőnek kiadatni rendeltetik. Gs. Szabó Bálint ós órdektársai gyomai lakosok felszó­lamlásának, melyben örökhagyó Cs. Nagy Sándornó, született Cs. Szabó Máriának megszűnt tőkekövetelései után a f. évre kirovott tőkekamat adó törlésbe hozatalát kérik, hely adatik s a leíratni kórt 21 frt 62 kr. tökekamat adó s az ennek meg­felelő 7 frt 20 krnyi általános jövedelmi pótadó törlése elren­deltetik. K.-Tarosa község elöljáróságának az 1883. évi XLIXV. t. cz. 4. §. b) pontjának módosítását kérelmező folyamodványa elutasittatik. K.-Ladány község azon kórelmével, melyben az adópén­zeknek posta utján való beszállithatását engedélyezni kérelme­zik, — elutasittatott. Hoffmann Mihály b.-gyulai lakos, kérelme folytán, tőke­kamat adója 8 az ez után kivetett általános jövedelmi pótadója fizetésének terhe alól felmentetik. A magyar királyi p. ü. közigazgatási bíróságnak hatá­rozata, melyei özvegy Pollák Józsefné öcsödi lakosnak feleb­bezósóre, IÍI-ad osztályú kereseti adója ügyében a megteleb­bezett kb. határozatot helybenhagyja, az illető érdekelt féllel közöltetni rendeltetik. aranyi János gyomai lakos kérvénye IlI-ad osztályú ke­reseti adója ügyében, a királyi adófelügyelőnek, saját hatáskö­rében leendő további intézkedés végett kiadatik. Pethe József községi jegyző, kondorosi lakos, felfolya­modására a királyi adótelügyelő által terhére kirovott 16 forint­nyi pénzbírság terhe aló', ezúttal kivételesen, felmenteik. Oppenheimer Izrael b.-csabai lakos,' tókekamat adója ügyében beadott felebbezésóvel elutasittatik. Kovács Imre Lajos szénási lakos, tőkekamat adója ügyé­ben baadott kérvényének részben h"ly adatván, tőkekamat adó­jából 7 frt 9 kr. aftalános jövedelmi pótadójából 2 frt 15 kr. töröltetni rendeltetik; — ugyszinte Stark Anna orosházi lakos hasontárgyu kérvényének részben hely adatván, az 1885. évi 28 frt 80 kruyi tőkekamat adója, valamint 10 frt 15 krnyi általános jövedelmi pótadója töröltetik. Galli Ferencz b.-et,abai Jauos, 1884. óvi I. osztályú ke­reseti adójának leiratását kérő folyamodványával, K. Szsbó János békési laíos 20 frt bírságpénz lefizetese alól felmentése ügyében beadott felebbezésóvel, Tót György — bánfalvi — nadmentessógi dijának törlését kerő folyamodványával, V. Ko­vács János orosházi la'ios tőkekainfit adója törlését kérő folya­modványával, Rethy Sándor szarvasi lakos ÍH-ad osztálya kerebfti adója leszállítása ügyében beadott felebbezésóvel, Forgács m. Pál eudrődi lakos üázosztálya adója ügyében beadott kórelmé­vel, Neu Emanuelué szarvasi lakos Ili ad osztályú kereseti adója ügyében beadott felebbezésóvel, mindannyian elutasit­tattak. Pápai Imre öcsödi lakos kórelme folytán 3 frtnyi hnd­mentcsségi dija töröltetik; ugyszinte Matajpz András tót-kom­lósi — elhalálozása folytán, a reá kivett 3 frtnyi hadmentes­sógi dija is töröltetik. Br. Kőnigsvarter Mór csabacsüdi nagybirtokos 34 frt 93 krnyi tőkekamat adója, valamint az ezen összeg után járó 12 trt 36 krnyi általános jövedelmi pótadó; nemkülönben 79 frt 56 krnyi tókekamat adójából 6 frt 38 kr. és 26 frt 95 krnyi általános jövedelmi pótadójából 2 frt 10 kr. törlése elrendel­tetik. Kárász Mihály tótkomlósi 6 forintnyi Dadmentességi dija töröltetik. Pang esz Márton m.-berényi lakos, hadmentességi adója ügyében beadott kérelmével, Weiszberg Emánuel szeghalmi la­kos, a királyi adófeiügyelő által reá kirovott 20 frtDyi pénz­bírság fizetése alól felmentését kérő feltolyamodványáva), Ko­vács Sándor szarvasi lakos, tókekamat adóje. ügyében beadott •kérelmével, Deutsch Jakab gyomai lakos, tókekamat adója ügyében beadott felszólamlásával, Mikolai István orosházi la­kos tőkekamat adóügyben beadott felfolyamodásával elutasítva lettek. Klein Jakab gyomai lakosnak, I-ső osztályú 3 frtnyi ke­reseti adója, beadott kérelme alapján töröltetik, ugyszinte Kiss István gyomai lakosnak tőkekamat adója is. Izsó Bálint gyomai lakos, tősekamat-adó ügyében beadott kérelmének lészben hely adatik. Imre Márton gyomai lakos kórvényóro 1885. évi tőke­kamat adója töröltetik. Bauer Zsigmond — endrődi lakos tőkekamat-adó Kive­tése ellen beadott felebbezóse elfogadtatik. Pápai Jánosné Rónyai Lidia gyomai lakos kérvényének részben hely adatván, tőkekamat adójából 3 frt 15 kr. s en­nek megfelelő 1 frt 5 kr. általános jövedelmi pótadója töröltetik. Schneider Erzsébet — gyomai lasosnak — kórvóuye alapján tőkekamat adója, 8 ennek megfelelő általános jövedel­mi pótadója töröltetik, Bali Lászlóné Pál Anna szarvasi lakos tőkekamat adója ügyóbeni kórelmének a f. óvi kivetésre vonatkozólag részben hely adatik, mig a mult óvi hasontárgyu kivetésekre vonatkozó kérelmével elutasittatik. Gróf Wenckheim Frigyes uj-kigyósi lakos kérvényére, melyben Békés városának, a békés-földvári vasút Kiépítésére kölcsön adott 120,000 forint kamatai után f. évre kirovott tő­kekamat 8 általános jövedelmi pótadója törlését kéri, hely nem adatott. (Vége köv.) MEGYEI HIBEK. — Felhivás. A békósmegyei gazdasági egyesület ál­tal kisebb gazdák tenyészeteiből Budapesten kiállítandó tenyészsertések itt helyben a czólból állíttattak össze, hogy összeszoktatás gondos ápolás s fürösztós által lehetőleg jó karba hozassanak s igy nemcsak csinosabb külsőt, hanem szelídebb jelleget is nyerjenek. A gazdasági egyesület ked­ves kötelességének tartja, ezen összeállított sertóscsoport megtekintésére a t. gazdaközönsóget két okból figyelmez­tetni, illetőleg felhivni. Elősaör azért, hogy alkalmat szol-

Next

/
Thumbnails
Contents